Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. december 9., szerda 3. A feltételekhez igazodva TÁJÉKOZTATÓ HANG­ZOTT EL az időszerű nem­zetközi kérdésekről a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága decem­ber 3-i ülésén és a testület megvitatta azt az előterjesz­tést, amely az 1982. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveiről készült. A tanácskozásról kiadott közlemény — amely a lapok­ban megjelent — objektív tényként adja tudtul: az el­lentmondásosabb, nehezebb nemzetközi helyzet szükség­szerűen érezteti hatását a gazdasági munkában is. Amint az a vezető párt­testület áz 1981. évi terv végrehajtásának előzetes ta­pasztalatai összegzéséből ki­tűnik: a hatodik ötéves terv első esztendeje a számított­nál, a vártnál is kedvezőtle­nebb külgazdasági feltételek közepette telt el. Ez nemcsak a kivitel mennyiségi és ér­tékmutatóinak alakulásán mérhető le — így azon, hogy az öt fő árucsoportot tekint­ve a nem rubelelszámolású export mindössze kettőben emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz mérten —, hanem láthatóvá válik a kedvezőt­len hatás az itthon készült termékeknek a külpiacon el­ért árszínvonalában is. A gondok terhét növeli, hogy még mindig nem kap kellő figyelmet a fejlesztési tevé­kenység, a szigorúbb feltéte­lekhez való alkalmazkodás meggyorsítása, a tényleges — a felszínnél mélyebbre ha­toló —, azaz a technológiai megalapozottságú energia-és anyagtakarékosság. Nem kizárólag a behoza­tal és a kivitel alakulása minősíti a magyar népgaz­daság teljesítményeit, ám mert az 1982. évi népgazda­sági terv középpontjában változatlanul az egyensúlyi helyzet javítása áll, a figye­lem sugara továbbra is e feladatokat kell, hogy köves­se. Az egyensúlyi helyzet fokozatos változtatása azon­ban nem egyenlő pusztán a külkereskedelmi tevékenység tételével; a gazdálkodás egé­szének kell szükségszerűen igazodnia a folytonosan vál­tozó, sok tekintetben mind kedvezőtlenebbé váló felté­telekhez. Ennek a szükségszerű iga­zodásnak — mondjuk ki: a gazdálkodási keretek továb­bi szigorításának — takarat- lan következménye fogalma, zódik meg a Központi Bi­zottság üléséről kiadott köz­leményben. Idén ugyan, szemben az 1980. évivel, a termelés növekedett, nagyon szerény mértékben javult a külkereskedelmi forgalom egyenlege, ám az eddigi ered­mények nem elegendőek an­nak a fedezetnek az előte­remtéséhez, amely nélkülöz­hetetlen az elért életszínvo­nal megtartásához, a szoci­álpolitikában tervezett lépé­sek megtételéhez. FIGYELMEZTETŐ EL­LENTMONDÁS például, hogy az iparban a termeléshez ké­pest a foglalkoztatottak ha­vi átlagbére majdnem négy­szer gyorsabban emelkedett. Hasonló folyamat tanúi le­hetünk a kivitelező építőipar­ban, a mezőgazdaságban is, azaz olyan irányzatról van szó, amely hosszabb távon nem tartható fenn. Még ak­kor sem, ha a termelőága­zatokban a termelékenység a termelésnél gyorsabban nö­vekedett, mert összességében a lakosság készpénzbevételei a tervezettet meghaladóan bővültek. Aminek természe­tesen ott vannak a követ­kezményei a jövő évre ter­vezett, elhatározott intézke­dések rangsorában, mind a vállalati, mind a személyes jövedelmek kiáramlása fel­tételeinek szigorításában. Bonyolult feladatokat kell megoldaniuk a gazdálkodó szerveknek a jövő esztendő­ben és hiba lenne úgy véle­kedni, hogy bármelyik vál­lalat, szövetkezet csupán sa­ját tevékenységének sikereit vagy kudarcait könyvelheti el. Amint arra a vezető párt­testület ülése is rámutatott, az egyébként sem könnyű gazdálkodási helyzetet to­vábbi terhekkel tetézik a vállalatok közötti kapcsola­tok feszültségei és ellentmon­dásai, például az a tapaszta­lat, hogy a gazdálkodók egy része még mindig nem valós teljesítmények növelésével, hanem monopolhelyzetének érvényesítésével kíván több­letjövedelemhez jutni. Ezek­nek a törekvéseknek — amint a szerződéses fegye­lem lazulásának is — kevés­bé volt gátja a szabályozás, érthető és indokolt tehát, hogy a szabályozási, jövede­lemelvonási feltételek janu­ártól egy fokkal ismét szi­gorodnak. Ami nem éri vá­ratlanul a vállalatokat és szövetkezeteket, hiszen a ne­gyedik negyedévben részle­teiben megismerhették a gazdálkodás e változó felté­teleit. FEGYELMEZETT, KÖVET­KEZETESEBB, célratörőbb munka szükséges — közna­pi nyelvre lefordítva így fo­galmazhatjuk meg a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiben foglaltak lényegét. Ennek a fegyelmezett, következete­sebb, célratörőbb munkának vannak természetesen olyan feltételei és alkotóelemei, amelyek a nagy összefüggé­sek, az országos irányítás körébe tartoznak, mint az ágazati kapcsolatok szükség- szerű javítása, a középtávú tervhez kapcsolódó központi fejlesztési programok kere­teinek rugalmas igazítása a folyamatosan változó feltéte­lekhez és — elsősorban — külpiaci követelményekhez. A jövő évi feladatok leg­főbb számadatai a realitáso­kat tisztelő mérlegelést bi­zonyítják. összhangban aha. todik ötéves tervben megje­lölt gazdaságpolitikai teen­dőkkel, a nemzeti jövedelem egy-, másfél, az ipari terme­lés két-, két és fél, a mező- gazdasági termelés négy-, négy és fél százalékos növe­lését javasolja tervezni a kormánynak a Központi Bi­zottság. A beruházásokra el­költhető 178—180 milliárd forint, a reáljövedelem fél- százalékos, a lakossági fo­gyasztás fél-, egyszázalékos gyarapodása ugyan szerény cél, ám igazolja a gazdaság- politikai következetességet, azt, hogy a feltételekhez iga­zodni kell, nemcsak a ter­melésben, hanem a felhal­mozás, a fogyasztás terepén is. A JÖVŐ ÉVI TEENDŐK számokba foglalható legfőbb jellemzői mellett a párt ve­zető testületé csütörtöki ülé­sén hangsúllyal szólt azokról az emberi tényezőkről, ame­lyek a szükségszerű igazo­dásnak nem egyik, hanem a legfontosabb feltétélei. Az erős külpiaci nyomás, a gaz­dálkodás vártnál, kívánatos­nál lassúbb javulásából kö­vetkező feladatok elvontnak látszó jellemzői igenis lefor­díthatok a vállalat, a mű­hely, a szövetkezeti ágazat egy-egy munkakollektívája számára. Ennek az adaptá­lásnak az ad létjogosultságot, hogy a világgazdasági körül, mények egyre élesebben vi­lágítanak rá gyengéinkre, ám mi magunk jórészt elmu­lasztjuk annak lehetőségét, hógy fölfedezzük, kamatoz­tassuk termelésbeni sokak által ismert erényeinket, tar­talékainkat a szellemi tőke mozgósításában. A Központi Bizottság által megszabott reális célok az ideinél ke­ményebb munkát követelnek mindenütt, kezdeményező, vállalkozó termelői cseleke­deteket, hogy a felhasználás, a fogyasztás is a tervhez kö­vetkezetesen igazodó lehes­sen, s népünk továbbra is nyugodt, kiegyensúlyozott po­litikai légkörben eredménye­sen dolgozhasson. Régi iparvidék, nagy hagyományokkal, munkástelepü- lésekkei. Hogyan őrzi ezeket a hagyományokat, hogyan igyekszik megújulni, mit ígér az itt lakóknak? Erről szereztük benyomásainkat, ismerkedve Apcnak és kör­nyékének életével, megragadva a folyton változó kép egy-egy pillanatát. IPAR, IPARKODÓ EMBEREK (2.) Hagyomány és megújulás a Zagyva mentén Ipar a környék falvaiból idejáróknak. Kép Vörösmajorból nunk. Amíg katona voltam, addig elintézte . az üzem. Munkáslakásra fizettem be, 47 ezer volt a beugró, nyolc­vankilencet a vállalat adott kölcsön, kamatmentesen. Szerződést kötöttem. Nehéz körülmények között nőttem fel, a gyerekeimnek én töb­bet akarok adni... Az üzem mögötti csendes ligetben kis kastély a szak­munkásképző kollégiuma, mellette pedig az iskola. Itt képezik az iparvidék szak- em bér-utánpótlását. — Amikor a legtöbb ta­nulót oktattuk, 1968-ban, 620- an voltunk — mondja Tóth. Mihály igazgató. — Most 340-en tanulnak a három év­folyamon. Legtöbben á Mát- raalji Szénbányákba kerül­nek, 20 százalék a szomszéd CSŐSZER-é, a többi a Quali- tálnak, a cementgyárnak, cu­korgyárnak, a szövetkezetek­nek jut. összesen 11 szak­mát oktatunk, s gmi a leg­főbb gondunk: elhelyezni a jelentkező leánytanulókat. Ezért például a hegesztő szakmát ajánljuk nekik. Ne lepődjön meg, nem olyan szokatlan dolog ez itt a kör­nyékünkön. Petőfibányán, miután a Vegyesüzemben a faházgyártás megszűnt, a nőknek hegesztőtanfolyamot szerveztek. Jól keresnek, sze­retik a szakmájukat. Fölve­szik a versenyt a férfiakkal. ★ Egy-egy pillanat a folyton változó képből. Nem mutat­hatja be teljességében az át­alakulás teljes folyamatát, az élet gazdagodását. De meg­győzhet az itt lakók igyeke­zetéről, környezetet formáló erejéről. Nincsenek látványos fordulatok, de vannak min­dig többet hozó szorgos hét­köznapok. Többet: a vidék­nek, az embereknek... Érzik, hogy az övék... Az óvodában éppen ebéd­hez készülődnek az aprósá­gok, buzgón sürögnek-forog- nak a hozzájuk mért asztal­kák körül. Nem kell különö­sebben bizonygatni: felsze­relésben egyáltalán nem ma­rad el a korszerű, új városi óvodák mögött. Tágas, ott­honosan berendezett szobák­ban hancúroznak a gyere­kek. Laczkó Józsefné vezető óvónő kalauzol bennünket. — Nemrég bővült újabb csoporttal az óvoda, most már 156 gyereket tudunk fo­gadni. Nincs olyan igény, amit visszautasítanánk. Ez azért is fontos, mert úgy tű­nik, most újra gyarapodik a község, a fiatalok már nem költöznek el, ha jó helyen tudják a gyermeküket, nyu- godtabban. mennek dolgozni. — Ezt biztosan látják az üzemek is... — Egy szóra jönnek segí­teni, ha kérünk valamit. Legutóbb éppen a világítást újította fel egy brigád. Té­lire függönyöket teszünk az ajtók elé: a tsz küldött va­sat, a ‘szűcsszövetkezet füg­gönyt, s a cipő-ktsz is részt kért a munkákból. Apróság, „Hamarosan lesz új ottho­nom. .Tóth Károly, a vö­rösmajori üzem raktárosa de ez is mutatja: érzik, hogy az övék ez az intézmény. Járjuk a falut. A rende­zett utcák bizonyítják, hogy eddig sem csak külső segít­séget vártak a fejlesztések­hez. Am a vb-titkár mégis inkább a gondokat sorolja. — Drágák a telkek, kevés a szabad terület. Ebből is látszik, hogy megnőtt az ér­deklődés, sokan akarnak építkezni, de az igényeknek eleget is kell tennünk. A tsz adott át területet, most ezt parcellázzuk. Gondolunk a nagyobb telkek megosztásá­ra is. Természetesen, aki itt épít, nem biztos, hogy telep­szerű lakást akar. Hiszen dolgozik itt sertés-, nyúlte- nyésztő szakcsoport, nutriát is tartanak jó néhányan, ép­pen a szűcsszövetkezet ösz­tönzésére. Virágzik a kiskert- mozgalom. Ezért is jó, hogy a Qualitál például minden­féle lakásépítési formához támogatást ad a dolgozóinak. Fák között az iskola A Csőszerelőipari Vállalat vörösmajori üzemét mindig nagyobbnak látja az ember, amikor erre jár. S nemcsak- nagyobbnak, hanem korsze­rűbbnek, rendezettebbnek is. A korszerű, felújított óvoda Telep, üzemrész, üzemegység — ezek a fogalmak csak a vállalaton belüli hierarchiá­ban fontosak. Itt a lényeg: a különböző falvakból na­ponta ideutazó emberek az elmúlt években valóban munkások lettek. — Lakatos, hegesztő: ez a két szakma, ami a legfonto­sabb nálunk — mondja Tóth József, az üzem vezetője. — Több szakember kellene mindkettőből. Nem önálló az üzemünk, de mi is tisztítot­tuk a profilt, hatékonyabb lett a munkánk. Már csak azért is, mert a feladatunk évről évre több. — Jól tudunk fizetni. Ami még emellett megtartó erő, hogy lakáshoz segítjük a fia­talokat. Elmondtam az ifjú­sági parlamenten is: az el­múlt két-évben húsz fiatal kapott lakásépítési hozzájá­rulást, egymillió forintot. Tóth Károlyt a vasak, sze­relvények jókora tárolóhe­lyén nehezen találjuk meg. Néhány hete szerelt le, s: jött vissza a régi munkahelyére. — Nyolc éve dolgozom itt, a raktárban, betanított mun­kás vagyok. Most Apcról já­rok be, öt éve lakunk az anyósoméknál. De most már nemsokára lesz saját ottho­Hekcli Sándor Koós József (Fotó: Perl Márton) A társadalmi munka értéke: 250 ezer forint Mezőtárkányi tervek Amikor egy esztendővel ezelőtt a község terveiről esett szó, a helybeliek 250 ezer forint értékű társadal­mi munkát ajánlottak fel ftlezőtárkányban. A közös összefogással több mint tíz útszakaszt újítottak fel, leg­utóbb a Petőfi utcára került sor, másutt járdaépítést vé­geztek. A következő évben egy kis méretű sportpályát alakítanak ki az iskola ud­varán, s tervezik a tűzoltó­szertár újjáépítését. Az el­képzelések szerint a régi tűzoltóeszközöket kiállítják majd a modern szertár előtt. A község vezetőitől kapott információ szerint tovább bővül a vízhálózat, újabb utcai kifolyókat kapcsolnak a vezetékre, ezzel javul majd a lakosság egészséges ivóvíz­zel való ellátása. A falubeli­ek társadalmi munkája,, kö­zös összefogása szemmel lát­ható eredményekkel járt és jár Mezőtárkányban, ahol jövőre is számítanak az ön­kéntes településfejlesztőkre. Ifjúsági parlament az Egri Dohánygyárban Az Egri Dohánygyár fia­taljai a napokban rendezték meg ifjúsági parlamentjüket, ahol a vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezeti ve­zetői, valamint a városi és a megyei KISZ- és pártszer­vek képviselői is részt vet­tek. A tanácskozáson megje­lent Pinke György, a KISZ KB munkatársa is. Az egri 2-es számú álta­lános iskola hatodik a osz­tályos tanulóinak színvona­las műsora után a résztve­vők meghallgatták az 1978. évi parlamenten elfogadott intézkedési terv megvalósí­tásáról szóló beszámolót, amelyet dr. Domán László igazgató ismertetett. A vál­lalat fejlesztési elképzelései­ről szólva kiemelte, hogy a gyár vezetői az eddiginél is jobban számítanak a fiatal szakemberek alkotó közre­működésére. A beszámolót vita követ­te, melynek során javaslatok hangzottak el a következő időszak feladataival kapcso­latban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom