Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-23 / 300. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 300. szám ÁRA: 1981. december 23., szerda 1,40 FORINT Városi tanácsülésekről jelentjük Százmilliókról döntőnek Gyöngyösön — Fejlesztik az egészségügyi, oktatási és közművelődési hálózatot Hatvanban Építkezés — onerobol A gondok már a telekvásárláskor elkezdődtek. Hamar kiderült ugyanis, hogy a takarékos évek alatt ösz- szegyűlt pénzből csak a község külterületén tudnak telket venni. A többnyire személyi tulajdonban lévő belterületi ingatlanok ára ugyanis öt eszendő alatt a kétszeresére emelkedett. Márpedig nemcsak munkahelyük és az óvoda közelsége miatt szerettek volna belterületein élni, hanem azért is, mert a nagyközség peremén lévő telkek kívül esnek a közműhálózaton. Mint azt a népi ellenőrök — a magánépítkezés feltételeit elemző vizsgálatukban — több helyen megállapították, sok településen a magánerőből építkezők legnagyobb gondja az építési telek kialakítása. Megfelelően közművesített telek ugyanis kevés van, a beépíthető területeknek csaknem 25—30 százalékát még minimális alapközművekkel sem látták el. A Helyőrségi Művelődési Otthon nagytermében tartotta meg ülését tegnap délután Gyöngyös város Tanácsa Tir Dezső elnökletével. A napirendek közül kiemelkedett a következő évi költségvetés és fejlesztési alap megállapítása, amelynek előadója Keresztesi Lajos, a tanács általános elnökhelyettese volt. Jövőre 312 millió forint előirányzat szerepel a költségvetésben, a fejlesztési alapon pedig 209 millió. A bevételi rovaton a felsőbb tanácsi hozzájárulás a legnagyobb összegében és arányában is a költségvetésből. Ugyanott a kiadásokból több mint 45 százalékkal, 133 millióval a szociális és egészségügy szerepelt, mint a legmagasabb tétel. Alig marad el mögötte, nagyjából 20 millióval a kulturális ágazat. A fejlesztési alapból az is. kolaépítés részesül a legnagyobb mértékben, majdnem 75 millióval. A célcsoportos lakásépítési előirányzat 42 millió. Számolnak a társadalmi munkával is, méghozzá összesen 20 millió forint értékben. A lakások közül az OTP és a szövetkezeti beruházás mellett a társas és a családi házak szerepelnek a nagyobb mértékben. Figyelemre méltó, hogy a vízhálózatot majdnem két kilométerrel, a csatornákat pedig több mint három kilométerrel bővítik. A városi tanács meghallgatta még dr. Záray Gabriellának, az egészségügyi osztály megbízott vezetőjének jelentését, a település egészségügyi ellátottságáról, valamint Féli Istvánnak, a tanácstagi csoport vezetőjének beszámolóját a város és a városkörnyéki megyei tanácstagok tevékenységéről. Hatvan város Tanácsa kedden tartotta az idei utolsó ülését, amelynek legjelentősebb témája a település 1982. évi fejlesztési és költségvetési terve volt. A jóváhagyott előterjesztés szerint jövőre 193 millió forint fe~ lett lesz á költségvetés ösz- szege. Ebből legtöbbet — 76 mdliót — az egészségügyi ellátásra irányoztak elő, de csaknem 40 milliót tesz majd ki az oktatási, közművelő' dési intézmények fenntartására fordítandó összeg is. Fejlesztés tekintetében a cél- csoportos beruházásokra szánt 16 millió forint a legjelentősebb tétel. Foglalkozott még az ülés a tanácsi testület jövő esztendei munkatervjavaslatával, majd tájékoztatót vitatott meg a városi népi ellenőrzési bizottság 1981. évi vizsgálatairól, illetve jóváhagyta az 1982-re vonatkozó ellenőrzési tervet. A legújabb lakások a Csebokszári-lakótelepen Űjabb színfolttal gyarapodott az egri Csebokszári- városrész: a napokban újabb 80 lakást adtak át az M 5. jelű épülettömbben a Heves megyei Állami 'Építőipari Vállalat szakemberei. A 11 szintes OTP-s házat már ezen a héten birtokukba vették a tulajdonosok, akik — mint néhányuktól megtudtuk — elégedettek a lakások minőségével. Szolári Sándor és családja például a többi lakóihoz hasonlóan évekig várt saját otthonra. Négytagú családjának havonta 2500 forintba került az albérlet, de az Érc- és Ásványbányák Vállalat támogatásával most tágas, korszerű otthonba költözhetnek, „örülünk a kétszobás lakásnak, az idei karácsony életünk legszebb ünnepe lesz — mondták Szoláriék... Nem kisebb az öröme annak a 32 egri családnak sem, akik a Lenin út 62. szám alatti épületbe, a fiatalok házába költöztek. A másfél, kétszobás lakások tulajdonosai kizárólag építők: a tanácsi és az állami építőipari vállalat dolgozói. A lakók itt is elégedettek a házzal, a kivitelező Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat határidőre és kifogástalan minőségben adta át az OTP- nek a szemre is tetszetős épületet. Hans Sattler látogatása Tornáméra, Pétervására: Arat a gabonaprogram hazánkban S a telek még csak az induláshoz elég. Példák sokasága bizonyítja, hogy a magánerős építkezés napjainkban meglehetősen nagy és sokrétű próbatétel elé állítja az építkezőket. Pedig köztudott, hogy a jelenlegi tervidőszakban lakásépítési programunk megvalósításában az eddigieknél nagyobb szerepet kap a magánkezdeményezés. «* Az ehhez való feltételek megteremtése nélkül azonban nemigen remélhetjük, hogy a terveknek megfelelően épülnek majd a lakások, családi házak. Mert aligha kap további lendületet az építkezéshez az a munkás, akinek a napi nyolcórai — olykor éjszakai — munka után szabad idejének jelentős részében építőanyag után kell szaladgálnia. Mert az ellátás színvonalának javulása ellenére előfordul, hogy az építőanyagok időleges hiánya hetekig késlelteti az építkezést. Késlelteti és költségesebbé teszi, mert az utazásra és szállításra fordított összeg is növeli az építkezők kiadásait. A népi ellenőrök vizsgálatából az is kiderül, hogy ma a magánerőből építkezők ritkán veszik igénybe az építőipari szövetkezetek munkáját. Egyrészt azért, mert így az építkezés költségesebb, másrészt, mert a szövetkezetek sem mindig vállalják egy-egy családi ház felépítését. »Marad hát a kalákában történő építkezés. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a magánerőből építkezés ma még meghaladja az építkezők anyagi és fizikai erejét. Pedig lakásépítési programunk megvalósításában a jövőben az eddigieknél nagyobb szerep jut majd a magánerős építkezésnek; ehhez az elkövetkezendő időben tehát szervezettebb segítségre lesz szükség. Ügy tűnik, mezőgazdasági termelőszövetkezeteink igen komolyan számítanak arra a támogatásra, amelyet a kormány januártól biztosít a gabonahozam növelésének érdekében. A jövő évi tervek kialakításánál sok nagyüzemi gazdaságban tekintették alapvető feladatnak a gabonaprogram megvalósítását, és az őszi vetésterületeket már ennek megfelelően alakították ki. Tarnamérán — mint Ku- runczi István, a Lenin Mgtsz elnöke elmondotta — az elmúlt évi 2800 hektárral szemben jövőre már 3100 hektáron arathatnak őszi búzát, ennyi ugyanis az őszi vetésterület. Ezzel párhuzamosan az őszi árpa területét is megnövelték, 440-ről 550 hektárra. A továbbá tervek már a kukoricával foglalkoznak. Ezen a téren igen jelentős változás lesz, hogy a korábbi évek megszokott gyakorlatával szemben 1982-ben — az energiatakarékosság érdekében — jelentősen csökkentik a szemeskukorica-betaka- rítást. A tervezett vetésterület — 800 hektár — mintegy 50 százalékán csövesku- korica-betakarítást alkalmaznak majd, ehhez már meg is rendelték a korszerű szovjet gépeket. A termés másik felét, az árukukoricát természetesen a „hagyományos” módon takarítják be. Nem. kevésbé jelentős hír Tamaméráról, hogy jövőre az eddigi 50-ről 150 hektárra szándékoznak növelni a háztáji művelésű zöldségtermesztési területet. Mint a pétervásári termelőszövetkezet elnökhelyettese, Molnár Pál elmondotta, náluk is különösen fontos a gabonaprogram megvalósítása. Ennek érdekében 80 hektárral növelték az őszi búza vetésterületét, bizonyos mér. tékig a silókukorica rovására. Mivel pedig Pétervásárán, sajátságaiknak megfelelően igen nagy súlyt fektetnek a jó tejhozamú szarvasmarha tenyésztésére — csaknem duplájára emelik a pillangósok vetésterületét, amely jövőre megközelíti majd a 200 hektárt. A fejési átlagot 3400-ról 3500 literre szeretnék emelni. Ezzel párhuzamosan fejlesztik a juhásza- tot is, kétszáz anyajuhhal, így az állomány eléri a 3200-at. Kedden hazautazott Hans Sattler, az NDK Miniszter- tanácsának tagja, az ifjúsági kérdések hivatalának vezetője, aki Barabás Jánosnak, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárának meghívására tartózkodott hazánkban. Megbeszélést folytatott az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának vezetőivel az ifjúságpolitikai tevékenység tapasztalatairól, aktuális kérKedden hivatalosan megnyílt Debrecenben a Román Szocialista Köztársaság főkonzulátusa. Ez alkalommal Victor Bolojan, az RSZK budapesti nagykövete fogadást adott a debreceni Arany Bika Szállóban. A fogadáson részt vettek a központi déseiről, s a két állami ifjúsági szerv közötti együttműködési megállapodás alapján a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Hans Sattlert fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. szerveknek, a konzuli kerület párt- és állami szerveinek, valamint az RSZK külügyminisztériumának képviselői és loan Bochis kinevezett főkonzul. Jelen volt K. I. Ivanov, a debreceni szovjet főkonzul. Melléküzemág - szép nyereséggel Elhagyott gazdasági épületek átalakításából seprűkötő üzemet rendeztek be Átányban. Két műszakban mintegy hetvenen dolgoznak itt, évente egymilliós nyereséggel. Süveges Lászlóné (balra) naponta 150 seprűt köt meg gépén A seprűvarrást már olasz automata gép végzi, Kövesdi Jánosné irányításával (Fotó: Kőhidi Imre) Román főkonzulátus Debrecenben A (Cs. N. L.)
