Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

NÉPÚJSÁG 1981. október 2., péntek VAGONOKKAL MÉRIK Börze-e a börze? Valami elkezdődött július végén a megyénkben. Meg­szervezték a három város­ban a piaci börzét- — A célunk az volt, hogy ezzel bővítsük az árukíná­latot, fokozzuk a versenyt, lerövidítsük az áru útját és egyben az árak mérséklését is elősegítsük. Miskolczi László, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője mond­ta ezt a felsorolást. Mi tagadás, rokonszenves törekvés. Utasítás nélkül Az országban elsőként há­rom nagy városban fogtak a börze életre keltéséhez. Erre vonatkozott az eredeti rendelet. Heves megyét ki­hagyták belőle. — Ha jó ez máshol, mi­ért ne lenne jó nekünk is? Fogalmaztuk meg a kérdést. Menjünk, nézzük meg, ho­gyan csinálják­Az elhatározást tett követ­te. összefogtak a mezőgaz­dasági és élelmezési osZtály- lyal is, kiötölték a végre­hajtás módját. A felettes szervek „áldásukat adták” a kezdeményezésre és ettől fogva már „hivatalos” ke­retek között folyt az előké­szítés. Először is minden érdekelt féllel szót kellett érteni és meg kellett hatá­rozni, kinek mi a szerepe abban, hogy a megye há­rom városában a börze valóban' börze legyen. — Az első hónapban há­rom vagon zöldség- és gyü­mölcsfélét forgalmaztak a városi börzék. — hallattuk Miskolczi Lászlótól. — Az áfészek megtették, /1 - amit vártunk tőlük. Koós Viktor, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztály vezetője pedig so­rolja azokat a nagytermelő­ket, amelyek jelentős meny- nyiségű árut szállítottak a börzére. — A hevesi Rákóczi, a hatvani Lenin, az erdőtelki és az ecsédi tsz-ek mellett a Csányi Állami Gazdaság is példát mutatott. — Sajnos a gyöngyösi és a környékbeli gazdaságokról már nem mondhatjuk el ezt — tette hozzá Miskolczi László. — De a Gyöngyszöv is példát mutatott, ö a kis­termelőktől vásárolta meg a legtöbb terményt a börzén. Mitől börze? Minden a kereslettől és a kínálattól függ. Az árak is ennek megfelelően mozog­nak. Itt mindjárt belebot­lunk az első akadályba. A szerződéses ár általában jobb, mint a szabadpiaci. A börzére viszont csak azt a terménymennyiséget viheti (elméletben) a termelő, ami a már írásban rögzített kö­telezettségén túl megmarad. Ha a szerződéssel mindenét lekötötte, minek adjon ab­ból valamit csak azért, hogy a börzének is jusson ez vagy az? — A szerződés az szerző­dés — helyesli a kereske­delmi osztály vezetője a megállapításunkat. — A börzére tehát olyan cikket lehet vinni, ami ezen túl megmarad. Hogy marad-e? Általában marad. Ez már a termelők biztonságra törek­véséből is következik. A börzére azért is érdemes szállítani, mert ott várható­an jó árat kínálnak érte. Miből? Abból, hogy az ot­tani ajánlat a fogyasztói ár mínusz harminc százalék. Ugyanez a ZÖLDÉRT-nél általában a mínusz ötven százalék. A különbség tehát eleve húsz százalék többlet. Ez már valami. — Azonkívül azt is te­gyük hozzá, hogy a börzén levő áfész előre lekötheti a kívánt mennyiséget. A gaz­daság tehát tudja, mikor, mennyi terményét helyezhe­ti el anélkül, hogy autóznia kellene az őszibarackkal ide vagy oda. Egyelőre tehát az áfész „az úr” a börzén. Mi lenne, ha alkudni is volna alka­lom ? Esetleg nem is egy vevő, hanem több részvéte­lével? Kinek jó ez? — Az eddigi tapasztalata­ink szerint a börze jó kez­deményezés — jelentette ki a kereskedelmi osztály ve­zetője. — Bár még ma sem megy minden úgy. ahogy szeretnénk. Ismét össze kell ülnünk az érdekeltekkel és finomítanunk kell a részle­teket. A Gazdasági Bizottság az idén március 4-én határo­zott úgy, hogy a ZÖLDÉRT mellé lépjenek be az áfé­szek is mintegy verseny­társként a piacokon. Vegye­nek és adjanak különböző terményeket minden köz­vetítő szerep nélkül. Magya­rán: ne menjen „vándorút­ra” a gümölcs és minden újabb állomáson csak azért tegyenek hozzá valamit az árához, mert a közbeeső szervnek is „élnie kell va­lamiből”. Nem beszélve arról, hogy itt felpakolják a barackot, ott le. Emiatt átrakják, vá­logatják, más iádóba teszik. Amott ismét gondolnak egyet... Mennyit törődik így a gyümölcs, mennyi megy belőle tönkre. A börzén pedig? — Két teherautó kelká­posztát vigyetek kedden reggel nyolcra a vendéglá­tó vállalat egri raktárához — szól ki az áfésztól az „illetékes”. A kertészetben pakolják meg az autót és egyenesen helybe viszik. Hihetetlen ? Pedig így természetes. — A következő évben már erre is lehetőséget aka­runk teremteni úgy, hogy a börze valamiféle kötele­zettséget alakít ki a nagy­termelőkkel — közölte Koós Viktor. — Az idén már kicsit „megkéstünk” a börzével — jegyezte meg Miskolczi László —, mert a nyár de­rekán fogtunk hozzá. A jö­vő évi tevékenységet már most elkezdjük szervezni. Felelősség Bizony, az élelmiszer-ellá­tás nem mellékes ügy, A felelőssége kezdődik az irá­nyító apparátusnál, befeje­ződik a termelő gazdasá­goknál. E láncnak precízen kell illeszkednie. Egy szeme sem eshet ki. Az a kezdeményezés, amely megyénkben a bör­zét megteremtette, nemcsak a felelősséget hangsúlyozza, hanem azt is bizonyítja, hogy a gazdasági vállalko­zásnak is lehet újabb és egyben hasznos formája. Olyan, amikor jól jár a ter­melő, a kereskedő és az ol­csóbb, szebb zöldség- és gyümölcsfélék) révén a ve­vő, a háziasszony is. G. Molnár Ferenc Újjászületett Indóház A Füzesabony—Debrecen közötti vasútvonal rekonst­rukciójához kapcsolódóan újjáépítették a vasútállo­mást Poroszlón. (Fotó: Kőhidi Imre) Fiatalok és a lakáshelyzet Október 5-től november 10-ig Műszaki-közgazdasági hetek Heves megyében 1 tatva, mind több előadás, ki. A társadalmi szinten je­lentkező lakásépítési-lakás­gazdálkodási gondok legje­lentősebb mértékben a pá­lyakezdő, családalapító fia­talokat érintik. Megyénkben az utóbbi évtizedben a lakás­építések területén jelentős eredmények születtek. Ennek elismerése mellett sajnos szá­mos megoldatlan problémá­val kell még szembenéznünk. A fiatal lakásigénylőknek csak egy minimális hányada kap tanácsi bérlakást: éven­ként 40—60 család. A kiemelt települések la­kásépítését döntően a két nagy építőipari vállalat — HÁÉV és HTÉV — végzi. Az építőipari vállalatok jelenleg is meglévő munkaerő-, szer­vezési, technológiai-technikai gondjai továbbra is negatí­van befolyásolják az épülő lakások mennyiségi, minősé­gi, árösszetevőit. Megyénk­ben jelenleg nyolc lakásépítő szövetkezet működik, ebből egy „ifjúsági”. Megjegyezzük, hogy ez utóbbi az egyik leg­drágább feltételeket szabó szervezet! A VI. ötéves terv lakásépí­tési tervszómai szerényebbek az előzőeknél. Ezen belül is megnövekedett a magánerőn alapuló építkezések aránya. Mindezzel párosul az a tény, hogy az építési, kivitelezési költségek fokozatosan emel­kednek. Heves megyében 1983-as árakon számolva egy 54 négyzetméteres átlag­alapterületű lakás 604 ezer forint lesz. A tanácsi lakásügyi ható­ságok mellett működő la­kásügyi társadalmi bizottsá­gok munkájában a KISZ képviselete megoldott. A fia­talok érdekeinek képviselete, azok megfelelő érvényre jut­tatása azonban már nem minden esetben biztosított. Ennek egyik oka, hogy az irányitó KISZ-bizottságok nem fordítottak kellő fi­gyelmet a KISZ-es képvise­lők egységes, folyamatos fel­készítésére, valamint a tár­sadalmi bizottságok összeté­teléből adódóan a fiatalok képviselői gyakran magukra maradtak egy-egy adott téma támogatásában. A fiatalok egy részének át­meneti megoldást jelenthet az Egerben megkezdődött 198 lakásos garzonház építése. Az egri városi tanács és a váro­si KISZ-bizottság együttmű­ködik e témában. A garzon­ház építése nagy eredmény, azonban már most meg kell kezdeni az előkészületeket, hogy megfelelő garancia le­gyen a továbblépés folyama­tos lehetőségére. összességében megállapít­ható, hogy az utóbbi öt év­ben a megyei, járási, városi KISZ-bizottságok a lakásgaz­dálkodás, lakásépítés kérdé­seivel, a fiatalok lakáshoz jutásának támogatásával nem foglalkoztak súlyának meg­felelően. S hogy a jövő ked­vező változásokat hozzon, a megyei KISZ-bizottság teg­nap megtartott ülésén több, felelőssel megjelölt intézke- felelőssel megjelölt intézke­dést hozott. A Műszaki és Természettu. dományi Egyesületek Sző. vétségének Heves megyei Szervezete 28 tagegyesület munkáját irányítja összesen ötezer taggal, önmagukban ezek a számok is bizonyít­ják a tudományos egyesü­letek jelentőségét szűkebb hazánkban, ám nemcsak a résztvevők száma, hanem az elvégzett munka is bizonyít­ja e csoportok fontosságát. A tudományos egyesületek gondoskodnak a műszaki ér­telmiség rendszeres tovább­képzéséről. friss informáci­ókat szolgáltatnak tagjaik­nak a műszaki tudományos élet változásairól, tapaszta­latcseréket szerveznek, se­gítik a szakmai fejlődést. Minden esztendőben ilyen­kor, ősszel rendezik a leg­jelentősebb programsoroza­tot, s ebben már nemcsak a MTESZ-egyesületek vesznek részt. Ott van a szervezők között a Hazafias Népfront megyebizottsága, a Szakszer, vezetek Heves megyei Ta­nácsa, a TIT megyei Szer. vezete is. Kiemelkedő prog­ramokkal járul hozzá a ren­dezvénysorozat sikeréhez a Magyar Közgazdasági Tár. saság Heves megyei Szerve­zete. Mindezekről az egri Tech­nika Házában csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót a rendezők képviselői. Farkas János, a MTESZ megyei szervezetének titkárhelyet­tese elmondta, hogy a ko­rábbi hagyományokat foly­allitas, ankét lesz a megyel székhelyen kívül. A társren­dezőkkel együtt egyébként összesen 170 különböző prog­ramot szervez a MTESZ a következő hetekben. Nagy érdeklődésre tarthat számot az egri Technika Házában október 9-én sorra kerülő ankét, amely címében egy­úttal az eseménysorozat mot­tóját is tartalmazza: Válto­zó gazdasági környezet és rugalmas vállalati alkalmaz, kodás. Előadója dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter­helyettes lesz. Hatvanban október 15-én rendeznek an­kétet a külkereskedelem idő­szerű kérdéseiről a Mátra- vidéki Cukorgyárban. Gyön. gyösön a Mátraaljai Szén­bányáknál október 23-án a versenyképesség követeiméi, mseiről tart előadást Juhász Adóm ipari minisztériumi államtitkár. Ugyancsak az egri Technika Házában ren­deznek ankétet, október 19- én Hitelpolitika és a válla, latok címmel, október 29-én pedig az ár szerepének vál. tozásairól hallhatnak ugyan­itt előadást az érdeklődők. Gyöngyösön a GTE és a Híradástechnikai Tudomá­nyos Egyesület szervezetei először rendezik meg az amatőrfilmesek találkozóját november 3-án. E hónap vé­géig várják a jelentkezőket technikai érdekességekről, Gyöngyösnek és környékének életéről szóló filmjeikkel. Egy levél nyomóban Ha emberarcúk lesz... A bánat oly mély kútjába néztem, majdnem beleszé­dültem. Szerkesztőségünkbe levél érkezett, kérés, könyörgés: segítsünk. Szerkesztőm meg­bízott, nézzek a panaszos lé­lek mélyére, vizsgáljam meg (ha tudom) mitől vérzik. Rohanunk az M3-ason, jó az út, pompás az ősz, meg­nyugtató bíborszínek, monu­mentális az új híd, suhannak a városok, gyárak. Roha­nunk az üzenetet élőben, hal­lani, segíteni. Tudom, ebből nemi lesz cikk, a levélíró kö­zölte, ezt nem szeretné. El­töltők az üggyel egy napot, a szerkesztőm ' azt mondja majd, kösízönöm, kolléga, jó miunka volt. De üzenet érke­zett, menni kell, segíteni egy emibertársamon... A kocsi­ban meleg van, kinn kelőiben a nap, elálmosodom, sebes­ségváltáskor fejem nagyokat billen. Üzenet... Kossuth Lajos azt üzente... Üzen a tavasz a szerelmeseknek, a nyár az ősznek, a fiú a lánynak, év­századok üzennek a követ­kezőknek. A hajótörött pa­lackba rejti S. O. S. jeleit és jóreménységgel a háborgó tenger hullámaira bízza üze­netét. Tetteinket, életünket valakinek címezzük, címez­nünk kell. A pici járása anyukának, apukának szól, övéi tekintetét lesi, ugye, okos vagyok, szépen járok. Anyuka mosolya, főztje a családé, a jó szabó produk­ciója az enyém, s tisztes megjelenésem, új ruhám az embertársaimnak szól, eset­leg egyetlennek: Neki szól az üzenet, őérette kötöttem jószínű nyakkendőt is. Egy szál virág szebben be­szél. .. Aszódon, ahol az or­szágutat vasúti sínpár ke­resztezi, a pilótalány megáll és egy marék krizantémot helyez a tíz éve halálra gá­zolt tévés stáb villanyosz­lopra helyezett emlékvázájá. ba. Aludj csak nyugodtan, mondja, igen, alszom, vála­szolom én. Ök is üzentek, az itt el­hunytak, a gépkocsiban er­refelé utazóknak. A mito­lógia nagyjai is gondoltak ránk. Mózes a Sinai hegyen a zsidó nép számára kőbe véste az emberi együttélés tízparancsolatát és a XVI. század elején Michelangelo márványba véste a patriar- aha alakját. Később Madách színpadi drámában továbbí­totta üzenetét, Händel csodá­latos zenében örökítette meg őt és népe szenvedéseit. De nálunk, a járásbíróság el­nöke ma sem tud belesebbet mondani a gyilkosnak: Ne ölj! Arohimédész Athénból idő­számításunk előtti időből üzente, hogy a geometria problémái megoldhatóak, íme a gömb köbtartalma és fel­színe. .. Érted, Gauss, ott Göttingenfoen? És ti, Bolyai- ak, Erdélyben ? A kör négy­szögesítését nem fogják meg­oldani, az másra, másokra vár. Te, Gauss professzor úr, alkosd meg a szabályos 17 szöget, akkor a matematika fejedelme leszel, korodban, a XIX. században ez érdemes cím, de ne feledd a Bólyai- akat sem, nem lesznek ki­sebbek, mint Te. Igaz is, üzenetemet adjátok át Eins- teimnek, talentum lesz a fiú, ő lesz a XX. század nagy­esze. Ha jól csináljátok, jól folytatjátok, a Holdra szán­hattok. És fél évre — hosz- szú évekre — kibérelhetitek a mindenség előszobáját, ott dolgozhattok, ebédelhettek, ott vethettek ágyat. A többi az utánatak jövőkre vár. „Itt fekszünk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit meg­követelt a haza.” A Tihenmo- pülai szorosban pontosan 2460 éve Leonidász király és háromszáz harcosa egy szá­lig elestek, de utolsó lehele­tükkel még üzentek. ... Szilágyi Erzsébet leve­lét megírta..Viszem én / Hozom én / Válaszát három nap..Fia, Mátyás, megme­nekült, nagy király lett. Mi­kes Kelemen II. Rákóczi Fe­renc után halt Rodostóban. Törökországi leveleit nem létező P. E. grófnő nagynén­iének címezte, Konstantiná- polyba. S lám 1794-ben Szombathelyen Kultsár Ist­ván megkapta a „palackpos­tát” s az értő és érző ember kiadta azokat, szomorkod- junik, gyönyörködjünk ma is bennük. A város határéiban, ahova hívták, felébredtem. Né­hány méterre az úttól a fő­iskola hallgatói szüreteltek. Comenius János, a jó öreg, mindannyiunk tanára azt üzente Sárospatakról az Űr 1650. évéből, hogy neveléssel az ember megváltoztatható. Lenin tizenkilencben üzent a magyar munkásoknak, Ju­lius Fucsik kommunista új­ságíró a fasiszták börtöné­ből — az élőknek. Üzenet... Megérkeztünk Gyöngyösibe. Létezik ilyen? És ha igen, ki csinálja, hogyan, történ­het, milyen erők, földöntúli hatalmak intézik, ki irányít­ja, homnét irányítják az ilyen sorsokat? Létezik ilyen élet? Az üzenő fiatal nő pa­lackjában, ez volt: Édesany­ja nyomorék lett, önkezével végzett magával. Kis idő múlva édesapja is öngyilkos lett. A nő később férjhez ment, kislányt szült. Jól ke­restek, lakást kaptak és ma­gukhoz vették a nő szellemi fogyatékos bátyját. Két év múlva' férjét elszerette ä szomszédasszony, öt év múl­va óvodás kislányát megerő­szakolta az asszony hülye bátyja. Volt férje autóbal­eset következtében meghalt. Elvált asiszony, özvegyasz- szony,, egy idegileg megrá­zott félárva kislánnyal... Kandikált a napsugár, is­mét házasságra lépett. Erős férfi, családi tűzhely melege, pislákoló boldogság. Össze­költöztek a férfi szüleivel. S a tizenkét éves kislány ta­valy velőgyulladást kapott, ülni, állni, járni — kezdhet­te élőiről a tanulást. Az agyonterhelt, ennyi csapást megért (és kibírt) fiatalasz- szonyt ezek után üldözőbe vették férje öregei. Degene- ráltak vagytok, hagyd békén a fiamat, nem így képzeltük, ingyenélő vagy... Az asszony dolgozik, fér­je is, minden keresetüket az új házba — az öregekébe — ölték. Szeretik egymást. A nő menni akar, a férje ma­radni. Mit sugall ilyen helyzetben bölcs Salaimon az újságíró­nak? Akárkinek? — Üzenet... üzenetek... Üzen a tavasz a szerelme­seknek, a nyár az ősznek, fiú a lánynak, évszázadok üzen­nek a következőknek. Nagy László fiatalon elhunyt Kos- suth-díjas költőnk az öt­száz évvel utánunk jövők­nek azt üzente: „Csókolom őket, ha emberarcúk lesz.” Suha Andor

Next

/
Oldalképek
Tartalom