Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. december 23., szerda 3. } mmszn Ife. ­mtí'-' é ' >$ Télen-nyáron tíz. és százezrek, belföldiek és külföldiek kedvenc idegenforgalmi célja: a Mátra (Fotó: Szántó György) Bár hazánk külgazdasá­gi egyensúlyát nem a turiz­mus hivatott helyrebillente­ni ; idegenforgalmunk sze­repét senki nem vitatja. En­nek igazolására segítségül hívhatjuk a statisztikát is — hazánkban az idén 15 millió külföldi turista érke­zett,. és 4,7 millió magyar állampolgár utazott külföld­re —; de ennél meggyőzőbb módszer az önvizsgálat. Ugyan ki tervezne szívesen minden évben legalább egy utazást? Ha nem külföldre, hát a Balatonra, vagy a he­gyekbe, netán épp a szom­széd faluba, ahol van vala­mi látnivaló. Családi költ­ségvetésünkben legalább évente egyszer nagyobb ki­adást jelent a nyaralás. Lengyel Mártonnal, az Or­szágos Idegenforgalmi Ta­nács helyettes vezetőjével az év utolsó napjaiban er­ről beszélgettünk. — Számos ország — né- mi túlzással — a turisták­ból él. Hazánk gazdasági életében milyen szerepet tölt be az idegenforgalom? — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, amit keve­sen tudnak. (Mert azzal mindenki tisztában van, hogy Magyarország nem az idegenforgalmából él.) Azt, hogy idegenforgalmi .bevéte­leinkből teremtjük meg azt a devizaalapot, amelyből magyar turisták kiutazását finanszírozzák. Magyarország tartósan ak­tív idegenforgalmat bo­nyolít le minden „viszony­latban”, s ez az aktívum hozzájárul a fizetési mérleg javításához. Persze nem kell azt hinni, hogy ez a tétel meghatározó az állami költ­ségvetésben, mint ahogy döntő például a fejlett tu­rizmussal rendelkező Ausztriában vagy Olaszor­szágban. De nálunk sem el­hanyagolható; összes ex­portunk értékének négy százalékát teszi ki az ide­genforgalomból származó bevétel. Az idegenforgalmi „export” különleges értékét az adja, hogy — ellentétben a többi devizát termelő ága­zattal —, a turizmus egyéb­ként eladhatatlan szolgálta­tásokat értékesít: úgy mint napfény, Balaton, sőt tova­tűnő délibábot is. — A külföldről hazánkba látogató turista tehát — szi­gorúan gazdasági értelem­ben — üzleti partner. (Mint ahogy külföldön mi is azok vagyunk az illető ország idegenforgalmában.) De itthon is utazunk: nyara­lunk, kirándulunk, víkende- zünk, s mert forinttal fize­tünk, jelentőségünk más megítélés alá esik. Mi a vé­leménye a belföldi turiz­musról? — Illusztráljuk a lakosság utazási kedvét néhány adat­tal. 1980-ban a lakosság 26 milliárd forintot költött a turizmusra (ezen belül 4,6 milliárdot külföldi utazások­ra). Ez az összeg a fogyasz­tási alap 5—6 százalékának felel meg. Statisztikai átla­got számítva, egy magyar állampolgár tavaly 17 napot szánt turizmusra szabad ide­jéből. Ez persze nem túl sok, ha figyelembe vesszük, hogy a szabadnapok száma évi 105 nap, de nem is ke­vés, ha belelapozunk a leg­’ frissebb szociológiai felmé­résbe, amely szerint a sza­bad idő felhasználásában még mindig utcahosszal ve­zet a keresetkiegészítő te­vékenység. Az emberek há­zat építenek, a háztájiban dolgoznak, másodállást vál­lalnak szabad idejükben, ál­talában hajtják magukat egész évben. De évente leg­alább egyszer nyaralni men­nek! S ez nagy esemény. Olyan, amelyre fél évig ké­szülődnek, hogy aztán még hónapokig erről beszéljenek. Ennek a két-három hetes nyaralásnak meghatározó szerepe van az emberek közérzetében. ezért nyug­szik óriási felelősség a turizmussal profi módra foglalkozó szervezetek vál­lán. — Jövőre általános lesz az ötnapos munkahét. Ezzel az évi 105 helyett 131 na­pot tölthetünk kedvünk sze­rint. Mit mutatnak az ide­genforgalmi előrejelzések? — önmagában az ötnapos munkahét nem jelenti azt, hogy az emberek többet utaznak, többet költenek turizmusra, hisz jelenlegi terveink szerint a szemé­lyes jövedelmek, a családok összességét tekintve, nem növekednek. Mi mindeneset­re felkészülünk arra, hogy az idegenforgalom — s ezen belül a belföldi turizmus — megélénkül. — Mindez elég indok ar­ra, hogy az idegenforgalom felkészüljön a turisták foga­dására. Ismerve a hazai ál­lapotokat, több szálláshely­re, vendéglátóegységre, több színvonalas programra lenne szükség ahhoz, hogy a külföldi turista többet költsön, mi magyarok pedig nagyobb kedvet kapjunk az utazáshoz. Mit tehet ennek előmozdítása érdekében az Országos Idegenforgalmi Tanács, illetve az idegenfor­galmi szakma? — Kezdjük azzal, hogy mit nem tehet. Nem építhe­tünk szállodákat (a szállo­daipar három legnagyobb vállalata 10 évre lekötötte fejlesztési alapját), nincs pénzünk nagyobb, a turiz­mus fejlesztését szolgáló be­ruházásokra. De nem is er­re van most szükség, ha­, nem arra, hogy a magán­kezdeményezéseket támo­gassuk, hogy kihasználjuk a szervezésben rejlő lehető­ségeket, s mindennek érde­kében a helyi szervekkel együttműködj ünk. — Ez így általában a gaz­dasági élet minden területé­re érvényes. Mit jelent ez az idegenforgalomban? — Számos előjel arra mutat, hogy például a nagyvárosok környékén a hét végi egy-két napos uta­zások, az egynapos kirándu­lások száma megnő. Erre a helyi tanácsoknak, idegen- forgalmi hivataloknak fel kell készülniük. Meg kell szervezniük a kirándulóhe­lyekre a buszjáratot (hét végén a munkásszállító bu­szok kihasználatlanok!), bü­fét kell felállítaniuk, (több engedélyt kell kiadni!), gon­doskodni kell a hulladék- gyűjtésről, a W. C. felállításá­ról és így tovább. S ahol kollégium van, ott nyáron ki kell adni a szobákat a turistáknak, a sportpályá­kat, az uszodákat, a műve­lődési házakat — amelyek­ben a nemzeti vagyon je­lentős része fekszik — meg kell nyitni a turisták előtt is, sokféle programot kell szervezni számukra. És a szervezésben még számos egyéb lehetőség rejlik. Ezek kihasználásához kíván az Országos Idegenforgalmi Tanács is segítséget nyújta­ni azzal, hogy koordinálja az együttműködő szervek munkáját, segíti a turistá­kat a tájékoztatásban. Knety Attila Amerikai együttműködéssel - új egri cigaretta Beszélgetés E. M. Janssennel, a Philip Morris Europe alelnökével A világ úgynevezett transznacionális vállalatainak él­vonalába tartozik az amerikai Philip Morris-cég. A 125 éves múltra visszatekintő vállalatnak nagy nem­zetközi kapcsolatai vannak, különösen közös fejlesz­tési programok megvalósításában és licencek átadásá­ban. Jelentős részt vállalnak a nemzetközi kereskede­lemből is, főleg a fogyasztási cikkek piacán. A cég európai alelnöke, a belga származású E. M. Janssen a közelmúltban az Egri Dohánygyárban járt, ahol szerződést írt alá neves terméküknek, a Multifilter cigarettának magyarországi gyártására és forgalmazá­sára a gyár, illetve a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat képviselőivel. Ez alkalomból lapunk munka­társa. Mentusz Károly beszélgetett az alelnökkel, az együttműködés jelentőségéről. (Fotó: Mentusz Károly) — Janssen úr! Kérem mu­tassa be a Népújságnak a Philip Morris-céget. — Noha vállalatunk 125 éves múltra tekint vissza az Egyesült Államokban, az eu­rópai országokkal létesített kapcsolataink mégis alig húsz esztendősek. Nagy jelen­tőségűnek tartjuk ezt, hi­szen az európai piacok meg­bízhatóak, és kedvelik ter­mékeinket. Nagy az érde­keltségünk a világban: szin­te öt kontinensen vannak le­ányvállalataink és alkalma­zottaink. Cégünk jelenleg öt nagy tevékenységi kört folytat: dohány- és söripari feldolgozást végzünk, alko­holmentes üdítő italokat gyártunk, továbbá papír- és nyomdaipari tevékenységet folytatunk, összesen hatvan­ezer alkalmazottunk van a világ különböző részein és 150 országgal állunk kapcso­latban. Évente 12 milliárd dollár a forgalmunk. Min­den esztendőben az amerikai gazdasági magazinok rangso­rolják a nagyvállalatokat. Tavaly a 45. helyet foglal­tuk el az Egyesült Államok jelentős cégei között. — Mióta áll a Philip Mo­rls európai központjának élén? — Alig másfél esztende­je lettem a svájci Lausanne. ban lévő európai közpon­tunk vezetője, amely egy­ben vállalatunk alelnöki fel­adatainak ellátását is jelen­ti. Közgazdász vagyok, és tíz esztendeje dolgozom a Philip Morris-nál. Viszony­lag fiatalon kerültem ebbe a magas beosztásba, de ná­lunk ez nem újdonság, mi­vel sok fiatal, jól képzett szakember dolgozik felelős vezetőként. A hetvenes évti­zedben sokat fejlődött, erő­södött vállalatunk és bővül­tek együttműködési kapcso­latai a világ országaival. En­nek eredményeként kerül­tünk együttműködésbe a ke­let-európai szocialista or­szágok közül Magyarország­gal is. A magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok része­ként 1978-ban, az akkori Do­hányipari Tröszt vezetőivel írtunk alá szerződést, amely szerint a Marlboro cigaret­tát licencünk átadásával az Egri Dohánygyárban kezdték gyártani. Örömmel mond­hatom, hogy ma is készítik sikerrel, miután megnyer­te a fogyasztók tetszését. — Most újabb szerződést kötöttek, ezúttal Egerben. Milyen indítékai voltak en­nek? — Három esztendje szoros kapcsolatunk van a MO- NINPEX Külkereskedelmi Vállalattal és az Egri Do­hánygyárral. Ez példás part­nerünknek bizonyult a li­cencvásárlással, hiszen a Marlboro cigaretta gyártásá­val garantálja a termék jó minőségét. Ezt vettük figye­lembe, amikor a Multifilter egri készítéséhez is licencet adtunk át. Bár most jártam először az Egri Dohánygyár­ban, de meggyőződtem arról, hogy ehhez a technikai és szakmai feltételek biztosí­tottak. Különösen tetszett a munkások szorgalma, tenni akarása! Mi bízunk a köl­csönös előnyökön alapuló to­vábbi jó együttműködésben. Éppen ezért az aláírt szer­ződést nagy jelentőségűnek tartjuk, hiszen az első alka­lom, hogy kelet-európai szo­cialista országban is készíte­nek Multifilter cigarettát. Egyébként nemrég a Belke­reskedelmi Minisztériummal közösen piackutatást végez­tünk, miután licencünk alap­ján elkészítették Egerben az első néhány csomag Multi- filtert. Ezt kivitelben és mi­nőségben összehasonlítottuk a Svájcban általunk gyártott hasonló márkával, és megál­lapítottuk, hogy az egri azo­nosnak bizonyult, ami biz­tató a jövőt illetően! — Milyen segítséget nyúj­tanak az Egri Dohánygyár­nak az új cigaretta gyár­tásához? — A Multifilter készítésé­hez szükséges dohánykeve­rék egy részét, az aroma­anyagot, továbbá a kettős, kombinált filtert a Philip Morris biztosítja. Ezenkívül minden szakmai segítséget megadunk ahhoz, hogy az egriek kiváló minőségű ter­méket készítsenek. A cso­magolóanyagot pedig a gyái; adja majd. December végén az üzletekbe kerül az első sorozat. Egerből amely vár­hatóan elősegíti a magyar cigarettaválaszték bővítését. A karácsonyi ünnepekre már meg is vásárolhatják és re­mélhetőleg elnyeri majd a fogyasztók tetszését. Fotószerviz Debrecenben Fényképezőgép- és fotó­cikkszerviz nyílt Debrecen­ben az újkerti lakótelepen. Ezzel az eddig hiányzó szol­gáltatással állnak a város la­kosságának rendelkezésére A budapesti Fotóelektronikai Szövetkezet debreceni fotó­szervize jól felszerelt alkat­részraktárral is rendelkezik, s Hajdú-Biharon kívül Sza- bolcs-Szatmárból és Békésből is várják az üzletfeleket. A szervizben használt fotócik­kek árusításával is foglalkoz­nak. Bizalmiak előtt a jövő évi terv (Tudósítónktól) A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat immár második éve, hogy vesztesé­get tervezett: jövőre 33 mil­liót. A nyereséges gazdálko­dás nemcsak elhatározás kér­dése: egyelőre csak arról le­het szó, hogy a veszteséget jobb munkával csökkentsék. De mi kel) a kiegyensúlyo­zott gazdálkodáshoz? Ezek­re a kérdésekre kereste, és adta meg a választ a napok­ban a szakszervezeti bizal­miak tanácskozása. A bizalmi küldöttek előtt nem kisebb feladat állt, mint véleményezési, állásfoglalási és döntési jogkörükben meg­vitatni, elfogadni a cég 1982. évi termelési, gazdálkodási, bér- és jövedelemfejleszté­si, részesedési, jóléti és kul­turális, valamint szociális tervét. Rakusz József igaz­gató szóbeli kiegészítőjéből a tanácskozás résztvevői meg­tudhatták, hogy a tervjavas­lat az idén a szanálás és a veszteség tapasztalatainak levonásával készült, az új helyzetre és lehetőségekre alapozva. Az igazgató emlé­keztetett rá, hogy a vállalat kapacitása 1982-re le van kötve. Nincs ok tehát pa­naszra, munka van bőséggel, a megyei beruházásokból sok százmillió forinttal ré­szesedhetnek, Az építéssze­relés azonban üzlet, és aki nem jó partner, attól vissza­vonhatják a megbízást... Ez arra figyelmezteti a céget — hangsúlyozta az igazgató —, hogy feladatait gondosan teljesítse mindenkor. Az állami építőknek jövőre 770 millió forint értékű épí­tést, szerelést kell teljesíteni kizárólag a termelékenység javítására. A szakmai össze­tételt az iparitanuló-kép- zés színvonalának növelé­sével, átképző és továbbkép­ző tanfolyamokkal javítják. Jövőre felépül 576 új otthon, átadnak számos ipari, kom­munális létesítményt, befe­jező szakaszához érkezik az egri kórház építése. A terv lényege: a programszerű ter­melés. A 42 órás munkahétre va­ló áttérés mellett a bérszín­vonal növelését hétszázalé­kosra tervezik, amihez a ter­melékenység 18 százalékos emelése szükséges. A jóléti- kulturális alapra fordítható összeg több az ideinél, s megközelíti a hétmilliót. Az oktatási terv előirányzata szerint az állami és vállalati oktatások keretében összesen háromszázan tanulnak to­vább az állami építőknél. Mi ka István Lakásfelújítások szövetkezeti segítséggel — Új is­kola Gyöngyösön — Korszerűsítik az egri és a vá- mosgyörki szociális otthont Száztízmilliárd forint az életkörülmények javítására A tanácsok 1982-ben a rendelkezésünkre álló 110 milliárd forint túlnyomó ré­szét a lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények fenn­tartására, s újak építésére költik. Ezzel is segítik a tár­sadalompolitikai vívmányok megőrzését, az életkörülmé­nyek további szerény mérté­kű javítását.^ A nehéz gaz­dasági viszonyok ellenére tel­jesítik a VI. ötéves terv idő­arányos lakásépítési felada­tait, az általános iskolai tan­termek építésében 1981—82- ben nem 2, hanem két és fél évi program valósul meg, az egészségügyi kiadások pedig jövőre 7,2 százalékkal halad­ja meg az ideit. Az új év­ben 77 ezer — ebből 19—20 ezer állami — lakás épül, sok ezret felújítanak, az ál­talános iskolások jövőre 1300 új tanteremben kezdhetik meg a tanulást, a betegek el­látását 1200 kórházi ágy lé­tesítésével javítják. Min­denütt programot dolgoztak ki a lakások felújítására, korszerűsítésére, a magánla­kás-építkezések számára köz­művesített telkek biztosítá­sára, tetőterek beépítésére. Megyénkben információs iro­dát hoztak létre a magán­lakás-építkezők segítésére: típusterveket, anyagrende­lési lehetőségeket, építési kis­gépek előjegyzését igényel­hetik az érdeklődők. Nagy gondot fordítanak a megyé­ben a lakásfelújításokra, e munkákra a szövetkezeti épí­tőipari vállalatok szakosod­tak. Szerte az országban nagy erőfeszítéseket tesznek az ál­talános iskolai hálózat bőví­tésére, s ahol a pénzből nem futja elegendő új tanterem építésére, ott régi épületeket alakítanak át oktatási cé­lokra. Megyénkben Gyön­gyösön hoznak tető alá a kö­zeljövőben egy 24 tantermes iskolát, számos helyen folyik az évtizedekkel ezelőtt ké­szült épületek, tantermek korszerűsítése. A kórházak rekonstruk­ciója, a szakrendelések bő­vítése és korszerűsítése . is jelzi, hogy a kormányzat a legfontosabb teendők közé sorolja a lakosság egészség- ügyi ellátásának további ja­vítását. Ennek jegyében kez­dődik Gyöngyösön a városi kórház rekonstrukciója, s folytatódik a megyszékhely egészségügyi intézményének további bővítése. Egerben, Vámosgyörkön korszerűsí­tik a szociális otthont, Bé­lapátfalván pedig újat hoz­nak létre a jövő esztendő­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom