Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 15., csütörtök * 5. MONGÓLIA Egy kiállítás képei A mongol népi forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére hazánkban mongol kulturális események zajlottak, amelyeken a mongol zene-, tánc- és filmművészet egyaránt reflektorfénybe került. A rendezvények sorát A mai Mongólia című fotókiállítás nyitotta meg. A gazdag anyagával csalogató kiállítást a budapesti Pataky István Művelődési Központban rendezték meg. A képeket szemlélve a látogatók megismerkedhetnek e távoli szocialista ország jelenével, nyomon követhetik az elmúlt hat évtized eredményeit. Vadregényes mongol tájak, a magyar szem számára szokatlan műemlékek, új ipari létesítmények és kulturális intézmények láthatók a csaknem száz kiállított képről. JUGOSZLÁVIA flz „usztasa-Himmler” kiadatásáról Eléri-e az igazságszolgáltatás keze Andrija Artuko- vicot, a II. világháború egyik leghirhedtebb háborús bűnösét, akinek ténykedése nyomán százezreket gyilkoltak meg 40 évvel ezelőtt ? Ügy tűnik, erre most minden remény megvan, ugyanis az illetékes amerikai hatóságok korábbi, a háborús bűnösök kiadatásáról hozott határozatát most a bevándorlók kérelmeit intéző bizottságban is megerősítették. Artukovic- nak egyetlen lehetősége maradt: fellebbezhet a törvényszékhez, de így is kevés az esélye, hogy a kiadatást elkerülje. A ma 81 éves Artukovic 1948 óta él az Egyesült Államokban. A törvénycikkelyt, amely eddig kiadatását lehetetlenné tette, az USA törvényhozó testületé törölte a bevándorlási törvényből. Artukovic bűnlajstroma hosszú. A háborús bűnös az úgynevezett független hor- vát állam belügyminisztere volt. öt terheli a felelősség 750 ezer szerb, horvát, muzulmán, cigány és 20 ezer zsidó likvidálásáért. Koncentrációs táborokat állíttatott fel, rendeleteket hozott a „fajtisztaság", a horvát nép „árja kultúrájának" védelmében, a zsidó tulajdonok elkobzásáról. Az „usztasa-Himmlert”, ahogy a New York Times nevezte, 1945-ben háborús bűnössé nyilvánították, de a náci rendszer bukása után Ausztriába. majd Svájcba menekült, végül hamis útlevéllel az Egyesült Államokban kötött ki. SZOVJETUNIÓ Haranori szénfejtés (Fotó: TASZSZ—APN—KS, F. Masecs felvétele) A haranori külszíni szénfejtés Hatalmas exkavátor rotorja halad egyenletesen a szénrétegben. Mellette azonos ritmusban dolgozik egy másik exkavátor a vasúti vagonok berakodásán. Mindez a csitinyi területen (a Baj- kálon túl) a Szovjetunió egyik legnagyobb, olcsó, külszíni fejtésénél látható Ha- ranorban. Az alig tíz évvel ezelőtt üzembe helyezett külszíni fejtés termelését évi 4,5 millió tonnára tervezték. Az élet azonban változásokat követelt. A Bajkálon túli területeken rohamos ütemben fejlődik az ipar és a mező- gazdaság, egyre több ipari létesítmény és lakóépület emelkedik. Mindez természetesen növeli az energiaigényt. A szénkitermelés növelése érdekében a haranori bányászok új, a munkatermelékenységet növelő módszereket vezettek be. Az erőfeszítések eredményeként az évi kitermelés elérte a 6,5 millió tonnát. Az itt fejtett szén fő felhasználója 1985-ben az ötéves terv végén már áramot termelő haranori hőerőmű lesz. LENGYELORSZÁG Az ellátás gondjai VIETNAM Nomádok letelepítése Észak-Vietnam területének háromnegyed részét erdő borítja. Képünkön: erdőirtás Song-Lo-nál, Thanh Hoa tartományban Vetésre készítik elő a rizsfőidet An Bien körzetben, Kien Giang tartományban (Fotók: VNA—MTI—KS) .immár vagy egy éve, hogy Lengyelországról tudósító cikkek illusztrációjául olyan fotók szolgálnak, amelyeken üres élelmiszerboltok vagy az üzletek előtt kanyargó végtelen sorok vannak. Hogy mi is okozta a lengyel éle!L miszerboltok szinte teljes kiürülését, arra nehéz röviden válaszolni, mivél nem egy okról van szó. Tény az, hogy a jelenlegi szinte ka- tasztrófáÜs helyzet kialakulásának „alapja” az a végzetesen elhibázott gazdaságpolitika, amelyet az elmúlt évtizedben folytattak az országban — különösen az élelmiszergazdaság területén. Ismeretes: a lengyel mezőgazdasági terület vagy nyolcvan százalékán alacsony gé- pesítettségű törpebirtokon gazdálkodnak. (Az átlagos birtoknagyság 5 hektár körül van.) Korábban nem szorgalmazták a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezését, de ugyanakkor nem részesítették megfelelő támogatásban az egyéni parasztokat sem. Hozzájárult a mezőgazdasági válság kialakulásához a valóságtól elszakadt felvásárlási és fogyasztói árrendszer is. Mindehhez járult az élelmiszerfeldolgozó ipar elhibázott fejlesztési stratégiája — a törpebirtok mellett nagy élelmiszeripari kombinátokat akartak létrehozni, s eközben bezárták a helyi kisüzemeket. Végül, s nem utolsósorban a megelőző három évben igen -kedvezőtlen volt a mezőgazdaság számára az időjárás Lengyel- országban. Az utóbbi egy év további visszaesést hozott élelmiszertermelésben, Ennek okai többek között a mezőgazda- sági gépek, alkatrészek, üzemanyag, a műtrágya és a takarmányok hiányában keresendők, valamint az ún. „Paraszt Szolidaritás” létrejöttében. Ez a szervezet, amely mint érdekvédelmi csoportosulás jött létre, végső soron -az áruvisszatartás és a feketepiac fedőszervévé lett. A felvásárlás fellendülését akadályozza .természetesen az is, hogy a parasztok attól tartanak: a termékeikért 'kapott pénzért, nem jutnak a boltban a kívánt cikkekhez. Az elmúlt egy évben Lengyelországban a pénzkibocsátás nagymértékben meghaladta az árufedezetet. (Ennek oka elsősorban a Szolidaritás mértéktelen bérkövetelésedben keresendő.) A pénzfelesleg — a változatlanul irreális árrendszer mellett — a féktelen felvásárláshoz vezetett. Kiürültek a boltok, s a kormányzat kénytelen volt szinte minden közszükségleti cikkre bevezetni a jegyrendSízert. Lengyelországban bíznak abban, hogy a kedvezőbb gabonatermés, a jó cukorrépahozamok, a nyáron betakarított és feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék megjelenése némileg enyhített a piaci feszültségeken. Miklós Gábor Egy jó évtizede Vietnam északi területein kereken 340 ezer család még égetéssel teremtett irtásokon gazdálkodott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy felégették az őserdő egy darabját, majd a hamuval ily módon megtrágyázott földbe hegyi rizst, maniókát, tököt és zöldségeket ültettek. Két-há- rom aratás után a föld kimerült, a nomád parasztok tovább vándoroltak és egy másik erdőrészt égettek fel. Mintegy 12 éve megkezdték a nomadizáló népesség letelepítését. Azóta az erdőége- tők száma mintegy 60 ezer családra csökkent. Vietnamban 68 nemzeti kisebbség él, amelyek az 55 milliónyi népességnek mintegy 15—16 százalékát teszik ki. Az alkotmány teljes egyenjogúságot biztosít számukra és minden állami és társadalmi intézményben képviselve vannak. A kormány különböző kedvezményekkel nagy gondot fordít támogatásukra. Észak-Vietnamban sikerült az írástudatlanságot nagy részben felszámolni. Ebben jelentős szerepük volt a vidéki központokban a nemzetiségi fiatalok számára berendezett iskoláknak, ahol az általános műveltségen kívül mezőgazdasági és állat- tenyésztési tudnivalókra is oktatták őket. A legelmaradottabb vidékeken az oktatási és egészségügyi intézmények egész hálózatát építették ki. Kis erőművek gondoskodnak a falvak energiaellátásáról. Az utóbbi 12 évben letelepedett, kereken 280 ezer család számára 100 ezer hektár földet tettek megmű- velhetővé: több mint a felén öntözhető, teraszos rizsföldeket rendeztek be. Jelentős ipari üzemeket is telepítettek ide, a többi között az ország legnagyobb acél- és hengerművét. Dél-Vietnam felszabadítása után a párt és a kormány nemzetiségi politikáját erre az országrészre is kiterjesztette. Példa erre Dák La falu, Kon Tűm megyei székhelyétől északra, a központi felföldön. 1976-ban indult itt a program a nomadizáló törzsek letelepítésére. A Dák La folyó völgyében létesült hasonnevű falunak több mint 4000, különböző nemzetiségű lakója van. A 840 család valamennyiének kis háza van, ezer négyzetméteres kerttel. Dák La így önmagát látja el élelmiszerrel. Az első kőházakban egészségügyi intézményeket helyeztek el, 1400 fiatal látogatja az iskola 1— 8. osztályát. Dél-Vietnamban még különösen sok a teendő a nemzeti kisebbségek érdekében. Az oktatásügyet például az ország egyéb területeinek színvonalára kell emelni. El kell látni a lakosságot elegendő ivóvízzel, elektromos energiával és fogyasztási cikkekkel. A legtávolabb fekvő vidékeket utakkal kell csatlakoztatni az ország központjaihoz. ff—íNDK A Halberstadti Dóm kincsei A Magdeburg megyei Halberstadt templomának drágaságai messze földön híresek. Maga a templom sokat szenvedett a háborús pusztításoktól, egyike annak a tíz igen jelentős egyházi építménynek, amelyek majdnem teljesen rommá váltak. A templom helyreállítására jelentős anyagi eszközöket fordított az NDK. A Halberstadti Dóm művészettörténeti értékű kincseit bel- és külföldi látogatók tízezrei tekintik meg évente. Egyházi múzeuma a legnagyobbak közé tartozik az országban. A gyűjteményben különféle liturgikus használati tárgyak szerepelnek, ezenkívül oltárképek, kéziratok, faliszőnyegek, egyházi öltözetek nagy bőségben és gyönyörű művészi kidolgozásban. A kincseket 1959 óta látogathatja a nagyközönség. A gyűjtemény alapját 1205-ben Kon- rád püspök vetette meg néhány különösen értékes, szép darabbal. A szebbnél szebb szőnyegek és egyházi ruhák a XII—XVI. századból valók. Az arany fonallal és gyönggyel hímzett — kultúrtörténetben is ritkaságszámba menő — textíliák száma megközelíti a százat. Van közöttük olasz bársonyból, szíriai damasztból, kínai selyemből, velencei aranybrokátból készült. A szebbnél szebb arany- és ezüsttárgyak közül is kiemelkedik a XII. századból való ezüst domborműves bizánci áldozótányér. összeállította: Gyurkó Géza Képeink a kiállításról * (Hauer Lajos felv. — KS)
