Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

NÉPÚJSÁG 1981. október 1., csütörtök ÁTI LÁTOGATÁSON EGYMILLIÓ TURISTÁVAL SZÁMOLNAK , , íuA Bajkál 2000-ben Hlldrud Berndl Potsdam legújabb lakónegyede, a Sehlaau kertjeit tervezi Hiltrud Bemdit kentmér­A 2000. esztendőig kidol­gozták a Bajkál vízvédelmi övezet tervezetét, amely a tó környékének hatalmas nemzetközi turisztikai köz­ponttá való átalakítását cé­lozza. E kérdéskomplexum­ról beszél az APN tudósító­jának kérésére Grigorij Ga- lazij, a Bajkáli Limnolőgiai Intézet igazgatója, a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miájának levelező tagja. — A Bajkál földünk leg­mélyebb édesvízi tava (1620 m) a világ felszíni édesvi­zeinek egyötödét tartalmaz­za. A tavat benépesítő álla­ti és növényi szervezetek háromnegyed része a vilá­god máshol nem található. Az utóbbi két évtizedben Szibériában bekövetkezett változások a Bajkált is érin­tették. A tó déli partján cellulózkombinát épült. Északi partján az épülő Bajkál—Amur vasútvonal húzódik. A Bajkált évente több mint félmillió turista keresi fel. A tó vízvédelmi övezeté­nek tervezete a legteljesebb A legutóbbi ötéves terv­ben Mongóliában 600 millió tugrikot fordítottak környe­zet- és természetvédelemre. A környezetvédelmi intéz­kedések szép példái a tele­pülések mellett egyre gyara­podó számban található re­zervátumok, amelyek a mon­gol táj ősi faunáját és flórá­ját őrzik, s a lakosságot az értékek megőrzésére és ápo­lására tanítják. mértékben kiküszöböli a ter­melőerők fejlődése és e ha­talmas régió ökológiai egyen­súlya megőrzése közötti el­lentmondásokat. A Bajkál vízvédelmi övezetében ipari vállalatot nem létesítenek. A 31 ezer- négyzetkilométer területű tavat és a partmen­ti, legfestőibb tájakat, nem­zeti parkká nyilvánítják. A Bajkál környezetének természetvilága csodálatosan eredeti és sokszínű: geoló­giai törésvonalak, vízesések, jéggleocserek; futóhomók, mintegy száz, 30—90 fokos termálvízforrás. Az egyes szigetek és a part egy része különböző árnyalatú már­ványrétegből áll. A partok közelében ősemberek szál­láshelyéül "''szolgáló barlan­gokat, sziklarajzokat fedez­tek fel. Az övezet éghajlata enyhébb, mint a környező területeké, az alpesi laj­taihoz hasonló. A Bajkál partján üdülő­ket. szana tóriumokat, szállo­dákat, kempingeket, turis­taszállásokat építenek. Fej­lesztik a vitorlás- és hegy­A 250 ezer tagot számláló Mongol Természetvédelmi Társaság szintén sokat tesz a természet- és környezetvé­delmi célok megvalósításáért. A társaság számos szakem­bert egyesít soraiban, akik jól hasznosítják a KGST-or- szágok tapasztalatait, és a Mongóliában rendezett ta­nácskozásokon rendszeresen beszámolnak eredményeikről. mászó sportot, a sporthorgá- szatot és a vadászatot. A Bajkál télen is vonzó. De­cember—január körül a tó jegének vastagsága olykor a métert is meghaladja. A szikrázó jégfelület síelésre, vitorlaszánkózásra, jég alat­ti halászatra ad lehetőséget. A tervezők számításai sze­rint az új évszázad elejére a Bajkál egymillió turistát fogadhat, A tó partján berendezett Limnológiai Intézet múzeu­mát évente 200 ezren láto­gatják. A szakemberek tanulmá­nyozzák annak lehetőségét is, hogy a Bajkál vizet ad­jon Kelet- és Nyugat-Szitoé- ria egyes városainak, az or­szág vízben szegény nyugati és déli körzeteinek. Egyes tudósok szerint a jövő szá­zadban tehetővé válik a Bajkál vizének exportja is. Megjegyzendő, hogy a tó szintje magasabb a világ­óceánénál, így lehetséges természetes folyású vízveze­tékek építése. Szovjet és mongol környe­zetvédelmi szakemberek gyakran szerveznek expedí­ciókat az eddig felderítetlen tájak talajának, vizeinek, természeti körülményeinek vizsgálatára. Az összegyűj­tött tudományos anyag igen nagy segítséget nyújt a ter­mészeti kincsek számbavéte­lénél és a környezet védel­mében. Trinidad, a műemlék város A klímájáról, festői tea geröblelről, természeti szép­ségeiről nevezetes Kubai Köz­társaság szebbnél szebb vá­rosai között előkelő helyet foglal el a romantikus mű­emlék város, Trinidad. A szigetország déli partja közelében fekvő Trinidadot 1514-ben alapították. Nevé­nek .eredete máig sem tisztá­zott. Egyes vélemények' sze­rint az elnevezés onnan szár­mazik, hogy a városalapítás napja éppen a Szenthárom­ság ünnepére esett. Mások úgy vélik, hogy a város az első kormányzója, Diego Ve- - lazquez Trinidad nevű hajó­járól kapta a neyét. Trinidad igaz; felvirágzása a XVIII. században követke­zett el, amikor a környék eukornádtermése, az őrlő­malmok gyarapodása dús jö­vedelemhez juttatta a föl­desurakat. A Malmok Völ­gyének nevezett táj birtoko­sai sorra építették palotáikat Trinidadban. A patinás óváros főtere a Plaza Mayor. Innen ágaznak el a régi városrész utcái: a Feledés Sarka, az Emléksa- rok, a Csalódás utcája. A fő­tér 1857-ben nyerte el mai alakját. A teret szegélyező és a szomszédos utcákba épült házak a XVIII. századi ku­bai építészet remekei. A mű­emlékek helyreállítására je­lentős összegeket bocsátott a kormány rendelkezésre, s a tér és környéke 1979-ben visz- szanyerte régi fényét. A régi trinidadi házak ál­talában egyemeletesek vol­tak. Egyikből sem hiányzott a díszes fogadóterem, az ebédlő, a hálóhelyiségek so­ra. A díszesen faragott ko­pogtatók, a kovácsoltvas dí­szítések, a mór stílusú meny- nyezetek a spanyol gyarmati építészet szépségét dicsérik. A belső terek kialakítása is igen pompás. A falakat né­hol arany- és ezüstlemezek borítják, másutt értékes fres­kók díszítik. A fogadó- és hálóhelyiségek padozatához Carrarából hozatták a híres márványt, a bútorok pedig drága mahagóni fából ké­szültek. A házak elmaradha­tatlan tartozéka a díszes bel­ső udvar, a „patios solar”. Bár az óváros mint szabad­téri múzeum is megállja a helyét, 1979-ben a helyi épí­tészeti stílus és a korabeli lakáskultúra emlékeinek be­mutatására múzeumot alapí­tottak. Ma Trinidad turistaköz- pont. A közeli tengeröbölben szállodasort építenek. Elké­szültével 13 szálloda várja mindazokat, akik ellátogat­hatnak Trinidadba. nők. Feladata gondoskodni arról, hogy Potsdam lakód minél otthonosabban érez­zék magúikat városukban. Tervezi a lakóházak kertje­it, a lakótömbök zöldterüle­teit. A virágjairól nevezetes Erfurt példája adja számára az ihletet, az ötleteket. Igaz, magának Potsdamnak is gazdag kertészeti hagyomá­nyai vannak. Munkáját elő­készítendő már a lakónegye­dek tervezésében is együtt- működik az építőkkel. Bar­bara Czycihol építészmérnök, nővel együtt például a föld­szinti lakásokat úgy tervez­ték, hogy azok terasza előtt kiskerteket alakítsanak ki. Az egyes* kertecskéket sö­vénnyel választották el és csupán néhány kisebb fát és bokrot, telepítettek. A töb­bit a lakók egyéni fantáziá­jára bízták, akik ily módon kedves kis „hobbikerteket” alakítottak ki a maguk szá­mára. Zöld pázsit, rózsák és más virágok színesítik a há­zak előterét, A házaik közti teret úgy tervezték, hogy mindenki miinél szabadabbnak érezhes­se magát. Szabad itt gyep­re lépni, fára mászni. Csak a labdarúgást tiltják. (Erre más helyeket jelöltek ki.) A területek a gyermekek va­lóságos paradicsomai. Persze, vannak olyan la­kók is, akiknek terhes a ját. szó gyermekek lármája, má­sok panaszkodnak, hogy a gyerekek kárt tesznek a ker­tekben. És emiatt felmond­ják vállalásukat a kertrész gondozására. A ligetek gon­dozását ugyanis a helyben lakók vállalták. Mindez gon­dot okoz a 36 éves mérnök- nőnek, de az vigasztalja. hogy a megértő környezetba­rátok száma sokszorosan fe­lülmúlja az aggályoskodó­két. Nyáron, a fiatalok sokszor este 11 óráig is a szabadba kívánkoznak. Ezért és hogy ne zavarják a pihenni vá­gyók nyugalmát, egy kicsit távolabb a lakóházaktól fe­dett szórakozóhelyet rendez­tek be számukra: tekepályá­val, pingpanßassstallal és hintákkal. A létesítményhez az anyagiakat a városi ta­nács adta, a környék lakói és a kertészeti hivatal íre­dig társadalmi munkában se­gítették. Hiltrud Bemdt nagy lelke, sedéssel látja el feladatát. Munkatársai elmondják ró­la, hogy szenvedélyesen vi­tázik, s rengeteg benne a kezdeményezőkészség, gya­korlatiasság, mindezt meg­nyerő modorban és asszr - melegséggel csinálja. Ha kell, önkritikát is gyakor» s elismeri, hogy egyet és mást jobb lett volna nr. s képp megoldani. Egyénit munkáját formagazdagság meglepő ötletek jellem: Az esztétikai követeimén; e - ket a gyakorlati hasznossí ' gal párosítja. Ahol leh meghitt sarkokat létesít, rrv hol minél több szabad tei alkot a mozgásnak. Potsdá legújabb lakónegyede, a Schloatz kertjei kétségtelenül az ő kezemunkáját dicséri. lóri nr­102 összeállította: '1ÍXÍ Gyurkó Géza Környezet- és természetvédelem Mongóliában Szebb, mint a budapesti? Prága egyik legújabb büszkesége a met­ró már elkészült szakasza. A szomszédos Csehszlovákia fővárosának jakói immár nemcsak a sok-sok műemlékhez kalauzolják szívesen az idegent, hanem a metróhoz is. S alig akad köztük olyan, aki tőlünk, ma­gyaroktól ne kérdezné meg mindjárt: „Nos, szebb, mint a budapesti?” Nem csupán a turisták ismerik egymás fővárosának egyik legfrissebb nevezetességét, hanem a szak­emberek is, A prágai metró építői közül néhányan nemrégiben Budapesten jártak, hogy megtekintsék a hamarosan átadásra kerülő új magyar szakasz.!. Prága és Budapest hasonló gondokkal bir­kózik a tömegközlekedésben. A lakosság gyors növekedése, a bejáró dolgozók szá­mának gyarapodása, az ügyeiket főváros­ban intéző vidékiek tömege, a nagy ide­genforgalom, a keskeny utcák, túlzsúfolt útkereszteződések sokasága tette szükséges­sé a földalatti építését. A 'prágai metró létrehozásának gondolata először 1926-ban merült fel a városatyák fejében, de még sokáig kellett várni a munka megkezdésére. A konkrét tervek 1967-ben készültek el, a megvalósításról végleg 1970-ben döntöttek. Az első, 6,7 kilométer hosszúságú szakaszt 1974 májusában, a második. 4.7 kilométe­res szakaszt 1978 augusztusában, a harma­dik, 5,3 kilométeres és a hozzá kapcsolódó 2,7 kilométeres szakaszt tavaly év végén avatták lel. Prága és Budapest egyaránt büszke lehet arra, hogy tagja a metrót üzemeltető 50 nagyváros „nemzetközi klubjának”. Az együttműködés szorosságát mutatja, hogy sem ott, sem itt már el sem tudják képzel­ni egy-egy új szakasz megtervezését, fel­építését a másik véleményezése, segítsége nélkül. Közös a két metróópíttoezésben az is, hogy mindkét helyen nagy része volt a föld alatti vasúthálózat kialakításában a Szovjetuniónak. Prágában csakúgy, mint Budapesten szovjet szakemberek, gépek se­gítették az építők munkáját, mindkét he­lyen szovjet mozgólépcsők, vasúti kocsik és más berendezések biztosítják az üzemel­tetés zavartalanságát. A prágai metró üzemelő szakaszai ma már a tömegközlekedés 20 százalékát vál­lalják magukra. Az építkezés pedig gyors ütemben folytatódik: úgy tervezik, hogy 1990_ig évente két kilométerrel bővül a há­lózat, s az ezredfordulóra 92,7 kilométer hosszú lesz, négy vonalcsoportban, 104 ál­lomással. A prágai metró Műitek állomása a Vencel-térnél (Fotó: CTK — MTI — KS) r t~S. - .11 MM 1 1 I» T Transzszibériai vasútvonal a Bajkál-to pártján (Foto. APN—KSj

Next

/
Oldalképek
Tartalom