Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I XXXII. évfolyam, 296. szám ARA: 1981. december 18., péntek 1,40 FORINT A képviselők előtt az 1982. évi állami költségvetés Megnyílt az országgyűjés téli ülésszaka Az 1982. évi állami költségvetés megvitatásával csütörtökön 10 órakor megkezdte téli ülésszakának munkáját az országgyűlés. Az ülésteremben foglaltak helyet: Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen voltak a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s ott voltak a Központi Bizottság titkárai, és a kormány tagjai, továbbá az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd törvényhozásunk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelen, tését. Ezt követően a képviselők elfogadták a téli ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója a 'kormány külpolitikai tevékenységéről; 3. Interpelláció. , Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozéját. Hetényi István pénzügyminiszter expozéja Bevezetőben a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az 1982. évr állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a VI. ötéves tervben és a kormány programjában megfogalmazott célok valóraváltását szolgálja. Előirányzatai összhangban vannak a népgazdaság 1982. éVi tervével, amelynek irányelveit az MSZMP Központi Bizottsága nemrégiben hagyta jóvá. Az előirányzatok a jelenre épülnek, figyelembe veszik a jövő feltételeit és a VI. ötéves terv céljait. Realitás és a politikát alátámasztó célirányosság — ez volt a két fő szempont a javaslat kidolgozásakor. A jelen gazdasági folyamatait úgy summázhatjuk, hogy ez évben a két fő gazdaságpolitikai feladat megvalósítása a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának lényegében megfelelt: a külgazdasági egyensúly a tervezetthez közelállóén alakul, az életszínvonal pedig kismértékben emelkedik. Ezt becsülnünk kell, különösen, ha arra gondolunk, hogy a bonyolult nemzetközi és gazdasági körülmények miatt a vártnál is nehezebbek voltak munkánk feltételei. A tőkés világgazdaságban évek óta húzódó pangás mellett az ipari export csak lassan nőtt, egyes ágazatokban visszaesett, örvendetes viszont, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele dinamikusan bővül. Kedvező, hogy ebben a viszonylatban exportárainkat jobban növeltük, mint ahogyan behozatalunk drágult. Konvertibilis -valutában folyó külkereskedelmünk alapján kiegyensúlyozott, de külföldi adósságaink kamatai komoly terhet jelentenek. összességében a felhasználás ma is nagyobb az előállított jövedelemnél, bár ez a különbség lényegesen kisebb, mint néhány évvel ezelőtt volt. A megtermelt jövedelem és a felhasználás különbségének csökkentése a következő években is. elkerülhetetlenül szükséges. A lakosság pénzjövedelme 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal a tervezett kereten belül, 4,5 százalékot alig meghaladóan nő, így az egy főre jutó reáljövedelem emelkedése közel 2 százalék. A lakosság áruellátása megfelelő. Különösen fontos, hogy kiegyensúlyozott az élelmiszer-ellátás. Az ipar javuló munkája mellett fokozatosan érezhető a kereskedelem és vendég- ' látás törekvése gazdálkodásának javítására, a lakosság jobb kiszolgálására. Az élet- 'körülmények alakításában nagy szerepet játszó költség- vetés a társadalmi kötelezettségeknek 1981-ben is eleget tesz, sőt — részben az 1980. évről áthúzódó beruházások üzembe lépése nyomán — az intézményhálózat a tervet meghaladóan bővül, az egészségügyi, szociális kulturális kiadások előirányzata meghaladja a tervezettet. Az egész költségvetésben gond viszont, hogy — egyidejűleg — a nemzeti jövedelem növekménye a tervezettnél kisebb. A vállalatok nyereségének tömege is — bár összességében több, mint 10 százalékkal emelkedik — kissé elmarad a tervezettől. A költségvetés hiánya az összes tényező együttes hatásaként néhány milliárd forinttal meg fogja haladni a tervezettet. A továbbiakban arról szólt a pénzügyminiszter, hogy az 1982. évi költségvetésnél változatlanul az ötéves tervben megfogalmazott két fő gazdaság- politikai célt, a külgazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését tartjuk követendőnek. Hetényi István pénzügyminiszter expozéját tartja A költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy jövőre a nemzeti jövedelem emelkedése az 1982. évi terv előirányzata szerint, összehasonlító áron 1—1,5 "százalékot ér el. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy a belföldi felhasználás kismértékben mérséklődjön. Ennek arányait az életszínvonal megőrzésére irányuló törekvésünk meghatározza. A lakosság fogyasztását 0,5 vagy 1 százalékkal tudjuk növelni, a felhalmozás pedig 10—12 százalékkal csökkenni fog. Annak, hogy szándékaink megvalósuljanak, nemcsak a gazdasági, de a társadalmi tényezők is fontos elemei. A társadalom értékítéletében nagyobb rangot és támogatást kell kapnia azoknak a kollektíváknak és vezetőknek, akik már eddig is eredményes munkát végeztek, hatásos kezdeményezéseket tesznek a termelés verseny- képességének, az igények jobb kielégítésének érdekében. Hetényi István ezután a gazdasági fejlődés kulcskérdéseivel foglalkozott. Kiemelte: az első és legfontosabb feladat a versenyképességet növelő, az igények jobb kielégítését szolgáló kezdeményezés és felelősség, az ilyen értelemben vett vállalkozókészség erősítése. E folyamat immár tradicionális eleme — mondta — a versenyképes exportáru- alapokat létrehozó, a Magyar Nemzeti Banktól kedvezményes hitellel 'támogatott kapacitásbővítés. A termelés megújítása mifidenki számára szükségszerű, aki piaci pozícióit tartani vagy javítani akarja. Elismerést érdemel, hogy egyre több vállalat gazdaságszervező munkájában, gazdasági stratégiájának. alakításában már kifejezésre jut a rugalmas, az adott feltételekhez igazodó, haté- • konyságra törő magatartás, a belső szervezet és érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a fejlesztés, termelés és értékesítés egységes folyamattá szervezése. Az említett •• intézkedések kiegészítői a szocialista szektorhoz kapcsolt és a magántermelők ' összefogására épülő kisvállalkozás fejlődését segítő új intézkedéseink. Az új vállalkozási formáktól azt várjuk, hogy ahol eddig a lakossági ellátás — vagy éppen a nagyvállalatok ellátása — hiányos vagy csak veszteséggel volt fenntartható, jobban elégítsék ki a fogyasztói igényeket. A törvényes keretek között segítjük és bátorítjuk ezt a tevékenységet. Nem osztjuk azon gazdasági vezetők aggodalmát, hogy ezek a kisebb vállalatok ártanak a szocialista építésnek. Elgondolkodtató, hogy milyen gazdálkodást színvonal lehet ott, ahol a kisüzem konkur- renciájától így félnek. Az 1982. évi népgazdasági terv a program mielőbbi, gyorsított megvalósításához már- 2 milliárd forint támogatást biztosít erre a célra. Emellett a program átgondolt és szervezett gyorsításét szolgálja, hogy a csökkenő összberuházás . ellenére 1982-ben az energetikai beruházások összegét növeljük. Jelentős összeget fordítunk a szénbányák korszerűsítésére, az eocénbányák megvalósításának gyorsítására. Kiemelkedő esemény lesz 1982-ben, hogy üzembe lép a Paksi Atomerőmű első blokkja. A lakosság pénzbevétele 6 százalékkal nő, a fogyasztói árszínvonal ‘pedig körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti jövedelemnek az ötéves tervben tervezettnél lassúbb növekedése mellett kismértékben növekedjék tovább a lakosság reáljövedelme, és megőrizzük á ‘ reálbérek (Folytatás a 3. oldalon), Kádár János Moszkvában Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívásé, ra — Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének 75. születésnapja alkalmából — csütörtökön Moszkvába érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fogadására a szovjet főváros Kijevi-pálya udvar ón megjelent Arvid Pelse, az SZKP KB PB tagja, Borisz Ponomarjov, az SZKP^ KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, valamint az SZKP KB több vezető munkatársa. Jelen volt Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Az egri érsek látogatása a megyei tanács elnökénél Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke fogadta Kádár László egri érseket, valamint a kíséretében megjelent dr. Mészáros Lajos érseki helynököt, Csontos Barna és Czakó István érseki irodaigazgatókat. A szívélyes hangvételű találkozón részt vett Szalay István általános elnökhelyettes és Dancs Lajos egyházügyi titkár is. Elkerülni a zsúfoltságot a személyszállításban I Felkészülés a lépcsőzetes munkakezdésre Az ötnapos munkahét bevezetésének sikeréhez nél~ külözhetetlen a lépcsőzetes munkakezdéssel járó feladatok mielőbbi, az érdekeknek megfelelő megoldása. A Minisztertanács rendelete a megyei tanácsok gondjaira bízta az előkészítést. A KPM ezzel kapcsolatos irányelvei pedig meghatározták, hogy a szakigazgatási szervek az egyeztetések során szerezzenek érvényt a városi személyszállításban a lépcsőzetes munkakezdésnek, úgy irányítsák a gazdálkodó szervek áttérését, hogy az lehetővé- tegye a zavarmentes személyforgalmat. Ez annál is inkább fontos, mivel a rövidített munkahét bevezetése — megfelelő intézkedések hiányában — még tovább növelné a személyszállítás zsúfoltságát, ez pedig kedvezőtlen közérzetet teremthetne. A zavarok elkerülése érdekében a vállalatoknak, intézményeknek programokban és tájékoztatókban kellett rögzíteniük a lépcsőzetes munkakezdéssel kapcsolatos adatokat. A rendelkezések szerint megyénk városai közül Egerben kell kötelezően bevezetni, illetve általánossá tenni a lépcsőzetes munkakezdést. Ez számos helyen már korábban megtörtént, az elkövetkező időkben elsősorban arra kell törekedni, hogy a város helyijáratú autóbuszait gazdaságosan, úgynevezett forgatásos rendszerrel lehessen közlekedtetni, s figyelmet kell fordítani arra is, hogy a helyközi járatok menetrendjében se legyenek csúszások. A Volán és a MÁV szakemberei felméréseket végeztek, majd ezek alapján tájékoztatókat adtak közre. Az előbbi felkészültségét a lépcsőzetes munkakezdésre mi sem bizonyítja jobban, minthogy január 3tól tömegszállító járműveikkel minden igényt képesek lesznek kielégíteni. Főképpen a gazdálkodó szervezete^ intézmények feladata most már, hogy munkakezdési időpontjaikról kellő időben tájékoztassák a szállító vállalatokat. Ez azért is megjegyezni való, mert a megyeszékhelyen és az egri járásban levő 130 szerv közül eddig csupán 20 jelezte a változtatás szükségességét. Bár a jogszabályok csak Egernek tették kötelezővé, azonban Gyöngyös város vezetői is igyekeztek gondoskodni a lépcsőzetes munkakezdéssel kapcsolatos feladatok megoldásáról. A mát- raalji városban már . több üzemben — így. a MEZÖ- GÉP-nél, az Egyesült Izzónál, a Kitérőgyárban, a KAEV-nél — kezdik eltérő időpontban műszakjukat a dolgozók. Törekvés van arra is, hogy a déli városrész üzemei lehetőleg azonos időpontban fogjanak munkához. Éppen azért, hogy a helyijáratú autóbuszokkal a dolgozók kellő időben eljussanak munkahelyeikre. A következő évben megvizsgálják azt is, hogy Gyöngyös központjának intézményei, iskolái részére mennyire lenne szükséges a lépcsőzetes munkakezdés kialakítása, s annak megvalósítása, hogy köny- nyebb, zsúfoltságmentes legyen az utazás. Minderről a Volán képviselői és a munkáltatók rendszeresen tárgyalnak a tanács illetékeseivel. Hatvanban csupán a Cukor- és Konzervgyár dolgozóinak munkába utaztatása okozhat gondot a jövőben. Idénymunka idején éppen ezért Űj-Hatvan és a gyárak között új járatot állítanak majd be.
