Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-10 / 289. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 289. szám ÁRA: 1981. december 10., csütörtök 1,40 FORINT A legfőbb emberi jog Minden esztendőben ezen a napon, december 10-én, megemlékezünk róla. Mert ez a történelmi dátum nagy jelentőségű az emberiség életében, 1948. december 10-én az Egy esiült Nemzetek Szervezetének közgyűlése ugyanis ekkor fogadta el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Két évvel később pedig a világ népei az emberi jogok napjává nyilvánították az év utolsó hónapijának tizedik napját. Ekkor emlékezünk meg róla minden éviben — hivatalosan. Valójában azonban nem telik el óra, talán perc sem, hogy ne hallanánk tartalmáról a tömegkommunikációs eszközökből. Nap -mint nap olvashatjuk legkülönbözőbb formában történő megjelenését, létezését — az utóbbi időkben sajnos, gyakran bizony a hiányát — a sajtóorgánumokban. De nemcsak így találkozunk velük! Az emberi jogok tulajdonképpen benne vannak életünk mindennapjaiban, szinte valamennyi mozdulatunkban. Már maga az a tény, hogy megszülettünk, létezünk — miiként a jogászok n-ondják — alanyává tesz bennünket ezeknek a jogosultságoknak. Nincs szó másról, mint az állampolgárságból fakadó jogokról, a nemzettel szembeni kötelességekről. Amikor hajlongunk a munkapad mellett, vagy a szalagról kapkodjuk az alkatrészeket, amikor tanítunk, nevelünk, vagy gyógyítunk, egyáltalán fogláűkozásunkból eredő dolgunkat végezzük, nem teszünk mást, mint az egyik legfontosabb emberi jogunkat gyakoroljuk: a munkáihoz való jogot. Ha pedig az orvosi rendelőintézetben részesülnek ingyenes ellátásban, kapunk támogatást örömteli, illetve szomorú eseményeinkkor, pihenjük ki az egész éves munka fáradalmait szép tájakon levő üdülőkben — szociális jogosultságainkkal élünk. Ügy írtaim, élünk, velük. Már csak azért is tehetjük, mert több mint három évtizede az egyetemes nyilatkozatot aláíró államok valamennyien „fogadalmat” tettek az egyén szabadságának és jogainak tiszteletben tartására. So- hasiam szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy nem csupán gyakorolni kell e jogosítványokat, hanem egyszersmind, amikor élünk velük, másokkal szemben kötelességeink is vannak, kötelességeink, amelyeket éppen azért fontos teljesítenünk, hogy embertársaink is élvezhessék az emberi jogokból származó előnyöket. Hiszen társadalomban, közösségben élünk, s a legfőbb emberi jog csakis az lehet, ha közösség szellemében gyakoroljuk emberi jogainkat... Szalay Zoltán AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János és Losonczi Pál fogadta Nyikolaj Tyihonovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 'első titkára szerdán a KB székházéban fogadta Nyikolaj Tyihonovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága' Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, aki az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Kádár János és Nyikolaj Tyihonov tájékoztatta egymást a két ország helyzetéről, az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának menetéről. Véleménycserét folytattak a szocialista és a kommunista építőmunka kölcsönös tapasztalatairól, a jelenlegi tervidőszak feladatairól. Áttekintették a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatait, s kifejezték, hogy a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a magyar és a szövjet nép testvéri barátságának, gyümölcsöző együttműködésének elmélyítésére. Megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy napjainkban rendkívüli jelentősége van a szocialista közösség országai és valamennyi békeszerető erő ösz- szefogásának a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a nemzetközi feszültség csökkentése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezésének előmozdítása érdekében, különös tekintettel az európai béke és biztonság kérdéseire. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, szerdán a Parlamentben, dolgozó- szobájában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Nyikolaj Tyihonovot, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, együttműködésünk fejlesztésének lehetőségeit. Szót váltottak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. „Elet az isten háta mögött” címmel riportban számolunk be lapunk 3. oldalán ennek a kisközségnek életéről, s arról, van-e, lesz-e egyáltalán jövője. Képünkön: az iskolabusz ma még hazahozza az újlőrincfalvi gyerekeket... ., (Fotó: Kőhidi) A TÉLI ÜLÉSSZAK ELŐTT A megye gazdaságáról tanácskoztak képviselőink Ismerkedés a laprészleg munkájával (Fotó: Perl Márton) Az országgyűlési képviselők megyei csoportja — immár hagyományosan — a következő parlamenti ülésszak előtt tanácskozik, hogy a szűkebb hazából vett példákkal érvelhessenek az országházi vitában. „Honatyáink” tegnap, szerdán a megye gazdáságáról, a gazdálkodás helyzetéről tájékozódtak Markovics Ferenc megyei tanácselnök, illetve Ma- róti Sándor elnökhelyettes beszámolója alapján. Az előadók vázolták a jövő évi gazdasági feladatokat is, amelyek szerves részét képezik az országos terveknek, elképzeléseknek. Az ország- gyűlés téli ülésszakán ugyanis várhatóan ezzel a témával foglalkoznak majd a megye lakosságának képviselői. A tájékoztatót követő beszélgetés során Komjáthy Aladár az építőipar és az építőipari kapacitáshiány kérdéséről érdeklődött, majd a parádfürdői útjavítás ügyében szólt: kérve a megyei tanács illetékeseinek segítségét. Úszta Gyula a megyei gazdálkodás témája kapcsán a mezőgazdasági munkaszervezés, valamint a szakmai tájékozottság, tapasztalatcsere fontosságát hangsúlyozta. Szót kért továbbá Vadkerti Miklósné, aki — mint termelőszövetkezeti szakember — a szőlőtermelő gazdaságok, illetve a szőlőtermesztés jövője iránt érdeklődött a megye tanácsi vezetőitől. Eperjesi Iván az iparvállalatok tervteljesítésével kapcsolatban tett fel kérdést, Fiala Tivadarné pedig a bélapátfalvi, illetve a leendő egri szociális otthon építéséről érdeklődött. Felvetődött a tanácskozás további részében — Fiala Tivadarné és dr. Novák Pálné foglalkozott a témával — a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége, valamint a megyei vállalatok, gyárak, munkahelyek takarékossági intézkedéseinek eredményessége. Dobos Jó- zsefné kérdésére a tanácsi vezetők vázolták a jövő évi beruházások előkészítésének helyzetét, majd eredményes munkát kívántak a december 17-én kezdődő ülésszakra. A csoportülést követően képviselőink ellátogattak a Révai Nyomda Egri Gyáregységébe, ahol Vilcsek János gyáregységvezető kalauzolásával megismerkedtek az ott dolgozók élet- és munkakörülményeivel, valamint azzal az új nyomdatechnikai eljárással, amellyel lapunk, a Népújság is készül. Országgyűlési képviselőink munkája — amelyben részt vett dr. Molnár Gyula, a megyi pártbizottság osztály- vezetője, valamint Jenei János, a HNF megyei titkárhelyettese is — ezzel az üzemlátogatással fejeződött be. 21 milliós készlettel Ili áruház Egerben Az év végére a kereskedelem három új, korszerű létesítménnyel is megörvendeztette az egrieket és az idé járókat: a belváros jelenleg rekonstrukció alatt álló tömbjében a nemrég átadott Vörös Rák vendéglátó üzletiház; a megyében legnagyobb ABC után, szerdán délelőtt „Mágnes” néven kétszintes műszaJci szaküzlet — „ikisáruház” — nyitott kaput a vásárlóknak. A megnyitón ott voltak a helyi és megyei vezető testületek, az üzleti partnerek, a beruházás megvalósításában közreműködők képviselői (Fotó: Kőhidi) is, akiket Báry József, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója köszöntött, kalauzolt az ünnepélyes perceket megelőző szakmai bemutatón. Mielőtt pedig dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke egy jelképes mozdulattal felavatta volna az üzletet, hagyomány szerint kifejezték az elismerést a vállalkozás sikerén oszto- zóknak. Mészáros Ferenc kőműves brigádvezető és Ba- ta Bernét építésvezető, a HTÉV dolgozói a belkereskedelmi miniszter „Kiváló Munkáért” kitüntetésében részésültek. MUNKÁJUK RANGJÁÉRT, FELELŐSSÉGÜK ELISMERÉSÉÉRT Valóban a termelés parancsnokai? Sajtótájékoztató a művezetők országos tanácskozása előtt A statisztikák szerint az ország gazdaságában három- százezren dogoznak különböző vezetői posztokon azok, akik kisebb-nagyobb közösségeket irányítanak, akik döntésre jogosultak. Igen nagy arányt képviselnek a munka közvetlen parancsnokai, a művezetők, főművezetők, üzemvezetők. Körülbelül kétszázezer szakember nevében emelnek szót a küldöttek pénteken és szombaton a Csepel Vas- és Fémművek munkásotthonában a művezetők első országos tapasztalatcseréjén. Miért fontos külön is foglalkozni a termelőmunka hierarchiájában dolgozó középvezetők sorsával, munkahelyi szerepükkel? Hiszen ágazatonként, sőt vállalatonként is igen eltérő a művezetők feladatköre, más-más képzettséget, emberi és szakmai értékeket kíván aszerint, hogyan változik a munka jellege. Az viszont igaz, hogy általában mindenütt ezek a szakemberek ismerik legközelebbről a munkahelyek minden gondját-baját. Ismerik, ismerhetik a még fellelhető tartalékokat a pontosabb munka, a jobb gazdálkodás érdekében. Többek között így érveltek szerdai sajtótájékoztatójukon az országos tanácskozás előkészítői, a művezetők első nagyszabású tapasztalat- cseréjének szükségessége mellett. Mint dr. Bérezi Gyula, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkára, a rendezők nevében elmondta munkatársunknak, Hekeli Sándornak —, a tudományos egyesület már hosszú évek óta egyik legfontosabb feladatának tartja a középvezetők rendszeres továbbképzését, mind magasabb szintű felkészítését irányítói munkájukra. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek szövetségének legutóbbi közgyűlésén megbízást is kapott a társaság, hogy a művezetők helyzetét alaposan elemezve népszerűsítse a néhol már tapasztalható jó gyakorlatot. — A munkahely életével kapcsolatban a legtöbb információval a művezetők, a termelés közvetlen parancsnokai rendelkeznek. Ám hiába ez a tájékozottság, a gyakorlatban gyakran hiányzik rpellé a döntések joga, a kellő hatalom, tekintély. Adjuk meg ennek a vezetői rétegnek a társadalmi elismerést, biztosítsuk a feladatához mért rangot, ösztönözzük alkotóereje, képességei kibontakoztatására — mondta tájékoztatójában a tudományos egyesület főtitkára. A kezdeményezők — a Csepel Vas- és Fémművek, a Taurus Gumiipari Vállalat, több más vállalathoz hasonlóan — előzetes beszélgetéseket szerveztek út- ravalóul a két napig tartó tanácskozásra. Összegyűjtő t- ték a követendő példákat, amelyek között ott szerepel az Egri Dohánygyáré is. A dohánygyári tapasztalatokról több referátum hangzik majd el, bemutatva egyebek mellett, hogy milyen jogköröket kaptak itt a művezetők az átszervezésekhez, a munkaerő átcsoportosításához, termelésirányítói önálló, gyors döntésekhez. Az országos tanácskozás az elhangzott javaslatok alapján ajánlásokat fogad el és továbbít az ágazati minisztériumokhoz, társadalmi szervezetekhez. Mindezek alapján közös erővel igyekeznek majd méltó helyet biztosítani a termelés rangsorában kulcsfontosságú szerepet betöltő középvezetőknek.
