Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 248. szám ÁRA: 1981. október 22., csütörtök 1,40 FORINT Döntött az Elnöki Tanács Községegyesítések, új közös tanácsok Megyénkben négy községet érint AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jólérte­sültek Egy megyei testület or­szágos központjának kép­viselőjét hallgattam a mi­nap, amikor — minden bi­zonnyal azért, hogy jelen­létét „odafenn” igazolja —, szót kért, már ki tudja hányadikként. Sok min­denről beszélt, szinte ami csak eszébe jutott nagy hirtelenjében. Energiáját, kitartását igazán csak cso­dálni tudtam, mert bizony jómagam talán a felszóla­lása felénél kifáradtam. Aztán már inkább csak akkor voltam figyelmes rá, amikor szavait erősebb­re fogván hangsúlyozta, hogy: „a sajtó ezt ne írja!" Először nem reagáltam rá különösebben, de aztán, a második, harmadik és a sokadik figyelmeztetésnél határozottan bosszantani kezdett a dolog. Lévér» ugyanis a sajtó képviselője eléggé járatos a közélet­ben és saját szakmájában, mi több, pedig felnőtt már jó ideje, hogy is mond­jam, szóval: tudja a dolgát, önmagától is ráérez arra, amivel foglalkoznia kell, ami az újság hasábjaira kívánkozik. Többnyire ta­nács és utasítás nélkül is tisztában van azzal, ami­vel esetleg még várnia kell. Emberünk — akiről a történetke szól — persze véletlenül sem óhajtott tu­domást venni erről. Nem átallotta újra meg újra af­féle dedósként kezelni a tudósítót, a krónikást. Mi­közben a jól értesült fölé­nyességével, magabiztossá­gával zúdította hallgatósá­gára az „első kézből ka­pott” információkat. Szem­mel láthatóan élvezte a helyzetét, valósággal lu­bickolt, pancsikolt az ilyen­olyan határozatok, készülő vagy már meg is született — csupán még a nagykö­zönség tudomására nem hozott — rendeletek tenge­rében. Megértettem örömét, hi­szen — mint annyi más helyen — természetesen itt is volt nem egy olyan bá- mulója, aki a központi embernek hivatalból ki­járó tisztelettel csüggött minden szaván, válogatás nélkül szívta magába a tá­jékoztatást, az „előzetese­ket”. Bosszúságom azonban mindvégig megmaradt, s még ma is előjön, ha eszembe jut e tanácskozás, vagy amikor másutt ha­sonlót tapasztalok. S a legkevésbé sem csak az bánt, hogy a sajtómunkába ostobán próbálnak bele­szólni, hanem az a felelőt­lenség, amivel olykor való­ban bizalmas dolgokról széles körben, nagy nyil­vánosság előtt fecsegnek egyesek. Mert igenis van szolgálati, hivatali titok, ami mindenkit kötelez, akire csak vonatkozik, s vannak olyan témák, ame­lyekről néha még korai be­szélni. Aki pedig — pusz- tás azért, hogy a beava­tottak tisztében tetszeleg­jék —, idő előtt szóba hoz­za ezeket: igenis megszegi a kötelességét, hibát követ j el, nem is kicsit. Amit a ' sajtó —, hogy a témánál maradjunk — persze szin- ; tén megír ... Gyóni Gyula Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- megvalósítását áttekintő jelentés, valamint ponti Bizottságának ülését október 22-ére a lakásgazdálkodási és -elosztási rendszer összehívták. A Politikai Bizottság az idő- továbbfejlesztésére vonatkozó előterjesztés szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájé- megvitatását javasolja a Központi Bizott- koztató, a 15 éves lakásépítési program Ságnak. Jövőre is lesz elegendő zöldség és gyümölcs Szerződéskötések október végéig Már 1982-re gondolnak a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál, miután megkezdték a jövő évi szerződéskö­téseket. A fogyasztási és a termelőszövetkezetek területi szövetségével együttműködve megegyeztek azokról'a fel­tételekről, melyek alapján a termelőkkel megkötik a zöldség-gyümölcsfelvásárlási szerződéseket. Hídvégi István kereske­delmi igazgatóhelyettes ar­ról számolt be lapunknak, hogy két alapvető korszerű­sítéssel ösztönzik a munkát. Az egyik az, hogy ha a gaz­daságok szállításra bejelen­tett termékeiknek időköz­ben csökkentik az árát, ak­kor a termelőknek joguk van azt visszamondani! Ez tovább javíthatja az együtt­működést a nagy és kisüze­mek, illetve a felvásárló vállalat között. A másik, hogy a termelő gazdaságoknak 1982-től lehe­tőségük lesz arra, hogy köz­vetlenül a ZÖLDÉRT bolt­jaiba szállítsák a szerződött zöldségeit és gyümölcsöt. így a fogyasztói árnak 80 száza­lékából részesülhetnek. Ugyanakkor lehetőség nyí­lik arra is, hogy közvetle­nül a ZÖLDÉRT raktáraiba vigyék az árut. Skkor a fo­gyasztói árnak a 65 százalé­kát kaphatják meg. Módot nyújtanak arra is, hogy ex­portra közvetlenül vagonba rakják, illetve a konzerv­gyárnak, vagy a hűtőipar­nak szállítsák termékeiket. Akkor viszont az átvételi árnak 97 százalékában része­sülhet a termelő! Ezek a változások várha­tóan ösztönzően hatnak, fo­kozzák majd a termelői ked­vet, és rövidítik az áru út­ját. Különösen a görögdiny- nyénél, amely jelentős ex­portcikk Heves megyében. Ezenkívül a vállalat jövőre 21-féle cikket: a paradi­csomtól a zöldborsón át a paprikáig az uborkáig, il­letve a szamócáig és kajszi- barackig az Országos Anyag- és Árhivatal által meghatá­rozott úgynevezett védőáron felüli értékben veszd át. A ZÖLDÉRT 1982-re 3700 vagon burgonya, zöldség és gyümölcs felvásárlására köt szerződést a termelő gazda­ságokkal. A vállalat fő tö­rekvése, hogy kora tavasz­tól, a primőrök megjelenésé­től egész éven át folyama­tosan, az idénynek megfe­lelő terményekkel lássák el megyénk lakosságát. Ezen­kívül exportra is szállítanak majd. A jövő évre szóló szerző­dések sorát a csányi Búza­kalász "Termelőszövetkezet­ben nyitották meg. 198,2-ben 5000 tonna görögdinnyét és 100 tonna sárgadinnyét vesz­nek át tőlünk. Ez a ZÖL­DÉRT legnagyobb termelő partnergazdasága. Emellett a héten az Egri Csillagok, a bátori, a verpeléti, a feldeb- rői, a tarnamérai és a heve­si Bákóczi Termelőszövetke­zettel is megkötik a jövő évi felvásárlási szerződése­ket. ­A vállalat tevékenységi köre aprómag-értékesítés re is kiterjed. Ezt is bővítik jövőre, miután az idei 200 tonna helyett ezer tonnát kí­vánnak eladni a Fogyasztá­si, Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Mezőgazdasá­gi Termékeket forgalmazó Országos Közös Vállalatával együttműködve. A felméré­sek. szerint a közös gazdasá­gok termelőkedve megfelelő, és jövőre is biztosítják a szükséges zöldség- és gyü­mölcsféléket. A szerződéskö­téseket a gazdaságokkal ok­tóber végére befejezik. Több, úgynevezett terület- szervezési kérdésben dön­tött az Elnöki Tanács. A mezőcsáti járás székhelyévé Leninvárost jelölte ki, s ha­tározott egyes községek egyesítéséről, illetve újabb közös tanácsok szervezésé­ről. Mi indokolta az intéz­kedéseket? — erről tájékoz­tatták a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalánál az MTI munkatársát. > A jelenleg 18 ezer lakosú Leninváros. már jó ideje központi szerepet tölt be a mezőcsáti járásban, A kör­nyező településekről mintegy 3500-an itt dolgoznak, de a többiek is gyakran járnak ide például bevásárolni, hi­szen számos szaküzlet, szol­gáltató „vállalat is működik a városban. A közművelődé­si, az egészségügyi intéz­mények jó része ugyancsak itt összpontosul. A város te­hát gazdasági, foglalkoztatá­si központ. E jellegét a ha­tározat tulajdonképpen jo­gilag is „rendezi”. A mező­csáti járás neve tehát ezentúl: leninvárosi járás. Egyes községek egyesítésére ugyancsak a korábbi évek során kialakult helyzet ösz­tönözte az illetékeseket. Számos település ugyanis szinte már egybeépült: akár egyik község a másikkal, akár -e. szomszédos várossal. Természetesen akad, ahol a döntés oka más: egyes ap­rófalvakról van szó, ahol a lakók száma alig éri el, vagy éppen csak meghaladja a százat, kétszázat, és ez a szám is állandóan csökken. A határozat 22 községet érint. Közülük tízet a kö­zeli várossal egyesítenek. Társadalmi, gazdasági, el­látási változások indokolják, hogy újabb községi közös ta­nácsokat alakítsanak ki, vagyis az államigazgatási szervezet ez esetben is al­kalmazkodik az adottságok­hoz. Az így létrehozott ta­nácsok az igazgatási, az irá­nyító munka korszerűsítésén kívül hatékonyabb szerepet vállalhatnak e települések még jobb együttműködésé­ben is. Baranya, Bács-Kis- kun, Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Győr, Hajdú-Bi- har, Heves, Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár, Vas, Zala megyében lesznek ilyen vál­tozások. Heves megyében négy községet érint a vál­toztatás: a tervek szerint január 1-vel egyesítik a káli nagyközségi tanácsot a ká­polnai testülettel, ugyanak­kor összevonják az egerfar- mosi és a mezőszemerei ta­nácsot. A közös községi ta­nács Mezőszemerén kap majd helyet, A legtöbb új községi ta­nács Borsod-Abaúj-Zemp- lénbem, illetve ismertetett határozatokon kívül a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala rendeletével egyes községeket városkörnyéki községekké nyilvánított. Olyan települé­sek ezek, amelyek több szál­lal kapcsolódnak a közeli városhoz. E helyeken az in­tézkedés célja: a városi szakigazgatási szervek lássák el a községekben mindazt a tevékenységet, amelyet ko­rábban a járási hivatalok gyakoroltak. Valamennyi döntésről egy­szerűbb hivatali ügymenetét, érdemibb tanácsi munkát várnak nemcsak a határoza­tokat hozók, hanem maguk a lakosok is, akiket falu­gyűlések százain és számos egyéb fórumon tájékoztat­tak a december 31-ig végre­hajtandó intézkedésekről. E fórumokon sok hasznos, a to­vábbi munkát segítő észre­vétel, javaslat hangzott el a leginkább érintettek, a tele­pülések lakói részéről is, amelyeket a végső határo­zathozatalnál messzemenő­en figyelembe vettek (MTIj Elutazott Giulio Andreotti Szerdán elutazott Buda­pestről Giulio Andreotti, az olasz képviselőhöz külügyi bizottságának elnöke, az In­terparlamentáris Unió olasz csoportjának elnöke, aki a magyar országgyűlés vendé­geként tartózkodott hazánk­ban. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Barcs Sándor, az Interpar­lamentáris Unió magyar csoportjának elnöke és Darvasi István, az ország- gyűlés külügyi bizottságának titkára. Ott volt Giulio Bi_ lancioni az Olasz Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete. „Külföldi" alkatrészeket gyártanak itthon Megfelelő ellátás az őszi munkákhoz Megfelelő az őszi munkák, hoz az alkatrészellátás. Amint a MEGÉV-nél elmond­ták, a betakarításnál, a szü­retnél dolgozó gépekhez szükséges mintegy 35 ezer féle alkatrész döntő többsé­ge az üzemek rendelkezésére áll. Az összes szükségletnek csak néhány százaléka van időnként a hiánycikklistán. A MEGÉV jóelőre fel­készült az őszi szezonra. Partnereitől időben besze­rezte azokat a gépi egysé­geket, alkatrészeket, ame­lyek a nyári munkáknál még gyakran hiányoztak; a többi között a kombájnok és a zöldtakarmány-betakarító gépek egyes elemeit. Az őszi munkák az alkatrész-el­látással szemben is nagyobb í igényeket támasztottak, hi_ i szén a gazdaságokban több- | nyíre egyidőben végzik a ! kukorica, a cukorrépa, a burgonya betakarítását, a gyümölcs és a szőlő szedését • és a talaj megmunkálását. | A nyújtott műszakban nyit- J va tartó AGROKER-telepe­ken és az üzletekben — az eddigi tapasztalatok szerint — az ősszel megszokottnál most valamivel kisebb a forgalom. Kevesebb a meg­rendelés, ami a kedvező időjárásnak tulajdonítható; a száraz talajon ugyanis ki­sebb a gépek igénybevéte­le, mint esős időben, a „vendégmarasztaló” földe­ken. Azonban még így is naponta 20—23 millió forint értékű árut küldenek szét a MEGÉV központjából az AGROKDR-boltokba s a MEZŐGÉP vállalat gépjavító műhelyeibe. A hiányzó importalkatré­szek gyártására a MEGÉV hazai gyártókat keresett, akiknek gyakran alapanya­got biztosított, s a gyártás műszaki leírását is átadta nekik. Ilyen együttműködés alapján rendezkedett be például a békéscsabai és a monori MEZŐGÉP vállalat különféle alkatrészek előállí­tására, a Taurus pedig gu­miabroncsok, mezőgazdasági ékszíjak gyártására. rr Ősszel a tavasznak Még teljes erővel folyik a kukorica betakarítása a visontai Reménység Termelő­szövetkezetben, de már a jövő évi kenyérnekvaló vetésénél is az utolsó száz hektá­ros táblán dolgoznak (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom