Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
4. : : ■ " NÉPÚJSÁG, 1981. október 25. vasárnap Készül a gyöngyösi kórház rekonstrukciójának programja Gyógyír égési sebekre MINDENNAPI NYELVÜNK Hevesaranyos A címül Idézett helynévről lapunk hasábjain ezeket olvashattuk: „Ritka szép falunév. Vajon honnan kaphatta nevét? Aranka volt az egykori földbirtokos feleségének a neve. Pontosabban Aranyos Arankának hívták. Innen az elnevezés-. Ez ugyan nem biztos, de így tudják az erre lakók.” (Népújság, 1981. szept. 2«.). Valóban „nem biztos”: nem helytálló ez a népi eredeztetés. Az Aranyos helynév az arany főnév származéka. A magyar nyelvterületen több helység kapta ezt a nevet. Kisebb ereket, patakokat még gyakrabban neveztek meg vele. A régebbi térképeken és az oklevelekben csak az Aranyos név szerepel. A Heves megkülönböztető később társult a falu nevéhez, s a megyei hovátartozását Jelezték vele. A Laskó-patak nyugati ágának mindkét partján elterülő falu nevében nem szerepelt soha a Laskó pataknév, hanem csak az Aranyos megnevezés, annak az is lehet a magyarázó oka, hogy ezt az ágat valószínűleg az Aranyos névvel Illették e helység és a szomszéd faluk lakói egyaránt. Így .valóban a patak nevét vette fel a mellé települt falu Is. A népi szólások is ezt a nevet emlegetik. Az aranyosiakat minősítő jelzők is ezt Ismételgetik: aranyosi vadráeok, csinos aranyosiak. Az Aranyos falunév Játssza a kulcsszerepet ezekben a szólásokban is: Megette, mint az aranyosi legény a mosócsutakot. Utolsó, mint Aranyoson az Istencipója, Az aranyosi cipó a szegényeknek is Jár. Kenyérsütéskor a kemencébe utóljára betett cipót azoknak szánták, akik imát mondtak a megholtak lelkiüdvéért. Ezt a cipót küldték el a magányosan éldegélő szegényeknek is. Erre a valóság- háttérre emlékeztetnek az idézett szólások. Elevenen él egy-egy régi helynév is a falu népének szólásaiban : Meghált, mint Náni Rózsi Pósváron. Valamikor Aranyoshoz tartozott Pó5VáraIja puszta. Ma csak így emlegetik: Pósvár. A falu népének szóláskincsében igen értékes elemek azok a szólásformák, amelyekben egy- egy családnév, vagy ragadéknév játssza a kulcsszerepet, s az egészséges népi humort Is példázzák : Egyél, Jó tölteléket főzött Ilánk. Akkor mondják, amikor már nincs miből enni. A mondás hátterét világítja meg a szólásforma teljes változata. Ugyanis így folytatódik: Én már megettem hetet. A búcsúra főzött nyolc darab töltött káposztáról van szó. A furcsa kínálást figurázzák ki ezzel a sajátosan aranyosi mondással. Ezek a szólástípusok lassan kiavulnak a nép nyelvhasználatából. Ezért kell összegyűjtenünk. Ehhez kérünk olvasóinktól Is megértő segítséget. Dr. Bakos József Hallani is riasztó: étetve- szélyes a gyöngyösi kórház épülete. — Ezt a megállapítást alapos vizsgálatok előzték meg — hallottuk dr. Mátyus László igazgató főorvostól. — De a mennyezetet tartó gerendák is ezt a tényt jelzik. Mindebből az következnék, , hogy a kórházat be kell csukni, a betegeket pedig?... Mit lehetne tenni a betegekkel? — Erről a végveszélyről szó sincs — nyugtatott meg az igazgató. — De az tény, hogy az átmeneti erősítgetések nem tarthatók fenn sokáig. Meddig? Bizony, még évekig. Igaz, a rekonstrukció programján már dolgoznak, és ha az illetékes szervek azt jóváhagyják, akkor a tervezők leülhetnek a rajzasztalok elé. — Több ütemben valósítják meg az intézet teljes felújítását. Az építkezés kezdetének időpontja 1983 eleje. Ennek az első ütemnek a befejezése átnyúlik a következő ötéves terv időszakába is. Mintegy 300 millió forintot igényel összesen. Mindenekelőtt azt a tömböt hozzák tető alá, amelyben a sebészet, a szülészet és nőgyógyászat, illetve a belosztály kap helyet. A mai központi épület a krónikus betegek elhelyezésére szolgál1 még addig, amíg a végleges helyét el nem készítik annak az osztálynak, ahol a gyógyítás hosszadalmas kezelést igényel. — A kórház befogadó képessége, személyi állománya lényegesen nem változik meg. Belső átszervezést hajtunk majd végre éppen az integráció keretében, és ennek előkészítését is már megkezdtük. Magyarán: a párhuzamosságot szüntetik meg. Nem lesz tehát két labor, két röntgen és két sebészet, nem lesz itt ás egy szakorvos és ott is egy ugyanolyan képesítésű, hanem a rendelőintézet betegeit is ugyanott vizsgálják meg, ha műszeres eljárásra van szükségük, ahol a kórháziakat. — Még a rendelőintézet épületének mai különállását is megszüntetjük. Külső megjelenésében is egységet képez majd a kórházzal. Ennek az integrálásnak az is a következménye lesz, hogy bizonyos mértékű megtakarítást tesz lehetővé orvosokban, középkáderekben és segédszemélyzetben. Ugyanakkor a műszerezettséget a kedvező színvonalon tudják majd kialakítani, és ennek a technikai felszerelésnek folyamatos igénybevételét is biztosítani lehet. — Az intézet jellegétől függően a rendeletek szabják meg, hogy milyen technikai eszközöket kel) beszereznünk. Ez tehát nem egyes személyek véleményétől és kívánságaitól függ. Nagyon fontos, hogy a gyógyító ember is közölhesse, milyen körülmények segítik a legeredményesebben a rábízott személyek egészségének visszaadását. — Nekünk orvos-szakmai programot kell összeállítanunk, amely tartalmazza az egyes osztályok és helyiségek felszereltségét, a berendezések elhelyezésének módját is. Ezt a programot a szakminisztérium is átnézi és véleményezi. A tárgyalások sorozatával alakítjuk ki az egyeztetett álláspontunkat minden kérdésben, amit a tervezőknek figyelembe kell venniük. Az elmondottakból kiderül, hogy egy ilyen nagy jelentőségű feladatnak az előkészítése ugyan semmi látványosságot nem mutat, mégis fontos, elkerülhetetlen és meghatározó szakasza a majdani építkezésnek, (gmf) A társadalom széles körű, gyors, őszinte tájékoztatásának szükségességét és fontosságát igazolta a televízió csütörtökön este. A tizenöt perces Célegyenesben az égési gyógyszer című műsorban Szegvári Katalin keresett-kereset- lenséggel és örömmel adhatott hírt arról, hogy sok huzavona után Széles Lajos találmányai, az égési sebeket gyorsan és fájdalommentesen gyógyító szer, végre megvalósulhat. Ennek a hímek hallatán azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez a gyógyszer — vagy kozmetikum (?) — aligha születhetett volna meg, ha három esztendővel ezelőtt ugyancsak a tévé képernyőjéről nem szerezhet róla tudomást a magyar társadalom egésze. A Vitrai Tamás Csak Hátka kivételes egyénisége volt a magyar operaéneklésnek Palló Imre. Az a félóra, amit most kaptunk róla a tévében, még csak megerősítette azt az érzést, hogy az igazi tehetség, az elhivatottság még a föld rögei alól is kibúvik. És nem kisebbítésére mondom a magas kort megélt művésznek, de most is inkább szívbéli bizonyítása hatott meg. Az in. dulás, amiről a kurta műsorban kétszer is énekelt a székely keservesek imádsá- gos - megremegő hangján, olyan mint egy mese. A csíki parasztgyerek még az utolsó békeévek idején bejelentette az apjának, hogy operaénekes lesz. Apa és fia akkor egyaránt, csak egy- mondatnyi tudomással bírt arról, hogy az opera az Pesten van, és az országban is csak egy van, és az a tulajdonsága annak a társulatnak, hogy ott az előadást végigéneklik. És ahogyan ezt az indulást az Ötszemköztben elülök és mesélek-jében be. mutatott elixír sorsa azóta üggyé vált. Beszéltek róla az utcán, a hivatalokban, munka és szórakozás közben egyaránt. Közüggyé vált és ezért nem jutott sok társa mostoha sorsára. Hány meg hány helytelen, vagy nem elég alapos és körültekintő döntés létrejöttét kerülhetnénk el, ha ez a módszer általánossá válna, s a közvéleményt mindig az őt megillető módon tájékoztatnánk „a dolgok állásáról”. Felesleges feszültségeknek, országos szintű, vélt és valós sértettségének vehetnénk elejét. így kezel, hetnénik a társadalom meglevő égési sebeit is, amelyekre sajnos mégsem Széles Lajos találmánya jelentheti a gyógyírt..» (szilágyi) mondta! Az a csendes, halk rámosolygás, amivel az élete csúcsián járó Palló, a szavakat kíséri a tévé, a film jóvoltából, ma is «bizonyság. Mennyire magasztos érzés, milyen képzelet, mekkora tudat és elszántság vezette a csíki paraszivadé- kot arra, hogy azt a bársonyos hangot, azt az évtizedekre élményt és szerete- tet nyújtó orgánumot ott szólaltassa meg. A pesti Operában. És az országnak a rádióban, a tévézés előtti korszakban. A megemlékezés hangsúlyait, jó helyre tette a rendező, Gedeon Judit a két székely népdallal és a vallomással. Baranyi Ferenc rövid, de szubjektív elemekkel fölösen átszőtt szövege sem terhelte meg a kép- és hanganyagot annyira, hogy Palló visszaemlékezése el ne érhette volna nemes célját. (farkas) „Elindultam szép hazámból...” Magatartás A magyar származású Robert Capa Capa, a magyar 1945. június 6-án Párizsba érkeztem, hogy részt vegyek az Európában állomásozó amerikai csapatok számára rendezett turnén. Párizs csodálatos volt. A nehéz idők ellenére.- amit végigcsináltak, az árú- és élelmiszerhiány ellenére a szellem töretlen maradt, öt éve nem voltam Európában. és úgy éreztem újjá- szülietek. A Ritz Hotel volt az amerikai haditudósítók főhadiszállása, és egyben . művészek lakóhelye - is: Nem sokkal a megérkezésem után vacsorára szóló meghívást csúsztattak be az ajtóm alatt. A feladó: Robert Capa. Lementem hozzá a szálloda bárjába, és megtudtam. hogy Bob ismert fényképész és háborús tudósító. Első látásra megértettem magam vele. Pompás estét töltöttünk együtt. Egy kis étteremben ültünk, megismertem a barátait. Nevettünk és táncoltunk. Az első pillanattól kezdve nagyon tetszett Bob Capa, aki magyar volt. vidám és nagyon kedves. Turném nem is kezdődhetett volna nagyszerűbben. Cápát a turné egyik állomásán láttam viszont. Berlinben. A város, úgy tűnt. mintha megszámlálhatatlanul sok darabra hullott volna Amikor visszaértem Párizsba a művészcsoporttal. Bob Cápát ismét ott találtam. Azt hiszem, ekkor szerettem bélé. Egyszer csak azt mondja nekem: „Bolond vagy. hogy így élsz. Te a saját iparod vagy, egy önálló vállalkozás, egy intézmény. Meg kell próbák nőd. hogy újra ember légy. Téged mindenki manipulál, a férjed, a filmtársaságok. Az életed a munka, a munka, a munka. Közben elfelejted azokat a dolgokat, amelyek értékessé teszik az életet. Nincs időd az igazi életire.” Ha Capa azt mondja nekem. „házasodjunk meg”, biztosan követem Ehelyett azt mondta, nem tud feleségül venni, mert nem akarja lekötni magát. ..Ha holnap Ázsiába kellene utaznom, és meg lennénk esküdve, lénne egy gyerekünk. nem tudnék elutazni. És ez nem megy. Nem vagyok a házasságihoz való alkat.” Nagyon jól megértettem. De aszerint, ahogyan engem neveltek, az ember feleségül megy ahhoz a férfihoz, akit szeret. Visszamentem New Yorkba, hogy megkezdjem az „Orteans-i Johanna” próbáit. Cápától sok levél érkezett. Franciaországból is: „Elővigyázatosnak kell lenned, mert a siker veszélyes. és jobban korrumpál téged, mint a sikertelenség. és ezt nem tudnám elviselni... Most abbahagyom. Kiszáradt a tintám, és éppen most beszéltem veled telefonon, te kedves hollywoodi svéd lány. Nagyon szeretlek.” Angliából;: „Mindig, ha kocsmába megyek, ha színházba, ha a ködös utcán sétálok, mindig szorosan magam mellett szeretnélek tudni .. Törökországból:- „Vasárnap délután van. A szobám teraszán ülök, átnézek a Boszporuszon és a minareteken? és mindig csak a te arcodat látom.” Következik: Ki ez a rendező? A televízió riportere mindig nehezebb, bonyolultabb helyzetben dolgozik, mint akár a nyomtatott sajtó, akár a rádió munkatársa, öt ugyanis látják munka közben. Nem csupán az a fontos, hogy mit és hogyan kérdez, hanem az is, ahogyan mozdul, ahogyan megáll, ahogyan ránéz beszélgetőpartnerére. Nem azért fontos ez, mert a néző kíváncsi a személyiségekre — egyébként azért is —, hanem azért, mert ez az a ritka pillanatok egyike amikor a forrna, szemünk láttára válik tartalommá. Így történt ez a héten, amikor Baló György egy beszélgetésben felidézte, megidézte a negyedszázaddal ezelőtti tragikus 1956-ot. Nem csupán az indulatoktól mén. tes, nyugodt, pontos dramaturgiával felépített vita volt a történelmi témához mérten. megszerkesztve. A riporteri magatartás is kellően érzékeltette, kiemelte, hogy nemzeti félmúltunk súlyos, ha nem a legsúlyosabb, a legfájdalmasabb kérdései kerültek szóba. Baló György, aki évek alatt szinte észrevétlenül nőtt föl az egyre nagyobb és nagyobb igényű feladatokhoz, most talán élete legnehezebb vizsgáját tette le az ország figyelő szeme előtt. Nem csupán riporteri felkészültségből, de emberi magatartásból is jelesre vizsgázott. (szigethy) Találkozások A Megyei Művelődési Központ Találkozások sorozatának második rendezvényére kerül sor október 26-án, hétfőn este hét órakor. Az irodalmi találkozások alkalmával ezúttal az Alfölddel ismerkedhet meg az egri közönség. A művelődési központ sikeresnek indult kezdeményezésére sorra látogatnak a megyeszékhelyre vidéki folyóiratunk főszerkesztői és rangos irodalmi munkatársai. Hétfőn az MMK-bán Juhász Béla főszerkesztővel, Imre Lászlóval, a szerkesztő bizottság tagjával, valamint két költővel, Aczél Gézával és Miklai Adámmal folyik majd a disputa. Bevezetőt az irodalmi estek házigazdája, Cs. Varga István mond.
