Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. november 5., csütörtök 5. Magyar faárugyár Vietnamban (Fotó: VNA — MTI— KS) VIETNAM Az együttműködés három évtizede Több mint három évtize­de immár, hogy Vietnam, e távoli indokínai ország és hazánk között diplomáciai kapcsolat létesült. A két or­szág közötti, mind sokrétűb­bé váló együttműködés alap­ja a társadalmi-gazdasági célok közössége, a politikai együvétartozás. Negyedszázada jött létre az az egyezmény, amely megalapozta a két ország gazdasági kapcsolatait. Ezek három csoportra oszthatók: a szokásos árucsere-forga­lomra, bérmunka-kooperá­cióra és a magyar segítség- nyújtás keretében Vietnam­ban épülő objektumokra. ­Ami a külkereskedelmet illeti, a magyar export egye­lőre lényegesen meghaladja a behozatalt. A magyar ki­vitel főleg gépekből, beren­dezésekből, alumíniumipari termékekből és fogyasztási cikkekből áll, a baráti indo­kínai ország ipari és mező- gazdasági alapanyagokat, nyersgumit, ónt, kávét, te­át és trópusi gyümölcsöket szállít. Gazdasági kapcsolataink sajátos eleme az úgyneve­zett bérmunka-együttműkö­dés. Jórészt a magyar fél által szállított anyagokból Viet­namban különféle könnyű- és vegyipari termékeket, in­geket, kötöttárut stb. • állíta­nak elő számunkra. Az érde­keltség — a hatalmas szál­lítási távolság ellenére — — kölcsönös. Vietnam szá­mára rendkívül fontos a munkalehetőségek bővítése, hiszen az országban még napjainkban is elég sok a munkanélküli. Nálunk a gond az ellenkező, több ma­gyar vállalat — munkaerő­tartalék híján — éves ex­portkötelezettségeit csak ne­hezen tudja teljesíteni. Kapcsoltaink fontos ré­sze a magyar fél által nyúj­tott műszaki-tudományos- gazdasági segítségnyújtás. Az 1958-ig tartó ötéves terv­időszakban az együttműkö­dés kiterjed a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar, a könnyűipar, a gép. és gyógyszeripar, valamint a geológia területére. Egyes vietnami gazdasági létesít­mények megvalósításában más KGST-államokkal kö­zösen veszünk részt. Magyar támogatással több értékes objektum létesült már eddig is a VSZK-ban. Hanoi közelében 200 fős szakmunkásiskola épült ma­gyar szakemberek segítségé­vel. Teljes gépparkját hazai gyárak szállították, a beru­házás megvalósításában és magában az oktatásban is közreműködtek a magyar munkások és mérnökök. Uong Bibén, ebben az észak-vietnami ipari köz­pontban fafeldolgozó üzem, s épületelemgyár létesült magyar segítséggel. Értékes támogatást nyújta­nak magyar tudományos in­tézetek a megfelelő vietna­mi partner szervezeteknek. Például a Központi Fizikai Kutató Intézet által készített részecskegyorsító működik a hanoi fizikai kutatóinté­zetben. Közismert, hogy ha­zai egyetemeinken és főis­koláinkon évente jó néhány vietnami fiatal szerez dip­lomát. Sok vietnami üzemi termelési gyakorlatot folytat, hazánkban. A Vietnamnak nyújtott önzetlen magyar segítség egyik legszebb példája az 1978-as nagy árvíz idején született. A megáradt viet­nami folyók, főként a Me­kong, tíz és tízezreket tett hajléktalanná. A magyar kormány gyógyszereket, sát­rakat és élelmiszereket szál­lító IL—18-as különgépe volt az első, amely segély- szállítmánnyal landolt Ha­noi repülőterén. Győri Sándor Az első bolgár tátikáié Magyar, kanadai, szovjet, mexikói és spanyol tudósok után, legutóbb bolgár kuta­tóknak is sikerült a búza és a rozs keresztezéséből szár­mazó, kitűnő fajtatulajdon­ságú tritikálét kinemesíteni. A perun nevű fehér kalá­szos nemesitvény. a Bolgár Tudományos Akadémia Ge­netikai Intézetében dolgozó tudósok 15 éves munkájának eredménye. Az új tritikálé kalásza orsó alakú, s egy- egy kalászban 25—29 szem található. A gabonafajta szára átlagosan 120 centiméi tér hosszú, a szemek pedig nem szóródnak ki a kalász­ból. Termékenysége a bú­záéhoz hasonló. A Perun tritikálé korán érő fajta, a betegségeknek jól ellenáll, s remekül tűri a hideget. Fehérjetartalma igen magas. Jó eredményt mutatnak a termesztési kísérletek is. A Perun 10 százalékkal maga­sabb termést hozott, mint a Szadovo—1 búzafajta. A tri­tikálé eddigi legnagyobb ho. zama 7430 kilogramm egy hektáron. Vetésre a legal­kalmasabb időpont — Bul­gáriában —, a szeptember 25. és október 10. közötti időszak. SZOVJETUNIÓ A Volga—Csebokszárinál A Csebokszári Vízierőműhöz készülődő turbinatengely megmunkálása a Leníngrádl Vas­gyár termelési egyesülés műhelyében A tizenegyedik ötéves terv (1981—1985) egyik legfonto­sabb objektuma lesz a Cse- boksizári Vízierőmű. Ha az új erőmű teljes kapacitással dolgozik majd, évente 3,5 milliárd kilowattóra villa­mos energiát termel. Az erőmű víztárolója, amely 340 kilométer hosszúságban hú­zódik a Volga mentén, je­lentős mértékben javítja a hajózást Oroszország fő fo­lyóján. A különböző típusú hajók gyorsan keresztül tud­nak haladni a Volgán léte­sített vízerőmű-rendszernek ezen a vízlépcsőjén. A Csebokszári Vízerőmű felépítésével befejeződik Európa legnagyobb hidro­technikai komplexumának a létrehozása. A komplex­umhoz nyolc vízerőmű tartozik, amelyeknek az ösz_ teljesítménye csaknem eléri a 9 millió kilowattot. A Csebokszári Vízerőmű üzembe helyezésével a ha­jók számára megnyílik a Fotó: APN Baltikumtól a Kaszpi-tenge. rig vezető mély víziót. Je­lentősen növekszik a szállí­tások volumene. Ennek a grandiózus épít­kezésnek a kezdete a har­mincas években a Moszkva —Volga csatorna megépítése volt. Ezzel megvalósult a világ első szocialista állama megteremtőjének és vezető­jének, Vlagyimir Iljics Le­ninnek az álma a nagy orosz folyó energetikai lehetőségei­nek a hasznosításáról. NDK A freibergi dóm A középkori szász építőművészet egyik legjelentősebb alkotása a freibergi dóm, amelynek története a XII. szá­zadig nyúlik vissza. Ebben az időben keletkezett a híres bányaváros, Freiberg, s ekkor építették fel a Mária-temp- lomot, a későbbi dóm elődjét. A Mánia-templom az 1484- es tűzvészben elpusztult, s ennek helyén építették fel a mai álló dómot. A gótikus építészet e csodálatos műremeke három egyenlő magasságú hajóból és egy negyven méter hosszú camokból áill. A nevezetes orgonaépítő mester, Gottfreid Silbermahn 1711 és 1714 között itt építette meg első nagy orgonáját. A hangszer 45 regiszterén 2674 síp szólaltat­ható meg. KNDK Geológiai kincsek Korszerű eszközökkel és mód­szerekkel végzett geológiai ku­tatásokra a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban csak az ország felszabadulása után ke­rülhetett sor. Az évtizedeken át folyitatott széles körű kutatási program értékes eredményeket hozott. A geológusok Igazolták olyan ércek és ásványok előfor­dulását, amelyekről régebben ügy vélték, ezen a vidéken nem találhatók meg. A geológusok útmutatásai nyo­mán az elmúlt évtizedekben sok új szén- és vasérclelőhelyet tár­uk fel, több helyütt találtak foszfortartalmú, magmás kőze­tekben előforduló, színtelen vagy enyhén színezett aparitot. JUGOSZLÁVIA [' Rab a és Zastava Ha ma valaki Belgrádból Szarajevóba indul, a helybe­liek feltétlenül az Olimpik Expressen való utazást ajánlják. A boszniai főváros nagyban készül már az 1984- es téli Olimpiára. Ennek tiszteletére kapta nevét az a vonatpár is, ami a szövet­ségi fővárost köti össze — minden korábbi vasúti ösz- szeköttetésnél gyorsabban — Szarajevóval. A vasúti ko­csik nemcsak gyorsan szá­guldanak, de igen kényel­mesek is, forgatható repü- Jőgéo üléseik vannak, a pa­norámaablakokból szép ki­látás nyílik a változatos táj­ra. A magyar utas számára különösen jólesik, ha di­csérő szavakat haö a motor­vonatról, amely szintén „ha­zánkfia”. a Ganz-MÁVAG terméke. Természetesen nem ez az egyetlen magyar gyártmány, amivel Jugoszláviában talál­kozhat az utazó. Az ország­utakon például gyakorta le­het látni Rába-kamionokat. Nálunk viszont nemsokára megjelennek az új jugoszláv Zastavák. Igaz, áruk kicsit borsosnak ígérkezik, ám ezt kárpótolja majd a benzin­takarékos és igen kényel­mes, gyors jármű. Az árucsere ezen mutatós és szembeötlő formái termé­szetesen nem kizárólagosak. Sőt, ma a magyar—jugo­szláv forgalom nagyobb ré­szét a gépipari, vegyipari és egyéb együttműködés kere­tében szállított gépek, fél­késztermékek teszik ki. A forgalom gyorsan fejlődött az elmúlt években. 1976— 1980 között a tervezett 1,5 milliárd dollárt alaposan meghaladva 2,1 milliárdot tett ki az árucsere. A követ­kező ötéves tervben pedig további növekedésre lehet számítani: 3,5 milliárd dol­lár értékű árucsere és 800 millió dollár szolgáltatási forgalomra. A két népgazda­ság viszonylag hasonló fej­lettségi szintje és szerkezete nem akadályozza az együtt­működés fejlesztését. Orszá­gaink sok tekintetben ha­sonló gondokkal küzdenek: a megoldás közös keresése előremozdíthatja a kooperá- cót is. Ismeretes, hogy Magyar- ország már kőolajat kap a hármas — jugoszláv—ma­gyar—csehszlovák — beru­házással épült Adria-kőolaj- vezetékből, s déli szomszé­dunkhoz hazánkon keresz­tül jut efl a szovjet földgáz. Az energetikai együttműkö­dés fontos mind a két or­szág számára, csakúgy, mint a gép-, vegyi és élel­miszeripari kooperáció. Ezek keretében épült Jugoszlá­viában „magyar” timföld­gyár és több élelmiszeripari üzem. Fontos összetevője a gaz­dasági együttműködésnek a határmenti területek kapcso­lata. Ez ma már túllép a kishatárforgalmi árucserén. Jugoszláviában jelenleg olyan gazdasági intézkedé­sek végrehajtásán dolgoz­nak, amelyek kordába szo­ríthatják az inflációt, meg­állíthatják az ország adós­ságának növekedését. Ebben a helyzetben déli szomszé­dunk gazdasági irányítói ter­mészetszerűleg kiegyensúlyo­zott forgalomra, s egyben az export növelésére töreked­nek. A magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok stabi­litása, a kooperációs megál­lapodások viszonylag nagy száma ilyen kiegyensúlyozó tényező lehet. M. G. CSEHSZLOVÁKIA Cigánygyerekek iskolája A tlsenötmllllós Csehsilovi- klában 350 000 cigány eredetű lakos él, eaek fele tlxenflt éven aluli. Mielőtt az óra elütötte a reggeli nyolcat, kezdtek ki­ürülni az iskola folyosói, s mikor a csengő az óra kez­detét jelezte, már egy lel­ket sem lehett látni. A csendes folyosón együtt mentünk Milada Schnitzle- rová tanítónővel a 4/C osz­tály ajtajáig. A tanrend szerint az első óra matematika. A hét ta­nuló papírkört rak a padra és mutatja, hogyan kell az egészet két félre, négy ne­gyedre, nyolc nyolcadra, stb. elosztani. Ruzenka mindezt tizedes törtek alakjában írja fel a táblára. Láda még itt- ott téved, s így padszom- szédja, Roman, aki rögtön megértette a példát, igyek­szik azt neki megmagyaráz, ni. Az osztályban nagy az élénkség, a gyerekek sorra jelentkeznek. Látszik, hogy örülnek a munkának. Ez egy szokásos osztály meg­szokott programja. Mégis van némi különbség — itt minden tanuló cigány. — A mi iskolánkban a ci­gánygyerekek számára első­től negyedik osztályig külön .osztályokat nyitottunk — mondja Prága-Zizkov — negyedbeli általános iskolá­jának tanítónője. Ezekben az osztályokban többet fog­lalkozunk a tanulókkal, több gonddal tanítjuk őket. Ké­sőbb vagy rendes osztályok­ba kerülnek, vagy, ha nem győzik az iramot, akkor kü­lönleges iskolába mennek. De hát miért kell ezek­nek a gyermekeknek külön osztály, hiszen ügyesek, je­lentkeznek és látszik, hogy érdekli őket a tanulás — kérdem kísérőmtől. — Valószínűleg nem is­merne rá ezekre a gyere­kekre, ha egy szokásos osz_ tályban volnának. Gyakran előfordult hogy a cigány- gyerekek nem győzték a tanulást, otthon ugyanis a cigány, a szolvák és a cseh nyelv keverékét beszélik, így elmaradtak, bár nem voltak butábbak a többinél. Ezért nem szívesen jártak iskolába, gyakrabban buktak meg. Emiatt úgy határoz­tunk, hogy nem csupán dél­előtt, a tanítási időben fog­lalkozunk velük, hanem dél­után is segítünk elkészíteni a házifeladatot. Meglátogat­juk a családokat, tanácsokat adunk a szülőknek. Néhány év alatt jól érzékelhető mun. kánk eredménye. — Ezekkel a gyerekekkel igényesebb a munka, de na­gyon szeretem — mondja Nada Gabanová, irodalom, ta­nítónő. — Mindig adottsá­gaikhoz kell alkalmaznom a tanítást. Legtöbbjük nem járt óvodába, nincs olyan szókincsük sem, de öpzjJi- tén érzékenyek és igyekvők. A második és a harmadik osztályosok a népi művésze­ti iskolát is látogatják, hogy nyelvérzékre tegyenek szórt. Ilyen tehát az évközi munka. Az egész évi gon­doskodás csúcspontja azután a háromhetes nyári p^ve- lö-üdülő tábor, ahol epriek az iskolának a növendékei együtt vannak más iskolák tanulóival. Délelőtt tanúinak, délután a szokott tábori programokban vesznekriészt a gyerekek. Így a tafHtíŐk- nak lehetőségük van' ári a, hogy igazi közösségben él­jenek, s megszokják az új életkörülményeket. '* Lr ttoVI Nada Myslivcová ^eótogöt _______________isi Íny/ t fiSiEy összeállította: Gyurkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom