Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 280. szám ÁRA: 1981. november 29., vasárnap 1,40 FORINT A hivatalos látogatáson Magyarországa n tartózkodó Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köz­társaság elnöke, megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, majd szombaton a Duna­kanyarba látogatott. Az elnököt és feleségét elkísérte Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, továbbá Púja Frigyes külügyminiszter. A lá­togatáson jelen volt Angelosz M. Angelidesz, a Ciprusi Köztársaság Budapesten akkredi­tált nagykövete és Dobos István, hazánk ciprusi nagykövete. A vendégek először a patinás műemlék kisvárost, Szentendrét keresték fel. Megtekintették a Kovács Margit Múzeumot, amelyben a kiállított több száz kerámiát és kisplasztikát az 1977-ben elhunyt művész ado­mányozta a városnak. tMTn Közgazdászok közgyűlése Együtt­élés A házunk előtti téren történt. Kényszerű fogsá­gom színhelyéről, vagyis a lakásunkból jól figyelem­mel kísérhettem az esetet. Ha azonban elolvasván azt mondják rá: majdnem mindennapi, teljesen szok­ványsztori, akkor — saj­nos! — igazuk van, ugyan­is valóságos jelenségről van szó. Mert lássuk csak mi is volt az valójában, ami fel­kelthette az érdeklődést azon a csípősen hideg, ké­ső őszi szombat délutánon! Egy ötven éven felüli férfi igyekezett át a par­kon, láthatóan nagyon sie­tős volt a dolga. Egyszer csak váratlanul lelassult a mozgása, rendezetlenné váltak a mozdulatai. Óva­tosan leereszkedett az egyik padra. Néhány perc múlva már feküdt, nem éppen szokványos pózban: testé­vel az ülőalkalmatosságon, lábai pedig „szerteszét” a földön. Táskája a pad mel­lé csúszott. A közeli autó- buszmegállóból legalább harminc ember látta, meg­számlálva talanul sokan mentek el mellette, anél­kül, hogy egynél is több pillantást pazaroltak vol­na rá. Bizonyára részeg­nek gondolták. Jó kis idő­nek kellett eltelnie ahhoz, - hogy végre valaki, komo­lyabban megvizsgálja a férfit: mi is a baja. Rö­videsen mentő érkezett, s mint utóbb megtudtam, az illető egyáltalán nem volt ittas. Az történt, hogy rosszul lett, és — túlhosz- szú ideig nem lévén se­gítsége — végül az infark­tus végzett vele. Azt írtam: szokványos történet. Valóban, mert ha csak a naponta előforduló hasonló eseteket részletez­nénk, bizony hamar meg­telnének a hasábok. Kö­zömbösség, kártékony nem­törődömség ez a javából! De honnan Is ered? Egy téves szemléletből, amely­re egy társaságbeli beszél­getés, vitatkozás világított rá: a téma a szocialista együttélés volt, pontosab­ban az, hogy mi, is tarto­zik ebbe a fogalomba. A társalgók egytől egyig sa­ját sérelmeiket hozták fel, s végül úgy foglaltak ál­lást, hogy az együttélés al­fája és ómegája — ne za­varjuk egymás köreit, ne sértsük egymás érdekeit. Nos, ez az elmélet alap­vetően hibás, elsősorban szűk látókörű, önzésen ala­puló. E fogalomnak ugyan­is feltétlenül tartalmaznia kell egymás támogatását, az arra rászorulók meg­segítését. Még ilyen hét­köznapi szituációkban is. A Büntető Törvénykönyv a közömbösséget segítség- nyújtás elmulasztásaként büntetni rendeli. De iga­zán akkor vagyunk embe­rek, ha ilyen esetben lel­kiismeretünk ennél is job­ban büntet. Szalay Zoltán Szombat reggel, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Közgazdasági Tár­saság VII. közgyűlése. Csi- kós-Nagy Béla államtitkár­nak, a társaság elnökének megnyitója után Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott előadást, amelyben a ma­gyar népgazdaság növeke­désének és egyensúlyi hely­zetének összefüggéseit tag­lalta. Részletesen szólt a ha­todik ötéves terv három gaz­daságpolitikai alapcéljáról: a külgazdasági egyensúly javításáról1 és megszilárdí­tásáról, a kialakult életszín­vonal megőrzésére tett erő­feszítésekre, s a fokozott alkalmazkodásról a világ- gazdaságban végbemenő vál­tozásokhoz. A kibontaKozást úgy ala­pozhatjuk meg — mondot­iMég nem tudhatjuk, hogy milyen meglepetéseket tarto­gat számunkra a tél. Pénteken s szombaton ugyan már egyre erősödött a havazás, de a mezőgazdasági szak­emberek szerint enné] jóval több kellene az őszi vetésre. A téli sportok sze­relmesei sem csatolhatnak még láuikra sílécet sehol az országban. Ennek leginkábba KPM szakemberei örültek', mivel eddig nem okozott kü­lönösebb megerőltetést az utak tisztán tartása. De mi lesz, ha valóban beköszönt a tál? Hogyan sikerült a felké­szülés? Tudja-e mindenki feladatát? Erről érdeklődtünk ta, hogy átalakítjuk a tér. melési szerkezetet, fokozzuk a korszerű, exportképes, gazdaságos termelést. Ma már nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy elavult, csak ráfize­téssel értékesíthető termé­kek termelését növeljük, vagy akár fenntartsuk. A lendületes fejlesztés, és a fájdalmas, de elkerülhe­tetlen leépítés átlagaként viszonylag lassú növekedési ütem jön létre. Nemzetközi összehasonlításban azonban ez a tervezett, majdnem évi 3 százalékos növekedési ütem is merésznek mond­ható, különösen, ha mögöt­te dinamikus szerkezeti mozgások húzódnak meg. Gyakori az a félreértés, hogy a lassú növekedési ütem gazdaságpolitikánk célja, mert ez segít megteremteni a KPM Hevesi Üzemmérnök­ségén. — Általában ezen a kör­nyéken esik a legkésőbb a hó — hallhattuk Balázs Ti­bor ügyeletestől, de a sík terep, s az erős szél miatt itt számíthatunk a leggyakrab­ban a hófúvásra is. Hevesen november 15-e óta tartanak ügyeletet 12 órás váltásban. Egyelőre még csak készenlétit, ami azt je­lenti, hogy a szolgálat többi tagjai otthon tölthetik az éj­szakát, de bármikor riaszt­hatok. Névsorukat pontos lakcímükkel a készenléti napló tartalmazza. Csakúgy, mint a meteorológiai jelen­az egyensúlyt. Mi nem kö­teleztük el magunkat a stagnálás mellett. A lassú növekedés önmagában épp­úgy nem szavatolja a gaz­dasági egyensúlyt, mintaho­gyan a gyors növekedés sem okvetlenül borítja azt fel. A növekedés lassulása egysze­rűen következménye a gaz­dasági fejlődés külső és bel­ső feltételeiben végbement változásoknak. Minél gyor. sabbán és eredményesebben alakítjuk át a struktúrát, annál gyorsabb lehet a nö­vekedés. A szabályozásnak előny­ben kell részesítenie a dina­mikusan fejlődő vállalatot, s meg kell barátkoznunk azzal, hogy mind a gazda­ságban, mind a személyes jövedelemben erőteljesebb a differenciálódás — mon­dotta Faluvégi Lajos. tést: hőmérsékletet talajkö- zelben, védett helyen, a szél- járást, a várható csapadék mennyiségét. Hőmérsékletet helyben is mérnek, mégpedig három magasságban: két méterre, egy méterre és húsz centi­méter távolságra a talajtól. A készenléti naplóból derül ki az is, hogy Hevesen 990 tonna sót, 169 köbméter sa­lakot, s 604 tonna pernyét tárolnak. Mindez elég a mintegy 385 kilométer hosz- szúságú, a felügyeletük alá tartozó utak szórásához. Természetesen nem egész télre, de ha kell, folyamato­Négyezer-ötszáz tonna só, hatvan gép a megyében Hazánkba látogat Nyikolaj A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a meghí­vására Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, december első felében hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. A modern technika szerepe az erdőgazdálkodásban Dr. Soós Gábor államtitkár látogatása Egerben A három megyét: Hevest, Borsod-Ahaúj-Zemplént és Nógrádot átfogó Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ezeregyszáz fiataljának képviselői tartottak szombat délelőtt ifjúsági parlamentet Egerben, a vál­lalat központjában. Az eseményen részt vett dr. Sóós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, Somodi Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője, Gazsó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára és Sallós Gyula, a MEDOSZ Heves megyei Bizottságának titkára is. Először filmet vetítettek a jelenlevőknek arról a tech­nikai, technológiai fejlesz­tésről, melyet az V. ötéves tervidőszakban a fiatal szak­emberek közreműködésével az erdőgazdálkodásban meg­valósítottak. Ezután dr. Ko­vács Jenő igazgató tett szó­beli kiegészítést a közzétett írásos beszámolóhoz. Rámu­tatott, hogy 1978 óta nagy­arányú műszaki, technikai és szociális fejlesztést való­sítottak meg a gazdaság­nál. A legnagyobb előrelé­pés a fiatalok szakmai kép­zésében mutatkozott. Ennek köszönhető, hogy a hegyvi­déki erdőgazdálkodáshoz költségcsökkentő és energia- takarékos géprendszert ala­kítottak ki. A fiatalok ma már több szakmát tanulnak ki mint korábban, amely lehetővé teszi, hogy a VI. ötéves tervben további erő­feszítésekkel minden erdő- gazdasági munkafolyamatot gépesítsenek. Kiemelte, hogy javult a vállalatnál a fiata­lok lakásellátása, hiszen ta­valy 11, idén 3 harmincöt éven aluli szakember jutott segítségükkel új otthonhoz. Ez még mindig kevés, ezért további lehetőségeket ke­resnek ennek javítására. Az előterjesztés utáni vi­tában felszólalt dr. Soós Gábor államtitkár, aki em­lékeztetett az erdőgazdálko­dás és faipar megnöveke­dett szerepére. Hangsúlyoz­ta, hogy a fa amellett, hogy értékes nyersanyag, jelentős energiahordozó, tehát nép- gazdasági hasznosítása egy­re fokozódik. Szólt arról, hogy az elmúlt években az erdőgazdálkodásban tevé­kenykedők köre országosan megfiatalodott, magasabb szakmai, politikai felké­szültséggel dolgoznak min­den területen, ami lehető­vé teszi az ágazatban is a minőség, a versenyképesség javítását. Kiemelte a Mát­rai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság elmúlt ötéves fej­lődését és a fiatalok továb­bi támogatását kérte a szi­gorúbb közgazdasági kör­nyezetből adódó feladatok megvalósításához. Üdvözlő táviratok A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Ká­dár János, Losonczi Pál és Lázár György üdvözlő táv­iratot küldött Dusán Dra- goszavacnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnök­sége elnökének, Szergej Krai- ghemek, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Elnöksége elnökének és Vé­szeim Gyuranovicsnak, a szövetségi végrehajtó tanács elnökének Belgrádba. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa üdvözlő táv­iratot küldött az Albán Szo­cialista Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének Albá­nia felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából. Balázs Tibor ügyeletes az URH-készüléknél (Fotó: Perl Márton.) sam biztosított az utánpótlás is. Egyébként összesen 4500 tonna sót tárolnak a megye három üzemmérnökségén, s hat gép áll készenlétben a „bevetésre”. Hevesen november 12-én tartottak gépszemlét, amit intenzív felkészülés előzött meg. Ennek köszönhetően — mint arról Sipos Zoltán gé­pész-üzemvezető beszámolt, — mindent rendiben talál­tak. Űj berendezésnek számít a Csepel teherautóra szerelt D 750 Weiser sószóró. Az alkatrészek zöme is bizto­sított, s állandóan két gép­szerelő tart ügyeletet. Nagyházi Sándor, az üzem- mérnökség vezetője arról panaszkodott, hogy jelenleg még bizony elég mostoha körülmények között kell dol­gozniuk a szerelőknek, de már megkezdték annak az üzemviteli épületnek az épí­tését, ahol majd egy új, korszerű műhely is helyet kap. A takarékosság, mint bár­hol, itt is nagyobb energiát követel a munkát végzőktől. Sóval ugyanis csak a fő köz­lekedési utakat szórják le, illetve a vasúti átjárókat, valamint azokat az emelke­dőket, íveket, ahol ezt a közlekedésibiztosági szem­pontok megkövetelik. A töb­bi helyeken salak- és per­nyeszórással biztosítják az autósok útját

Next

/
Oldalképek
Tartalom