Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-08 / 236. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 8., csütörtök !► Egyenlőség, nemzeti függetlenség, béke Magyar küldöttség utazott a nők világ- kongresszusára Szerdán Prágába utazón a Magyar Nők Országos Tanácsának küldöttsége. A tíztagú delegáció — Duschek I.ajosnénak. a MNOT elnökének vezetésével — részt vesz a nők világkongresszusán, amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség összehívására tartanak október 8. és 13. között a csehszlovák fővárosban. Még hatékonyabbá tenni m a tanácsi munkát A történelemben a huszadik század kivételes korszak a nők életében. A technikai haladás, a társadalmi formák változásai lehetővé és szükségessé tették bekapcsolódásukat a társadalmi munka- megosztásba. Századunkban a világ egy részén valósággá vált az egyenjogúságon alapuló társadalom, de még mindig vannak a földnek olyan országai, ahol a nő élete nem mondható emberinek. A világ haladó nőszervezeteit és mozgalmait összefogó Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakuló, sa óta erősíti és támogatja azoknak a nőknek a küzdelmét, akik az egyenlőségért, a nemzeti függetlenségért, a világbéke megóvásáért szállnak síkra. A kongresszusain megfogalmazott akcióprogramok a különböző országokban élő nők cselekvéseinek a vezérfonalául szolgálnak. Ismeretes, hogy az ENSZ- közgyűlés XXVII, ülésszakán hozott határozat 1975-öt a nők évévé nyilvánította. Még ebben az évben két kiemelkedő nemzetközi eseményre került sor. Az egyik a mexikóvárosi ENSZ nők világ- konferenciája, a másik a nők berlini világkongresszusa volt. Mexikóvárosban határozták el azt is, hogy meg. hirdetik a nők évtizedét, hiszen egy év a föld különböző részén élő lányok és asz- szonyok problémáinak a feltárására sem elegendő. Az elmúlt év nyarán, Koppenhágában került sor a dekád félidejének az értékelésére. Sok eredményről, de sok, még meglevő problémáról számoltak be az egyes országok delegátusai. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség javaslatára 1981. október 8—13. között, Prágában rendezik a nők világkongresszusát. Közvetlenül utána, ugyancsak a csehszlovák fővárosban rendezik meg az NDN VIII. kongresszusát. A világkongresszus jelszava: egyenlőség, nemzeti függetlenség, béke. E hármas (Folytatás az 1. oldalról) munkában az intézmények, vállalatok, üzemek közgazdászai. A szervezet gondoskodik rendszeres továbbképzésükről, friss információkkal segíti tevékenységüket. Ugyanakkor a megyének szüksége van arra, hogy fejlesztési célkitűzéseink megvalósításához e szakemberek minél szélesebb rétegének véleményét, javaslatait ismerjék a döntésekért felelős politikai, társadalmi vezetők. A szervezet öt szakosztállyal dolgozik, munkaterveikben időszerű feladatokhoz kapcsolódó rendezvényeket, ankétokat, előadásokat szerepeltetnek. A Közgazdasági Társaságnak a megyében már 23 tagvállalata van, s nem is a tagok számának gyarapítása mára fő cél, hanem az elmélyültebb minőségi munka. Az jelszó köre csoportosul a tartalmi munka, amelynek előkészítését ez év elején kezdték meg. Márciusban Budapest adott otthont annak az előkészítő konzultatív tanácskozásnak, amelyen nemzetközi és regionális szervezetek, az ENSZ különféle szakosított szervezetei vettek részt, és megállapodtak a világkongresszuson megvitatásra kerülő témák, bán, Prágában október 8— 13-a között plenáris üléseken, és hét munkabizottságban tanácskoznak a küldöttek a nők béke és a leszerelés érdekében végzett tevékenységéről, a nők részvételéről a nemzeti felszabadításért vívott harcokban, a női egyenjogúság problémairól, a dolgozó nők, közöttük a falun élők és a mezőgazdaságban dolgozók körülményeiről. Szó lesz a nők szerepéről a társadalmi élet különböző területeit érintve, valamint a nő és a család témaköréről is, Külön munkacsoport foglalkozik a nehéz körülmények között élő nők helyzetének elemzésével. Szó lesz majd a szocialista országok asszonyainak sikereiről, problémáiról,, a tőkés országokban élő nők harcairól, eredményeiről, és megvitatják a gyarmati kizsákmányolás alól nemrég felszabadult fejlődő országokban élő nők problémáiról szóló iájékoztatókat, A jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli, hogy minden fórumon, így a nők világkongresszusán is különös figyelmet fordítsunk a világbéke megóvására. A nő egyenjogúságért vívott harc nem választható el a nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetésért, a világbékéért folytatott küzdelemtől. Bízunk benne, hogy a prágai világkonferencia — melyen a magyar nőket képviselő delegáció is ott lesz — sikeresen teljesíti feladatát, és részévé válik majd a békéért, a leszerelésért és az egyenjogúságért küzdő világ- mozgalomnak. egyesület fontosnak tartja, hogy figyelemmel kísérje a pályakezdő közgazdászok sorsának alakulását a munkahelyeken, segítse őket a gyakorlati munkában, tapasztalataik gyarapításában. A vitában elsőként dr. Zsíros István, a számvizsgáló bizottság elnöke számolt be a szervezet gazdálkodásáról. A közgazdász tanárok nevében Ferenczi Pál, az Alpári Gyula Köz- gazdasági Szakközépiskola igazgatója kért szót, és méltatta a szervezet segítő munkáját az oktatásban. Dr. Domán László, a MTESZ megyei szervezetének titkára a Közgazdasági Társaság és a megye többi tudományos egyesületének együttműködéséről szólt; a közös rendezvények sorozata éppen a napokban, a műszakiközgazdasági heteken kezdődik ismét. Bolgár barátaink Füzesabony* bán és Kiskörén (Folytatás az 1. oldalról) Testvérmegyénk képviselői érdeklődéssel hallgatták a vadgazdálkodásról szóló beszámolót is, amelynek alkalmával például arról értesülhettek. hogy a meglehetősen változatos és gazdag állományból a ritka túzok sem hiányzik. A védett nagy testű szárnyasok óvására a füzesabonyiak külön is nagy gondot fordítanak, hasonlóan a szintén csökkenő foglyok, hoz A tájékoztatói követő beszélgetésnél a látogatók szá- mos részletkérdésről is érdeklődtek. Kíváncsiak voltak például arra, hogy a gazdaságban milyen búzafajtákat termelnek, s melyek adják a legjobb hozamokat; a tehenészetben milyen a takarmányozás, az abrak összetétele, mennyisége; mekkorák a termésátlagok silókukoricából, s a földeken általában miként hasznosítják a hatóanyagokat, A gazdasági, politikai életről folytatott eszmecsere után a vendégek üzemlátogatáson is ismerkedtek a füzesabonyiak munkájával. Knston Gáspár kalauzolásával megtekintették a már évi nyolcezer állatot feldolgozó húsüzemet, ahol mintegy félszázféle termék készül. A nemrégiben fejlesztett takarmánykeverőt a 600 vagonos magtárral együtt Síréba István, a gépjavító telepet Koós László mutatta be a vendégeknek. Végül pedig Antal Lajos a füzesabonyi járás hétköznapjaiba, eredményeibe és törekvéseibe engedett bepillantást rövid tájékoztatójában. A delegáció Füzesabonyból Poroszlón át Tiszafüredre folytatta útját a délutáni órákban, s a „Kisköre" nevű kishajóval utazott tovább a hasonló nevű település kikötőjéig. A targovisteieket. illetve a hozzájuk csatlakozott Boncso Mitevet, a Bolgár Népköztársaság magyar- országi nagykövetét, s vele együtt Horváth Árpádot, az MSZMP KB munkatársát, Vaskó Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát. Markovics Ferencet, a megyei tanács elnökét Nagy Károly, a hevesi járási pártbizottság első titkára fogadta a helyi vezetőkkel. A folyón tartott ismertetés kiegészítéséül Ti. szay József, a KÖTIVIZIG szakaszmérnökségénelt megbízott vezetője szólt bővebben is a Tisza II-ről, majd a vendégek végül megtekintették a vízlépcsőt és az erőművet. Boroszlói Vince, a mező- gazdasági szakosztály munkájáról számolt be a közgyűlésnek, majd a vita befejezéseként Szabó Imre, a Közgazdasági Társaság országos szervezetének titkára szólt a társaság közelgő közgyűlésének céljairól, e tudomány művelőinek feladatairól. A gazdaság szüntelenül változó körülményei között mind nagyobb a közgazdászok felelőssége — mondta — hiszen fontos a szerepük a rugalmas alkalmazkodásban, a gazdaság minőségi átalakulásában. , Barta Alajos zárszava után a jelölőbizottság javaslata alapján a közgyűlés újabb öt esztendőre megválasztotta a szervezet tisztségviselőit és az országos értekezlet küldötteit. A megyei szervezet elnöke ismét Barta Alajos, titkára pedig Kántor Imre lett. Még hatékonyabban, még színvonalasabban végezni a tanácsi munkát — ez volt a mottója annak a megyei aktívaülésnek, amelynek megtartására tegnap került sor Egerben a megyei pártbizottságon. A megjelenteket — a helyi tanácsok, a járási hi. vatalok elnökeit, a megyei tanács osztályvezetőit, a községi, nagyközségi pártszer- vek, járási, városi pártbizottságok titkárait, a megyei pártbizottság osztályvezetőit — Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Megjelent az aktívaülésen Patkó Imre, a — A nyúl? — tűnődik el dr. Okos Ernő, aki ma, nyugdíjasként is a nyúlügyek gazdája az egri áfésznál, harminchat év szolgálatával a háta mögött. — Az, ami régen a kecske volt: a, szegényember pénze! A „hős" nyúl A hasonlat, mint mindegyik, kissé sántító. Való igaz, ahol jól megy a mezőgazdaság, nemigen foglalkoznak a nyúl tenyésztésével. A szakcsoportok elsősorban a bányásztelepüléseken, az iparból élő, elzárt hegyi falvakban alakultak meg, és a tenyésztési kedv ma is ott a legélénkebb. De ki nevezné ma szegény embereknek a bányászokat? Az iparban dolgozók közül azonban valóban a harmincon túliak sportja a nyúl: pepecselés, állategészségügyi ismeretek éppúgy nélkülözhetetlenek a tenyésztéshez, mint — a pénz. Vass Alajos, aki Bélapátfalva egyik legrégebbi szerződött nyúl- tenyésztője, épp emiatt há- borog: — Drága a nyúltáp, megint felemelték az árát, most 593 forint mázsája. Egy hat nyúl tartására alkalmas ketrec ára ma már négyezer forint! Én évente csak gyógyszerre költők vagy kétezer forintot. Ehhez jön még 100—200 mázsa nyúltáp, — de legalább lenne bennük annyi becsület, hogy ne legyen annyira poros, hogy a nyúl csak tüsszög tőle, nem eszi! A múltkor meg — mutatja öklét — ekkora kölöncöt találtam benne! Az átvételnél beszélgetünk. Sokan várnak a sorra, többen beleszólnak: — A támogatást is mondjad! — Jó, hát persze, hogy támogatnak! Máskülönben nem is csinálnám! Mert ez a környék nemigen kedvez a nyúlnak. A takarmánynak való zöldre rászáll a ceMegyei aktívaülés Egerben Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője és dr. Csiba Tibor, az MSZMP KB munkatársa is. Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke előadásában a tanácsi munka jelentőségéről és fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy az eltelt ötéves tervidőszakban a tanácsok jól megoldották feladataikat, a mostani, hatodik ötéves tervidőszakban azonban megváltoztak a körülmények. Éppen ezért lényeges a munkájuk hatékonyságának a növelése a tanácsi tevékenység minden területén és egyre inkább a minőmentpor, a Bükkalja Téesz ezért tavaly óta zöldtakarmányt is oszt. De a robbantás ellen nem tudunk mit csinálni: a nyúl még talán a rókát is megkergetné ijedtében. Ügy vannak itt a nyulak, mint én a grófsággal: ha cserélnék a gróffal, ő belerokkanna az én körülményeimbe, én meg tudnék grófként élni két évig is! A bélapátfalvi nyúl kiváló jószág tehát! Nem sikoltozik mint a disznó, jobban is fizet. Vass Alajos szerint: — Meghálálja a törődést! Anyánként — negyven anyát tartok — ezer forintot ka- szírozok tisztán évente. Minden kiadás-bevételt vezetek már tíz éve, csak az nincs az írásban, ami az én munkám. Ami a sok! Meg a féltés! Mert egy rendes betegség, és kaput! Az átvétel közben rendben folyik: Nagy Sándorné, áfész-megbízott, és lánya Mikó Lajosné ügyel, hogy hiba ne legyen. Egy-egy átvételkor 1500 tapsifüles is érkezik a 75 szerződőtől. Évente 18 ezer, csak Bélapátfalváról! Ök árulják a tápot is, a Környei Állami Gazdaság produktumát. Ez a gazdaság a rendszergazda, a bonyolítás az egri áfész dolga ezen a környéken. Ne én minősítsem munkájukat: még az Ózd környékiek is velük szerződnek. Miért? A kedv a lényeg — Közel negyven év tanított meg rá: a kisállattenyésztőt még a pénz sem ösztökéli annyira, mint a figyelem munkája iránt. — folytatja beszélgetésünket Okos Ernő. Negyven községben foglalkoznak nyállal, 60—70 vagon kerül rajtunk keresztül közvetlenül, vagy feldolgozva exportra: már „politikai” kérdés, hogy megy a bolt. Az ország évente 4000 vagonnyi fülest exportál, a mienk ebből vagy ■SS ségi szemléletnek kell előtérbe kerülnie. A minőségi munka érdekében a tanácsoknak még inkább igényelnie szükséges a pártszervek, a társadalmi szervek se^ítí- ségét. Az új munkastíllis, munkamódszerek kialakítás sa lehetővé teszi a lakossági gal való közvetlen kapcsolati tartást, az állampolgárok ügyeinek gyors és kielégítő intézését. ■US Markovics Ferenc előadása után felszólalások következ+ tek, majd Vaskó Mihály zárszavával ért véget az akJ tívaülés. 130 vagon: ötvenmillió forint, egymilliónál több dollár! — Igaz. Van áfész a megyében, amelynek szakcsoportja — szervezési hibák miatt — egyik napról a másikra átpártolt a duna- varsányi téeszhez, boldogul lását keresve. De mivql tart--‘ ható fenn a tenyésztésikedvf — Az érdekek összehan-a golásával, flott szervezéssel. _ A Környei Állami Gazdaság szoptató, hizlaló granu—| Iáit tápot kever a hozzájuk! tartozó tenyésztőknek. A3; említett 4000 forintos ketAl récét öt év alatt kell kifí-j zetni; de ügyes lakatos se „koppintja” le sokkal olcsóbban. Tenyésznyulat adnak, hat hónap múlva kérik az árát — addigra a szaporulatból! az bőven bejön már. Űjabk» bán baknyulakat is kih&*; lyeznek, másfél év múlva) kell azonos súlyú vágónyiad lat adni érte. Mindezt azértp mert bebizonyosodott: a fe»i hér bundájú nyúl élő súlyáéi nak 55 százaléka a hús, '&■ tarka 48 százalékával szem« ben. A fajtisztaság mellett' szól, hogy a fehér prém festhető is. A kömyeiek most óránként 2200 nyulat fogadó vágóhidat építene^,, holland segítséggel — koma-, lyan veszik a fejlesztést. l|?| amiről a táp kapcsán nenij esett szó: a nyúlhús ára is') nőtt, most 39, télen 46 fo-. rint az élőnyúl kilója. Az állami gazdaság jól munkája mellett azért az' egri áfészé is kell ahhóz, hogy az olaszok heti 20(1 ezer (!) tapsifülest szállítsa^ nak hazájukba. A bonyolítás mellett az áfész szervezi a tagok továbbképzését például. Oktatófilmek, előadások a téli időszakban,, ,lág togatás a legújabb módsiet- rek műhelyében, a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetben — mindez npp) elsősorban pénzkérdés. Csak; kulcskérdés. -meri i !ß>! Kőhidi Imre Nógrádi Tóth Erzsébet A gazdaság változó körülményei közt Átvételnél, Bélapátfalván Dollárt—tapsi! ülésért
