Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 269. szám ARA: 1981. november 17., kedd 1,40 FORINT Őszi csúcs a síneken - Ahol nem fogadták a küldeményt - Túl sok a pénzük a tsz-eknek? Az elmúlt hét végén is rakodtak megyénk vasútállomásain A hatvani Volán dolgozói, Balogh István és munkatársai téglát raknak a MÁV-csomóponton — kommunista műszak, bán (Fotó: Szabó Sándor) Gazdálkodni a tudással Bár nem bennünk a hi­ba, igen sok fiatalt csaló­dás ér, amikor bizonyít­ványával a kezében el­hagyja a középiskolát. A foglalkoztatottsági szerke­zetben bekövetkezett vál­tozások sorsokat törhetnek derékba, de legalábbis ideiglenes kényszerpályá­ra irányíthatnak embere­ket. Sokáig általában az­zal a gonddal küszködtek a munkaadók, hogy nem találtak megfelelő képzett­ségű embert, s ezért na­gyon sok állást ma olya­nok töltenek be, akiknek hiányzik a megfelelő vég­zettségük. Más kérdés, hogy az évek során szerzett ta­pasztalat és az önképzés pótolhatja az iskolai tanul­mányok hiányát; de az pontosan fölmérhetetlen, hogy hányán szerezték meg a munkájuk ellátásá­hoz minden szempontból szükséges tudóst. Konkrétan vizsgálva a helyzetet, azt találjuk, hogy valamennyi, szak­munkásképző intézetben végzett fiatal ma már ta­lán képzettségének megfe­lelő állást tölt be. A gim­náziumban kevésbé meg­nyugtató a kép. Általában elmondhatjuk, hogy minden második gimnazista tanul­hat tovább, de közülük csak nagyon kevesen ott és akkor, amikor és ahol sze­rettek volna. Nagyobbik részük nem egyetemet, ha­nem főiskolát végez, és nem nappali, hanem esti tagozaton. Már ez is törés; de mennyivel nagyobb tö­rést kel) azoknak a nem továbbtanuló fiataloknak elszenvedniük, amikor ki­derül, hogy érettségi bizo­nyítványuk a gyakorlatban a segédmunkási képesítés­sel egyenlő. A legnehezebb helyzetben a szakközépis­kolások vannak. Sem szak­tudásuk, sem általános műveltségük nem elég mély ahhoz, hogy a gimnazis­táknak vagy a szakmun­kásképzőben végzetteknek esélyes versenytársai le­hessenek. Igen sok igyekvő, szor­galmas, tehetséges, kitartó fiatal évek munkájával, küzdelmeivel eléri, hogy tudásához illő feladatot kapjon. Ha csak rajtuk múlna ez, a folyamatot természetesnek és hasznos­nak tarthatnánk. A foglal­koztatottsági szerkezet bel­ső egyenetlenségét azonban nem tudják a fiatalok sa­ját erejükből megváltoztat­ni. Ezért is célszerű — jó­val a döntés pillanata előtt — felkeresnünk a pályavá­lasztási tanácsadó intézete­ket, ahoi nemcsak a to­vábbtanulási, hanem az el­helyezkedési lehetőségek­ről is tájékozódhatnak. Az egész társadalom előbbrejutása függ — Széchenyi István szavait idézve — a kiművelt em­berfők sokaságától. Aktuá­lis feladatunk, hogy a ter­melés további racionalizá­lásával összhangban meg­teremtsük a tudáissal, a szakképzett emberekkel való, a mainál is hatéko­nyabb gazdálkodást. (Sz. Sz.) Az elmúlt hét végén sem szünetelt az áruforgalom a vasúton, szombaton, és va­sárnap is vonatok százai iparkodtak terheikkel ren­deltetési helyeik felé. Heves megyében kevés olyan állomás volt, mint a recsk —parádfürdői, ahol a sínek környéke ünnepi nyu­galmat árasztott. Egerbe — mint Szajlai József főnökihe- lyettestől megtudtuk — no­vember 14-én 50, 15-én pe­dig 44 kocsi érkezett. Eb­ből harmincnégyet iparvá­gányokra toltak a megren­delőknek, 27-et a Volán ra­kott át saját járművedre és továbbított partnereinek, míg a többi a, MÁV saját munkáihoz — a vonalfelju­tásokhoz,* pályakorszerűsí­tésekhez — hozott anyagot. Az autóközlekedési vállalat gondozásába vett küldemény csaknem, negyede élelmiszer volt, amit a FÜSZÉRT szo­kás szerint rendesen foga­dott. Nem sikerült viszont annak rendje és módja sze­rint átadni a dohánygyár­nak szánt öt kocsi szállít­mányát, mivel az üzemiben' az átvétel szünetelt a sza­bad szombat miatt. A két napon folyamatos volt a feladás is: borral, téglával és a Volán darabáruival összesen 24 kocsit tudtak így indítani Eger állomás­ról. Az üzemességhez jelen­tősen hozzájárult ez alka­lommal is a vasúti-közúti komplex brigád igyekezete s az a vállalás, amit a csa­patok az őszi csúcsforga­lom idejére külön tettek, megvalósítani próbálnak. Jellemző a vasutasok helyt­állására, hogy ez utóbbi akció során a kereskedelmi gárdát már szeptemberben, a forgalmi dolgozókat pedig októberben honorálni lehe­tett teljesítményeikért. Gyöngyösről Fehér János- né kereskedelmi részlegve­zetőtől kaptuk a tájékozta­tást, miszerint a hét végén összesen 41 kocsi gördült a vasútállomásra. Közülük 9 — részben az ÁFOR, a he­lyi tsz, a söripar, másrészt például az Izzó, a FÜSZÉRT, Mint Nagy János igazgató elmondta, Heves megyében az idén minden eddiginél nagyobb területen, megköze­lítőleg 15 ezer hektáron ter­meltek napraforgót a gazda­ságok. A terméseredmények is magasabbak a tavalyinál, így a tervezettől többet vá­sárolt fel a vállalat a me­zőgazdasági üzemektől. Korábban^ 2190 tonnára kötöttek szerződést a terme­lő gazdaságokkal, ezzel szemben eddig már 2911 ton­nát vettek át. A következő napokban további háromszáz tonna felvásárlására számí­tanak. Mindez eddig zökke­nőmentesen haladt, vala­mennyi partnergazdaságtól a az állami gazdaság szántó­ra címezve — sajnos kira­kotton maradt a két napon, együttesen 175 órás kocsi­álláspénz mellett. Különö­sen a sörösök, a Mátra Kincse Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet és a Gyön­gyös—domoszlói AG volt, amely az őszi csúcsforgal­mat akadályozta késlekedé­sével, miután szállítmányaik szombaton hajnali két órá­tól egészen hétfő délelőttig váratták magukra a kira­kással. S — ahogyan érte­sültünk — máskor sem jobb a helyzet, úgy tűnik, hogy a tsz-eknek túl sok a fölösleges pénzük a bírság­ra... A Volán és a tejipar viszont 4 kocsi berakásánál is jeleskedett megint megállapodásnak megfelelően került hozzájuk a naprafor­gó. Sőt ezen túlmenően azoktól az üzemektől is vá­sároltak az olajtartalmú magvakból, melyekkel ko­rábban erre nem kötöttek szerződést. Ebben az évben jó ter­mést adott a kukorica is Heves megyében. Miután a kedvező időjárást kihasznál­ták a gazdaságok a betaka­rításra, így a kukoricafeli- használást is időben meg­kezdhették. Megyénkben az idén az üzemek a megter­melt értékes abraktakar­mány nagy részét saját ál­latállományuk ellátására tar­talékolták. így a kedvező A legnagyobb forgalmat múlt hét végén egyébként a hatvani teherpályaudvar bonyolított le, ahol szombat- vasárnap kétszáznál több vagonnyi árut adtak el. Ebből leginkább a hatvani és selypi cukorgyár részelt, figyelemmel a nagy meny- nyiségben érkező répára. A Tüzép telepeknek címzett cikkek kirakásánál ugyan­ekkor a Volán .Vállalat he­lyi telepének irodistái segít. keztek kommunista műszak keretében. Ami a berakodást illeti: nyugati, illetve szov­jet exportra a konzervgyár pakoltatott meg hat konté­nert, amelyek mindegyiké­ben 200 mázsa áru kelt út­ra... eredmények ellenére sem tudja biztosítani a megyéből a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat kukoricaszük­ségletét a tápkészítéshez. Arra törekszenek, hogy a mezőgazdasági üzemektől valamennyi eladásra szánt kukoricát átvegyenek. Év végéig a tervezett 15 ezer tonna abraktakarmány fel­vásárlását várhatóan el is érik, de miután ez kevés, így 1982 első negyedévében további kétezer tonna kuko­ricát vásárolnak majd a gazdaságoktól. A vállalat az őszi betaka­rítási időszak alatt partner­üzemekkel megállapodást kötött a termékek folyama­tos átvételére. Ez biztosította a zavartalan felvásárlást. Szükség szerint a kápolnai telepen az óránként 15 ton­na teljesítményű bábolnai szárító működtetésével nap- raforgó-bérszárítást is vé­geztek az őszi hetekben a mezőgazdasági üzemeknek. Több napraforgó, kevesebb kukorica Hol tart az őszi termékfelvásárlás...? Ahogy közeleg a tél, egyre inkább befejezéséhez közeledik az őszi termékfelvásárlás is. A közös gazdaságok Heves me­gyében a korábbi kedvező száraz, napfényes időjárást ki­használva időben betakarították az őszi érésű növényeket. Ennek köszönhető, hogy a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál a tervezett időben megkezdhették a felvásárlást, amely azóta is folyamatosan tart. Havasi Ferenc az NSZK-ba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakciójának meghívására néhány napos látogatásra hétfőn az NSZK-ba utazott. Kíséretében van Szikszay Béla, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. Befejezte munkáját a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa A felvásárlás és a forgal­mazás segítse még jobban a szakcsoportok munkáját. Több támogatást várnak a kisgépgyártóktól, javasolva, hogy bővítsék a kisgép­kölcsönzői szolgálatot, s ja­vítsanak az esetenként aka­dozó alkatrészellátáson — hangzott el egyebek között vasárnap a fogyasztási szö­vetkezetek IX. kongresszu­sán, az Építők Rózsa Ferenc Székházában, ahol a küldöt­tek szekcióüléseken folytat­ták .munkájukat. A tanács­kozáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács el­nökihelyettese és Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter is. A küldöttek gyakorlati ja­vaslatként indítványozták: hozzanak létre műhelyeket és üzleteket építő-, valamint fenntartó szövetkezeteket, ugyanis az ez irányú tevé­kenység ma még gyermek­cipőben jár. Javasolták a társulásos formában működő szövetkezeti lakáskarbantartó egységek létesítését. A takarékszövetkezetek ma már több mint ötmillió ál­lampolgár lakóhelyén tevé­kenykednek. Bár munkáju­kat mind nagyobb bizalom kíséri, a küldöttek mégis sürgették, hogy számolják fel az általában indokolatlan megkülönböztetéseket a fa­lusi és a városi hitelezés feltételeiben. A kongresszusi vitát Szla- menicky István, a SZÓVOSZ elnöke foglalta össze. El­mondta, hogy megfelelő elő­készítés után várhatóan le­hetőség lesz a működési sza­bályzatok egyszerűsítésére, egyes jogszabályok indoko­latlan kötöttségeinek felol­dására, és arra is, hogy a fogyasztási szövetkezetekben a bérezés jobban kövesse a tényleges teljesítményeket. A kongresszus ezután hatá­rozatot fogadott el, amely leszögezi a szövetkezetek so­ron következő teendőit. Az áfészeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a piaci igények felmérésére, és arra, hogy jobban megfelel­jenek a tagság és lakosság különböző rétegei által tá­masztott igényeknek. A lakásszövetkezetek to­vábbra is fontos szerepet kapnak az ország lakásépí­tési, -fenntartási és -gazdál­kodási előirányzatainak tel­jesítéséhez. Ehhez szükséges, hogy a tanácsok részesítsék előnyben a lakásépítő szövet­kezeteket a közművesített telkek tartós használatba adásánál, és támogassák a házilagosan, valamint a fél­kész házat építőket. A kongresszus végül el­fogadta a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok to­vábbfejlesztésére és a SZÖVOSZ alapszabályának módosítására vonatkozó ja­vaslatokat. A küldöttek meg­választották a fogyasztási szövetkezetek 133 tagú orszá­gos tanácsát, majd a tanács megválasztotta az elnökséget, annak vezetőit. A SZÖVOSZ elnöke ismét Szlamenicky István lett, elnökhelyettesek­ké Imre Istvánt, Kovács Sándort és Szilvasán Pált választották. Megyénkből a felügyelő bizottság tagja lett a Heves megyei MÉSZÖV elnökihelyettese, dr. Molnár Ferenc, a lakásszövetkezeti választmány tagja pedig dr. Ruttkay Vilmos. Japán pedagóguskiildöttség Hatvanban Nobuo Suzuki a tapasztalatokról Japán pedagógusok népes csoportja érkezett hétfőn reggel Hatvanba, hogy két napon át ismerkedjék a te­lepülés iskola ügyének, köz­művelődési életének hely­zetével. A vendégeket a ta­nácsházán Micsinai Béla művelődésügyi osztályvezető, valamint Ambrus Endre, a pedagógusok szakszerveze­tének városi titkára" köszön­tötte. Ezt követően, prog­ram szerint, a japán kül­döttség rövid, átfogó jel­lemzést kapott a városiban folyó oktató-nevelő mimiká­ról, az alsófokú tanintéze­tek és a középiskolák tár­gyi feltételeiről, Hatvan csaknem háromszáz tanító­jának, tanórának minden­napi tevékenységéről, va­lamint azokról a szociálpoli­tikai intézkedésekről, ame­lyek megkönnyítik a gyer­mekes szülők helyzetét. A tanácshózáról a Szabad­ság úti Általános Iskolába vezetett a huszonkét tagú japán küldöttség útja. Itt Túróczi Attiláné igazgató üdvözölte a távoli szigetor­szágból érkezett kollégákat, akik azután a V/a. osztály orosz nyelvi órájának mun­kájába cseppenték. Mind a gyermekek jókedvű, lendü­letes munkája, mind a fog­lalkozást vezető Karácsony Károlyné értő. érzékeny irá­nyító tevékenysége látha­tóan kedvező benyomást tett a vendégekre, akiket a ta­nítás végeztével a kisdiákok meg is ajándékoztak. Az orosz nyelvi órát szakmai vita, majd ebéd követte, délután pedig a negyed százada működő állami ze­neiskolában folytatódott a japán pedagógusok prog­ramja. Papp Attila igazga­tó ismertette az intézmény tevékenységét, szavait köve­tően pedig jól szerkesztett, japán művekkel fűszerezett zenei műsorral kedveskedtek vendégeiknek a növendékek. Különösen nagy sikert ara­tott a zeneóvodások csoport­ja, amely népi gyermekjá­tékokkal vezette be az al­kalmi koncertet. A japán delegáció ezt követően a Hatvani Galériában Fett Jolán Munkácsy-díjas ípairművésznő gobelinkiál- lításót tekintette meg, és az intézmény ízlésformáló munkájával ismerkedett. A japán pedagógusok hat­vani tapasztalatgyűjtő út- jával kapcsolatban Nobuo Suzuki iskolaigazgató, a küldöttség vezetője elmon­dotta, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban, majd Csehszlovákiában tett látogatásukat követően ér­keztek Magyarországra, és érdeklődésük elsősorban a hazánkban folyó nyelvtaní­tás. zeneoktatás, szakmun­kásképzés: eredményeire irányul. Budapesttel már megismerkedtek ott sok ér­tékes élménnyel gazdagok- tak. Hatvanban viszont azt érzik, hogy jobban kidombo­rodott az oktatáspolitika, az oktatásügy sajátos magyar jellege, és ismereteiket si­kerrel kamatoztathatják majd a japán gyermekek körében. Ma, kedden, előbb a vasútforgaltmi szakközép- iskolába, később a Damja­nich Szakmunkásképző In­tézetbe visz a japán küldött­ség útja, délután pedig fó­rum keretében vitatják meg két nap tapasztalatait a vá­ros párt- és tanácsi veze­tőivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom