Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 244. szám ARA: 1981. október 17., szombat 1,80 FORINT HUSZONNÉGYEN HEVES MEGYÉBŐL Ma tartja VII. országos értekezletét a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Ma Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság előadóter­mében a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1664 üzemi, in­tézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében csaknem 700 küldött és számos meghívott részvételével munkához lát a baráti társaság VII. országos értekezlete. Az MSZBT leg­főbb fóruma megvitatja a legutóbbi országos értekezlet óta eltelt fél évtizedben végzett barátsági munka eredményeit, s a népeink barátságának, együttműködésének erősítésén munkálkodó tömegmozgalom további feladatait. A küldöttek előre kézhez kapták az országos elnökség Tények és ada­tok címmel összeállított írásos számvetését arról: a párt irá­nyításával hogyan sikerült valóra váltani az előző országos értekezleten elfogadott programot. Az országos értekezleten Heves megyét huszonnégy küldött képviseli. A delegációt Kiss Sándor, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának osztályvezetője vezeti. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Baráti szövetségben A mai napon, Budapes­ten, 1664 tagcsoport képvi­seletében 700 küldött ül össze tanácskozni a ma­gyar—szovjet barátsági munkáról. Az MSZBT or­szágos értekezletén me­gyénket 24 küldött képvi­seli. Az értekezlet minden bizonnyal feltérképezi a barátsági munka eddigi eredményeit, s felvázolja azokat a teendőket, ame­lyek megvalósításával még szorosabbra fűződnek a né­pek kapcsolatai. Megyénkben jelenleg 76 tagcsoport működik. Mun­kájuk igen széles körű, a baráti találkozók szerve­zésétől, a kiállítások ren­dezéséig, a nyelvoktatástól a vetélkedők megtartásá­ig rendkívül sok minden­re kiterjed. Mégis az az örvendetes, hogy a baráti kapcsolatok ápolása, azok elmélyítése nem csupán a tagcsoportok feladata, ha­nem tevékenyen részt vál­lalnak belőle megyénk ipa­ri, mezőgazdasági üzemei, oktatási, közművelődési in­tézményei és még sorol­hatnánk bőven tovább. A különböző találkozók, ta­pasztalatcserék igen hasz­nos szerepet töltenek be abban, hogy a kollektívák megismerkedjenek egymás munkájával, életével, de igen jó alkalmat adnak a személyi kapcsolatok kiala­kításához is. Megyénket különösen jó viszony fűz: a testvéri Csuvas iához. Több mint egy évtizede váltak rendszeressé a párt és állami kapcsolatok, a társadalmi szervek között: együttműködés, de sorol­hatnánk bőven azokat az üzemeket, intézményeket is, amelyek szintén rend­szeressé tették a tapaszta­latcseréket, baráti látoga­tásokat, Mindez hozzájárult és a jövőben is hozzájárul a népek közötti őszinte ba­rátság elmélyítéséhez, egy­más munkájának tisztele­téhez, a jó tapasztalatok átvételéhez. Megyénk dolgozóinak, ugyanúgy, mint az ország lakosságának, alapvetően fontos a Szovjetunióval való barátság. szoros együttműködés. Gazdasági életünkben nélkülözhetet­lenek a szovjet nyers­anyag-, energiaszállítá­sok, a különböző világ- színvonalon álló gépek, be­rendezések. Jövőbeni fej­lődésünk továbbra sem képzelhető el a gazdasági, tudományos, technikai együttműködés és segít­ség nélkül. Az MSZBT-tagcsoportok tevékenysége — köztük me­gyénk 76 csoportjáé is — alapvetően fontos a baráti kapcsolatok ápolásában. S természetesen a Magyar— Szovjet Baráti Társaságé is, amely összehangolja a csoportok munkáját. Tevé­kenységük révén még töb­ben, még jobban megis­merhetjük a Szovjetunió, a szovjet nép életét, ám az is igen örvendetes szá­munkra, hogy a hozzánk látogatók is képet nyer­nek rólunk, munkánkról. Mindezekért kívánunk az országos értekezlet résztvevőinek, köztük me­gyénk küldötteinek jó munkát. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amelyen a szak- szervezeti alapszerve­zetek működéséről, az üze­mi, a munkahelyi demokrá­cia érvényesüléséről tár­gyalt. — Különösen a legutóbbi években jelentősen fejlődön hazánkban a szocialista de­mokrácia, sikerrel jártak a szakszervezetek kezdeménye­zései a dolgozók bevonásá­ra a munkahelyi közéletébe — állapította meg jelentésé­ben a SZOT elnöksége. Az üzemi, munkahelyi demok­rácia fejlesztésére négy év­vel ezelőtt hozott párt-, majd MT—SZOT-határozat a fejlődésben új szakaszt nyitott: lényegesen megnöve­kedtek a szakszervezetek feladatai, a korábbinál szé­lesebb körű joggokkal és egyben kötelezettségekkel létrejöttek a bizalmi testüle­tek. A dolgozók ma már fo­kozottan részt vesznek a ve­zetésben, ezért érzékenyeb­bek a munkahelyi problé­mák iránt, és a nehezebb feltételek között is aktívab­ban vesznek részt a felada­tok végrehajtásában. Jakab Sándor, a SZOT fő­titkár-helyettese, a napiren­di pont előadója a legtöbb gondot okozó jelenségek kö­zött említette a még mindig tapasztalható formális jelen­téseket, amikor a demokra­tizmus csak a látszat szerint érvényesül. Annak szüksé­gességéről szólt, hogy na­gyobb mozgásteret kell kap­niuk a vállalati szerveknek a demokratizmus érvénye­sítésében és fejlesztésében. Központilag csak a fejlesz­tés fő irányait kell megha­tározni, a megoldás ho­gyanjában, a helyi, kezdemé­nyezések, kísérletek alkal­mazásában fel kell oldani a formális kötöttségeket, sza­badabb kezet kell adni a vállalati szerveknek. A vitában felszólalt Gás­pár Sándor, a SZOT főtit­kára is. Közéletünk hírei Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára pénteken a KB szék­házában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánk­ban tartózkodó Phoune Sip- raseuth-ot, a Laoszi Forra­dalmi Néppárt Politikai Bi­zottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettesét, külügyminisztert. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter és Zegnál János, hazánk vientianei nagykövete. Jelen volt S. Souban, a laoszi külügyminisztérium főtit­kára. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székha zában fogadta Kurt Hagert. a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Je­len volt Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykö­vete. ★ Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára pénteken meg­beszélést folytatott Johann Steinerrel, Ausztria Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága titkárságának tag­jával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozó során vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet, mindenekelőtt az európai béke és biztonság, továbbá a fegyverkezési haj­sza megfékezésével össze­függő időszerű kérdésekről Áttekintették az MSZMP és Ausztria Kommunista Párt­ja közötti kétoldalú kapcso­latokat. Lakótelepi déleló'tt Kismamák, kisgyermekek, épitők, öregek. Egy lakótelep délelőtti életének mozzanatait mutatja be az egri Csebokszá ri-lakótelep példáin Kőhidi I mre képriportja lapunk 7. ol­dalán ISMÉT MEGNYÍLT AZ EGRI KÉPTÁR Mesterművek a XVI., XVII., XVIII. századból Faun és nimfa, Sirató an­gyalok, Alvó lány az an­gyallal, Miguel, March, Dos- so Dossi, Felice Brusasorci, ismerős alkotások és alkotók mindazok számára, akik va­laha is figyelmes szemmel jártak körben az Egri Kép­tárban. Nos, mától újra gyönyörködhetnek a látoga­tók e kincsekben. Befeje­ződtek ugyanis az egri vár­múzeumban elhelyezett kép­tár egy esztendeig tartó re­konstrukciós munkálatai. A tárlat anyaga lényegé­ben a régi, ám átrendezet- ten, s a megújított falak közt természetesen mara­dandóbb élményt kínál. Az érdeklődők XVI., XVII., XVIII. századi olasz és né­metalföldi, valamint XVIII. és XIX. századi osztrák, ma­gyar festők munkáit láthat­ják. A legjelentősebbek kö­zül néhány: Hedrick Terb- rugghen Pipára gyújtó fiú, Szent Teréz az angyallal, Barabás Miklós Pyrker László, egri érsek. A tatarozás során a kép­tár az eddigi hét és fél szo­ba helyett kilencre bővült. Mód van így arra, hogy nem­csak a festményekkel, de a gyűjtemény történetével és dokumentumaival is megis­merkedhessenek a nézők. Szintén újdonság, hogy is­mét bemutatják Kovács Mi­hály XIX. századi egri fes­tő akvarelljeit. Az átadási ünnepséget pénteken délután tartották, ezen — többek között — megjelent: Búzás Lajos, a megyei ta­nács művelődésügyi osztály- vezetője, Pócs János, az MSZMP Eger Városi Bizott­ságának osztályvezetője és Kalmár Péter, Eger Város Tanácsának általános elnök- helyettese. A megnyitó beszédet dr. Bodnár Éva művészettörté­nész, a Nemzeti Galéria osz­tályvezetője, a tárlat rende­zésének irányítója mondta. Az egri Dobó István Gim­názium kamarakórusát ócs­kái György vezényelte. Sikerrel teljesítenék tízéves iejlesztési programjukat Megkezdődött az ipari szövetkezetek kongresszusa Csaknem 300 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében, 471 küldött részvételével pénteken az Építők Székhá­zában megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa, amely értékeli, megvitatja az előző kongresszus óta végzett munkát, és kijelöli az új, megváltozott követelményekhez Igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Havasi Fe­renc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Jelen voltak a minisztériumok, a társa­dalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok kép­viselői is. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának koráb­ban kiküldött írásos beszá­molójához Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbe­li kiegészítést. Mindenekelőtt elmondotta, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel telje­sítették tízéves fejlesztési programjukat. A jelenleg működő 867 ipari szövetke­zet, 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat által lét­rehozott termelési érték az - V. ötéves tervidőszak végé­re csaknem 70 milliárd fo­rint volt. A szövetkezetek az ország ipari termelésének 6—7 százalékát adják. A ha­zai lakosság ellátásában a szövetkezeti ipar cikkeinek részaránya megközelíti a 20 százalékot. A szövetkezetek jelentős részt vállEiltak a hiánycikkek csökkentéséből is. Az állami vállalatok ter­mékszerkezet-korszerűsítése során eredményes együttmű­ködés alakult ki a munka- megosztásban, a szövetkeze­tekben gazdaságosan előál­lítható alkatrészek, berende­zések, részegységek gyártá­sának átvállalásával. Az ipari szövetkezetek ter­melése az elmúlt időszak­ban gyorsabb ütemben nőtt, mint az állami iparé. Ez jórészt a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazko­dásnak és a szövetkezetek sajátos, kisebb eszközigényű termelésének eredménye. Megmutatkozik ez az export növekedésében is. Az V. öt­éves tervidőszakban a nem rubelelszámolású kivitel 58 százalékkal emelkedett, a szocialista országokba a szö­vetkezeti exporttermékek­nek csaknem 60 százaléka került. A vitában felszólaló kül­döttek beszámoltak saját szö­vetkezetük eredményéről, fejlődéséről, a problémákról. Elmondották egyebek közt, hogy a szövetkezeteknek megnövekedett feladataik el­látásához az eddigieknél na­gyobb gondot kell fordítani­uk a tervszerű, céltudatos műszaki fejlesztésre. Többen szóltak ehhez kapcsolódva az ipari kooperációk kedve­ző, a korszerű műszaki szín­vonal meghonosítását előse­gítő hatásáról. A beszámolót széles körű vita követte, amelyen fel­szólalt Havasi Ferenc is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom