Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János és Alvaro Cunhal megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz_ ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta a Por­tugál Kommunista Párt kül­döttségét, amely Alvaro Cunhal főtitkár vezetésével, az MSZMP Központi Bizott­ságának vendégeként tartóz, kodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevé­kenységéről és feladatairól. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen kifeje­zésre jutott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt nézetazonossága, valamennyi érintett kérdésben. Áttekin­tették a két párt hagyomá­nyosan jó kapcsolatait és megerősítették azt a kölcsö­nös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcso­latai a ma rx i zmus-len in i z- mus és a proletár interna­cionalizmus szellemében to­vább fejlődjenek. Romesh Chandra sajtótájékoztatója A Béke-világtanács ősszel nagyszabású nemzetközi of- fenzívát indít a világ hábo­rúellenes erőinek mind szé­lesebb összefogása, az embe­riséget fenyegető veszély el­hárítása érdekében — jelen­tette be Romesh Chandra, a BVT elnöke pénteken Buda­pesten tartott sajtókonferen­ciáján. A nagyközség és kistestvérei öt község egy „bokorban”: Pétervására, Váraszó, Erdő­kövesd, Ivád, Kisfüzes. Életükről, hétköznapjaikról tájé­kozódtak munkatársaink. Élményeikről a „Heves megyei panoráma” cím alatt megjelenő 5. oldalunkon képes ri­portban számolnak be. Képünkön: együtt a múlt és a jelen, a korszerű gazdaság jelképe és a régi Pétervására Elutazott a Bolgár Hazafias Front targovistei delegációja Mint arról korábbi lapszá­mainkban részletesen beszá­moltunk, megyénkben ven­dégeskedett a Bolgár Haza­fias Front Targoviste me­gyei Bizottságának delegá­ciója. A vendéglátók, a Ha­zafias Népfront Heves me­gyei Bizottságának vezetői és tagjai változatos programot szerveztek, hogy a test­vérmegye küldöttei megis­merjék szűkebb hazánk la­kóinak életét, s tapasztalato­kat szerezzenek a mozgalmi munka helyi feladatairól, eredményeiről. Musztafa Jumerov megyei titkár és kísérete pénteken délelőtt búcsúzott el a ven­déglátóktól, akiknek nevé­ben a budapesti Ferihegyi repülőtéren Jenei János, a HNF megyei titkárhelyettese kívánt jó utat a bulgáriai Targovistéig. Az önállóság nagyobb lehetőségeket teremtett Országos sajtótájékoztató az Egri Dohánygyárban Dr. Dumán László sajtótájékoztatóját tartja (Fotó: Perl Márton) Mint annak idején lapunk­ban is részletesen beszámol­tunk róla: a múlt évben át­szervezték a magyar élelmi­szeripar irányítási rendsze­rét, s ennek eredményeként 1980. július 1-évei önállóan gazdálkodik az Egri Dohány­gyár is. Az ágazatban hasz­nosítható eredményekről és a lehetőségekről tegnap orszá­gos sajtótájékoztatót rende­zett Egerben, a dohánygyár­ban a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium. A sajtótájékoztatón dr. Domán László, az egrj gyár igazga­tója ismertette az eddigi he­lyi tapasztalatokat. Egyebek között elmondotta, hogy a gyár már 1972 óta készül belső irányítási struktúrájá­nak korszerűsítésére, az ön­álló gazdálkodásra. Ennek szellemében dolgozták ki a DH-munkarendszerüket, amely országos példa lett a magyar élelmiszeriparban. Ugyancsak a vezetési munka hatékonyságát szolgálja a gyár saját vezetőképzője is. Az üzemrészi akcióbizottságokon keresztül több mint 150 ve­zető beqpztású dolgozó vesz részt állandóan az irányítási és a döntési folyamatokban. Ezután azt hangsúlyozta a gyár igazgatója, hogy a válla­lati önállóság különösen nagy lehetőséget teremtett gyár-t- mányfejlesztési tevékenysé­gükhöz. Ennek keretében kezdték el az úgynevezett nikotinszegény cigaretták — Helikon, Milde Sorte — gyár­tását, legújabb termékeikkel pedig — a SUPER és a NO- VUS — a közelmúltban be­fejeződött BNV-n mutatkoz­tak be a vártnál is nagyobb sikerrel. Ezt a két cigaretta- fajtát Európában az elsők között alkalmazott és szaba­dalmaztatott technológiával készítik. Ugyancsak a közelmúltban kezdték el gyártani az ULTI cigarettákat és rövide­sen megjelenik a mentolos Helikon is. Ahogyan az igaz­gató hangsúlyozta: fejleszté­seik fő célja továbbra is az, hogy olyan cigarettákat gyárt­sanak, amelyek az eddiginél is kevesebb nikotint és kát­rányterméket tartalmazzanak. Az igazgató ezután azok­ról a fejlesztésekről szólt, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeit javítják a gyárban. Az eredmények között említette, hogy 1981. július 1-től bevezették az öt­napos munkahetet, új szo­ciális épület készül, amely­ben többek között óvoda, böl­csőde, étterem, könyvtár kap majd helyet. Lapunk munkatársának — Koós Józsefnek — a kérdé­sére az igazgató elmondta, hogy a közelmúltban a gyár főmérnökével azért tanulmá­nyozták az Amerikai Egye­sült Államokban az ottani dohánytermelés és dohány­ipar munkáját, hogy a kint szerzett tapasztalatok alapján tovább javítsák az egri ciga­retták minőségét és a terme­lés gazdaságosságát is. Végezetül friss hírként hal­lottuk az igazgatótól, hogy az újabb öt évre szóló együtt­működési szerződést a na­pokban írták alá az osztrák dohányipar vezetőivel a —Milde Sorte cigaretta továb­bi egri gyártására. A sajtó- tájékoztató üzemlátogatással ért veget. PÉLDA LETT AZ EGRI DH Javul idegenforgalmunk színvonala Kilenc hónap: 11,3 millió külföldi látogató - Több szálláshely, változatosabb program Heves megyében is — Mérlegen a vendégjárás A válasz: igen Szenvedélyes, parázs vita alakult ki az értekezleten, az indulatok pro és kont­ra összecsaptak. A téma az volt, segítsen-e a gyár, a termelőszövetkezetek; egyszóval a termelőüzem a községpolitikai célok, meg­valósításaiban. Nem azért, mintha eddig nem segített volna, csakhogy..." A gazdasági helyzet im­már mindenki által is­mert, nem éppen szándé­kunk szerint történt alaku­lása, romlása számos olyan intézkedést kíván, amilye­nekre korábban nem is gondoltunk. Nem arról van szó, hogy többet és jobban kell dolgoznunk, hiszen ez a követelmény egyáltalán nem mai keletű: egyik el­engedhetetlen feltétele volt, marad és lesz, bizo­nyára nagyon sokáig éle­tünknek, fejlődésünknek. A munka szervezettebbé téte­lében, a jó ötletek beveze­tésében, a pazarlás teljes felszámolásában lehetnek „tartalékaink”. Mert ebben a nehéz helyzetben valóban meg kell nézni minden fillért, mielőtt kiadjuk és egyálta­lán nem törvényszerű az, hogy a gyár vagy a terme­lőszövetkezet „tartsa el„ azt a települést, ahol léte­sült. Utak, járdák, vízveze­ték- és csatornahálózat; bölcsődék, óvodák, iskolák építése, bővítése, karban­tartása — mindez a tanács gondja, dolga. Mi dolog hát, hogy valahány­szor ilyen kérdés merül fel, a település vezetői a legnagyobb természetesség­gel kopogtatnak a terme­lőüzemeknél : erre ennyi, arra annyi kellene ... És a gyár, a termelő- szövetkezet már veszi is a pénztárcáját! — mi dolog ez, amikor maga is nehéz helyzetben van, és nem egy esetben igen nagy erő­feszítéseket tesz saját egyensúlyának megtartásá­ért ...?! Szerencsére, a józanabb álláspont kerekedett felül. Nevezetesen az, hogy a gyárat, a termelőszövetke­zet ugyan senki sem te­kintheti fejőstehénnek, ami viszont semmiképpen sem lehet azonos azzal, hogy azok ne vegyenek részt a község, a város gondjainak megoldásában. Ellenkező­leg: a szükség és lehető­ség függvényében töreked­jenek arra, hogy amiben csak lehet, segítsenek. Mert régen kipróbált igaz­ság már, hogy a sorsukkal elégedett, a kevesebb lakó­helyi, egészségügyi, isko­láztatási és egyéb gondok­kal küszködő emberek job­ban, figyelmesebben tud­nak dolgozni. Nem vita tárgya tehát: igenis, segítsen az üzem. De természetesen csak annyit, annyira, amennyit lehetőségei megengednek. B. Kun Tibor Idegenforgalmunk javuló színvonala egyre kézzelfog­hatóbban érezteti hatását — tűnik ki az elmúlt hónapok turista- és vendégforgalmát összegző elemzésekből. A fej­lesztésre szánt eszközöket ál­talában nem férőhelybővítés­re, hanem a szolgáltatások színvonalának emelésére for­dították. A minőségi turiz­mus egyik alapvető előfelté­tele volt a látogatószám kí­vánatos mederben tartása. Az 1978-as csúcs óta nagyjá­ból a terveknek és a lehető­ségeknek megfelelő számban érkeznek hazánkba a külföl­di látogatók, az idén eddig mintegy 11,3 milliónyian — 10 százalékkal többen — mint az elmúlt évben ilyenkor. Az a ki nem mondott jelszó, miszerint nem többet, hanem jobban, egyre inkább jellem­zőjévé válik a hazai „turista­iparnak”. A javuló szolgáltatásoknak köszönhetően a tavalyihoz képest több mint tíz száza­lékkal nőtt a látogatók Ma­gyarországon eltöltött ideje, ezen belül pedig mintegy 20 százalékkal fokozódott a ke­reskedelmi szálláshelyek igénybevétele. Ezzel együtt növekedtek az idegenforgal­mi bevételek is — csaknem 42 százalékkal —, s elérték a 151 millió transzferábilis rubelt, illetve a 128 millió dollárt. Kedvezőtlen az a je­lenség, hogy — elsősorban az NSZK-ban érezhető takaré­kossági hullám miatt — a szálláshelyek között csökkent a szállodák részaránya: egy­re többen keresik az olcsóbb megoldásokat, így a kempin­geket, fizető-vendéglátó szo­bákat. Ezt felismerve igen sok kempinghely létesült az utóbbi időben. Háromnegyed év elteltével általában kedvezőek a Heves megyei Idegenforgalmi Hiva­tal tapasztalatai is, hiszen csupán a saját szálláshelye­ken legalább 25 százalékkal nőtt a vendégforgalom, s ha­sonló arányban emelkedett a valutabevétel. A turisták kö­zött a vártnál több volt a nyugati látogató, de örven­detesen változott a víkende- ző belföldiek érdeklődése is szűkebb hazánk iránt. Min­den bizonnyal nagy része volt ebben annak, hogy ke­reken ezer férőhellyel bővült az idei szezonra az egrj — immáron háromcsillagossá feljesztett — kemping, befe­jeződött a Szarvas Szálló fel­újítása —, ahol főleg a kis­pénzű fiatalság talált kelle­mes hajlékra —, s számos vendégcsalogató programmal szolgált a hivatal. Az andor- naktályai tsz-szel kötött meg­állapodás alapján például rendszeresekké váltak az öt­letes gasztronómiai kirándu­lások — tegnap éppen a szü­ret ürügyén fogadott a szö­vetkezet két csoportot is —, az egri Szépasszony-völgyben sajátos pinceprogrammal tették változatosabbá a ven- gek időtöltését, több csoport számára külföldi úttal kötöt­ték össze a megye megisme­rését. A tavaly óta használt 80 személyes motel és a 64 férőhelyesre növelt faházas telep „jóvoltából” őszidőben is népes az egri kemping, a 10 konténerszállás „üzembe helyezésével” pedig jövőre valószínűleg még hangosabb lesz. S jóllehet még csak ok­tóber elején járunk, már a télre is gondolnak. Már most bizonyos, hogy — több más mellett — nagyszabású nem­zetközi bált rendeznek far­sangkor. Vonzóak voltak az idén is a Hungarhotels egri, gyön­gyösi rendezvényei, az IBUSZ és a Szilvásváradi Állami Gazdaság hét végi lovas be­mutatói, ismét sok érdeklő­dőt vonzottak az Agria-mű- sorok, hogy csupán néhány­ra emlékeztessünk. Hazánk idegenforgalmának meghatározó jellemzője az időbeli és térbeli koncent­ráltság. Ebben az évben is a turisták fele a két legmele- gebbb nyári hónapban jött és mintegy. 75 százalékuk csak Buapestre és a Balaton­ra volt kíváncsi. A hagyományos gyógy­üdülőhelyeken, például Har­kányban, ahol az idén 1 mil­lió 700 ezer fürdővendég for­dult meg, vagy Hévízen, Haj­dúszoboszlón, vagy a Vas megyei Bükfürdőn szinte állandóan telt ház és zsúfolt­ság van. Szükség lenne új gyógyhelyek kiépítésére, eh­hez azonban egyelőre szűkö­sek az anyagi lehetőségek. Nemcsak Szilvásváradnak, hanem megyénknek is egyre in­kább idegenforgalmi vonzerőivé válnak az emlékezetes lo­vasprogramok. Éppen ezekben a napokban élvezhetik az ér­deklődők a fogathajtók versenyét, amelyen az első napon díjhajtásban Bálint és Bárdos, nyílt kategóriában Abonyi Géza (képünkön) vezeti a mezőnyt (Fotó: Szabó Sándor) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 232. szám ARA: 1981. október 3„ szombat 1,80 FORINT

Next

/
Oldalképek
Tartalom