Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 267. szám ÁRA: 1981. november 14., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Országos vélemény­csere Ma országos méretű számvetésre ül össze a fo­gyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa^ amelyen az áfészek, a lakás- és a ta­karékszövetkezetek. vala­mint a szövetkezeti válla. Iáitok mintegy 650 küldötte cseréli ki véleményét, ha­tározza meg további ten­nivalóit. 1A kongresszust megelőző hónapokban lezajlott tézis- viták tapasztalatait összeg­ző beszámoló jéliemtés elemzi azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a leg­utóbbi, 1976-ban tartott kongresszus óta a fogyasz­tási szövetkezeti szervek elértek. Figyelemre méltó ered­ményekkel büszkélkedhet a fogyasztási szövetkezeti mozgalom mindhárom ága­zata. Az áfészek 35 szá­zalékkal részesednek a szocialista kiskereskedel­mi forgalomtól. Az alap­ellátáshoz, az iparcikk- kínálat bővítéséhez hoz­zájárult az elmúlt ötéves tervben épült 216 ÁBC- és szövetkezeti áruház, vala­mint. a Skála-Coop meg­alakulásával az áruházi kereskedelmi integráció. Jelentősen fejlődött a szö­vetkezetek háztáji terme­lést szervező munkája: az elmúlt évben 11 milliárd forint értékű mezőgazdasá­gi terméket vásároltak fel, ebtói mintegy ötmdlliárcL nyit az áfészek keretében működő 2518 mezőgazdasá­gi szakcsoport kétezer tag­ja értékesített. A gazdasági eredménye­ken, a szövetkezeti mozga­lom anyagi és szellemi gyarapodásán túl természe­tesen szó lesz arról, ho­gyan érvényesült, teljese­dett ki a szövetkezetek társadalmi funkciója és a szövetkezeti demokrácia. Ennek egyik legfrissebb bizonyítéka, hogy a nyári hónapokban a kongresszu­si tézisvitákon majd tízez­ren mondták el vélemé­nyüket a fogyasztási szö­vetkezeti mozgalom idő­szerű társadalmi és gazda­sági feladatairól. Ám leg­többen a helyi gondokról, közös tennivalókról, azok megoldásáról beszéltek. A továbblépés érdekében a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusának. il­letve határozatának irányt 'kell mutatnia a kereske­delmi munkában a haté­konyság, a minőség továb­bi javítására, a falusi áru­ellátás, az áruházi integ­ráció, a háztáji és a ki­segítő gazdaság, a mező- gazdasági termékf el vásár­lás, a szövetkezeti export, a tagság vagyoni kapcsola­tainak, az önkormányzati munka, a szövetkezeti de­mokrácia, a tulajdonforma és a közéleti tevékenység fejlesztésére. A kibontakozott, széles körű eszmecsere nem feje­ződik be a fogyasztási szö­vetkezetek IX. kongresz- szusával. Ahhoz, hogy a nemzeti jövedelmet a jö­vőben is évente 18 milli­árdnyi forinttal — vagy még többel — gyarapítsák a fogyasztási szövetkezetek, állandóan új gondolatokra, ötletekre, korszerű mód­szerekre van szükség. Eh­hez bizonyára jó iránytűt ad, erre biztat, buzdít majd a szövetkezeti kongresszus. Agrártermelésünk jól szolgálja a fejlett szocialista társadalom építését Dr. Soós Gábor államtitkár előadása Gyöngyösön Pénteken délelőtt Egerben, a Technika Házában ülést tartott az Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szer­vezetének elnöksége. Ezen részt vett dr. Soós Gábor államtitkár, a szervezet or­szágos elnöke is. A testület személyi kérdésben döntött, és a megüresedett megyei elnöki tevékenység ellátásá­ra Németh Andrást, a gyön­gyöspatai Mátrai Egyesület Termelőszövetkezet elnökét választotta meg. Délután Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai karán me­gyei élelmiszergazdasági ak­tívát ren<iezett az Agrártu­dományi Egyesület. Ott volt Somodi Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője, Bágyi Imre, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese, dr. Jenes Pál, az SZMT titkára és Tóth Mihály, a Heves me­gyei TESZÖV elnöke is. Dr. Szemes Lajos egyetemi ta­nár, az intézet igazgatója köszöntötte a részt vevő ál­lami gazdasági és termelő­szövetkezeti vezetőket, a tár­sulások képviselőit, Ezután dr. Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár tar­tott érdeklődéssel kísért elő­adást. Vázolta agrártermelésünk helyzetét és feladatait. El­mondta, hogy az ágazat a hetvenes évtizedben nemzet­közileg is elismert eredmé­nyeket ért el. Kiegyensúlyo­zottá vált a hazai élelmiszer- ellátás, növekedett a ver­senyképes élelmiszerexport, és javult az ágazatban dol­gozók életszínvonala. Nem­zetközileg is kimagasló ered­mények születtek az egy fő­re jutó gabona- és húster­melésben. Ezzel országunk a fejlett mezőgazdasággal ren­delkező nemzetek közé so­rakozott fel. A sikerek el­lenére lemaradás tapasztal­ható a zöldség, és szőlő-, va­lamint a gyümölcstermelés­ben. Jelentős különbségek adódnak még az egyes nagy­üzemek termelési színvona­lában és jövedelmezőségében is. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a VI. ötéves terv agrárpolitikai célkitűzései­nek megvalósítására központi kérdés a gabona- és a hús­program eredményes megva­lósítása. Ezt ösztönzik az 1982. január 1-től életbe lé­pő közgazdasági szabályozók is. Fontos feladat, a zöld­ségtermelés, a szőlészet to­vábbi fejlesztése és az állat- tenyésztés kedvező eredmé­nyeinek megtartása. Végeze­tül kifejtette, hogy mezőgaz­daságunk az idén a tavalyi­nak megfelelő eredmények­kel zárja az esztendőt. A jövő évtől életbe lépő ösztönző szabályozók hatá­sára a gazdaságok most ősz­szel országosan, így Heves megyében is több kalászos gabonát vetettek. Tavasszal mindenütt erőfeszítéseket kell tenni, hogy a kukorica­termő terület tovább növe­kedjék. Az állattenyésztés fejlesztésének alapja az ol­csó rét- és legelőgazdálko­dásra épített húsmarha- és juhtenyésztésen alapul. A nagy figyelemmel kí­sért előadás dr. Szemes La­jos zárszavával ért véget. Közéleti hírek Pénteken elutazott Buda­pestről Willy Brandt, a Né­met Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacio- nálé elnöke, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottságának meghí­vására tett látogatást Ma­gyarországon. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára széles körű vélemény- cserét folytatott Willy Brandttal. A nyugatnémet politikus találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökhe­lyettesével. Kerekasztal-be- szélgetést folytatott nemzet­közi kérdésekkel foglalkozó párt-, állami és tudomá­nyos intézetek vezető mun­katársaival. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB szék­házéban fogadta Alekszej Jepisev hadseregtábornokot, az SZKP KB tagját, a szov­jet hadsereg és haditengeré­szeti flotta politikai főcso­portfőnökét, aki katonai de­legáció élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott ha­zánkban. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zéban' fogadta Len Murrayt, a Brit Szakszervezetek Szö­vetségének (TUC) főtitkárét, valamint a kíséretében ha­zánkban tartózkodó angol szakszervezeti vezetőket. ★ A Nicaráguában tartózko­dó Púja Frigyest a nicara- guai kormányzó tanács há­rom tagja, Daniel Ortega, Rafael Cordova Rivas és Ser­gio Ramirez fogadta. A szí­vélyes légkörű megbeszélé­sen eszmecserét folytattak a nemzetközi élet számos fon­tos kérdéséről, különös te­kintettel a feszült közép­amerikai helyzetre. (MTI) A kompolti őszi árpa sikere - Szaktanácsadás a nagyüzemeknek Kutatók és termelők közös érdekeltsége a mezőgazdaságban Szervezetté vált az együtt­működés a mezőgazdasági tudományos központok és a termelőüzemek között. A partnerek mind szívesebben hoznak létre .társaságokat, az együttműködőket kölcsö­nös anyagi érdekeltség ve. zérli. Figyelemreméltó, hogy élénkült a fejlesztés anyagi eszközeinek áiramlá. ; sia is, a kutatók kapnak fel­szerelésük korszerűsítésé­hez hozzájárulást a terme­lőktől, vagy .más módon ré­szesülnek a többletbevételek­ből. Az ország legkülönbözőbb kutatási intézményeinek h:as;zna természetesen itt. Heves megyében is mérhe­tő. Sok példa akad, amely szűikebb hazánkban is il­lusztrálja ezt az együtimű- ködést. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Kompolti Ku­tató Intézetében például az évelő pillangós, takarmány­növények, a talajvédelem és a különböző növények ter­mésbecslésének módszereit kutatják Eredményeik szóró, san kapcsolódnak a tájhoz is Növényfajtáinak, külö­nös tekintettel a lucernának és az őszi árpának a fő sza­porítási, körzete az - észak- magyarországi nagyüzemek­ben van. Arotechndkad és ta­lajvédelmi kutatásaiban is ennek a tájnak sajátos problémái nyernek megfo­galmazást., A Szőlészeti és Borászati f Kutató Intézet egri állomá­sa a megyeszékhely törté­nelmi borvidékén a szőlőter­melés és borkezelés fejlesz­tését szolgálja. Közreműköd­nek az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát által irányított szőlő- és borgaz­dasági rendszerben és a partnergazdaságoknaik rend­szeres szaktanácsadást szol­gáltatnak a szőlőtel,építéstől a borfeldolgozáig, sokféle1 'témakörben. Az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomá­sén az Északi-Középhegység­ben alkalmazható erdészeti kutatásokat végzik. Ezen belül nagy szerepet kapott a fenyő nemesítése és az alap- anya, g-előállí tás. A kutatóhelyek összességé­iben, jól szolgálják az északi táj, és ezen belül Heves megye szántóföldi növény. terimeliésének, szőlőtermelé­sének és erdőgazdálkodásá­nak ügyét. Az V. ötéves tervidőszakban ezeknek a kutatóhelyeknek munkája nyomán három szántóföldi növényfajtát, két szőlőfajtát és egy fafajiét államilag minősítettek. Ezek közül a kompolti korai őszi árpa 1980-ban országosan csaknem tízezer tonna többlettermést adott. A két szőlőfajtáé pedig hoz­závetőleg nyolcszáz tonna, tehát nyolcmillió forint többleteredményt hozott. A lucerna termeléshez nyúj­tott szaktanácsadás alapján a nagyüzemek héktóranként 22 kiló maggal nagyobb terméshez jutottak. Az agro­technikai kutatások eredmé­nyeinek hasznosítása sem elhanyagolható, hiszen sok tonnányi szőlőben, gaboná­ban és szálas takarmányban mutatkozott meg hektáran- ként. A kutatóhelyeken dolgozó tudományos szakemberek a VI. ötéves tervben is egyik • fő feladatuknak tartják a fhezőgazdasági nagyüzemek­kel való szoros kapcsolatu­kat, hogy eredményeiket minél hamarabb hasznosít­sák a gyakorlatban. Az oktatási feladatok mellett az utóbbi években a korábbinál jóval szorosabb kapcsolatba került a • terme­léssel is a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem. Az idén már 16 termelési rendszer­rel, 150 téesszel, 11 állami gazdasággal és 28 vállalattal működnek együtt. A kapcso­lat nyomán lerövidül a ku­tatási eredmények hasznosí­tása. Bevezetik például or­szágszerte a mésztrágyázás- sál kapcsolatos kísérleteiket, s az egyetemi kutatók ener­giatakarékos talajművelési el­járások, módszerek kialakí­tásán is dolgoznak. A Szegedi Gabonatermesz­tési Kutató Intézet vezetésé­vel működik a gabonamag alapanyagszaporító gazdasá­gi társaság. A szellemi és anyagi erőforrások egyesíté­sét, a tudományos, kutatás és termelés közös érdekelt- ■ ségének megteremtését tűz­ték ki célul. A tudósok vál­lalták, hogy a növekvő kö­vetelményeknek megfelelő kukorica, és napraforgó-faj­tákat adnak a termelési tár­sulás tagjainak és kidolgoz­zák a termesztési technoló­giát is. A szója nagyüzemi ter­mesztésének elterjesztésében fontos szerepe volt a „Pro­tol” nevű tudományos tár­sulásnak. A Tolna megyei intézet kutatói csaknem hat­van új borsó-, szója-,, nap­raforgó- és repcefajtát kí­sérletezitek ki.­• Évente négymillió tonna innét, s naponta négyezer árut fuvaroznak utas fordul meg a csomóponton. Eger, Budapest, Miskolc, Deb­recen felé indulnak a szerelvények, útjukról csaknem 700 vasúti dolgozó gondoskodik. Hogy hogyan? A „kiváló állomás” megtisz­telő címet kapta meg az idén Füzesabony. Gulyás Lajos állomásfőnök négy évtizede szolgál a vasútnál. Szívesen adja át tapasztalatait a fiatalabbaknak Kipihenten, frissen indulhatnak szolgálatba a vasutasok a korszerű szociális létesítményből Ma még felül-..a közeljövőben már alul­járón közlekedhetnek az utasok (Szabó Sándor felv.)’

Next

/
Oldalképek
Tartalom