Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 263. szám ÁRA: 1981. november 10., kedd 1.40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A városi rang - kötelez Várossá lenni rangot jer lenit egy lakóközösség éle­tében. Az urbanizáció vi­lágjelenséggé nőtt. Városa­ink arculata pedig oly mér­tékben változott. az utóbbi évtizedekben, hogy aki ré­gen járt például Salgótar­jánban vagy Zalaegersze­gem, könnyen eltévedhet. A • városiasodás folyamata ko­rántsem mentes az ellent­mondásoktól. Az önvizs­gálatra, értékelésre különös alkalmat kínál, hogy no­vember nyolcadlka — im- málr hagyományosan — 1949 óta a városrendezés naipjá. Idén tiz éve, hogy kiala­kították Magyarország el­ső, átfogó településhálózat- fejlesiztésl koncepcióját. Ak­kor ezit a programot sok helyütt a világon követen­dő példaként emlegették. A magunk mögött hagyott évtized során azonban nem várt módon változtak a gazdasági körülmények: - csökkentek a települések emberléptékűvé formálá­sához szükséges anyagi erőforrások. Ugyanakkor megváltoztak a társada­lom igényei is. Előtérbe ke­rült, hogy ne csupán lak- hatóak legyenek épülete­ink, hanem egész környeze­tünk szébbé. kényelmeseb­bé, célszerűbbé valljon a korábbinál. A városi cím elérése — a történelmi hagyomá­nyoknak megfelelően — továbbra is olyan célként lebegett a fejlődő települé­sek előtt, amiért semmi­lyen áldozat nem drága. Ráadásul az 1971-es kon­cepció pontosan meghatá­rozta a várossá válás fel­tételeit. Ez kétségkívül fel­gyorsította a települések fejlődését, ám egyúttal aráhytalansá gokhoz veze­tett. Sok helyütt bizony a falvak rovására gyarapod­tak a fölfelé törekvők, ami odevezetett, hogy ma már deklaráljuk: minden eszközt meg kell ragadni, hogy a kis településekből ne vándoroljanak el az em­berek. A hetvenes évek köze­pén, elsősorbán a megyék kezdeményezésére az álla­mi vezetés felismerte: a koncepción, azon belül a városiasodás feltételein mó­dosítani kell. Az urbanizációval foglal­kozó szakemberekre jogos társadalmi nyomás neheze­dik. Hiszen ma mér nem lehet a tapasztaltatok hiá- ámyára, vagy az építési technológia kezdetleges­ségére hivatkozni, amikor szürke, vége-hotebza sincs házsorok nőnek ki a föld­ből. vagy akikor, ha egy új lakótelepen hónapokig nilncs elégendő üzlet, eset. leg évekig nincs1 mozi, vagy könyvtár. Vannak biztátó jelek, amelyek árrá utalnak, hogy jóirányú szemléletváltás tapasztal­ható. Házgyári elemekből cslaládi házak is épülnek, többcélú oktatási-kulturá­lis központokat adnák át, lehetne sorolni még a pél­dákat. Ami a lényeg: a városkép alakítása nemcsak a tervezőasztalon dől el. Abban a társadálomtudós- tól kezdve a kertészig, aváigy a leendő Iákéig mindenkinek részt kell ven­nie. Ehhez pedig alapvető feltétel, hogy értsük egy­más szavát. A 64. ÉVFORDULÓN A béke védelmezőinek demonstrációja Moszkvában Viláigsizerte megemlékezé­sekkel, ünnepségekkel kö­szöntötték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 64. évfordulóját. A Szovjetunió fővárosában, Moszkvában méltóságteljes katonai dísz­szemlével, az esős Időben is lelkes hangulatú, színpom­pás felvonulással köszöntöt­te a sok milliós lakosság no­vember 7-ét. A Vörös téren pontban tíz órakor harsona­szó jelézte a díszszemlét fo­gadó Dmitrij Usztyinov mar­sall1, az SZKjP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov_ jetunió honvédelmi minisz­tere érkezését, aki üdvözöl­te a szemlén részt vevő tiszteket és katonákat, majd a Lenin Mauzóleum mell­védjéről beszédet intézett a jelenlevőkhöz. Egyebek kö­zött kiemelte: a Szovjetunió úgy véli, hogy lehetséges megakadályozni a nukleáris háborút, megőrizni a békét. A Szovjetunió olyan meg­egyezéseket javasol, amelyek kiiktatnák az ernberiség éle­téből az első, vagy bármely következő nukleáris csapás lehetőségét is. Ha e javas­(Folytatás a 2. oldalon) Nagyrédén fagyasztják és csomagolják Málna az NSZK-ba és Svájcba Az országos hírű nagyré- dei Szőlőskert Termelőszö­vetkezet egyik legdinamiku­sabban fejlődő termelési ága a zöldség- és gyümölcsfel­dolgozásra létrehozott mély­hűtő .üzem. A közös gazda­ságban a szőlészet-borászat mellett leginkább a hűtő­ipari tevékenység járul hoz­zá az árbevétel növeléséhez. A hűtőrendszer nyolcéves múltra tekint vissza a szö­vetkezetben és termelése azóta folyamatosan nőtt, a hebvenmililió forintos beru­házási költség négy eszten­dő alatt megtérült. Terméke­ik: a hétféle gyümölcs és 13 mélyhűtött zöldségféle azóta országos, sőt nemzetközi hí­rű lett. A nagyüzemben a Magyar Hűtőiparrial együttműködve főleg málnát, meggyet, sza­mócát, zöldborsót, karfiolt, uborkát, lecsót csomagolnak ízléses formában. A termé­kek minősége igen jó minő­sítésit kap évről évre a hazai és külföldi vevőktől. Mint Frecska Sándor, a közösi gazdaság el­nöke elmondta, 1979-ben csaknem nyolcszáz tonná­val bővítették a hűtőház tá­rolóterét, ami jelenleg eléri a 2700—2800 tonnát. Napon­ta három műszakban 53 ton­na terméket fagyasztanak. A hűtőházban az elmúlt he­tekben 13 vagon málnát vá­logattak, csomagoltak, hűtöt- tek és szállítottak svédor­szági exportra. Jelenleg nyu­gatnémet és svájci megren­delőknek készítik elő az árut. Hetente egy alkalommal két- három vagonnal küldenek az ízletes mélyhűtött gyü­mölcsből. Év végéig várha­tóan 30 vagon kerül ezekbe az országokba a rédei mál­nából. Ezenkívül bélföldre is csomagolnak, főleg Heves, Nógrád és Szolnok megye el­látására borsót és zöldbabot. Termékeik iránt Szegedről, Ceglédről és Karcagról is érdeklődnek. A szövetkezetiben a mély­hűtő tevékenységből az idén 102 milliós árbevételre szá­mítanak, melynek jelentős része exportból származik 1 A hűtőrendszert a VI. öt­éves tervben tovább bőví­tik és tárolóterét 1100 tonná­val növelik: a jelenleg napi 53 tonna fagyasztott termék további 60 tonnával növek­szik majd. A beruházás, me­lyet 65—70 millióra tervez­nek, a jövő év májusában készül el. A munkálatokat a szövetkezet építőbrigádja végzi és várhatóan 1982. jú­liuséiban, a borsószezonra üzemibe is helyezik, és ezzel termelésük 200 millió fo­rintra növekszik majd. A szövetkezet eddig -is megfelelő partneri kapcso­lat kialakításával gondosko­dott éS a jövőben is gondos­kodik a mélyhűtött termé­kekhez szükséges zöldség- és gyümölcsfélék biztosítá­sáról. Nagyrédén a málna jelentős részét 1975 óta a háztáji gazdaságokban ter­melik meg. A korszerű, nágyüzfemileg telepített ül­tetvények műtrágyázását, nö­vényvédelmét, gépi talaj- munkáit a közös gazdaság végzi megfelelő térítés elle­nében, a kézi munkát pedig a tagok és családtagjaik szolgáltatják. A nagyüzem 16 Hevesi, Nógrád és Szolnok megyei gazdasággal, továbbá több kisüzemmel és szakcsoporttal van együttműködési kapcso­latban. A málnatermeléshez szükséges szaporító anyagot kedvezményes áron biztosít­ják és rendszeres szaktaná­csokét adnak. Szervező munkájuk nyomán Vámos- györkön, Tamaörsön, Nagy- fügeden és Posztón is fel­lendült a málnatermelés, a zöldborsót, a zöldbabot, a karfiolt pedig zömmel a kis­termelőktől vásárolja fel a szövetkezet. Szalagon a málna. Zsákai Béláné és munka- Két és fél kilós csomagokba kerül a mélyhű- társnői válogatják a szemeket tött gyümölcs (Fotó: Szabó Sándor) KÉPMAGNÓ A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Háromnapos konlerencia kezdődött Egerben Tegnap délelőtt Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, több mint száz, a pedagógusok képzésével és továbbképzésével foglalkozó szakember részvételével há­romnapos konferencia kez­dődött el. Az Országos Ok­tatástechnikai Központ, a Magyar Pedagógiai Társaság Heves megyei tagozata, a MAB neveléstudományi munkabizottsága, és az egri főiskola neveléstudományi tanszéke által szervezett rendezvényt dr. Szűcs Lász­ló kandidátus, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója nyitotta meg. A konferencián a szakem­berek a képmagnetofonok- nak a tanár- és óvónőkép­zésben betöltött szerepét elemzik, előadásokat hall­gattak meg, s a hallottakat plenáris és szekcióüléseken is megbeszélik. A megnyitót követően eL sóként dr. Szűcs Pál, a veszp­rémi oktatástechnikai köz­pont főigazgató-helyettese az október elején Szombat­helyen rendezett — Techni­ka a pedagógusképzés szol­gálatában témájú — nem­zetközi UNESCO-Jkonferen- ciáról tartott tájékoztatót. Hazánkba látogat dr. Bruno Kreisky Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására a közeljövőben hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. (MTI) Nagyüzem a síneken A daru már kiemelte kőmedréből, búcsúzik a régi sín, meg' a talpfák... Kikezdte az idő vasfoga a vasat. Pontosabban: a vas­utat. így vált szükségessé — egyelőre, első ütemben — a vágánykorszerűsítés Eger és Felnémet között. Az agg, a szó szoros értelmében meg­roggyant, megrepedezett vas­útvonal helyére most újat, nagyobb teherbírásút építe­nek. A korszerű technika el­lenére is nehéz munka vég­zésében szép számmal vesz­nek részt katonák, akik a szakemberek irányítása mel­llett dolgoznak. A munkálatok során új ágykövezetet, a régiek helyé­re előre összeszerelt sínpá­rokat helyeznek ei. Megújít­ják, megerősítik az építők a vasút menti hidakat, hídát- ereszeket is, és ha minden sikerül, és az időjárás is en­gedi, év végére elkészül az Eger és Felnémet közötti vá- gániykorszerűsítés. .. .nogy helyére kerülhessen az új, korszerű, nagyobb teher­bírású vágány (Fotó: Perl Márton) A mélyszántás a feladat Utolsó szakaszban az őszi munkák A mezőgazdasági üzemek november első hetében tar­tották azt az előnyt, ame­lyet a nagy nyári munka, az aratás idején; szereztek. Az őszi betakarítási fősze­zon munkáival a szokásosnál 10—>12 nappal előbbre jár­nak. A búza vetése országszer­te befejeződött. Az adatok szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a tervezettnél mintegy másfél százalékkal nagyobb területre vetettek kenyérgabonát. Ez a telje­sítmény azzal magyarázható, hogy a gyengébb minőségű földekkel rendelkező nagy­üzemek érdeklődését felkel­tette a gabonatermesztésért járó prémium, illetve ár­kiegészítés kedvezménye. Azokban a megyékben is túlteljesítették a vetési előirányzatot, ahol koráb­ban a kedvezőtlenebb adott­ságok miatt sok helyen tar­tózkodtak a gabonatermesz­téstől, és más célra használ­ták földjeiket. (Ez a haszno­sítási „irány” azonban nem mindig volt összhangban a népgazdasági igényekkel és a külpiaci értékesítési lehe­tőségekkel, ezt az ellen- mondást számolta fel az ősszel megjelent rendelet, amelynek lehetőségeivel sok üzem máris élt.) Jól halad a betakarítás,. A kukoricaföldek csaknem 90 százalékát már végigjárták a kombájnok. A gépeknek már csak a későbbi érésű kukoricában, illetve a rosz- szabb fekvésű terepeken le­vő növényállományban van dolguk. A cukorrépa betaka­rítása is vége felé jár. A mezőgazdasági nagyüze­meknek az idén viszonylag kedvező időjárás mellett si­került felszedniük a cukor- gyárd alapanyagot. A ter­mésnek már csak alig több mint 10 százaléka van kinn a földeken. Véget ért a munka a gyü­mölcsöskertekben is. Az al­maszüret legtovább Szabolcs­ban tart. A (hátralevő hetekben az őszi mélyszántás ad nagy munkát a mezőgazdasági üzemekben, A kijelölt terü­let több mint felét már meg­forgatták az ekék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom