Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 247. szám ARA: 1981. október 21., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tizenegyezer hektár szőlő jövőre — Hogyan dolgozik a gyöngyösi városi tanács? — Új óvodai férőhelyek, általános iskolai osztálytermek — Hogyan élnek a dolgozók az AGRIA-ban? • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Egy gyár i$ gyár Nem szójáték, még kevés­bé gondolatficam' ez a cím egy gyár is gyár! Arra óhajtunk vele utalni, hogy bár olyan szintű testület, mint például a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, jobbára a jelenségek mintsem az egyediség szint­jén foglalkozik á társadal. mi, gazdasági, kulturális feladatokkal, — most lám, egyetlen gyár is napirendi téma lehetett tegnapi ülé­sén. Az AGR.IA Bútorgyár és ezen belül is az üzem dolgozói érdekében hozott egészségügyi, szociális, művelődésügyi és munka­ügyi jogszabályok végre­hajtásáról kellett számot adnia ugyanis a vállalat vezetésének a testület előtt. Ügy is megítélhetnénk a dolgot, hogy ez a fent em­lített testület és az „egy gyár” belső ügye, nyilvá­nosságra aligha, vezércikk­béli kommentálásra pedig még kevésbé való tény. Va. lójában mégiscsak félre­vezető azonban e cím : egy gyár is gyár ... Félreveze­tő, mert a napirend vég­rehajtó bizottsági vitája, az a tény, hogy egy megye legfelsőbb államigazgatási bizottsága egyetlen gyár dolgozóinak élet. és mun­kakörülményeit vizsgálja, | — egy állami magatartás- formát emelt az egyediség szintjéről a jelenség szfé­rájába. Arról a magatar- j tásról van ugyanis szó, ; amikor a józan felmérés fókuszába helyezzük: az élet- és munkakörülmények jobbítása, a jobbításra vo­natkozó jogszabályok be­tartása, betartatása, illető­leg mindezek ellenőrzése egyúttal az adott üzem ; kollektívájának közérzetét ^ j jelenti. A jó vagy a rossz köz- j érzetét! És e közérzet-vizsgálat, ez a szinte reprezentatív szondázás, amely elválaszt­hatatlan az életszínvonal vizsgálatától és el a jelen­legi értékek mértékétől, ) nos, az már egyértelmű kötelessége is az olyan testületnek, mint a megyei tanács végrehajtó bízott- < sága. Kötelessége? Igen De más ám a kötelesség ténye, s más annak egysze­rű tudomásul vétele, más a felelősség tudomásulvé­tele és megint más annak vállalása is. Ez a tudatos felelősségvállalás amely az „egy gyár is gyár” szem­léletében is jól tükröződik, nos, ez adta a tóllat a kom­mentátor kezébe. Mert egy kommentátor j sem egyszerűen — egy kommentátor. Gyurkó Géza Tegnap, kedden délelőtt terjedelmes, elemző beszá­molók feletti viták zajlottak le a megyei tanács első eme­leti nagy tanácstermében: itt tartotta ülését a megyei tes­tület végrehajtó bizottsága. A testület a megfelelő elő­terjesztések alapján értékel­te a gyöngyösi városi tanács munkáját, miként irányítja a város vezető államhatalmi szerve a hozzája tartozó 38 intézmény és szervezet ke­reken háromezer dolgozójá­nak munkáját. A majd két­órás vita, a beterjesztések és a hozzászólások alapján egy­értelművé vált a testület ál­láspontja, hogy e munkáját a gyöngyösi tanács az előter­jesztéseknél jobban, színe­sebben végzi, és hogy ennek az eredményes munkának is köszönhető: a város egyre jobban betölti szerepkörét, dinamikusan fejlődik, jól szolgálja lakóinak és a kör­nyező községeknek életkö­rülményeit. A testület ugyan­akkor megfelelő határozato­kat is hozott a városi tanács ezirányú munkája továbbja- vítása szempontjából. Terjedelmes jelentés, sok­oldalú, széles körű és mélyen elemző vita — ez jellemezte azt a jelentést is, amely az elmúlt ötéves tervidőszak szőlő- és gyümölcstelepítésé­ről, valamint a hatodik öt­éves terv e feladatairól szólt Szorgos kezek hajlítgatják a kemény papírt, mígnem kész irattartó dossziék sora kerül a szállításra váró áruk raktárába. Feldebrőn har­minchat nőnek ad jelenleg munkát az a kisüzem, ahol az említett dossziékon kívül még egy sor papíripari ter­méket készítenek. Egyebek között innen kerül a boltok­ba a diákok füzetein, köny­vein díszelgő névcímke, de több méretben gyártanak po­lietilén — vagyis nylon — csomagolóanyagot, zacskót. Milliós darabszámban állít­ják elő a dohányosok által Heves megyét illetően. Nem véletlen ez a vita, hiszen a megye jellegénél fogva is megkülönböztetett helyet foglal el az ország szőlő- és gyümölcskultúrájában, az itt dolgozók munkájának ered­ménye elsősorban a sok és jó minőségű bor országhatárainkon túl is hí­res. Tizenegyezer hold szőlő jelenéről és,, jövőjéről folyt a vita, abban a megyében, ahol az országban elsőként indult meg a nagyüzemi sző­lőtermelés, és ahol az ötödik ötéves terv telepítési tervét túlteljesítették. A „hogyan tovább?” azonban korántsem könnyű kérdés, illetőleg ko­rántsem kön/iyű a reá adan­dó felelet. A megye szőlő- és bortermelésének — pedig a szőlőtelepítés, a termőre fordult tőkék termése egy nemzedékre szól — alkal­mazkodnia kell minőségben és mennyiségben a hazai és világpiac változó igényeihez. Olcsón kell termelni, jót kel! termelni, s úgy kell termel­ni, hogy az egyén és a nép­gazdaság is jól járjon. Mind­ezt azonban igen sok gond, nehézség akadályozza, töb­bek között a rendkívül rossz gépellátás, a tárolókapacitá­sok hiánya, a mind jobban fogyó munkaerő. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megfelelő döntéseket és a távlati lehetőségek vizsgála­kedvelt Dráva szipkát is. A dányi termelőszövetkezettel szoros kapcsolatban álló üzemben főként olyanok vál­laltak munkát, akik szeretik a nagy türelmet, kézügyes­séget kívánó tevékenységet. Az sem elhanyagolható, hogy ezzel az üzemmel sok, eddig nem dolgozó nőnek teremtet­tek munkaalkalmat a köz­ségben. A közelmúltban kezdődött meg a gépek beállítása, s a próbaüzem az andomaktályai Egervölgye Termelőszövetke­zet bőrfeldolgozó részlegé­tára alkalmas elképzeléseket dolgoz ki. Az AGRIA Bútorgyár igazgatója — egyáltalán nem rendhagyó módon — a me­gye legfelsőbb államigazga­tási szerve, a végrehajtó bi­zottság előtt számolt be ar­ról, miként hajtja végre az üzem vezetése a dolgozók érdekében hozott egészségügyi, szociá­lis, művelődésügyi és mun­kaügyi jogszabályokat. És még mindig nem fogyott el a közérdeklődésre számot- tartó napirend: tájékoztatót kapott a végrehajtó bizott­ság a hatodik ötéves terv oktatási beruházásainak elő­készítéséről. Többek között kereken 1300 óvodai férő­hely, 200 iskolai osztályte­rem, száz középiskolai és 200 szakmunkásképzői otthon férőhely létesítésére, megva­lósulásáról volt és van szó. Az ágazat legnagyobb beruházása a tervidőszakban a gyöngyö­si ipari és szakmunkásképző intézet, amelynek építése fo­lyik, és a jelenlegi ütemet figyelembe véve várható, hogy 1983. tanévkezdetére a tervek szerint meg is kezd­hetik működését. A végrehajtó bizottság ez­után egyéb ügyeket tárgyalt. ben. A közös gazdaság — miután a folyamatos üze­meléshez szükséges engedé­lyek lehetővé teszik — a bu­dapesti kalapgyárral koope­rál. A tervek szerint nyúl­ás báránybőrt dolgoznak fel a modern technológiával, amely egy, erre a célra át­alakított épületben kapott helyet. A későbbiek során szeretnék megvalósítani azt a tervüket, hogy a saját ál­latállományukból származó alapanyagot dolgozzanak fel a bőripar megrendelése alap­ján. A kisüzemek haszna Különleges rámán szárad a juhbőr, ame­lyet Győri Mária irányításával feszítenek ki a dróthálóra Készülnek az Irattartó dossziék Szabó Lászlóné és munkatársnői keze nyomán (Fotó: Szabó Sándor) Kádár János fogadta Giulio Andreottit Kádár János, az MSZMP első titkára kedden fogadta Giulio Andreottit, az olasz képviselőház külügyi bizottságának el­nökét (Népújság telefotó — Tormai Andor felv. — MTI — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden délelőtt a KB székházában fogadta Giulio Andreottit, az olasz képvise­lőház külügyi bizottságának és az Interparlamentáris Unió olasz csoportjának el­nökét. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, az ország­gyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke. Jelen volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztár­saság budapesti nagyköve­te. Ugyancsak kedden fogad­ta Púja Frigyes külügymi­niszter a külügyminisztéri­umban Giulio Andreottit. A nyílt, őszinte légkörű esz­mecserén áttekintették or­szágaink kétoldalú kapcsola­tait, s véleménycserét foly­tattak az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Ott volt Barcs Sándor, uz Interparla­mentáris Unió magyar cso­portjának elnöke továbbá Giulio Bilancioni. Délután Giulio Andreotti Esztergomba látogatott, ahol az érseki palotában találko­zott Lékai László bíboros, esztergomi érsekkel. A szívélyes, közvetlen lég­körű beszélgetésen jelen volt Barcs Sándor és Giulio Bi­lancioni is. (MTI) Műszaki—közgazdasági hetek Könnyebb, gyorsabb a rakodás A fuvarozók ankétja A Közlekedéstudományi Egyesület megyei szervezete nagy érdeklődésre számot tartó témákat gyűjtött cso­korba a műszaki—közgazda- sági hetekre. A rakodás gé­pesítése, a mozgékony, te­herautókra szerelhető daruk alkalmazása nemcsak a fu­varozókat, de megrendelői­ket is érinti, érdekli. Ezért jöttek el sokan az Egerben kedden kezdődött ankétra a Volán Tröszt vállalatait kép­viselő vezetőkön kívül töb­bek között a TÜZÉP-ek szakemberei is. A tudományos egyesület szervezetét a megyében zöm­mel a Volán 4. sz. Vállalat dolgozói alkotják. A felada­tok gyors növekedése, a munkaerőhiány arra ösztö­nözte a megye fuvarozóit, hogy a többi volán vállalat­nál is hamarabb kezdjék alkalmazni a rakodógépek különböző változatai között az úgynevezett fedélzeti da­rukat. Három évvel ezelőtt vették az elsőt, s ma már tizenegy dolgozik a környék­beli vasútállomásokon, a kü­lönböző ■ raktártélepeken. Legjobban a svéd gyártmá­nyú Hiab daruk felelnek meg e célnak, könnyebb, gyor­sabb a rakodás, termeléke­nyebb a munka ezekkel a mozgékony gépekkel. Tíz perc alatt lehet kiegészítő berendezéseket szerelni a horgok helyébe: markolóka­nalat, emelővillát, csövet, rönköt emelő szerkezeteket, sőt még árokásót is. A biztonságosabb munka érdekében a fedélzeti daru­kat a túlterhelést gátló ve­zérlőkkel, a magasfeszültsé­gű vezeték közelében fi­gyelmeztető jelzőberende­zésekkel is felszerelhetik: Az ankéton ezeket szintén be­mutatták a résztvevőknek. A fuvaroztatónak, ott ahol ilyen gépkocsik dolgoznak, nem kell sokat költenie a rakodás gépesítésére. Nagy tömegben szállítanak már ilyen eszközökkel konténer­ben propán-bután gázpalac­kokat, téglát, cserepet, ce­mentet egységrakományként és különböző csöveket. A két napig tartó tanács­kozás kedden délután kez­dődött. Fuglevich Rezsőnek, a Volán 4. sz. Vállalat igaz­gatóhelyettesének megnyitó­ja után dr. Bobonka Antal, a Volán Tröszt főosztályve­zetője szólt arról, hogyan teremtették meg a fuvarozók a korszerű egységrakományos szállítás feltételeit. A tröszt öt év alatt 1,1 milliárd fo­rintot költött gépesítésre, magasabb technikai színvo­nallal ellensúlyozva a mun­kaerőhiányt, követve a meg­rendelői igények gyors nö­vekedését. Felszólalt az ankéton a darukat forgalmazó osztrák Berger cég kelet-európai vezérképviselője is, bemu­tatta a választékot a külön­leges igényeknek megfelelő szerkezeteket. Ma a volán vállalat egri Sas úti telepén a gépek be­mutatójával folytatódik a ta­pasztalatcsere. A műszaki—közgazdasági hetek rendezvényei között szerepel ma a Szervezési és Vezetési Tudományos , Tár­saság és a Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek közös ankétja. A kül­gazdasági kapcsolatok sza­bályozásáról, az exporten­gedélyezésről lesz szó a He­ves megyei Finommechani­kai Vállalatnál rendezett ta­nácskozáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom