Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. október 15., csütörtök * 5. MONGÓLIA Egy kiállítás képei A mongol népi forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére hazánkban mon­gol kulturális események zajlottak, amelye­ken a mongol zene-, tánc- és filmművészet egyaránt reflektorfénybe került. A rendez­vények sorát A mai Mongólia című fotóki­állítás nyitotta meg. A gazdag anyagával csalogató kiállítást a budapesti Pataky Ist­ván Művelődési Központban rendezték meg. A képeket szemlélve a látogatók megis­merkedhetnek e távoli szocialista ország je­lenével, nyomon követhetik az elmúlt hat évtized eredményeit. Vadregényes mongol tájak, a magyar szem számára szokatlan műemlékek, új ipari létesítmények és kul­turális intézmények láthatók a csaknem száz kiállított képről. JUGOSZLÁVIA flz „usztasa-Himmler” kiadatásáról Eléri-e az igazságszolgál­tatás keze Andrija Artuko- vicot, a II. világháború egyik leghirhedtebb hábo­rús bűnösét, akinek tény­kedése nyomán százezre­ket gyilkoltak meg 40 év­vel ezelőtt ? Ügy tűnik, erre most minden remény megvan, ugyanis az illetékes ame­rikai hatóságok korábbi, a háborús bűnösök kiadatá­sáról hozott határozatát most a bevándorlók kérel­meit intéző bizottságban is megerősítették. Artukovic- nak egyetlen lehetősége maradt: fellebbezhet a tör­vényszékhez, de így is ke­vés az esélye, hogy a ki­adatást elkerülje. A ma 81 éves Artukovic 1948 óta él az Egyesült Államokban. A törvénycik­kelyt, amely eddig kiada­tását lehetetlenné tette, az USA törvényhozó testületé törölte a bevándorlási tör­vényből. Artukovic bűnlajstroma hosszú. A háborús bűnös az úgynevezett független hor- vát állam belügyminiszte­re volt. öt terheli a fele­lősség 750 ezer szerb, hor­vát, muzulmán, cigány és 20 ezer zsidó likvidálásá­ért. Koncentrációs táboro­kat állíttatott fel, rendele­teket hozott a „fajtiszta­ság", a horvát nép „árja kultúrájának" védelmében, a zsidó tulajdonok elkobzá­sáról. Az „usztasa-Himmlert”, ahogy a New York Times nevezte, 1945-ben háborús bűnössé nyilvánították, de a náci rendszer bukása után Ausztriába. majd Svájcba menekült, végül hamis útlevéllel az Egye­sült Államokban kötött ki. SZOVJETUNIÓ Haranori szénfejtés (Fotó: TASZSZ—APN—KS, F. Masecs felvétele) A haranori külszíni szénfejtés Hatalmas exkavátor rotor­ja halad egyenletesen a szénrétegben. Mellette azonos ritmusban dolgozik egy má­sik exkavátor a vasúti va­gonok berakodásán. Mindez a csitinyi területen (a Baj- kálon túl) a Szovjetunió egyik legnagyobb, olcsó, kül­színi fejtésénél látható Ha- ranorban. Az alig tíz évvel ezelőtt üzembe helyezett külszíni fejtés termelését évi 4,5 mil­lió tonnára tervezték. Az élet azonban változásokat követelt. A Bajkálon túli te­rületeken rohamos ütemben fejlődik az ipar és a mező- gazdaság, egyre több ipari létesítmény és lakóépület emelkedik. Mindez természe­tesen növeli az energia­igényt. A szénkitermelés nö­velése érdekében a haranori bányászok új, a munkater­melékenységet növelő mód­szereket vezettek be. Az erőfeszítések eredményeként az évi kitermelés elérte a 6,5 millió tonnát. Az itt fej­tett szén fő felhasználója 1985-ben az ötéves terv vé­gén már áramot termelő haranori hőerőmű lesz. LENGYELORSZÁG Az ellátás gondjai VIETNAM Nomádok letelepítése Észak-Vietnam területének háromnegyed részét erdő bo­rítja. Képünkön: erdőirtás Song-Lo-nál, Thanh Hoa tarto­mányban Vetésre készítik elő a rizsfőidet An Bien körzetben, Kien Giang tartományban (Fotók: VNA—MTI—KS) .immár vagy egy éve, hogy Lengyelországról tudósító cikkek illusztrációjául olyan fotók szolgálnak, amelyeken üres élelmiszerboltok vagy az üzletek előtt kanyargó végtelen sorok vannak. Hogy mi is okozta a lengyel éle!L miszerboltok szinte teljes kiürülését, arra nehéz rövi­den válaszolni, mivél nem egy okról van szó. Tény az, hogy a jelenlegi szinte ka- tasztrófáÜs helyzet kialaku­lásának „alapja” az a vég­zetesen elhibázott gazdaság­politika, amelyet az elmúlt évtizedben folytattak az or­szágban — különösen az élelmiszergazdaság területén. Ismeretes: a lengyel mező­gazdasági terület vagy nyolc­van százalékán alacsony gé- pesítettségű törpebirtokon gazdálkodnak. (Az átlagos birtoknagyság 5 hektár kö­rül van.) Korábban nem szorgalmazták a mezőgazda­ság nagyüzemi átszervezését, de ugyanakkor nem részesí­tették megfelelő támogatás­ban az egyéni parasztokat sem. Hozzájárult a mező­gazdasági válság kialakulá­sához a valóságtól elszakadt felvásárlási és fogyasztói árrendszer is. Mindehhez járult az élelmiszerfeldolgo­zó ipar elhibázott fejlesz­tési stratégiája — a törpe­birtok mellett nagy élelmi­szeripari kombinátokat akartak létrehozni, s eköz­ben bezárták a helyi kis­üzemeket. Végül, s nem utolsósorban a megelőző há­rom évben igen -kedvezőt­len volt a mezőgazdaság számára az időjárás Lengyel- országban. Az utóbbi egy év további visszaesést hozott élelmi­szertermelésben, Ennek okai többek között a mezőgazda- sági gépek, alkatrészek, üzemanyag, a műtrágya és a takarmányok hiányában keresendők, valamint az ún. „Paraszt Szolidaritás” létre­jöttében. Ez a szervezet, amely mint érdekvédelmi csoportosulás jött létre, vég­ső soron -az áruvisszatartás és a feketepiac fedőszervévé lett. A felvásárlás fellendü­lését akadályozza .természe­tesen az is, hogy a parasz­tok attól tartanak: a termé­keikért 'kapott pénzért, nem jutnak a boltban a kívánt cikkekhez. Az elmúlt egy évben Len­gyelországban a pénzkibo­csátás nagymértékben meg­haladta az árufedezetet. (En­nek oka elsősorban a Szoli­daritás mértéktelen bérkö­vetelésedben keresendő.) A pénzfelesleg — a változatla­nul irreális árrendszer mel­lett — a féktelen felvásár­láshoz vezetett. Kiürültek a boltok, s a kormányzat kénytelen volt szinte min­den közszükségleti cikkre bevezetni a jegyrendSízert. Lengyelországban bíznak abban, hogy a kedvezőbb gabonatermés, a jó cukor­répahozamok, a nyáron be­takarított és feldolgozott gyü­mölcs- és zöldségfélék meg­jelenése némileg enyhített a piaci feszültségeken. Miklós Gábor Egy jó évtizede Vietnam északi területein kereken 340 ezer család még égetéssel te­remtett irtásokon gazdálko­dott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy felégették az őserdő egy darabját, majd a hamuval ily módon meg­trágyázott földbe hegyi rizst, maniókát, tököt és zöldségeket ültettek. Két-há- rom aratás után a föld ki­merült, a nomád parasztok tovább vándoroltak és egy másik erdőrészt égettek fel. Mintegy 12 éve megkezdték a nomadizáló népesség lete­lepítését. Azóta az erdőége- tők száma mintegy 60 ezer családra csökkent. Vietnamban 68 nemzeti ki­sebbség él, amelyek az 55 milliónyi népességnek mint­egy 15—16 százalékát teszik ki. Az alkotmány teljes egyenjogúságot biztosít szá­mukra és minden állami és társadalmi intézményben képviselve vannak. A kor­mány különböző kedvezmé­nyekkel nagy gondot fordít támogatásukra. Észak-Vietnamban sikerült az írástudatlanságot nagy részben felszámolni. Ebben jelentős szerepük volt a vi­déki központokban a nemze­tiségi fiatalok számára be­rendezett iskoláknak, ahol az általános műveltségen kí­vül mezőgazdasági és állat- tenyésztési tudnivalókra is oktatták őket. A legelmara­dottabb vidékeken az okta­tási és egészségügyi intéz­mények egész hálózatát épí­tették ki. Kis erőművek gon­doskodnak a falvak energia­ellátásáról. Az utóbbi 12 év­ben letelepedett, kereken 280 ezer család számára 100 ezer hektár földet tettek megmű- velhetővé: több mint a felén öntözhető, teraszos rizsföl­deket rendeztek be. Jelentős ipari üzemeket is telepítettek ide, a többi között az ország legnagyobb acél- és henger­művét. Dél-Vietnam felszabadítá­sa után a párt és a kor­mány nemzetiségi politikáját erre az országrészre is kiter­jesztette. Példa erre Dák La falu, Kon Tűm megyei szék­helyétől északra, a központi felföldön. 1976-ban indult itt a program a nomadizáló tör­zsek letelepítésére. A Dák La folyó völgyében létesült ha­sonnevű falunak több mint 4000, különböző nemzetiségű lakója van. A 840 család va­lamennyiének kis háza van, ezer négyzetméteres kerttel. Dák La így önmagát látja el élelmiszerrel. Az első kőhá­zakban egészségügyi intéz­ményeket helyeztek el, 1400 fiatal látogatja az iskola 1— 8. osztályát. Dél-Vietnamban még kü­lönösen sok a teendő a nem­zeti kisebbségek érdekében. Az oktatásügyet például az ország egyéb területeinek színvonalára kell emelni. El kell látni a lakosságot ele­gendő ivóvízzel, elektromos energiával és fogyasztási cikkekkel. A legtávolabb fekvő vidékeket utakkal kell csatlakoztatni az ország köz­pontjaihoz. ff—í­NDK A Halberstadti Dóm kincsei A Magdeburg megyei Hal­berstadt templomának drá­gaságai messze földön hí­resek. Maga a templom so­kat szenvedett a háborús pusztításoktól, egyike annak a tíz igen jelentős egyházi építménynek, amelyek majd­nem teljesen rommá váltak. A templom helyreállítására jelentős anyagi eszközöket fordított az NDK. A Halberstadti Dóm mű­vészettörténeti értékű kin­cseit bel- és külföldi látoga­tók tízezrei tekintik meg évente. Egyházi múzeuma a legnagyobbak közé tartozik az országban. A gyűjte­ményben különféle liturgi­kus használati tárgyak sze­repelnek, ezenkívül oltárké­pek, kéziratok, faliszőnye­gek, egyházi öltözetek nagy bőségben és gyönyörű mű­vészi kidolgozásban. A kin­cseket 1959 óta látogathatja a nagyközönség. A gyűjte­mény alapját 1205-ben Kon- rád püspök vetette meg né­hány különösen értékes, szép darabbal. A szebbnél szebb szőnyegek és egyházi ruhák a XII—XVI. század­ból valók. Az arany fonallal és gyönggyel hímzett — kultúrtörténetben is ritka­ságszámba menő — textíliák száma megközelíti a százat. Van közöttük olasz bársony­ból, szíriai damasztból, kí­nai selyemből, velencei aranybrokátból készült. A szebbnél szebb arany- és ezüsttárgyak közül is ki­emelkedik a XII. századból való ezüst domborműves bi­zánci áldozótányér. összeállította: Gyurkó Géza Képeink a kiállításról * (Hauer Lajos felv. — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom