Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
Kerekasztal-beszélgetések - Fórumok - Nyi tott kapuk az oktatási intézményekben - Hasznos tanácsok szülőknek Pályaválasztási hetek megyénkben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA (Ál) Humanizmis Emlékszem, hogy milyen megütközéssel néztem ősz hajú újságíró mesteremre, amikor egy fiatal jelentkezővel beszélt. Külön szentségtörésnek számított akkor nálam, hogy az illető nő volt és kifejezetten szép. A szavak ennek ellenére elhangzottak — még ha nem is akartam hinni a fülemnek — és a Mester közölte a szorongva várakozó jelölttel, hogy teljesen tehetségtelen, több írást ne is hozzon be, és verje ki mindörökre a fejéből, hogy újságíró lesz. Évek teltek el, amíg újra össziéhozott jó sorsom a mandulaszemű szépséggel. Óvónő lett, s ahogy később megtudtam, nem akármilyen megbecsülést vívott ki magának szakmájában. Ekkor jutott eszembe a hajdani kegyetlen elbocsáit- tatás története, és ekkor fordult meg a fejemben, hogy milyen jót is tett idős kollégám, amikor drasztikusan eltanácsolta még a szerkesztőségek közeléből is a fiatal jelentkezőt. így járult hozzá — a maga módján — ahhoz, hogy élete, munkája értelmére rálelő ember váljék belőle. De hányán bolyongónak az álszolidaritások, az ál- segítségek útvesztődben? Mennyien vergődnek a „na, adjunk még egy — aztán még sok — lehetőséget nein, hogy mutassa meg, mit tud” jóindulattal kikövezett csapdás ösvényen? Vajon hány infarktusnak, neurózisnak, megkeseredett, elrontott életnek kezdődött — kezdődik — úgy a kálváriája, hogy nem hangzanak el azok a bizonyos kegyetlen szavak, amikor bizton tudjuk, hogy el kéne hangozniuk? Az okok sokfajták-félék lehetnek, amiért rajta maradnak a „pályán” azok, akik nem arra valók. Lehet a felelősség elhárítása, lehet elvtelen megalkuvás, lehet háttérben húzódó magas protektor, léhet álta- pdritat és álhumanizmus. Az azonban mind a mai napig nem vált társadalmi felismeréssé, hogy ál- és nem valódi humanista magatartást tanúsítunk, amikor nem a képességeinek - megfelelő munkahelyhez, feladathoz állítunk valakit és ott tartjuk akkor is, almikor többszörösen bebizonyosodott : nem alkalmas szerepkörének betöltésére. A Grimm-mesei jótékonykodás és az igazi humanizmus között igen nagy különbség van. Az utóbbit valóságos emberek között és valóságos társadalomban kell gyakorolni úgy, hogy az mind az egyének mind a társadalom valóságos és ne álérdekeit szolSzigethy András A piaci igények erőteljesebben vezéreljék a termelők szándékait MEGKEZDŐDÖTT A SZÖVOSZ IX. KONGRESSZUSA Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, melyen 3,3 millió tag és 180 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében, 650 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a kormány több tagja is. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos; Tanácsának •korábban kiküldött írásos beszámolójához Szlame- niczky István, a SZÖVOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést;. Hangsúlyozta: a fogyasztás.! szövetkezetek az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődtek. A párt és a kormány gazdaságpolitikájával összhangban, eredményesen járultak hozzá a lakosság életszínvonalának növeléséhez, a külgazdasági egyensúly javításához, és a korábbinál többet tettek az árutermelés bővítéséért, a szolgáltatások korszerűsítéséért. Fejlődésük lendülete a szigorúbb közgazdaság! feltételek mellett sem tört meg, a szövetkezeteik, vállalataik és társulásaik egyre többet vállalnak magukra a magyar gazdasági élet terheinek viseléséből. Az elmúlt öt évben a legjobban, a szövetkezeti kereskedelem fejlődött. Az áfé- szek és a szövetkezeti vállalatok kettős kereskedelempolitikai feladatot oldottak meg; biztosították, hogy elegendő napi cikk legyen minden településen, s ezzel egyidőlben a tartós javak választékos kínálatát is megteremtették az ellátási centrumokban ; a nagyközségekben és a -városokban. Kétszázötven ABC-áruháziat és kisáruházat, valamint csaknem 600 jól felszerelt élelmiszerboltot adtak át, A kiszolgálási formát is korszerűsítették. A vendéglátóiparban a meglevő üzletek korszerűsítése volt előtérben, emellett azonban több mint 500 új éttermet és vendéglőt is nyitottak. A lakáságazatba tartozó szövetkezeteknek ma már több minit félmillió tagja, van. A kezeléslükben levő lakások szálma az ország több szintes épületekben levő lakásállományának csaknem negyedét adja, a lakásvagyon értéke pedig meghaladja a 65 milliárd forintot. A szövetkezetek öt év alatt 21 ezer lakást építettek, és további 6600 kivitelezéshez láttak hozzá. A takarékszövetkezetek kezelik a betétben elhelyezett lakossági pénzmegtakarításoknak mintegy 13 százalékát, egyes megyékben több mint 2ö százalékát. Egyre sokrétűbb pénzügyi szolgáltatásaik révén a falu közkedv élt pénzintézeteivé válnak. Erősödtek a kistermelőkkel a szerződéses kapcsolatok, ezekre alapozzák az áfészek összes felvásárlásának már mintegy 90 százalékát. Évente 700— 750 ezer kistermelővel vannak kapcsolatiban; ez az együttműködés nemcsak a felvásárlásra, hanem a termelés szervezésére, az információ- és a garanoiaadásra is kiterjed. Foglalkozott az elnök a zöldség-gyümölcs ellátás gondjaival is. Megállapította: jelentős anyagi veszteségek származtak abból, hogy a termelők és a felhasználók igényei több terméknél nem voltak és ma sem mindig vannak összhangban. A szövetkezeti ipar hozzálátott az ésszerűbb termelési szerlkezet kialakításához, ez a folyamat azonban meg- lehetősien lassú, mert korszerűtlenek a gépek, és az újaibb típusok gyakran hiányoznak ’ a kereskedelem kínálatából. Ezzel is magyarázható, hogy csak részben sikerült minden piacon jövedelmezően értékesíthető áru gyártására átállítani a korábban más cikkeket veszteségesen termelő műhelyeket, üzemeket. A külkereskedelmi munkából isr nagyobb részt vállaltak a szövetkezeti vállalatok, szervek. Hagyományos exportcikkeik mellett — példáiul a friss és tartósított zöldség, gyümölcs, a libamáj, a galamb — újabban kis gyártási eszközigényű, de jól eladható termékeket gyártanak külföldi értékesítésre; bőrdíszmű vet, ételízesítőket, lakberendezési dísztárgyakat, fa tömegcikkeket. A szövetkezetek gazdasági tevékenységének tapasztalatait összegezve felhívta a figyelmet arra, a továbbiakban a piaci igényeknek még erőteljesebben kell vezérelniük a termelők szándékait. Még nagyobb befolyással kell lenni az áru „szülőhelyére”, az ipari és mező- gazdasági üzemek munkahelyeire, törekedve a termelési és az értékesítési lánc együttes hatékonyságának javítására és a kölcsönös érdekeltség elmélyítésére. A vitában felszólalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. A kongreszus ma folytatja munkáját. Varga Zoltán VI-os tanuló a laboratóriumban (Fotó: Perl Márton) Novemberben és decemberben — a hagyományokhoz híven — ismét megrendezik megyénkben is a pályaválasztási hetek program- sorozatát Szükség van ezekre, mert tizennégy esztendős korban egyetlen fiatalnak sem könnyű dönteni jövőjéről. Kellenek ezek, ugyanis szélesítik az apák és anyák látókörét, hozzásegítve őket ahhoz, hogy gyermekeikkel1 ne saját megvalósulatlan álmaikat valósít- tassák meg, hanem a meglévő adottságokat és képességeket figyelembe véve adjanak nekik kamatoztatható ötleteket. A sokoldalú tájékoztatást szolgálják majd a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók szülei részére — valamennyi általános iskolában — szervezett pályaválasztási értekezletek. A tekevezérlő berendezés már tőkés exportra készül. A svájci Schmidt cég közvetítésével ÍZ darabot szállítanak Kanadának. Nagy Istvánná és Adamcsik Gábor szerelés közben Szovjet vasutak megrendelésére készül ez a minden igényt kielégítő, korszerű és pontos termék, a vasúti helyfoglaló. Neve Express, s az idén 182 készül belőle. Képünkön: Gyimesi László Korszerűség és minőség, ez a legfontosabb, vallják a VILATI egri gyárának kollektívái. S hogy miért? Erre „csak” annyi a magyarázat, hogy manapság a világpiacon így lehet megélni, s eredményesen versenyt futni másokkal. Hogy mindezt be is bizonyítsák, elkalauzoltak a gyárba, ahol fényképezőgépünk előtt mutatták be azokat a termékeket, amelyek határainkon túl is állják a próbát A vitkovicei könnyűfémmű alumíniumöntödéjének termelését irányítja majd ez a berendezés, amelyen Bóta László és Vankó László az élesztős előtti, utolsó munkálatokat végzi (Fotó: Perl Márton.) November 23-án az egri Megyei Művelődési Központban nemcsak az előbb említett izgalmas témát elemzik pedagógiai szempontból, hanem — mintegy szemléltetésként — levetítik az ismerjük meg gyermekünket című felvilágosító jellegű filmet. Ugyanezen a helyen december 7-én a beiskolázási és a munkavállalási lehetőségekről is szó esik majd, azaz az itt szerzett információk megköny- nyítik az érintettek eligazodását. November utolsó hetén a gyöngyösi városi úttörőházban az érdeklődők arra kaphatnak választ, hogy kinek érdemes gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképző intézetben továbbtanulni. A hatvani városi könyvtárban november 12-én az előbbieken kívül a munkavállaláshoz is tippeket kaptak a hallgatók. A 14-től 18 esztendős gyermekek szüleit várják a Megyei Művelődési Központba december 14-én, Megéri elmenni, hiszen az új érettségirendszer és a felsőoktatási intézmények módosított felvételi rendje kerül terítékre. Ennek részleteit még sokan nem ismerik, pedig életbe lépése lényeges változást jelent majd. A katonai és a gépi forgácsoló szakmákból nem maradnak el a már megszokott vetélkedők sem. Ezek november 20-ig zajlanak le csapatszinten. A legjobbak december 21-ig a városi és a járási erőpróbákon bizonyíthatják jártasságukat, fel- készültségüket. A megyei pályaválasztási vetélkedőt 1982. január 23-án tartják. Természetesen ebben az időszakban az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi mezőgazdasági 'kara nyitott kapukkal fogadja az érdeklődőket, akik így képet alkothatnak az itt folyó nevelő- oktató munkáról, és a követelményekről. A megyei pályaválasztási tanácsadó intézet azt is lehetővé teszi, hogy a szűikebb hazánkon kivülí felsőoktatási intézményeket is felkereshetik az ezekre kíváncsiak,
