Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. október 8., csütörtök Hoszni Mubarak lesz az utód? — Rendkívüli áll apót — Izraeli sokk és tanácstalanság — Csak Omán és Szudán — Flottakészültség — Fülsike titő fegyverropogás — Diktatúrák riadalma — A kézigránát nem robbant — Reuter: 11 halott, 25 sebesült A kairói sortűz világvisszhangja Jövő kedden népszavazást tartanak Egyiptomban az új államfő megválasztására. A Szadat elnök elleni merénylet napján egy évre rendkívüli állapotot hir­dettek ki az országban, s keddtől negyvennapos gyász kezdődött. Az elnököt szombaton temetik. nököt 5 lövedék találta el A jelentés hangsúlyozza, hogy az elnököt a teljes kó­ma állapotában vitték be a katonai kórházba, és a szak­orvosok fáradozása ellenére sem sikerült már megmen­teni életét. NEW YORK, Szadat egyiptomi elnök halálának híre világszerte élénk visszhangot váltott ki. Egyes országokban felhábo­rodással és megdöbbenéssel fogadták a merénylet hírét, másutt azt emelik ki, hogy Szadattal áruló politikája miatt végezlek. Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán egyperces felál­lással adóztak Szadat emlé­kének. Jeane Kirkpatrick, az Egyesült Államok ENSZ. küldötte „bátor emberként” méltatta Szadatot, aki .„hoz­zájárult a népek egymáshoz való közeledéséhez”. Az iz­raeli ENSZ-küldött kijelen­tette: Szadat halála fájda­lommal tölti el az emberisé­get. A megemlékezés idején hi­ányzott az ülésteremből Irán, Irak, Libanon, Líbia, Szíria, Algéria, az Egyesült Arab Emírségek, Mauritánia képvi­selője és a PFSZ megfigye­lője. MELBOURNE, A brit nemzetközösség csúcsértekezletén a negyven­két ország képviselői nyilat­kozatot adtak ki és ebben „megdöbbenésüket” fejezték ki Szadat elnök meggyilko­lása miatt. A küldöttek, köztük Thatcher brit, Tru_ deau kanadai, Fraser auszt­ráliai és Gandhi indiai kor­mányfő, néma felállással adóztak Szadat emlékének. PEKING Peking szerint „Szadat ha­lála nem csupán az egyip­tomi nép, hanem a többi nép számára is szörnyűséges veszteség”. A hivatalos kínai Szadat utódja minden jel szerint alelnöke, Hoszni Mu­barak lesz. Kedden az ide­iglenes államfő — a parla­ment elnöke — megerősítet­te őt tisztében, majd az es­ti órákban a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt Politikai Bizottsága egyhan­gúlag Mubarak jelölése mel­lett döntött. A jeruzsúlemi rádió szerint az egyiptomi hadseregnél riadókészültsé­get rendeltek el — a líbiai határ mellett állomásozó erőknél pedig fokozott ké­szültséget. Nabavi Iszmail belügyminiszter kedd este felszólított^ a lakosságot, hogy tartózkodjon bármilyen célú tüntetéstől, s tartsa ma­gát szigorúan a rendkívüli állapot előírásaihoz. A szerda reggeli egyipto­mi napilapok gyászkeretben jelentek még. Az újságok beszámolnak a keddi me­rényletről és vezércikkekben dicsőítik a meggyilkolt elnö­köt. Az Al-Ahram című kai­rói lap szerdai számában megerősítette, hogy a me­rénylők közül egyet megöl­tek, négyet pedig elfogtak. A merénylet körülményeiről írva a lap úgy tudja, hogy a tettesek egészen közel mentek a díszemelvényihez és a tribün pereme fölé he­lyezve fegyvereiket tüzet nyitottak. A merénylők ké­zigránátot dobtak a hadügy­miniszter lábához, de az nem robbant fel. A vezérka­ri főnököt arcán találta egy kézigránát, de az sem rob­bant fel. A korábbi jelenté­sekkel ellentétben, a vezér­kari főnök nem halt meg, csupán megsebesült — írta az AFP Egyiptom párizsi nagykövetségére hivatkozva. A Reuter brit hírszolgálati iroda hivatalos közlésekre hivatkozva azt jelentette, hogy a merényletnek 11 ha­lálos áldozata és 25 sebe­sültje van. A halottak kö­zött sorolják fel az egyipto­mi hivatalos és félhivatalos szervek az elnöki főkamarást, az elnök személyi titkárát, fényképészét, az öt kopt ér­sek közül az egyiket, altit Szadat bízott meg az el- mozditott kopt pápa helyet­tesi tésével. A Kairóban kiadott orvo­si jelentés szerint Szadat el­kormányközlemény méltatja Szadatnak „a hegemonizmus elleni, a nemzeti független­ségért folytatott harcban a közel-keleti béke keresésében tanúsított fáradhatatlan erő­feszítéseit”. Szadatot novem­berre várták Pekingbe hiva­talos látogatásra. II. János Pál pápa Kairó­ba küldött táviratában el­ítélte Szadat meggyilkolását. Kissinger volt amerikai kül­ügyminiszter nyilatkozatá­ban arról beszélt, hogy nehéz idők következnek az Egye­sült Államok és a Közel- Kelet kapcsolataiban. Kissin­ger szerint Szadat meggyil­kolása bátorítja majd a tér­ség összes „Amerika-ellenes, szovjetbarát, fundamenta­lista és radikális erejét”. Izraelben az első sokkot követően tanácstalanság lett úrrá a politikacsinálókon. A politikusok és az izraeli na­pilapok első kommentárjai szerint Izraelnek a bizony­talanság korszakára kell be­rendezkednie. Szerdán reggel összeült' az izraeli kormány, hogy meg­vitassa Szadat meggyilkolá­sának az egyiptomi—izraeli kapcsolatokban várható kö­vetkezményeit. TRIPOLI, Az arab országok közül csupán Omán és Szudán di­csőítette Szadatot halála után. A „mérsékelt” arab országok ugyanakkor aggo­dalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a merénylet felboríthatja a térségben ki­alakult erőegyensúlyt. Több arab országban ugyanakkor győzelemként ünnepelték Szadat halálát. A legnagyobb visszhangot az Egyiptommal szomszédos Líbiában váltotta ki Szadat halálhíre. Tripoli utcáin ün­neplő tömeg vonult fel és Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője rádió- és tévébeszé­dében kijelentette: Szadatot az egyiptomi fegyveres erők gyilkolták meg áruló politi­kája miatt. Kadhafi közölte: számos egyiptomi kormánytisztvise­lő és katonatiszt menekült Szadat meggyilkolását kö­vetően Líbiába menedéket keresve. A két ország kap­csolatairól szólva a líbiai forradalom vezetője kijelen­tette: Szadat halálával örök­re megszűnt az Egyiptom és Líbia közötti gyűlölet. A teheráni rádió jelenté­se szerint Szadat követte ré­gi barátját, a hatalmától megfosztott Reza Pahlavit. WASHINGTON Az Egyesült Államok ké­szenléti állapotba helyezte a Föld köz Mengeri 6. amerikai flottát — összefüggésben Szadat elnök meggyilkolásá­val. BEJRÜT Nyugat-Bejrút, az Egyip­tomból száműzött nasszeriz- mus fellegvára fülsiketítő, szűnni nem akaró fegyver­ropogóssal fogadta Szadat halálhírét. A haladó pártok milicistái és a palesztin ge­rillák ily módon adtak kife­jezést örömüknek, hogy „el­nyerte méltó büntetését az arab nép, a palesztin nép legfőbb árulója”. A Palesztinái Felszabadításí Szervezet rádiója kommen­tárjában jelképesnék minő­sítette, hogy a halálos lövé­seket az októberi háború évfordulóján annak az egyip­tomi hadseregnek a katonái adták le, amely nyolc évvel ezelőtt átkelt a Szuezi-csa- tornán és szétzúzta a beve­hetetlennek vélt Bar-Lev- vonalat. HAVANNA Megütközést és riadalmat keltett a merénylet híre az Egyesült Államok védelmét élvező latin-amerikai dikta­túrában. Bolívia, Chile, Gua­temala és Paraguay, vala­mint más latin-amerikai zsarnok-rendszerek az egyip­tomi ügyvezető elnökhöz küldött táviratukban riadal­muknak adtak hangot a merénylet után várható fej­lemények miatt. WASHINGTON Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága szerdán elsöprő többséggel elvetette azt a tervezetet, amelynek értelmében az Egyesült Ál­lamok 8,5 milliárd dollár ér­tékben korszerű fegyverze­tet, ezen belül öt ÄWACS radarrepülőgépet adna el Szaúd-Arábiának. A bizott­ság 30 tagja közül 28 a ter­vezet ellen foglalt állást. TEGUCIGALPA Rafael Cordoba Rivas, a nicaraguai kormányzótanács tágja kedden Teguctgalpá- ban, Honduras fővárosában találkozott Policarpo Paz Gárda, hondurasi elnökkel. A kormányzótanács tagja azért utazott Tegucigalpába, hogy legmélyebb aggodalmát tolmácsolja a hondurasi ve­zetőknek a nicaraguai fel­ségvizek közelében „Halcon vista” fedőnéven szerdán in­dítandó amerikai—hondurasi hadgyakorlatok miatt. BRÜSSZEL Antoine Ganguinetti nyu. galmazott francia tábornok, a Szocialista Párt egyik ka­tonai szakértője brüsszeli sajtóértekezletén bírálta Reagan amerikai elnök fegy­verkezési döntéseit és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Washington katonai fölényre törekszik a Szovjetunióval szemben. Kimerült küldöttek Ultimátum a LEMP ellen A „Szolidaritás” gdanski kongresszusa szerdán, mun­kája tizenkettedik napján jóváhagyta a szervezet át­dolgozott programját. A kül­döttek befejezték a „Szolida­ritás” vezető testületé, az or­szágos egyeztető bizottság tagjainak megválasztását is. A programtervezet elfoga­dására a küldöttek az eddig eltelt csaknem két hétiben mindössze néhány órát for­dítottak, és a kongresszus résztvevői szemmel látható sietséggel igyekeztek túllen- nii aq. egyes fejezetek jóvá­hagyásán. Kedden este nyolc órától szerda délig a prog­ramtervezet több mint har­minc oldalát hagyták jóvá a gdanski tanácskozáson. Meg­figyelők felhívták a figyel­met arra, hogy a hosszas vi­táktól és kimerítő szópárba­joktól fáradt küldöttek szin­te gépiesen fogadták el az új — az előzőnél sokkal szélső­ségesebb — programterveze­tet. Szerdán délelőtt a kong­resszus ultimátum jellegű határozatot fogadott el, amelyben még az igazság­szolgáltatás jogkörére is igényt formálva azzal fenye­getőzik, hogy ha a kormány „nem vonja felelősségre az 1956. és 1970. évi esemé­nyekben bűnös személyeket idén december 31-ig, akkor a „Szolidaritás” nyilvános népi bíróságon ítéli el az il­letőket.” Ezzel kapcsolatban Gdanskban többen emlékez­tetnek arra, hogy a „Szoli­daritás” e követelése mö­gött nem más rejlik, mint általános hajtóvadászat kez­deményezése a Lengyel Egye­sült Munkáspárt valamennyi vezetője és tagjainak több­sége ellen. A „Szolidaritás” kongresz- szusán szerdán hivatalosan bejelentették, hogy a nap folyamán mindenképpen be kell fejezni a tanácskozást, mert tovább nem biztosítha­tó a küldöttek szállodai el­helyezése és étkeztetése a Gdanskban e célra kibérelt diákotthonokban. r~C Külpolitikai kommentárunk —i A merénylet A SZADAT ELLENI MERÉNYLET elkövetőinek politikai hovatartozása egyelőre ismeretlen. Motívum azonban lehetett éppen elég: valószínűleg nem vé­letlen, hogy erre a tettre az Egyiptomon nemrég végigsöpört letartóztatási hullám után került sor. AMI A FESZÜLTSÉGFORRÁSOKAT ILLETI, a kép a következő: Szadatot sokan vádolták azzal, hogy belpolitikájában eltávolodott a nasszerista, a népre támaszkodó elemektől és minden kulcspozíciót egy­értelműen egy gyorsan és látványosan gazdagodó polgári réteg kezébe játszott át. A gazdagok és sze­gények közötti szakadék gyorsan nőtt: miközben már a holtak városát is hajléktalan nyomorultak népesí­tették be, legalább ilyen gyorsasággal szaporodtak a luxusvillák is. Másrészt a térségben tapasztalható iszlám reneszánsz kiélezte a hagyományos valláspo­litikai ellentéteket, az úgynevezett fundamentalisták és a modernebb iszlám hívei, valamint az ősi kopt­keresztény egyház között. (A szembenállás véres zavargásokhoz vezetett a közelmúltban.) Végül: mind a PFSZ, mind az arab országok többsége (beleértve több konzervatív arab államot is) árulással vádolta Szadatot a Camp David-i különalku, az Izraelhez való közeledés miatt. Ennyit a lehetséges motívumokról, amelyek ért­hetővé teszik a merénylet visszhangjának szokatla­nul széles skáláját (Izrael: „megdöbbenés”, Washing­ton: „sokkhatás”, ugyanakkor számos Egyiptommal ellenséges viszonyban álló ország vagy mozgalom szóvivője nem leplezett elégtétellel nyugtázza a tör­ténteket), de nem tesznek lehetővé semmiféle, a jö­vőre vonatkozó kombinációt. Egyiptomban megtették az ilyenkor szokásos óvintézkedéseket a rezsimet ért megrázkódtatás kivédésére és az utód jelölt, Hoszni Mubarak alelnök országot-világot biztosított arról, hogy Kairó politikája változatlan marad, „beleértve az egyiptomi—izraeli békefolyamatot is”. Mubarak feltehetően komolyan gondolja a folyamatosságot, de hogy valóban így lesz-e, az sok mindentől függ. Nemcsak a nemzetközi körülményektől, hanem attól is: kibír-e a Szadat nevével fémjelzett rendszer ek­kora megpróbáltatást. Amerika és a Nyugat — ezt könnyű megjósolni — mindent megtesz majd ezért, ugyanakkor a mai Egyiptom ellenfelei a térségben nyilván igyekeznek ellenkezőleg hatni a dolgok ala­kulására. AZ ESEMÉNY MÉG FRISS■ Egyelőre csak az a biztos, hogy a világ egyik legfeszültebb övezetét a veszélyes bizonytalanság jellemzi. HARMAT ENDRE Amerikai torpedó a szovjet javaslatra Az ENSZ-közgyűlés álta­lános ügyrendi bizottsága kedden úgy döntött: 135. pontként felveszik a jelen­legi ülésszak napirendjére azt a szovjet javaslatot, hogy a közgyűlés ülésszaka fo­gadjon el egy nyilatkozatot a nukleáris katasztrófa el­kerüléséről. Az általános ügyrendi bi­zottság ülésén felszólaló Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője leszögezte: A fegyverkezési verseny jelenlegi szakasza együttjár a háborús hiszté­ria szításával, különféle doktrínák megjelenésével, amelyek a nukleáris háhorú „megenged hetőségét” és „al­kalmazhatóságát” hirdetik. Ezen doktrínák célja, hogy hozzászoktassák a népeket a gondolathoz, hogy a korlá­tozott nukleáris háború nem­csak lehetséges, hanem meg­engedhető — állapította meg a szovjet diplomata. Mindenkit — aki a nuk­leáris háború kirobbantásá­ról sző veszélyes terveket — figyelmeztetni kell arra, hogy soha nem lesz igazo­lás és elnézés azon vezetők számára, akik döntést hoz­nak a nukleáris fegyver el­sőként való alkalmazásáról — hangoztatta Oleg Troja­novszkij. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség New York-i je­lentésében rámutatott arra, hogy az általános ügyrendi bizottság ülésén egyedül az Egyesült Államok képvise­lője szólalt fel a szovjet ja­vaslat ellen. TILTAKOZÁS FRANKFURTBAN. Több ezer rendőrt vetet­tek be az NSZK-bell Frankfurtban a repülőtér kibővítése miatt tiltakozók ellen. Képünkön: a rendfenntartó erők megpróbálják eltávolítani az építkezés színhelyén összegyűlt tüntetőket (Népújság telefotó — AP—MTI—KSj Meddig hitelezhet egy ország? A lengyel gazdaság hely­zete és jövőbeni lehetőségei nagy mértékben függnek at­tól, hogyan alakul a követ­kező évben a Szovjetunióval való kereskedelem. Mint a PAP, lengyel hír- ügynökség összefoglaló anya­gában rámutat, Lengyelor­szág jelenleg aligha lehet túl vonzó partner a szovjet külkereskedelem számára, a kétoldalú áruforgalom mér­lege ugyanis az idén várha­tólag körülbelül egymilliárd rubeles lengyel deficittel zá­rul. A Szovjetunió egy év alatt élelmiszer-vásárlása 190 millió dolláros, háromévi le. járatú bankhitelt, 150 millió dolláros egyévi lejáratú hi­telt nyújtott Lengyelország­nak, ezenkívül két évre el­halasztotta mintegy 280 mil­lió dollár értékű, Lengyel- országnak adott hitel vissza­fizetését. További 465 millió dolláros térítésmentes se­gélyt nyújtott Lengyelor­szágnak, ezen felül a szov­jet és a lengyel vezetők au­gusztusi kríínbeli találkozó­ján szovjet részről hozzájá­rultak ahhoz, hogy Lengyel- ország későbbi időben kezd­je meg körülbelül összesen egymilliárd dollár és félmil- liárd rubel értékű szovjet hitelek visszafizetését. Lengyel részről ugyanak­kor az idén várhatóan a megállapodásban rögzítettnél négymillió tonnával keve­sebb szenet tudnak csak szál­lítani, és ugyancsak jelentős a lemaradás ruhafélékből, gyógyszerekből is. A legyei hírügynökség em­lékeztet arra, hogy az or­szág számára létfontosságú a szovjet piac megőrzése, és hogy a partneri együttműkö­dés mindig is kétoldalú kö­telezettséget jelent. „Gazda­sági szempontból egyetlen ország sem érdekelt abban, hogy hosszútávon állandóan hitelezzen kereskedelmi part- , nereinek” — írja a PAP.

Next

/
Oldalképek
Tartalom