Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
10. Mai összeállításunk igyekszik igazodni az ünnepi alkalomhoz. Cikkeink érdekességeket kínálnak; egri kutató számol be arról, hogyan várták a század elején a „betlehemi” csillagnak nevezett Halley-üstököst, és választ keresünk arra a sokat vitatott kérdésre, vajon mi is volt valójában a betlehemi csillag? Emellett a titkokat rejtő Skóciába is elkalauzoljuk olvasóinkat... összeállította'• Hekeli Sándor A technika történetéből Geocentrikus és heliocentrikus világkép — Az inkvizíció közbeszól - a végső bizonyíték NÉPÚJSÁG 1981. december 24., csütörtök Panorámaperiszkóp Egerben és Edinburghban .Í.-ÍÍ -2» oCTh Toronykllátó, Castle Hill, Edinburgh. Itt helyezték el a periszkópot. Az egrihez hasonlóan, ernyőre vetíti a környék képét. A világmindenség elhelyezése és rendszere az ősidőktől kezdve foglalkoztatta az emberiség gondolkodóit. Az ezzel kapcsolatos elképzelések, ahogyan a tudomány fejlődött, gyakran változtak. A megállapítások elterjedését azonban az egyház hosszú időn át megakadályozta. Az első ránk maradt világkép Hipparkhosz görög csillagásztól (i. e. 150 körül) származik, akit emiatt a „csillagászat atyjá”-nak is neveznek. Tudományos megfogalmazása azonban későbbről, i. u. II. századból Ptole- maiosz alexandriai görög csillagásztól ered, aki a világrendszerre vonatkozó adatokat az „Almageszt’’ című munkájában foglalta ösz- sze, de ez is nehezen vált hozzáférhetővé, mert a görögül írt munkát csak 827- ben fordították le arabra, és e nyelvből még később latinra. A Hipparkhosz—Ptole- maiosz-féle geocentrikus világrendszer szerint a Föld a világmindenség középpontjában nyugvó helyzetben van, és a többi összes égitest a Föld körül kering. Ezt a nézetet a XVI. századig elfogadta a tudomány, de az egyház dogmaként a múlt század közepéig még görcsösen ragaszkodott hozzá. Megdöntésének szószólói Nicolaus Cusanus (1401—1464) német filozófus és természet- tudós, a reneszánszba való átmenet legnagyobb német alakja volt, aki bíbomok, majd püspök létére hirdetni merte azt, hogy -a Föld forog. öt követte Nicolaus Co- pernicus (1473—1543) lengyel csillagász 1507-beli megállapítása, amely szerint a Föld egy bolygórendszer része, és a bolygók a Nap körül forognak. Elméletét részletesen Az égi pályák körforgásairól c. művében fejtette ki, ami forradalmi nézetei miatt csak halála után jelenhetett meg. Ezt a heliocentrikus világrendszert nemcsak az egyház, hanem a tudomány is támadta, ez utóbbi azért, mert a belőle következő parallaxis (módszer az égitestek távolságának meghatározására) az akkori műszerekkel még nem volt észlelhető. Galileo Galilei (1564—1642) olasz természettudóst Coper- nicus tanainak hirdetéséért az egyházi inkvizíció már nyíltan vád alá helyezte, 1616-ban eltiltották ennek tanításától, 1633-ban pedig a copernicusi elméletet bebizonyító „Dialogo” c. munkája ünnepélyes visszavonására kényszerítették. Állítólag ennek megtörténte után jelentette ki Galilei: Éppur si muove („mégis mozog” ti. a Föld). A heliocentrikus világkép létezését azonban csak 130 évvel ezelőtt sikerült 1851. február 3-án Jean Bemard Foucoult (1819—1868) francia fizikusnak bebizonyítania, mégpedig a párizsi Pantheonban végrehajtott híres ingakísérletével. Ezt, a Szajna bal partjának legmagasabb pontján levő épületet azért szemelt ki Foucoult a kísérlete céljára, mert korában ez volt a legmagasabb (83 méter) párizsi épület. Az inga annál hosszabb ideig maradt lengésben, mennél hosszabb a felfüggesztése. Az ünnepélyes kísérletnél egy kb. 50 méter hosszú drótra felfüggesztett súlyos golyó szerepelt, és a lökésmentes indítása úgy történt, hogy az ingát szélső helyzetében kikötötték, majd a kikötésre szolgáló fonalat elégették. Az inga alá homokot helyeztek. Az inga — tehetetlenségénél fogva — megtartotta lengésének síkját akkor is, amikor alatta a Föld elfordult. Ezt bizonyították az ingának a homokon kirajzolódó nyomvonalai. Foucoult kísérlete azt mutatta, hogy látszólag az inga síkja fordult el a Földön, keletről nyugatra, követve az égbolt látszólagos forgását. így került végérvényes bizonyításra a fizika eszközeivel a tudomány évezredeken keresztül változó feltevése. Kováts Andor A „Magyar Hírmondó” kétszáz éve, 1781-ben számolt be az egri csillagvizsgálóról. „Egerben a nézőtorony már egészen elkészült A tervező magyar származású bécsi asztronómusnak, Hell Miksának a hiteles mondása szerint ennél kü' lönb csillagvizsgálót nemigen látni Európában... A hozzávaló eszközök, melyek messzünen (Becs, London) így összeszereztettek, 15 ezer forintnál is feljebb becsül, tettek' Ezek szerint Magyar, ország most három csillag- vizsgálóval rendelkezik: a nagyszombati, a budai és az egri obszervatóriummal," A spekulának is nevezett csillagvizsgáló három részlegre osztható: a hatodik emeleten levő két észlelőteremre, az akkori új műszerekkel— a kupolára, külön e helyre készült helyiséggel a tizedik emeleten —, s a camera obscurára (sötétkamra) a kilencedik emeleten. Benne van a panoráma, periszkóp, melyet szintén Hell tervezett mint monda — „A vendégek mulattató, sára”. A mai helyzet így jellemezhető; Bár a kupola részére készen áll egy 30 centiméteres tükrös távcső, de használaton kívül pihen. A hatodik emeleti két obszer. váló terem műszerei ma már csak muzeális jellegűek, s a nyugati terembe vannak berakva, ahol a kirándulók meg is tekinthetik. Egyedül a panorámaperiszkóp tölti be az eredeti, 200 év előtti feladatát, színes képben mutogatja a belváros mozgó életét. 1972-ben a Népszabadság szenzációs cikket közölt ezzel a címmel: „Az évszázad üstököse”. Akkor közeledett a naprendszer belseje felé haladva a Kohutek-üstökös. Eddigi tapasztalataink szerint azonban sem nagyságban, sem látványosságban é század üstökösei meg sem közelítették a Halley-fél’e üstökös méreteit. A „Kohu- tek” 1973 januárjában meg is jelent, de a borult idő miatt kevesen látták, nem is volt mit nézni rajta. De milyen is volt a Halley- üstökös? Legutóbb 1910 tavaszán volt látható. Mit is. írtak az egri újságok? (1910. I. 21.) „Jön az üstökös! Közeledik a világvége. Pályája metszeni fogja Földünk útját. Nincs kizárva, hogy éppen akkor ér a metszőponthoz a Föld, amikor az üstökös is ott lesz. Az anyaga gázok tömörülése. Lehet, hogy az ütközésnek az lesz a vége, hogy a Halley-üstö- kös lángra lobban. Ha csak az uszálya is érintkezik a légkörrel, akkor a levegő kigyullad, elperzseli a Föld minden szerves életét.” Később a jóslások enyhültek. (V. 4.) „Nem találkozik a Földdel, csupán az uszályával, mely mérges gázokat tartalmaz, aminők a ciánhidrogén, szénhidrogén, szén- monoxid stb.” Hogy a katasztrofális találkozás nem következik be, ezt pontosan kiszámította a greenwich-i csillagászati obszervatórium. (II. hó 25. Boston). „Meteoreső fog hullani!" (V. hó 15. Eger) Végre május 12-én már megjelent az üstökös a tiszta égbolton. Hatalmas csóvája mint lobogó tűnt fel az égen. Megjött! (V. hó 19-én éjjel). Csütörtökön reggelre virradó éjjelen talpon volt a fél város. A várbeli Kálvária-dombot egészen ellepte a kíváncsi tömeg. Sokan az Egedre is felkapaszkodtak. Amikor 1966-!ban megnyitották az Európában egyedülálló, műszaki kincseket tartogató csillagászati múzeumot, akkor került sor a periszkóp felújítására is. E gondos műveletet Kulin György irányítása mellett a budai Uránia Csillagvizsgáló műszerészei: Hernádi Károly és Orgoványi János végezték el. A műszer a következő szerkezeti tagolódásit mutatja: a védőburkolata, tulajdonképpen henger alakú fémburkolat, melynek palástján négyszögletes nyüás, az úgynevezett pa- norámaablak található. Ehhez a kupolaalváz illeszkedik szorosan. A kettő együtt egy függőleges tengely körül forgó mozgást végezhet, hogy a teret minden irányból felfoghatóvá tegyék. A tengely egyben vetítőcsőként is szolgál. Ez 15 centiméteres átmérőjű henger- palást. A horizont irányából érkező fénysugarak a vetítő, szerkezetbe illesztett tükrön megtörve, az említett csövön át a vetítőernyőre (asz. talra) esnek. Megjelenik a kép. A vetítőtükör épségétől, fizikai állapotától függ a, kép minősége. A tükörtestet hét milliméter vastag, gondosan polírozott felületű. planparalell üveglap alkotja. Ennek mellső vetítő felületén vacuum-poriasztás- sal felvitt alumíniumréteg képezi a tükröző felületet. Ennek a védelmére szakavatott kezelést igényel. E tükröt négy milliméter vastagságú szegélylemez zárja le. Ehhez vízszintes tengely van erősítve, mely biztosítja a tükör síkjának a megA következőket szemtanútól (R. D.) hallottam. Este a kaszinó termében gyülekeztek a vendég szín- társulat tagjai is. Éjfél felé „feltankolva” ők is a várba igyekeztek. Ott iszogattak, vártak türelmetlenül. De hajnal felé, mivel nem jött a világ vége, csalódottan hazafelé indultak. Más forrásból úgy tudták, hogy 19- én a délelőtti órákban suhan át a Föld a csóván. A szemtanú még gimnáziumi tanuló volt. Reggeltől szipákoltak a levegőbe, érezhető-e már a mérges gáz? Eljött a dél. A líceumból kiáramló jogász, sereg hirdette, hogy elment az üstökös, élünk. Kicsalták a zárda leányseregét. Ujjongva vonultak végig a Széchenyi utcán. Kivételesen, akkor az utcán is szabad volt a v csók. A gyönyörködés veszélytelen napjai ezután következtek. Május 22-től a nyugati égbolton ismét látható volt körülbelül június 18-ig „az ég uszályos hölgye”. A csóva mind rövidebb lett, végül mint egy harmadrendű csillag ködbe (kóma-üstök) burkolva búcsúzott a Földtől. A másik, ma is vitatott kérdés: azonos-e a „betlehemi csillaggal”? Ugyanis az Eger című lap két helyen az üstökös nevét „betlehemi” csillagként említi. Több száz éve igyekeznek, főleg a csillagászok, tisztázni a kérdést. A Biblia nem egészen világos leírását, a legendás Jézus születését, a napkeleti bölcsek látogatását a betlehemi csillaggal nem tudják szinkronba hozni. Végül is Kepler megállapítását fogadták el, aki szerint a bölcsek által látott égi jel a Jupiter és a Saturnus együttállásából keletkeztethető. Ez a „konstelláció” i. e. 7 oen tűnt föl. Ez nem azonos időszámításunk kezdetével. De az is elgondolkodtató, hogy a Biblia egyik helyen felelő szögbe való beállítását, hogy mind a közeli, mind a távoli tárgyakat le tudják vetíteni. Tiszta idő. ben a Mátra csúcsa is színesen látható. Hozzá hasoonló várost, sőt a környéket is megmutató periszkópról sokáig nem tudtunk. A hetvenes évek elején a scik'sok külföldi túrista között egy skót csoport jelent meg a toronyban. Köztük egy 40—50 év körüli férfi volt a tolmács, aki törve beszélte nyelvünket „Hasonló szerkezetű periszkóp van Edinburghban, a város központjában!” — mondta nekünk. Azt kérdeztem, hogy tanult meg magyarul? Itthon, a szűlősem említ páros csillagot. Sőt a régi rajzok mind uszályos csillaggal szemléltetik. Ellenvetésül az hozható fel, hogy sem a Biblia, sem a kínai feljegyzések időszámításunk kezdetére nem említenek üstököst. Itt megjegyezhető, hogy körülbelül az egy hónapon át mutatkozó üstököst a felhőzet is eltakarhatta például Kínában. Nem ígérkezett más megoldás, mint a Halley-üstökös visszatérési periódusa. A statisztika s a számok törvénye kemény valóság. Csillagászati szakkönyveink folyton ezt a kerek számot említik: 76 év. Az ezzel való számolás nem vezethet pontos eredményre. Végre a Pallas lexikon pontosabb adatot szolgáltatott. Az 598. oldalán olvasható: a Halley-üstökös megjelenési periódusa 76 év és 135 nap. Most már a számolás következhet. Utolsó megjelenési idő 1910. Hányszor foglaltatik ebben a periódus ideje? Mivel itt napok is szerepelnek, az 1910 évet is napokra változtattam egységesen. Az 1910 év = 697 150 nap. Azután a 76 év = 27 740 nap, hozzáadandó a 135 nap. Tehát €97150 osztandó 27 875-tel = 25,00. A maradék 250 nap. Vagyis a számolás azt igazolja, hogy a Halley-üstökös időszámításunk első évének a 250. napján, vagy annak közelében jelent meg a Nap körül. Mi itt nem Jézus születésének az idejét bizonyítgattuk, hanem azt, hogy az időszámításunk első évében is látszott a Halley-üstökös. Mit mutat a Halley-üstökös legutolsó útja? Legtávolabb volt a Naptól 1948-ban. Azóta ismét közeledik. Most a Jupiter pályája felé halad. Ha a periódus adata megközelítően pontos, akkor a Halley-üstökös a Földet 1986 októberében közelíti meg. dr. Zétényi Endre falumban. Hát hol született? Feldebrön! Hogy hívják? Trombitás Józsefnek... Hangulatos beszélgetés következett ezután. Megemlítettem, szeretném látni azt a kastélyt a periszkóppal együtt, legalább levelezőlapon. — Mi sem könnyebb, írja le a nevét és címét — kaptam a választ. Három hónap múlva megérkezett Edinburgh város reliefje a kastéllyal, amelynek tornyában van a periszkóp. Akii az egri csillagvizsgáló tornyában jár. a camera obscura előszobájában ma is megtekintheti. Meteoritkráter Alaszkában Alaszka középső részén, az északi sarkkörtől kissé délre új meteoritkrátert fedeztek fel. Átmérője 12,4 km, mélysége 500 m. Közepén 3 km átmérőjű tó keletkezett, amelyből sugárirányú barázdák futnak a kráter pereme felé. Ügy vélik, hogy a kráter eredetileg csak 10 km átmérőjű volt, mélysége viszont 700 m. Az erózió következtében a kráter falának eredeti formája az idők folyamán megváltozott. Az Alaszka Egyetem kutatója fedezte fel, aki a világűrből műholddal készített felvételeket tanulmányozva bukkant rá erre a kráterre. Más módon nem lehetett volna felfedezni, mert a terület járművekkel legfeljebb csak a tél kellős közepén közelíthető meg, amikor még elég vastag és szilárd a hóréteg. Ilyenkor viszont a sarki éjszaka miatt csaknem teljes sötétség uralkodik ezen a vidéken. Infravörös távcső Hawaiin Hawaii szigetén a 4300 méter magas Mauna Kea tetején óriásteleszkópot helyeznek el, amellyel főleg az infravörös tartományban végeznek majd megfigyeléseket. A 3,8 méter átmérőjű tükröt háromévi munkával fejezték be, 8 tonnát nyom és felülete optikai szempontból a legjobb, amit valaha is készítettek. Az infravörös távcsövet a Science Research Douncil építette és 11 millió nyugatnémet márkába került. A csillagászok remélik, hogy segítségével új ismereteket szerezhetnek a csillagkeletkezés korai fázisairól. Időjáráskutató műhold A közös európai űrkutatás szervezete, az ESA bocsátotta Föld körüli pályára a Meteostat—1. elnevezésű időjáráskutató műholdat, amely 36 ezer kilométeres magasságból, három kamerán keresztül folyamatosan továbbítja Információit a Földre. Az infravörös tartományban készült képek egyszerre érzékeltetik a szárazföld, az óceánok és az atmoszféra hőmérsékleti viszonyait. A kép bal oldalán a műholdat követő állomás (francia) lézeres akusztika-optikai berendezései láthatók. Jobb oldalon a képpé alakított információk. Z. E. A betlehemi csillag? A Halley-üstökös nyomában
