Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. november 4., szerda Múzeumi játék — fiataloknak A múzeumi hónap »Ir­káiméból az egri Dobó István Vármúzeum és a Népújság négyrészes ve­télkedőt indított, amely a beérkezett megfejtések ér­tékelése után hétfőn dél­után befejeződött. A har­minckét kérdésre számos választ küldtek be ifjúsági oldalunk olvasói, közülük sorsolták ki a nyertese­ket. akik könyvjutalom­ban részesülnek. A köny­veket postán küldjük el. A válaszok meglehetősen terjedelmeseik, ezért hely hiányában nem tudjuk kö­zölni őket a Vármúzeum szakemberei azonban min­den pályázónak megkül­dik a részletes megfejtést. Nyertesek: Czenthe Csilla, Pétervá- sóra: ifj. Molnár Tibor, Eger; LakaVos László. Eger; Táncsics szocialista brigád, egri Finomszereí- vénygyár. A tizenévesek és a társadalom Az általános iskolák fel­ső osztályaiban, a középis­kolákban és a szakmunkás, tanuló intézetekben több mint másfél millió tizenéves fiú és lány készül a fel­nőtt életre. Különös, sajátos, érdekes a tizenévesek kamaszvilá­ga. Fő jellemzője az átme­netiség, a nyugtalanság, vibráló feszültség. Testi, lelki életmódbeli változásokról van szó, pontosabban azok egymásba fonódó, gyakran kibogozhatatlan halmaza tá­rói, és ez kisebb-nagyobb konfliktusok, nem egyszer szomorú tragédiák hordozó­ja. Furcsák és nemegyszer riasztók a serdülőkort jel­lemző lelki problémák is. A későbbi jó tulajdonságok, pozitív jellemvonások gyak_ ran fonák módon jelentkez­nek a tinédzsereknél. Csak nagy türelemmel. sok-sok megértéssel segíthetjük át gyermekeinket ezen a nyug­talan időszakon. A tinédzserek érdeklődése mindenre kiterjed. Mindent tudni, tapasztalni akarnak. Érdeklődésük, szorgalmuk, türelmük, elképzeléseik, ideáljaik is gyakran változ­nak. Mivel még kevés élet- tapasztalattal rendelkeznek, könnyen befolyásolhatók. A nyugati propagandaszervek nem véletlenül fordítanak oly sok időt, energiát, fia­taljaink ideológiai, politikai' „megdolgozására”. Márcsak ezért is fontos, hogy nyíltan és őszintén, egyenrangú partnerként foglalkozzunk serdülő gyer­mekeinkkel. A tinédzser igényli a párbeszédet, sze­ret vitatkozni, őszintén és jó szándékkal keresi a vá­laszt élete nagy kérdéseire. Azonnal észleli és jelzi, ha valahol megbillen a társa­dalmi egyensúly, és nekünk, felnőtteknek igenis komo­lyan kell venni e jelzése­ket. A fiatalok és az időseb­bek közötti íratlan „társa­dalmi szerződés” aranyalapja a kölcsönös bizalom. A fia­talok éppen mert bíznak a jövőben, vállalják a mun­kás életre való felkészülés sok gondját, tehertételét. Felelősséget éreznek saját maguk és a haza jövője iránt, Csakhát tizenévesek még. Ismét csak a szülők, a fel­nőttek felelősségére kell utalni. A kényeztetés, a szülői nagyvonalúság épp­olyan. káros, mint a nemtö­rődömség. A kamaszgyerek igényli, éhezi a törődést, a szeretetek de a majomszeretet csak árt neki, meg kell, hogy értse már tizenéves korban, hogy nem körülötte forog a világ, nem minden úgy .történik, ahogy szeret­né. A kprai pályaválasztás, a lassanként már bölcsődés korban elkezdődő „felvesz- nek-nem vesznek” stressz­hatása éppen a kamaszgye- rek érzékenységét irritálja legjobban, A szülői, tanári lelkizés; a példabeszédek mit sem érnek, ha nem teremt­jük meg a tanulás, az isko­lai, a tanműhelyi munka tárgyi és alanyi feltételeit, ha nem gondoskodunk isko­larendszerünk folyamatos megújításáról, ha nevelési módszereinket nem alkal­mazzuk az élet folyamatos változásaihoz. S a tanulás mellett, a szabad idő értel­mes eltöltésének kérdése is az, amellyel a szülőnek, az iskolának, ifjúsági szerveze­teknek, kulturális és sport­vezetésünknek szembe kell néznie. V. F. mestere? Az elmúlt hét végén rendezték meg Egerben a városi' ifjúmunkásnapok esztergályosok szákmai -politikai verse­nyét. A vetélkedőt a 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet segítségével a Finomszerelvénygyárban bonyo­lították le. Az elméleti elődöntőben a 30 év alatti esz­tergályosok politikai és munkásmozgalmi, valamint mun­kavédelmi felkészültségét tették próbára. A döntőben gyakorlati feladatot kaptak a versenyzők, s többségük mesteri munkát adott M kezéből. Az első három helyen finomszerelvénygyáriak végeztek, sorrendben; Miklós Ferenc, Gönczi Géza és Tóth András (Fotó: Vígh József) Ki minek Ismerkedési est a főiskolán Amíg a gólyából próbaéves lesz Ifjú építőipari szakmunkásoknak Munkájukra számítanak Az „öregek” már szeptem­berben megszerezték a névsort a tanszékről. Né' hány hét múlva már stri­gulának való hely sem akad a bűnlajstromon. A bejegyzések egy-egy felejt­hetetlen találkozás rossz pontjai. Nem lehet kikerül­ni egymást, napjában több­ször is -összefutnak, menzá­ról a líceumba, onnan a pá­lyára, tehát hosszú az út a koleszig. Néhány szót váltanak. A kopasz már megint nem kö­szönt, ezért sárga lap jár. Nézd csak a mellette roha­nó hátán már két piros díszük. Az avatás A főiskola 1-es előadója előtt a folyosón egymás mellett és mögött padok. Az akadálypálya két oldalán a felsőbb évesek melegítik a tenyerüket. S megérkeznek az elsősök. Csúsznak, mász­nak le és fel, a végét még mindig nem látják, zsibong a kéz, mely odacsap, de sa­jog már minden porcikájuk. A két kidobó segít rajtuk, földre huppan a piros lapos is. Vannak persze tréfálkozó emberek, a melegítőjük alatt megbújik a törölköző, de megteszi egy újságpapír is, némiképp visszafogja az ütések erejét. A folytatás... A testnevelők nagy család. Az előadót kinőve, zsúfolá­sig megtelt. Az élelmesebbek már korábban elfoglalják a Múlt, jelen s jövendő címmel hat adásból álló. já­tékos honismereti műsorso­rozat sugárzására készül a Magyar Televízió. A Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront égi­sze alatt képernyőre kerülő programiban, hatszor más- fél órás élőadásban tizenikét város — Baja, Balaitonfü- red. Bonyhád, Csorna. Gyu­fa, Leninváros, Marcali, Me­zőkövesd. Oroszlány, Sár­vár, Szigetvár, Vésárosna- mény — mutatkozik be. A városokban honismereti csapatok alakulnak, s a te­levíziós közvetítés segítsé­gével a nyilvánosság elé szabad helyeket, így töb­beknek már csak a földön marad hely. , A tanszék atyja, Csillag Béla megnyitja az estet. Az ifjú titánok keze már poha­rat szorongat, a fogadalom­tételt megpecsételő tüzes víz enyhíti a fájdalmukat. Beálltak ők is a sorba. És belép két takaros, ba­bos kendős menyecske. A két srác, aki a kollégiumi takarítónőket parodizálja igazán ügyes, megtévesztően nőies mozdulatokkal mos­sák a parkettát. ízes ma­gyarsággal felszínre kerül a sérelmük, sokat kell dol­gozni. A műsor fénypontja: a kedvencek, a tanárok jó húzásait bemutató Dzsabe. A teniszbajnok Cseh Kál­mán jellegzetes mozgása, de Galambos tanár úr kirívó esete is terítékre kerül. Tanárok, diákok együtt derülnek a jó sztorikon, utóvégre is a cél: közelebb kerülni egymáshoz. A záró akkord. .. Beindul a gépezet, a mag­nószalag pörög. Mindenki lazíthat magán, az elzsib­badt végtagok vérellátása né­hány perc múlva helyre áll. Beszélgetnek, ismerkednek, közös nevezőre jutnak: „szi­asztok” — a piros lapos is odaköszön végre, miközben távozik. Talán megállja a helyét, próbaéves lett, de a nagy vizsgák, a bizonyítás még csak ezután jön ... Tereny Andrea tárják azokat az értékeiket, amelyekkel kutató munká­jukkal településükről felfe­deztek. A kollektívák fel­dolgozzák városuk történel­mi múltját, egykori és mai gazdasági életét, ismertetik természeti értékeit, művé­szetét bemutatják híres szülötteit A részt vevő városok ta­nácselnökeinek és népfront- titkárainak összejövetelén a napokban megkezdődött az előkészítő munka, s a ter­vek szerint a jövő év szep­temberétől a tv-nézők is bekapcsolódhatnak a honis­mereti játékba. Népgazdaságunk egyik legnagyobb beruházásaként épül hazánk első atomerő­műve Pakson. Az ország­ban egyedülálló munka so­rán a négy, egyenként 440 megawattos blokkból álló erőművet a Szovjetunió köz­reműködésével építik és sze­relik. Rendkívüli feladatot jelent a részt vevő válla­latoknak és azok dolgozói­nak. Ä KISZ IX. kongresszu­sának határozata KlSZ-épít- kezéssé nyilvánította a be­ruházást. A KISZ Közpon­ti Bizottsága és a Magyar Mielőtt becsengettem Er­dész Judit egri otthonába, elképzeltem, hogy az elő­szoba íalai a fazekasmeste­rek égetett edényeitől, tá­nyérjaitól roskadoznak hogy az asztalokat matyó vagy kalocsai futó díszíti, s hogy a szoba egyik sarkában egy festett tulipános láda húzó­dik meg „kincseket” rejtve, dédanyáink keze munkáit őrizve. Belépve az ajtón mindebből semmit sem ta­láltam. Végigtekintve a la­kás berendezésein nem volt nehéz kitalálni, hogy gaz­dájuk fiatal, és jó ízléssel megáldott. Mai alkotók apró szobrai között megférnek a képzőművész barát fafara­gásai, rongyból varrt babái, Egy nagy fonott kosárban gyékényből készült gyermek, játékok gyöngyből fűzött fejdíszek, különös mintájú fonott övék találhatók. Egy bronzból készült pla­kett viszont nemrég került a könyvespolcra. A KISZ KB jutalmát, a Népművé­szet ifjú mestere címet a Parlamentben vette át Ju­dit. — Kisgyerek koromban megfogadtam, hogy soha sem veszek tűt és cérnát a ke­Népköztársaság Miniszter­tanácsa együttműködési megállapodást kötött a közös feladatok végrehajtására. 1977-től ifjú építőipari szak­emberekből álló építőbrigá­dot küldött az ifjúsági szö­vetség, KISZ-megbízással a Paksi Atomerőmű építésére. A fiatalok általában egy év­re szóló megbízást kaptak és nak, ez azonban meghosz- szabbítható. Részükre min­den kedvező feltételt bizto­sítanak. A szakmai tovább­képzés mellett jó lehetősé­geik vannak a sportolásra, a szórakozásra is. zembe. Édesanyám varrónő, hosszú évekig, éjjel-nappal görnyedt a'gép fölött, hogy eltartsa kis családunkat. Ta­nulókkal is foglalkozott, s az oktatásba én is besegí­tettem. Délutánokon keresz­tül fogtam a poroszlói lá­nyok lábát, hogy véletlen se hajtsák visszafelé a varró­gép pedálját. Hallani sem akartam a kézimunkáról. Zenét, nyelvet tanultarA, és ruhákat terveztem. Az ipar-» művészeti főiskola divatter­vező szakára nem vettek fel. Az irodai munkával próbál­koztam, dolgoztam az egri Finomszerei vénygyárban, ahol még mozgalmi felada­tokkal is elláttak. Aztán be­teg lettem, és a hónapokig tartó szobaifogságom alatt — unaloműzőnek — elkezdtem varrni... s végül eljutottam a mestervizsgáig. Tanítottam a szakmunkásképzőben, je­lenleg két kislánnyal foglal­kozom, A palócok csodálatos, kék, piros és fehér színekből álló motívumvdlágát hat évvel ezelőtt ismertem meg. Szak­körvezetőként az egercsehi és a baktai asszonyokkal is megszerettettem hímzést. Két évvel ezelőtt pályáztam A folyamatos munkavég­zés érdekében szükséges a fiatal szakmunkások rend­szeres utánpótlása. Épp ezért a KISZ Heves megyei Bizottsága várja ifjú építő­ipari szakmunkások jelent­kezését a következő szak­mákban: ács-állványozó, kő­műves, lakatos, hegesztő, villanyszerelő, festő-mázo- ló, vasbetonszerelő, segéd­munkás. Jelentkezni az if­júsági szövetség' megyei, il­letve járási vagy városi bizottságain lehet. Az érdek­lődők ezeken a helyeken kapnak részletes felvilágosí­tást. rn eg először az ifjú népmű­vész címet, sikertelenül. Ba­rátom, tanítóm és példaké­pem, a hevesi Tompa Bélá- né azonban buzdított. Így készültek el palóc vőlegény- ingeim, melyeket a szabástól a díszítésig magam készítet­tem. És nyertem... Az idei esztendő az ered­mények éve Judit életében. Nyomdában az első könyve, amelyben a népi és a mai, modem szabást dolgozza fel. A megye küldötte lesz no­vember 27-én, az Országos Népművészeti Társulat ala­kuló ülésén. Az Észak jma- gyarorseági Kalárison hím­zésed mellett rozmaring vi­rágos szőttesei, népi, úgyne­vezett csíkrdtmusos falisző­nyegei, párnái nagy tetszést arattak. — Egy évvel ezelőtt állí­tottam fel a szövőszéket a főiskola Leányka úti kollé­giumában, és álmomban sem reméltem, hogy a rozmaring mintás gyapjútakaróm díjat kap. A továbbképző táborok­ban — melyeket nyaranta az ország más-más tájain rendeznek — sajátítottam el a sokféle fonás és szövés technikáját, melyet szeret­nék továbbadni. Néhány is­Iskolaalma Iskolaalma-akció kezdő­dött Pécsett. Célja az, hogy a diákok az óraközi szünetek­ben — az iskolatejhez ha­sonlóan — almával frissít­hessék fel magukat. Az út­törő kezdeményezésnek szá­mító akciót a Pécsi Állami Gazdaság indítványozta. Nagy kiterjedésű almás­kertjeiben több mint négy­ezer tonna golden, starking és jonatán termett az idén. Megrendelés alapján heten­te kétszer-háromszor szállít darabonként válogatott, el­ső osztályú steril csomago­lású almát — a kívánt fajtákból — az iskoláknak, így mindig friss gyümölcs­höz jutnak a gyerekek. Egyes helyeken az iskola­büfé bonyolítja le az alma­vásárt, másutt a pedagógu­sok vagy az úttörőrajok vállalták a feladatot. A „su­lialma” — ahogyan a diá­kok elnevezték — egy csa­pásra kedveltté vált Pécsett. kóla napközis pedagógusai­nak már megmutattam, ho­gyan kell papírból és gyéu kényből játékokat készíteni, hurkapálcikákból különböző fonásokkal babát és sár­kányt össizeállítani. A népi viseletek mellett jó lenne sokat, sokat szőni! — aztán mosolyogva hozzátette: — Ha a mesebeli tündér tel­jesítené, három kívánságom lenne: eredményesen befejez» ni a szövőtanfolyamot, fel­kutatni és feldolgozni a pa­lóc viseletét és a szőttese­ket, és végül megalakítani Egerben egy Stúdiót, ahol bárki megtanulhatja ezt a sokszínű • munkát. A beszél­getést azzal kezdtük, hogy soha sem akartam varrni, de most már tudom, csak er­re születtem... Szüle Rita összeállította: Szilvás István Honismeret a képernyőn Tanulni, kutatni és — továbbadni Judit rozmaring virágai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom