Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-20 / 246. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. október 20., kedd Barlangi mentőszolgálat Az elmaradhatatlan fttkerek — Bécsben (Fotó: Mentusz Károly; A Szulejmán-trón titka Os kirgiz város közepén történelem előtti települést találtak Magyarországon körülbe­lül kétezer barlang van. Ezek közül az aggteleki Barad la a leghosszabb — teljes terjedelme huszonöt kilométer —, de Budapes­ten is négy olyan barliang létezik, amelynek járatrend­szere egytől négy kilomé­terig terjed. Nem csoda hát, hogy ily tömegű föld alatti üreg föl­tárására immár szép számú barlangászt képzett ki a Magyar Karszt- és Barlang- kutató Társulat, valamint a Magyar Természetbarát Szövetség, de — sajnos — minden tiltó rendelkezés és minden óvó figyelmeztetés ellenére még mindig sok a felelőtlen ember, aki föl­készületlenül, minden szak- képzettség híján, nemegy­szer társak nélkül vág neki a sötétlő mélységeknek, ahonnan aztán vagy vissza tud ‘kapaszkodni, vagy sem. Nem régi história — 1975 tavaszán történt —, hogy négy kalandvágyó fiatalember fogta magát, és behatolt a 1 Ferenc-hegyi barlang labirintusába, ahol természetesen eltévedtek világítóeszközük kimerült, és szomorú végük: éh- és szomjhalál. Pedig ha csak fél szóval is jelzik, hova mennek, megmenekülhettek volna, mert akkor már ja­vában tevékenykedett a Barlangi Mentőszolgálat, amely dr. Dénes György hidrológus és barlangkutató kezdeményezésére már az 1950-es években működni kezdett, de amelyet éppen most húsz éve, 1961-ben nyilvánítottak hivatalos szer­vezetté <— Dénes dr.-ral mint parancsnokkal az élen. Amikor e kerek évforduló alkalmából a mentőszolgá­lat munkájáról beszélgetünk, érdekes módon nem a bra­vúros menekítésekről, az életveszélyes csúszásokról, mászásokról szó] előbb, ha­nem — mintegy vas törvé­nyű regulaként — azt so­rolja el, hogy mit nem szabad tennie annak, aki barlangás zni indul. Egyedül még a legjobban felszerelt és kitűnően kiképzett ku­tató sem vághat neki a mélységeknek. Mindig cso­portosan, a helyszínt jól is­merő vezető társaságában kell menni! A csapat leg­alább négy emberből álljon, mert ha valaki megsérül, egy társának mellette kel! maradnia, míg a másik ket­tő segítségért siet. Indulás előtt feltétlenül közölni kell a hozzátartozókkal, hogy mi az úticél, mert ha ez a be­jelentés elmarad, baj ese­tén nincs hová küldeni a mentőszolgálatosokat. És nemcsak a barlang pontos feltalálási helye közlendő, hanem a visszatérés vár­ható ideje is. És aztán a fölszerelés A kötelek, a különféle má­szó- és egyéb eszközök szá­mát, minőségét szintén min­dig a túravezető határozza meg, hiszen ő járatos ab­ban a zeg-zugban, ő tudja, hogy s mint kell ereszked­ni, mászni. Ami pedig a vi­lágító masinákat illeti, hát azokból — még ha a leg­kitűnőbbeknek is látszanak — egy soha nem elég: tar­talékot kell belőlük a cso­magba tenni. S ha mégis- mégis kimerülne az összes „pilács”? Erre a vészhely­zetre is felel egy nagy nem: ilyenkor tilos továbbmenni; ott, az elsötétülés színhe­lyéin kell türelemmel be­várni az időközben riasztott mentőosztagot. Amint azt dr. Dénes György mondja, életek vé­delméről lévén szó, a föl- tehetőleg bajbajutottak hoz­zátartozóinak először a rendőrségre kell telefonál­niuk. A rendőrség gépjár­művet ad, amellyel előbb a mentéshez szükséges egyéni és közös felszerelés legkö­zelebbi raktárához hajtanak, majd pedig a jelzett helyen látnak munkához. Ha ne­tán népesebb csapaton kell segíteni, akkor a Barlangi Mentőszolgálat második lép­csőjét — a középszintűén iskolázott mélyben járókat — is riasztják. Ma már a magyarországi mentőknek több különleges technikai eszközük van — ezt jogos örömmel tudatja dr. Dénes György, akit 1979 őszén a Barlangi Mentőszolgálatok Világszervezetének főtitká­rává választottak meg. Ilyen egyebek között az a hor­dágy, amelyre biztonságosan lehet rögzíteni a hol víz­szintesen, hol függőleges helyzetben szállított sérül­tet, aztán szintén ilyen a kézi erővel is működtethető csörlő, nem is beszélve azokról a szellemes szerke­zetű mászógépekről, ame­lyek immár lassacskán kiszorítják a különben drá­ga és nehezen' beszerezhető hágcsókat. A huszadik esztendeje bejegyzett Barlangi Mentő- szolgálat egyébként a most százesztendős Magyar Vö­röskereszt kebelébe tarto­zik; éppen oda, ahova — lévén mentője az életnek, óvója a testi épségnek — a leginkább illik, s való. A nyugat-kirgiziai területi főváros, Os közepén a láto­gató egy kopár, 40—50 m magas mészkő-dombot lát­hat. Ez már időtlen idők óta izgatja az emberek fantá­ziáját. A „tahti-Szulejmán” (Szulejmán trónja) nevet adták neki. Néhány évvel ezelőtt a „trón egy részét él kellett hordani, hogy helyet csinál­janak a város közlekedésé­nek, annak a városénak, melynek lakossága közben 145 000-re nőtt, és könnyű­ipari központtá alakult Így bukkantak olyan nyomokra, melyek azt mutatták, hogy régen a hegyen, laktak. Azóta egy expedíció a le_ ningrádi Régészeti Akadé­miai Intézet irányításával némi fény derített a „thati­Vevő a fejben Egy 28 éves amerikai férfi teljes csendben egé­szen jól hallja a fejében — a legközelebbi rádióál­lomás programját. Kez­detben ezt a jelenséget hisztériának tartották, mások pedig azt hitték, hogy a férfi hazudik. Az alapos orvosi vizsgálatok után azonban kiderült, hogy igazat mond. Ami­kor egy teljesen szigetelt szobában helyezték el, pontosan tudta mondani, amit a miami-i állomás sugárzott. A jelenség egyetlen magyarázata az orvosok számára az, hogy o férfi, amikor Vietnam­ban harcolt, megsebesült, és nyaki vérereiben még mindig benne van egy szétrobbant gránát 10 ap­ró töredéke. Lehet, hogy ezek működnek rádióve­vőként ... Egyébként Le­szek Prorok Lengyelor­szágban nemrég megje­lent könyve ugyanerre az ötletre épül. Szulejmán” titkára: a hegy tíz teraszra oszlik, amivel Közép-Ázsdában eddig nem találkoztak. A lakosok bizo­nyára vermekben vagy földkunyhókban éltek, ame­lyeknek a közelében további vermek voltak a készételek tárolására. Ezek is nyújtot­ták a régészeknek legértéke­sebb leleteket: főleg igen szép formájú edényeket, amilyeneket ezen a vidéken még sosem találtak, sok kéz­műipari terméket, háztartá­si eszközt és bronz fegyve­reket. És egyelőre csak 7000 négyzetméternyi területet tettek szabaddá. Az intézet radiológiai laboratóriumá­ban megállapították, hogy a lakóvermekben talált faszén­darabok mintegy 3470 évvel ezelőtt égtek el. Azok az emberek, akik e hegyen laktak, a megtalált kősarlók és mozsarak tanú­sága szerint földművelést folytattak a környező síksá­gon. Ezek szerint a Fergana- völgy eddig ismert legrégibb mezőgazdasági településéről van szó. Még tisztázásra várnak olyan kérdések, hogy síkvidéki emberek miért él­tek egy olyan hegyen, ahol nincs vízforrás, továbbá, hogy állatoknak egyes kopo­nyákon talált ábrázolása mit jelenthet. A régészeknek az a sejtése, hogy a „tahti- Szulejmán” valamilyen el­süllyedt egyházi hatalom központja, vagy valamilyen vallási kultusz színhelye volt. H eti umor ét elején — Nem értem, nektek asszonyoknak miért kell annyi pénz! — veszekszik Jaroslaw úr a feleségével. — Nem isztok, keveset do­hányoztok, nők után sem jártok ... ★ — Találtak valamilyen ujjlenyomatokat? — kérdezi a nyomozó egy betörés utá­ni helyszíni vizsgálaton. — Nem találtunk ... Ami­hez a krapek hozzáért, azt mind el is vitte! ★ — Miért nősült négyszer? — Szeretem a változatos­ságot ... Minden nőnek más hibái vannak. ★ — Ahhoz képest, hogy először vezet asszonyom, elég jól megy, csak tessék gyakrabban a tükörbe néz­ni... — Szívesen néznék, de a tükröm a hátsó ülésen van a táskámban. ★ — Az a lány, akivel teg­nap a kocsmában láttalak, a lányod volt ugye? — Igen, de kérlek, meg ne mondd a feleségemnek! ★ — Asszonyom, meg kell röntgeneznem a férjét... — Ez teljesen felesleges doktor úr! Én magának mindent el tudok mondani, keresztül-kasul látok rajta! ★ — Az rendben van, hogy a feleségemé az utolsó seó, de miért nem az az utolsó szó? — sóhajt fel egy nős férfi. (A. L.)-j £rr KÉP SZÖVEG NÉLKÜL (Neues Deutschland) GÁNCSOKRA; Még világos volt, amikor az elsőosztályos Icko haza­tért az iskolából, és a gye­rek úgy odavágta a táská­ját, mintha már az érettsé­gin is túl lenne. Az anyja megcsókolta, leültette vacso­rázni, aztán bement a hall­ba. Igen, a mama és a papa a televíziót nézik, amíg ne­ki, Iskónak, meg kell enni két túrósbatyut és egy üveg aludttejet. Utána még valami akácmézet is. A szokásos esti tortúra. És a hallban nem szabad enni... Amíg Icko a konyhában töltötte a száműzetését, a mama és a papa a televíziót nézték. A képernyőn föl­tűnt egy miniruhás leányzó, ott várakozott egy szökőkút mellett, és kis idő múlva egy hosszú hajú fiú közelí­tett felé. Már-már kezet fogtak, amikor elsötétült a képernyő, mintegy szándé­kosan a találkozás pillana­tában. A papa fölugrott, megnyomta az egyik gom­bot, de a kép nem volt se­hol. — Látod, most elrontot­tad! — vádaskodott az asz- szony. — Már mondtam ne­ked, ne nyúlj ahhoz, amihez nem értesz. A legérdekesebb résznél rontottad el. — Te is csak egyvalami­hez értesz! — mérgelődött a papa. — És veszek egy jó, hibátlan készüléket, te hoz­zányúlsz azzal a suta kezed­del, és elrontod. Másoknál a férfiak kezelik a televíziót, és az hiba nélkül működik hónapokon át. Hát most néz^ zed a .filmet, ha nincs más dolgod. — A televízió működött is, de te nem értesz hoz­zá, és odanyúltál, ahová nem kellett volna. Más fér­fiak értenek a készülékhez, de te... Tudhatnád, hogy az a gomb nem a képbeál­lító, hanem a fényszabályo­zó, érted! Most nézd kép­zeletben a televíziódat. Legkevesebb két hét, amíg megcsinálják. De az a tele­vízió, amit te veszel, csak ennyi ideig működik. Más férfi, ha megvesz valamit, kipróbálja, kiválasztja, nem szórja ki a pénzt az abla­kon. De a mi mosógépünk zörög, a porszívónk sem működik, magam verem ki a gangon a port, a ventillá­tor pedig ott áll az ablak­ban az árnyékban, mint va­lahai füleit lógató szamár. — Egy olyan háziasszony­nak, mint te, betonacélból kéne minden gépet csinál­ni, de tán még azt is el­rontanád. Nem tudsz bánni velük, nincs hozzá eszed. Tudhatnád, hogy ez nem rokka, hanem gép, ismere­tet, technikai érzéket kíván. Névnapodra is egy aranyárát kapták de te azt is elhagy­tad. — Mivel nekem nem tet­szett, és vettem egy mási­kat. Látod, mennyit szenve­dek veled. óh istenem, meddig lehet ezt tűrni. A televízió javítása csak pénz­kérdés. De te magad is le­hetetlen alak vagy — sírt^ el magát a mama. -■* Ebben a pillanatban, még ipajszolva, bejött Icko, és mogorva képet vágott. — Már megint ez a per­patvar! Nem illik. — Fiacskám, elromlott a televízió. Az apád .. Icko egy pillanatra elcsou dálkozott, majd a csillár kapcsolójához lépett, meg­nyomta, és megszólalt: — Nincs villany. A szülők ünnepélyes áb_ rázattal egymásra néztek, majd könyörgő tekintettel r fordultak a csillár felé. >1 Migray Ernőd fordítása | .í r TÉLI AUTÓÁPOLÁSI ÉS ALVÁZVÉDELMI CIKKEK BEMUTATÓJA. ÁRUSÍTÁSSAL. SZAKTANÁCSADÁSSAL OKTÓBER 21—22—23-ÁN, GYÖNGYÖSÖN. ^ A FÓ TÉRI PARKOLÓBAN; ________________ OK TÓBER 26-27-28-ÁN EGERBEN, AZ UNICORNIS SZÁLLÓ MELLETTI PARKOLÓBAN. Minden érdeklődőt szeretettel várunk I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom