Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 294. szám ÁRA: 1981. december 16., szerda 1,40 FORINT A fuvaroztatók érdek| védelmében. Az utóbbi éveikben — erre utal a Központi Népi Ellenőrző Bizottság nem. rég lezárult vizsgálata is — megnőtt a lakosság szállítási igénye. A felmérés alapján, évente mintegy tízmillió esetben a lakosság áruinak házhoz szállítását végzik el áz úgynevezett közhasználatú fuvarozó vállalatok: össze, sen hat-nyolcezer tehergépkocsival. Bár javultok a szállítási feltételek, a fuvarkínálat és a szállít, tatók kielégítése nem a legkifogástalanabb. Kevés a tehergépkocsi, ebből -is következik, hogy fuvarozó vállalataink szívesebben végzik a kifizetődőbb, a nagy volumenű szállításokat, mint az egyéni, rövidebb távú fuvarokatÁltalános gond, a tüzelő és építőanyagok házhoz szállítása. A kisebb TÜ- ZÉP-telepeken például a vevőnek kifizetett árújáért közvetlen a gyártóhoz kell mennie, ahol saját kezűleg kell például a téglát, cserepet kiválogatnia, a ra. kodást megoldania, és tér. mészetesen mindezek után az' áru elszállításáról is ő gondoskodik. Kevés helyen szervezték meg a pb-gázpalaok, a háztartási tüzelőolaj és a szilárd tüzelő házhoz vitelét- Nehézkesek a különleges járműveket igénylő kommunális szolgáltatások: az emésztőgödrök ürítése, a szemét elszállítása, a fa és fahulladék hazaszállítása. Nem váltak be, a kistermelők fuvarigényeire tervezett autóbuszhoz csatéit poggyászpótkocsik sem, zöldáruját ki-ki úgy viszi a piacra, ahogy tudja. A fuvaroztatók' érdekvédelme tehát, sem a magas fuvarköltségekkel, sem a szállítási árukárosodással szemben nincs biztosítva. Mindenki saját háza táján keresi a megoldást. A tehergépkocsival rendelkező vállalatok dolgozóik számára a lakásépítéshez és költözködéshez szükséges fuvarigényeket általában kielégítik. A termelőszövetkezeti tagak szintén részesülnek hasonló kedvezményekben- Az ipari és szolgáltató szövetkezetek pedig azzal próbálnak segíteni, hegy melléktevékenységként vállalják a tartós iparcikkek házhoz szállítását. Ezeken a gondokon próbált segíteni a Minisztertanács 3/1980. (II. 6.) számú rendeletével is, amely lehetővé teszi, hogy munkaviszonyban levő magán- személyek kis tehergépkocsival szállítsanak-fuva. rozzanak. Még ebben az évben sor került a rendelet módosítására, vagyis 1982-től főtevékenységként is fuvarozhatnak majd magánszemélyek, mégpedig az eddiginél nagyobb kapacitású gépkocsival. A helyzet javítása érdekében, a Volán-vállalatok a kis teherbírású gépkocsik számát növelik majd: de előirányozták az építő- . anyag-kibocsátó helyek teljes körű kiszolgálását is. Most már csak az a kérdés, mindezekből mi valósul meg igazán. (O. ÉJ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Füzesabony tanácsi fejlesztései — Milyenek a kollégiumok és a diákotthonok — A földhasználat és a nagyüzemek — Közérdekű bejelentés a NEB-nél Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Számos, valamennyiünket •közvetve, vagy közvetlenül érintő téma került napirendre tegnap, kedden a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Markovics Ferenc tanácselnök vezetésével tárgyalta) meg a testület egyebek között azt az előterjesztést, amely Füzesabony nagyközség fejlesztésének tanácsi eredményeit és elképzeléseit tartalmazta. A továbbiakban arról kaptak részletes tájékoztatást a végrehajtó bizottság tagjai, hogy miként működnek, milyen eredményekkel, körülmények között dolgoznak napjainkban a megye középfokú oktatási intézményeinek kollégiumai, diákotthonai. (Erről a témáról taMlhaitnak kommentárt olvasóink a lap 4. oldalán.) A következő téma a földüggyel kapcsolatos: parlag- területekről, a mezőgazdaságtól ipari célra átvett hektárokról, rekultivációról esett szó. A végrehajtó bizottság tagjai végezetül jelentést és tájékoztatót hallgattak meg a népi ellenőrökhöz befutó közérdekű bejelentések sorsáról, az intézkedésekről, illetve az utóellenőrzésekről, majd pedig a megye lakosságának táppénzes helyzetéről. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése egyéb ügyek megbeszélésével fejeződött be. A társadalmi és éfcjyéni érdekek alapján Egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer Heves megyében is Hazánkban az ingatlanok nyilvántartására a múlt század közepén, az akkori társadalmi, gazdasági igények biztosításával két különböző rendszer jött létre: az úgynevezett földadó kataszter, vagy más néven, földnyilvántartás és a telekkönyv. A nyilvántartás célja a földek használatából eredő jövedelem adóztatása volt. Ezzel szemben a telekkönyv jogi jellegű nyilvántartás, amelyben a tulajdont, valamint az ingatlanokra vonatkozó jelentős tényeket tartják számon. A felszabadulás után gyökeresen megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági Viszonyok, amelyek az említett nyilvántartásokat annak idején szükségessé tették. Ezért mindkét nyilvántartás jellege és tartalma lényegesen átalakult. A mezőgazdaság szpcialista átszervezésével összhangban előtérbe lépett a tervezési, a termelési és jövedelemszabályozási célok szolgálata. Ugyanakkor a telekkönyvben a szocialista tulajdon és használati viszonyok védelme kapott nagyobb jelentőséget. Már az MSZMP XI. kongresszusa is határozatba foglalta, hogy a föld tulajdonformájától függetlenül nemzeti kincs. Ezért a kormány még 1971-ben határozatot hozott, melyben új alapokra helyezte az ingatlan-nyilvántartást. Elrendelte, hogy a korábbiak összevonásával és az érvényes adatok figyelem- bevételével, a tényleges állapotnak megfelelő korszerű és gépd feldolgozásra alkalmas új ingatlan-nyilvántartást készítsenek. A kormány- határozat alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben meghatározta a nyilvántartás célját, és szabályzatát. Ennek feladata az ingatlanok adatainak, valamint az ehhez fűződő jogok valóságos számbavétele, amely lehetővé teszi a földekkel kapcsolatos népgazdasági és üzemi tervezést, a földvédelmet és az ingatlanforgalom hatósági ellenőrzését. Az új nyilvántartási rendszert az országoshoz hasonlóan Heves megyében is 1972-ben kezdték meg a tér~ képek felülvizsgálatával és összehasonlításával. Ezt követően az ingatlanok régi nyilvántartási adatait az ország egész területén a helyszínen ellenőrizték a földhivatalok, így a Heves megyei Földhivatal is. A munka keretében 340 ezer hektár belterületről és 2,7 millió hektár külterületről részben felújítással, részben pedig új felméréssel új térképeket készítettek. Ezek segítségével megállapították, hogy az ingatlanok nyilvántartott adatai megegyeznek-e a tényleges állapottal. Az eltéréseket felmérték és az adatokat he. lyesbítették. A munka során hét és fél millió ingatlan adatait ellenőrizték a helyszínen, melynek során 1,7 milliónak ' az adatait módosították. Ezek főleg terület és művelési ág változással, továbbá építkezéssel voltak kapcsolatosak. A tulajdonjog és az adatok egyeztetésére a földhivatalok 4,8 millió tulajdonost hívtak meg, Heves megyéből 150 ezret. Ezzel szemben 14 700 tulajdonos nem jelent• meg. Ezekkel 1981-ben, 82-ben és 83-ban ismét megkísérlik az ingatlan egyeztetését. Akik viszont megjelentek, azok személyes közreműködésükkel segítették az adatok rendezését, illetve kiegészítését. Az új, egységes ingatlannyilvántartás tömegesen felszínre hozta a régi, elmaradt, rendezetlen tulajdonjogi ügyeket. Így például 1555 ezer olyan elmaradt hagyatékot tárnak fel a földhivatalok, ahol a telekkönyvben még mindig a régen elhalt személy volt a tulajdonos. Ezenkívül 337 ezer zömmel új lakótelepi szövetkezeti és öröklakás tulajdonjogát állapították meg, melyek korábban nem voltak telek- könyvezve. Az új nyilvántartással szemben alapvető követelmény, hogy ne csupán készítésének időpontjában, hanem mindenkor egyezzen a valósággal, a tényleges állapottal. Ezért az ingatlanokat érintő változásokat ezentúl is folyamatosan jelentsék be a földhivataloknál, hogy azokat pontosan számba vehessék. Az egész országot, közöttük Heves megyét is megmozgató nyolcéves felmérő munka befejeződött, melyre államunk sokat költött, hiszen fontos társadalmi és egyéni érdek fűződik hozzá. Tanácskozott a KISZ KB Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága, amelyen részt vett és felszólalót Havast Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 3-d üléséről. Ezt követően Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának ellőterjesztésében megvitatták az MSZMP KB-nak és a Minisztertanácsnak a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztáis fejlesztéséről szóló irányelveit, majd határozatot fogadtak el a KISZ-szervefcnek és szervezeteknek az ifjúság lakás- helyzetének javításával kapcsolatos feliadatairól. Az irányelvekről kialakított véleményét a Központi Bizottság megküldi a Minisztertanácsnak. Aztán Kovács Jenőnek, a KB titkárának előterjesztésében a testület megtárgyalta és elfogadta a KISZ KB 1982. évi üléstervét. Külpolitikánk s költségvetésünk A téli ülésszak előtt Csütörtökön délelőtt ismét összeül az országgyűlés, amelynek napirendjéül a Minisztertanács az 1982. évi költségvetés törvényjavaslatát, valamint a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolót ajánlja. A téli ülésszakon tehát a képviselők várhatóan olyan témákat vitatnak meg, amelyek mind erőteljesebben a közérdeklődés homlokterében állnak. E tényt jól példázták az országgyűlési képviselőcsoportok, valamint az állandó bizottságok ülésszakot előkészítő tanácskozásai is. A törvényhozás tagjai a megyei eszmecseréken — amelyet több helyütt helyszíni tapasztalatszerzéssel ötvöztek — keresték, kutatták a vállalati gazdálkodás, a beruházási tevékenység azon csomópontjait, amelyekből kiindulva gyarapítani lehet az exportbevételeket, javítani a belső ellátást. Ezek a döntően választókerületi észrevételek többségükben megjelentek az állandó bizottságok költségvetési ter± vezetet elemző vitáiban is. Az ipari kérdésekkel foglalkozó testületben például a folyamatos anyagellátás még erőteljesebb jövőbeni szerepét hangsúlyozták. A kereskedelmi bizottságban — az 1981-es esztendő eredményeihez is visszanyúlva — a belföldi áruellátás megőrzéséből fakadó teendőkre világítottak rá. Mindehhez párosult az a költségvetési tervezetet igenlő egybehangzó megállapítás, amely szerint: mindezeknek a törekvéseknek összhangban kell állniuk a népgazdaság legfőbb és változatlan céljával, a külgazdasági egyensúly javításával. Az ülésszakot előkészítő elemző felszólalásokból is kiviláglott, hogy a külső gazdasági feltételekben 1982. ben semminemű javulásra sem szabad számítani, .önmagában már az is óriási eredmény — fogalmazódott meg például a külügyi bizottságban —, hogy a lehetőség adott a nukleáris fegyverkezési verseny újabb szakaszának megállapításához. A magyar kormánynak a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egyeztetett külpolitikája a nemzetközi élet minden területén a szocializmus építése legfontosabb külső feltételének, a béke megőrzésének szolgálatában áll. Olyan álláspont ez, amely messzemenően találkozik Magyar- ország lakosságának véleményével, jövőt tervező akarásával, vágyával. A külső és belső helyzet várható vonulatainak szemrevételezése alapján fogalmazódott meg a terv_ és költségvetési bizottság' summázó tanácskozásán: a költségvetési tervezet harmonizál a hatodik ötéves terv fő feladataival. Több képviselő is akképp összegezte véleményét: az adott körülmények között jó feltételeket biztosít az eredményes gazdálkodáshoz. Erre terelnek, mi több: kényszerítenek a gazdálkodás körülményeinek törvényszerűen szigorúbb vonásai, amelyek a szabályozó rendszer új elemeiben is megmutatkoznak. Az elkerülhetetlen takarékosság nyomán a minisztériumoknak, főhatóságoknak például minden eddiginél jobban meg kell nézni, mire költenek a jóváhagyandó költségvetésből. Az eddiginél szűkösebb beruházási alapok is csak a ténylegesen elengedhetetlenül szükséges, s mindenekelőtt gyorsan és gazdaságosan megtérülő fejlesztésekre adnak lehetőséget. Éppen ezért vonzottak nagy figyelmet azok a felszólalások, amelyek — a nehéz helyzet ellenére — például az oktatásügy és egészségügyi alapellátás megkülönböztetett támogatását méltatták. Az általános iskolai tantermek építése, a kórházrekontsrukciók sora — csak példaként kiragadva — 1982-ben is kiemelt kormányprogramnak számít. Szinte valamennyi bizottságban, s a képviselőcsoportok ülésein is elismerő szavak övezték azt a széles körű előkészítő, szervező munkát, amely az ötnapos munkahét bevezetésének útját egyengette, egyengeti. A napokban befejedőzött bizottsági üléssorozaton hangzott el az a valameny- nyi tanácskozásra érvényes summázat: a költségvetési tervezet készítői, a törvény- hozás tagjai reálisan látják a következő időszak várható nehézségeit. Merítve az utóbbi esztendők eredményeiből, s a gazdálkodásunkra nem mindig hízelgő tapasztalatokból, bizakodva és biztonsággal állították össze, s mondtak véleményt a gazdaság pályáját meghatározó 1982-es elképzelésekről. n nemzetközi kapcsolatok a MTESZ-ben A MTESZ országos elnöksége kedden, kibővített ülést tartott. A szövetség nemzetközi kapcsolataival foglalkozva hangsúlyozták: tovább kell fejleszteni a tudományos-műszáki együttműködéseket. Az elmúlt négy évben 19 ezer külföldi tudós, műszaki szakember vett részt a MTESZ konferenciáin, kongresszusain, s több mint 14 ezer magyar szakember járt külföldön a tudományos egyesületek képviseletében. AZ ÜNNEPRE Két műszakban Bélapátfalvától Siófokig ismertek a Heves megyei Sütő. és Édesipari Vállalat bélapátfalvi sütőüzemének termékei. Réteslapot kétszáz kilométeres körzetben ők gyártanak egyedül — napi két és félezer csomaggal, de az is kevés, legalábbis az Éjjel- nappal KÖZÉRT, a Sugár kereskedői szerint. Varró Imréné dobva nyújtja a rétestésztát. Karácsony előtt két műszakkal próbálják útját állni a vevők rohamának Boros Zsuzsa a piskótarolád tésztáját simítja — a kenyérsütésre csak éjszaka szolgál a kemence (Fotó: Kőhidi Imre)
