Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
NÉPÚJSÁG 1981. október 1., csütörtök I. Exporthitel melléktevékenységhez A nemesfém- és igazgyöngy-kereskedelem, a kőolaj- és mélyművelésű bányafeltárás, a repülőgép- gyártás mellett tételesen még 21 olyan tevékenység van, amit egy kormányrendelet megtilt a tsz-melléküzemek- nek. Ezek a tilalmak azonban nem gátolják a téeszek gazdaságos működését. A „maradék” melléktevékenységből származik ugyanis a közös gazdaságok árbevételének 40 százaléka. Köztudott, hogy a tsz-mel. léküzemek elsősorban a nagyipari vállalatok számára gazdaságtalan termékek gyártásával foglalkoznak. Ez, a jobb kifejezés híján, megtűrt.tevékenység a háttéripar fejlesztési igénye miatt most az adminisztratív korlátozások jelentős csökkentésével polgárjogot nyert. Az alkatrész-, részegység-, félkésztermék-gyártás, egyszóval a háttéripar fejletlensége nemegyszer gazdaságtalanná teszi a késztermékek exportját. Eltekintve most a háttéripar fejlesztése különböző szervezeti kérdéseinek részletes elemzésétől, a megoldási lehetőségek között helyet kapott a tsz-mellék- üzem is. Ezek a méreteikben kisvagy középüzemek jelenlegi technikai szintjükön is alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők a viszonylag alacsony feldolgozottságú — szaknyelven szólva — háttéripari termékek előállítására. Méreteiknél fogva rövid átfutási idővel, gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a mindenkori kereslethez. A viszonylag kisebb eszközterhek miatt termelési költségeik is alacsonyak. A tsz-melléküzemek háttériparrá változtatása azonban bonyolultabb, mint azt hinnénk. Ahhoz például, hogy a tsz-melléküzemek egyáltalán tudják, mivel foglalkozzanak, az egyes iparágaknak az igényelt termékekről cikklistákat kell összeállítaniuk és közreadniuk. Mindezt azonban fejlesztésnek kell megelőznie, mert a tsz-melléküzemekben bármennyire is egyszerű körülmények között dolgoznak — egy kalapácssal és egy reszelővei — azért mégsem lehet mindent megcsinálni. A fejlesztés pénzkérdés. És hiába a legcsábítóbb lehetőség, ha egy tsz-nek választania kell, hogy traktort vegyen a szántáshoz vagy melléküzemet nyisson, a traktort választja. A Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint azonban az importhelyettesítést szolgáló tsz-melléküzemek éppen olyan kedvezményes exporthitelt kaphatnak, mint az export bővítését szolgáló mezőgazdasági vállalkozások. A kedvezményes hitel- nyújtás feltétele elsősorban az, hogy a fejlesztés tartós és gazdaságos megtakarítást tegyen lehetővé, és a gyártott termék korszerű, adott esetben még exportálható is legyen. Egyebekben a kedvezményes hitel feltételei azonosak az exportkapacitások fejlesztésére nyújtható hitel feltételeivel. Ezek szerint a racionális importgazdálkodást, magyarán az importhelyettesítést szolgáló melléküzemek létesítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére a bank abban az esetben nyújt kedvezményes hitelt, ha a teljes befektetés a nettó devizahozamból maximum 3 év alatt megtérül. A feltételeknek azonban ezzel még koránt sincs vége. A megtérülésnél ugyanis ' számításba kell venni az importált gépek amortizációját, valamint a világpiaci áron számított energiafelhasználást. További feltétel, hogy a termelés és értékesítés mind a vállalat, mind a népgazdaság számára gazdaságos, a népgazdasági egyensúly szempontjából kedvező legyen. Mindezek alapján látszik, hogy a bank nem fut a tsz- ek után hitelajánlatokkal, de a megalapozott döntéseket kész korrektül támogatni! Persze ezek a lehetőségek nem azt jelentik, hogy a téeszek melléküzemei megoldhatják a háttéripar fejlesztésének gondjait, de a feszültségeken nagymértékben enyhítenek. És már ennek is óriási a népgazdasági jelentősége ! B. P. OT HÉTIG TARTOTT Befejeződő« a komlószedés Hevesen Export az NSZK-ba öt héten át szedik a komlót a Hevesi Állami Gazdaságban. Az idei betakarítás tovább tartott a korábbinál, mert az 55 hektáras ültetvényből 20 hektáron úgynevezett magas alfasav tartalmú angol fajtákat termeltek. Ezek gyűjtése és szárítása pedig több időt igényelt, mint a termőterület többi részén lévő cseh komlófajtáké. Megyénkben egyedül a Hevesi Állami Gazdaságban termelték az idén is ezt a fontos söripari nyersanyagot. A nagyüzem néhány éve tagja a Bolyi Mezőgazdasági Kombinát által irányított komlótermelési rendszernek, így iparszerűen, korszerű gépekkel és technológiával termelik ezt a növényt. A nagy nyári szárazság miatt a komló minősége elmaradt a tavalyitól, miután savtartalma alacsonyabb lett, mint egy évvel ezelőtt volt. A tobozok fejlettsége és külleme viszont megfelel a várakozásoknak. Mint Nagy István termelési igazgatóhelyettestől megtudtuk: az 55 hektárról 620 mázsa szárított komlót nyertek, amelynek értékesítésével 10 millió forinthoz jut az állami gazdaság. A termésből a finomabb aromájú cseh fajtát a Kőbányai Sörgyárnak, a nagyobb savtartalmú angol fajtákat pedig a Borsodi Sörgyárnak adják el. Ez utóbbiakból Hevesről közvetlenül a Német Szövetségi Köztársaságba is exportálnak. Horváth Gyula az „egyszemélyes gyár1 vállalkozója... Egyszemélyes gyár? Vállalkozás — túl a buktatókon .. .és a műtermi vaku két példánya Júliustól júniusig Dokumentumok 1956—1957 történetéből Eddig még nem közölt eredeti dokumentumok is megtalálhatók a Kossuth Kiadónál október végén megjelenő .Júliustól júniusig — Dokumentumok 1956—1957 történetéből'' című kötetben. A könyv az 1956 júliusa—1957. júniusa közötti időszak legfontosabb állami, párt, tömegszervezeti dokumentumait gyűjti egybe. Így a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956 július 18—21.-i üléseinek határozatát, az 1956. november 4-én megjelent Nyílt levél a dolgozó néphez című dokumentumot, az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának november 6-i felhívását, a Munkás—Paraszt Forradalmi Kormány 1956. november 7-i ülésének dokumentumát. Ugyancsak közreadják a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1957. január 26-i ülésének határozatát, valamint a KISZ megalakulásáról, a munkásőrség felállításáról szóló határozatokat. A kötet dokumentumanyagának megértését segíti, hogy rövidítve közli A magyar forradalmi munkás- mozgalom című tanulmánykötet egyes fejezeteit is. A dokumentumanyagot további jegyzetek egészítik ki. Ugyanerről a korról szól a kiadónak már az üzletekben levő, másik kiadványa, A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1956—1962 című kötet. Ebben megtalálható az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 5-1 határozata, az időszerű kérdésekről és feladatokról szóló 1957. februári határozatok, valamint az MSZMP első országos értekezletének fő dokumentuma. Parkot építenek a verpeléti fiatalok Régi, elhanyagolt épületek álltak eddig a verpeléti Ifjúság utcában, ahol a bontás után hozzákezdtek egy zöld övezet — benne egy szép park — létrehozásához. A KISZ-fiatalok védnökségével létesítendő park terveit a Kertészeti Egyetemen készítették él. Az elkövetkezendő években mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeznek a helybeli fiatalok, de felajánlották a segítségüket a siroki Mátravidéki Fémművek KISZ-esei, valamint az egyik katonai alakulat kiskatonái is. — A közelmúltban mintegy húsz hivatásos fotográfusnál jelent meg azonos időben egy új műtermi vaku- készülék, „Horiblitz” néven. Mire utal a név? — kérdeztük az új vaku gyártóját, Horváth Gyula egri fényképészt. — A szóösszetétel semmiképpen sem utal horribilis árára! Nevemből, illetve a vaku német nevének összevonásából származik. Talán szerénytelenségnek tűnik, hogy a magam nevén forgalmazom —, de legyen ez az én elégtételem. Mit tud az új vaku? — Nehéz vállalkozás egy kisiparosnak vadonatúj termék gyártásába kezdeni? Egyáltalán: mit tud az új vaku? — Nem elkezdeni a nehéz! Az a baj, hogy köziben derülnek ki a vállalkozás igazi buktatói — amelyek szánté sohasem a műszaki problémákból adódnak. Az én vakum esetében például a piaci igény nyilvánvaló. A fényképész-műtermekben ma már szinte mindenütt vakuval világítanak. Ehhez olyan villanókészülék kell, amely egy kis teljesítményű. de folyamatosan világító fényforrással, úgynevezett beállí- tótfénnyel is el van látva. A nagy energiájú vaku csak az expozíció pillanatában villan fel, a fényerőket a kis fényekkel kell beállítani. A modellt sem zavarják a reflektorok erős fényei, a hőtermelés. is elhanyagolható, és a színes fényképezéshez szükséges állandó színű világítás is biztosított. Nem csoda, ha a nyugati cégek — Broncolor, Meoablitz néven — már gyártanak ilyen gépeket, amelyek ráadásul hordozhatók is. A Horiblitz ugyanezeket tudja teljesítményben, — a felénél is kevesebb árért, szerviz biztosításával. — A vaku saját konstrukció, saját gyártás. Okozott-e ez nehézségeket? — Műszakilag alig. Fotográfus és fotóműszerész vagyok, ez a szakmám, és tudom azt is, mit tudok jó] használni. A problémák inkább a „bonyolítás” során adódtak. A megrendelést a Skála-Coop biztosítja ugyan, de a többiről magamnak kell gondoskodnom. Ezt a pici alkatrészt például 6 forintért gyártanák le külön nekem, — ha rendelnék belőle 11 ezer darabot. Évi 20—30, ha kell — ezt már 42 forintért vállalják darabonként. Ezek, és a hasonló problémák okozzák. hogy a bevezetés időszakában csak ráfizetek a vállalkozásra. Azt is vállalnom kellett, hogy 20 ezernél kevesebb forintba kerüljön, addig ugyanis nem minősül beruházásnak. - Aztán az is korlát, hogy ne tartalmazzon nyugati alkatrészt — a fototinamzisztort pedig a szocialista országok közül a legközelebb Koreában gyártják. .. De ezeken a nehézségeken hamar túliendültem — az igazi próba az engedélyeztetés volt. Nyúzópróba csöpögő víz alatt — íróasztal mellől döntöttek? — Tulajdonképpen egy szót sem szólhatok: csak segítő szándékot tapasztaltam a MEI-nél, a Minőség- ellenőrző Intézetnél, akadjá- lyoztatást nem. „Mindössze” a magyar szabványokat kérték számon rajtam. (Nem velem történt, de idekívánkozik : az elemeket már szerte a világon nikkel-eadmdum akkumulátorok váltották fel a fotóiparban. Az a japán töltőkészülék, amelyet mindenütt alkalmazhattak a világon, a magyar szabványt nem elégítette ki — évekig nem kerülhetett forgalomba !! Olyan nyúzópróbának vetették alá a Horiblitz vakube- rendezést. amely már szándékos tönkretételnek minősülne egy műteremben. Csepegő víz aló tették például — mutasson valaki nekem olyan őrült fotóst, aki víz alá visz egy 200 Wsec teljesítményű vakut! Ez az energia azonnal megölné! Mindegy, kiállta a próbát — csak éppen robusztusabb lett tőle a konstrukció. Sok szó esik róla sajtóban, rádióban, hogy a nyugativaj azonos cé_ lú gyártmányaink nehezebbek a fölöslegesen beléjük épített anyagtól. Egyszer arról is szót kellene már ejteni, hogy ezt a felesleges anyagot a konstruktőr, vagy a szabvány építi-e be? Panaszra persze semmi okom — kitaláltam valamit, gyárthatom is, veszik is, most még exportlehetőséggel Is kecsegtetnek — kevés embernek adatik meg ez az öröm, ez a sikerélmény. De talán kisebb energiaráfordítással is tudtam volna így örülni. Kőhidi Imre A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye 1981. október 1-től megváltozik a deviza- és a valuta- árfolyamok bejegyzése: a Magyar Nemzeti Bank a konvertibilis devizákra pénznemenként egységes hivatalos árfolyamot (vételi-, közép- és eladási árfolyamot) jegyez. Ezt az árfolyamot alkalmazza értelemszerűen a devizák vételénél, illetve eladásánál, függetlenül attól, hogy kereskedelmi, vagy nem kereskedelmi jellegű elszámolásról van szó. A valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok a hivatalos devizaárfolyamokhoz fognak igazodni, a nemzetközi gyakorlatban szokásos feltételekkel (vagyis a valuta vételi és eladási árfolyamok nagyobb mértékben térnek el a középárfolyamtól, mint a devizáknál). A jelentős tőkés valuták közül 1981. október 1-én az USA-dollár hivatalos deviza-középárfolyama 35,— Ft, az NSZK-márkáé 15,02 Ft. az osztrák schillingé 2,15 Ft, az angol fonté 62,83 Ft. Az egységes árfolyam bevezetése a külkereskedelmi elszámolásokban nem jár változásokkal. A nem-kereskedelmi szférában a konvertibilis valutát beváltók az eddiginél több forinthoz jutnak, a konvertibilis valutát vásárlók többet fizetnek. Az utazási célra konvertibilis valutát vásárló magyar állampolgárok költségei azonban nem emelkednek, mert egyidejűleg megszűnik a 10 százalékos valutavásárlási illeték és a bankjutalék. Az egységes árfolyam bevezetése számos vállalatnál és intézménynél egyszerűsíti az elszámolásokat, jobb áttekintést, biztosabb alapokat nyújt a gazdasági döntésekhez. Az árfolyamok (a deviza- és a valutaárfolyamok) megállapítására ezentúl hetenként kerül sor, a pénzpiaci árfolyammozgások figyelem- bevételével. Az egységes árfolyam bevezetése és az eddiginél gyakoribb árfolyammódosítás nem jelent változást a transzferábilis rubel árfolyamának jegyzése, valamint az ezzel összefüggő elszámolások tekintetében. Nem változik az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok (bolgár leva, csehszlovák korona, lengyel zloty, NDK-már- ka, román lei, szovjet rubel stb.) eddigi árfolyamjegyzési módja. Az árfolyamokat a sajtó rendszeresen — általában kedden — közli. A külföldre utazó magyar állampolgárok 1982. január 1-től nagyobb forint összegért vásárolhatnak valutát: például a rubelelszámolású országokba utazó turisták az eddigi 10 ezer Ft helyett személyenként évenként 15 ezer forintért, a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni turisták az eddigi 8500 Ft helyett 12 ezer forintért, a látogató útlevéllel utazók 1300 Ft helyett 1600 Ft-ért. Az utazási irodák nyugati és jugoszláviai társasutazásain részt vevők által vásárolható költőpénz, az egyéni turisták részére a deviza tartalmú vasúti menetjegyekre és a gépjárműhöz üzemanyag vásárlására megállapított forint-keretösszegek is emelkednek. A magasabb forintkeretek — az árfolyamváltozások ellensúlyozásán túlmenően — arra is lehetőséget adnak majd, hogy a kiutazó magyarok az eddigit meghaladó összegben vásárolhassanak valutát. Ugyancsak 1982. január ,4- től módosulnak az utasforgalommal kapcsolatos egyes vámrendelkezések is: külföldi utazásról való visszatérésük alkalmával a magyar állampolgárok — így a társas- utazáson részt vevők is — egységesen személyenként 5000,— Ft belföldi értéknek megfelelő árut hozhatnak be vámmentesen.
