Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-20 / 246. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 20., kedd Cél: a társadalom valamennyi alkotó erejének összefogása Politikai rendszerünk fejlődésének útja NEM VÉLETLENÜL használják mind gyakrabban a politikai Viszonyok, a különféle intézmények és szervezetek működésének elemzői a politikai rendszer kifejezést. Az élet tapasztalatai ugyanis arról tanúskodnak, hogy a különböző politikai intézmények és szervezetek tevékenysége között szoros kapcsolódás, összefüggés, kölcsönhatás van. Ha működésük hatásfokát tovább akarjuk javítani, ettől a ténytől a legkevésbé sem tekinthetünk el. Hiszen amikor például a szakszervezet társadalmi szerepének vagy az ifjúsági szövetség befolyásának a növelése került napirendre, azt kellett tapasztalni: törekvéseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha ezzel párhuzamosan más intézmények és szervek munkájának tartalmát és módszereit is tovább csiszoljuk, finomítjuk. Egyedül, a politikai rendszer egészéből kiragadva nem megy a jobbítás — sem országosan, sem helyileg. Sőt, mindinkább meggyőződhetünk arról, hogy az intézményeken és szervezeteken túlmenően a politikai rendszer más összetevőit is számításba kell venni. így fordul fokozott figyelem újabban a politikai kultúra, tudás, műveltség, a közéleti cselekvést szabályozó írott és íratlan normák, szabályok, elvek felé. A politikai viszonyok fejlesztésének egyik lényeges elemévé vált tehát e rendszersí emléletű megközelítés, a politikai élet különféle tényezőinek együttes számbavétele és tökéletesítése. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, mintha e tényezők a fejlődés során immár egyre jobban összeolvadnának. Éppen ellenkezőleg: az élet ezek szerepének jobb, pontosabb elhatárolását tűzte napirendre. Vagyis ahogy mondani szoktuk: mindegyik a maga rendeltetésszerű feladatát lássa el, s óvakodjék a teendők bármifajta átvállalásától avagy mások munkastílusának másolásától. Nem jobban, hanem rosszabbul működik a politikai rendszer, ha például a párt- szervezet magára vállalja a szakszervezet vagy a tanács teendőit, ha a szakszervezet csak nevel, de nem véd érdeket, ha a KISZ,„kis párt- szervezetet” játszik, vagy a tömegmozgalomban eluralkodik a hivatali munkastílus. Politikai rendszerünk fejlesztésének a jelen körülmények között egyik lényegi eleme, hogy a munkamegosztás és feladatelhatárolás elveinek következetesen érvényt szerezzünk. Ami a fejlesztés tartalmi oldalát illeti, azt tömören úgy foglalhatnánk össze, hogy célunk a szocialista demokrácia további mélyítése és szélesítése a politikai rendszer egészében és valamennyi láncszemében. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában ez általános, átfogó érvényű, mondhatnánk: stratégiai cél. Érvényre juttatásának módja természetesen mindig az adott időszak konkrét feltételeitől és feladataitól függ. A JELEN KÖRÜLMÉNYEK között nincs napirenden intézményrendszerünk valamiféle nagyszabású reformja, újabb intézmények létrehozása sem. Jelenleg a hangsúly a meglevő intézmények munkájának tartalmi javításán, a formális elemek kiküszöbölésén, az itt rejlő tartalékok kiaknázásán van. Ez persze nem azt jelenti, mintha sehol semmiféle szervezeti változásra ne kerülhetne sor. Bizonyos területeken elképzelhetők ilyen lépések is, de egészében véve most nem új formák keresése, hanem a jelenlegiek hatékonyságának növelése az időszerű. A demokratizmus elmélyítése politikai rendszerünkben összetett, több irányú teendőket foglal magába. Talán egy régi jelszóval lehetne sűrítetten érzékeltetni ezeket: a „néppel a népért összefogva" szavakkal jelölt cél érvényre juttatásához keressük a mai körülmények között legjobban megfelelő utakat, módokat, eszközöket, Ebben most az egyik legfontosabb, hogy politikai rendszerünk keretei között tovább fokozódjék a dolgozó tömegeknek a döntések előkészítésébe és meghozatalába való bevonása. A döntéshozatalban történő részvételhez a párt-, állami és mozgalmi- élet különböző területein nem kevés forma és fórum áll rendelkezésre. Annál eredményesebb és demokratikusabb ezek működése, minél nagyobb gondot fordítanak az ott résztvevők érdemi tájékoztatására, valóságos döntési alternatívák előferjesztésére, minél inkább biztosított a megvitatás lehetősége, érvényesül a kritikai és vitaszellem. El kell érnünk, hogy lehetőség szerint ne szülessék — legalábbis nagyobb horderejű — döntés az érdekeltek és érintettek véleményének előzetes meghallgatása, megismerése nélkül. Nem működhet eredményesen a politikai rendszer egyetlen láncszeme sem a tömegek bizalmát élvező, hozzáértő tisztségviselők hálózata, a jól képzett, szakszerű tevékenységre képes apparátus nélkül. A fejlődés e gárdának nem a gyengítését, hanem erősítését igényli — párhuzamosan a működésük felett gyakorolt társadalmi ellenőrzés további elmélyítésével. A közvetlen kontroll ebben éppoly fontos, mint a választott testületek, a képviseleti szervek részéről történő számonkérés. A számadási kötelezettség lelkiismerete? teljesítése, a választók észrevételei nek’_ gondos hasznosítása az egyik legfőbb mutatója napjainkban annak, hogy mennyire érvényesül a tisztségviselők munkájában a valódi, tartalmi demokratizmus. MINDEZ AZÉRT IS fontos, mert a demokratizmus elmélyülése révén válnak képessé politikai intézményeink a különböző társadalmi csoportok kÖ2ös, illetve sajátos érdekeinek pontosabb, érzékenyebb kifejezésére. Nagy társadalmi energiák szabadulhatnak fel és hasznosulhatnak, ha politikai rendszerünk eredményes működése révén optimális hatásfokkal megy végbe az érdekek rangsorolása és egyeztetése, s ennek eredőjeként végül is a társadalom legfontosabb érdekei jutnak érvényre. Az ilyen tartalmú érdek- összehangolás ad alapot ahhoz, hogy politikai rendszerünk sikerrel teljesítse egyik legfőbb funkcióját: a társadalom valamennyi alkotó erejének összefogását, egyesítését céljaink valóra váltására. E feladat teljesítése lehet leginkább a mércéje annak, jó úton haladunk-e politikai rendszerünk alkotóelemeinek tökéletesítésében, munkájuk tartalmi fejlesztésében. Gyenes László NAGYGOMBOSON Tej diszkózenére Makó Lajos műszakvezető a következő szállítmány zsírtartalmát vizsgálja (Szabó Sándor képriportjaj A Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagygombosi tangazdaságában 1978-ban adták át a 80 millió forintos költséggel készUlt Holstein-fríz szarvasmarhatelepet. Kanadából importált üszőkkel — melyek 5600—5800 liter tejet adnak évente — Indult meg a tejtermelés, s ma az ezres állomány fele már keresztezett a Jól bevált magyar fajtával. Felvételeink a tejtermelő nagyüzem munkájába nyújtanak bepillantást. Azt mondják — diszkózenére jobban tejelnek a tehenek A Bou-Matic rendszer üveg- tartályain keresztül Is lehet ellenőrizni a hozamot A hét öröme-gondja Csányban Van már napközi, de hiányzanak a já utcák Sok a földes utca Csány- ban, a tanács ezen szeretne változtatni. Tavaly sínre is tették az ügyet, megállapodván a vámosgyörki Barátság Termelőszövetkezet vezetőivel, hogy most októberben a pályafelújításokból kikerülő zúzaléklkövet a faluba szállítják. Múlt hét végén viszont a szövetkezet lemondta az üzletet, szállító- kapacitás szűkében. — És most? — Hát igen, az előttünk álló hét legnagyobb gondja, hogy rendezzük az 500 tonnányi kő ideszállítását — jegyzi meg Csiszár József tanácselnök, akinek ajtaján hétfőn reggel a hivatallkez- dés perceiben kopogtattunk. — Éppen a Betonútépítő Vállalathoz indulok, amely készségesnek mutatkozott, hogy e heti szabad szombatján kisegít bennünket a bajból. Ma egyeztetjük a szállítási tervet. Sorrend: Rákóczi út, Táncsics utca, és ha kapunk még további kétszáz tonna zúzalékot, akkor az Úttörő úttal fejeződik be a program. Mint megtudtuk: öröm is, gond is Csányban a szeptember elején megnyílt iskolai napközi otthon, amely 140 százalékos kihasználtsággal kezdett. Az egészség- ügyi, műszaki alapfeltételeket biztosították, a működtetéshez van kellő munkaerő, csak éppen a nevelő béralapja hiányzik. Kedden Morvái István vtrtitkár emiatt utazik Gyöngyösre a járási hivatalhoz. A héten tisztázza a községi tanácsvezetés az esedékes tanácstagi beszámolók rendjét is! Ferencz Jenő pártszervezeti titkárral, valamint Bötös Sándor községi népfronttitkárral nagyjából egyeztettük a napokat, és abban is megállapodtunk, hogy a 35 körzet beszámolóit két hét leforgása alatt bonyolítják le. — Van még egy fontos feladatom — mondja később a tanácselnök. — A végrehajtó bizottság ülésére kell előkészítenem a községben végzett társadalmi munkák jelentését. Azt hiszem, örömmel nyugtázza majd mindenki, hogy három év alatt 18 forintról 265 forintra sikerült feltornáznunk Csányban az egy főre jutó társadadmi munka éltekét, további 120 éter forintot pedig a helyi lakosoktól, intézményektől készpénzként kaptunk. A Búzakalász Termelőszövetkezetben Rai György elnökkel váltottunk szót. Elmondotta, hogy vasárnap sem siettek a gépek, így e hét végére betakaríthatják a még lábon álló 200 hektárnyi kukoricát, ami 50 mázsa átlagterméssel fizet, a hó utolsó napjáig pedig végeznek 1200 hektár búza- és árpavetésükkel. Gond ugyanekkor, hogy a talaj- munkákhoz nem kapnak erőgépet. Pedig két új megrendelt MTZ-re is nagy szükség lenne... (moldvai/) A társadalmi munka kitüntetettje Egyszerűen, szépen élni A Volán 4. számú Vállalat üzemszervezőjével, Tóth Józseffel beszélgetünk. Életút járói, a múltról, jelenről. Munkájáról, s a megbecsülésről. Népi ellenőri tevékenysége elismeréséként a közelmúltban vette át a Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt. Higgadt, magabiztos ember benyomását kelti. Válaszaiból úgy tűnik, mindig tudta, mit akar. — Paraszti családba születtem — mondja. — Az apám ugyan hentes és mészáros szakmát örökölt a nagyapámtól, de a mesteremberből aztán földműves lett, elszegényedtünk. így amikor kikerültem az iskolapadból, a Heves megyei Építőipari ' Vállalatnál kopogtattam. Szakmám, végzettségem nem lévén, hát segédmunkásiként, akkor igen kevés keresetért húz-- tam le a napi nyolc órát. A következő évben már betanított gatterffirés zésként a felnémeti fűrészüzemben láttam lehetőséget a jobb megélhetésre. Itt már nemcsak a napi munkával törődtem, hanem mint az üzemi bizottság, tagja, színjátszó csoportot szerveztem. Majd jött a katonaság. Leszerelés után gépkocsivezetői engedéllyel a kezemben az aktkori 32-es AKÖV-nél, a jelenlegi vállalatomnál jelentkeztem — fel is vettek. — Szerettem a volánt, de a tanulás, az ismeretszerzés vágya nem hagyott békén. Már elmúltam húszéves, amikor elvégeztem a dolgozók gimnáziumát, majd még ugyanebben az évben forgalmi tiszti vizsgát tettem. Megváltam a sofőrködés* től, s közúti ellenőrként folytattam a munkám. Majd 1970-ben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola forgalmi üzemi szakos hallgatója lettem. Tóth József a vállalat szervezési osztályán már hat éve szakszervezeti bizalmi, társadalmi népi ellenőr, a Volán Tröszt szervezési bizottságának tagja. Munkája elismeréseként 1975-ben megkapta a Kiváló Dolgozó kitüntetést, öt év múlva -pedig a tízéves szolgálatért Honvédelmi Érdeméremmel tüntették ki. — Hogyan tud eleget tenni ennyi feladatnak?-— Szervezés az egész. Érdekel, kivel, mi történik, ott segítek, ahol tudok. Nem ismerek kis ügyet. A népi ellenőrzésben többször vezettem csoportot. Az alap- vizsgálatok különösen sok időt, alapos munkát igényelnek. Csak néhány példát: a ruházati szövetkezetnél az üzemszervezést, az Öntödei Vállalat egri gyárában a műszakfejlesztési feladatok végrehajtását ellenőriztük. Legutóbb az energiagazdálkodás területén végeztünk utóvizsgálatokat az egri általános iskolákban. A -hibák persze bekerültek a jegyzőkönyvekbe, de mindenütt az volt a szándékunk: éreztek, segíteni akarunk. Töb{? javaslatot is tettünk, s ezek később javarészt meg is hozták az eredményeket. Tavasszal a NEB egyhetes velencei továbbképzésén vettem részt. Olyan szakmai „fogásokat” ismertem meg amelyek könnyíthetdk, ugyanakkor sikeresebbé tehetik az ellenőr munkáját. — A kitüntetés nagy elismerés. Igen jólesik. Én különben az a fajta ember vagyok, aki egy jó szónak, egy igaz baráti kézfogásnak is örül... — Szabad idejét, ha van, mivel tölti? — Szeretek élni — mosolyog. — Olyan, otthont teremtettem, amire mindig vágytam. A feleségem is dolgozik, a srácok tanulnak, segítenem kelL Az apámról maradt rám, hogy nagyon szeretek főzni. Hat- százötven négyszögöl szőlőt művelgetünk. Most, a szüret idején a barátok szívesen jönnek, dolgozunk, miközben rotyog a bográcsban ’ a gulyás. — Mit szeretne még elérni? — Ügy hiszem, boldog embernek mondhatom magam. Sikerült megvalósítani a kitűzött célokat. De hogy mégis mit? A gyermekeim útját egyengetni, hogy nekik könnyebb legyen. Egyszerűen szépen élni. Kéll ennél több ... ? Tereny Andrea
