Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 230. szára 1981. október 1., csütörtök ARA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lázár György hazaérkezett Dániából Vásár után Érdemes volt kimenni a vásáriba? A vásárfiák — változatosak voltak. A mé­zeskalács szívtől a tárgya­lásokat rögzítő jegyzőköny­vig, egy meglátott és meg­szeretett ruhaköltemény ké­pétől a gyár britét} y szer kezet további korszerűsítésére született elhatározásig, egy játékkal töltött derűs dél­után emlékétől a megkötött üzleti megállapodásokig, és mindezeken is jóval túl ter­jednek. Sokfélék, amilyen sokféle maga a nemzetkö­zi árubemutató volt. Sokfélék, hiszen az 1981. évi őszi BNV is sokféle szerepre vállalkozott. Egy­részt a lakosságinak adott — méghozzá szórakoztató módon — tájékoztatást fo­gyasztási c ikk -iparú nk f ej. lődéséról, a várható árukí- * nálatról, másrészt a külke­reskedelem elé tárta a ma­gyar exportajánlatot, har­madrészt pedig azt is be­mutatta, mit ajánlanak ne­künk megvételre jelenlegi és jövőbeni külföldi keres­kedelmi partnereink. Ebből a sokféleségből hadd emeljem ki szubjek­tív módon ezt a vásárfiát: az idei BNV a szó klasszi­kus értelmében — vásár volt. Más szóval: betöltötte kereskedelmi fórum szere­pét. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ma már a fogyasztási cikkek olyan bőségét állítják elő a vál­lalatok, a szövetkezetek, hogy csak nehézségek árán találnak vevőt termékeikre, csupán azt, hogy a vásá­ron nem egyszerűen jelen lenni, hanem a világgal üz­leti kapcsolatokat teremte­ni igyekeztek. S azt is el­mondhatjuk, hogy a ma­gyar ipái' sors/kérdese lett a minőség javítása. De mit talált a hazai fo­gyasztó, mit a magyar bel­kereskedelem? Bál az új­ságok a vásár minden nap­ján adtak ízelítőt a BNV-n felvonult ipar kínálatából, sorra bemutatták a vásár­díjas és a nagydíjas ter­mékeket, senki — sem üz­letkötő, kereskedő, sem új­ságíró, sem fogyasztó — nem lőhetett képes mindazt töviről hegyire végignéz­ni, ami a több tízezer négy­zetméteren látható volt. A fogyasztási cikkek idei vá­sára kétségkívül gazdag volt, & minden korábbi­nál konkrétabb választ adott a fogyasztó örök kér­désére, nevezetesen arra: mikor, hol kapható? A fogyasztónak és a bel­kereskedelem képviselőjé­nek olykor nemleges vá­lasszal kellett beérnie: egyes vonzó, szép, vagy ép­pen praktikus termékeket a gyártók egyelőre csak . exportra szánnak. Az a vigasz, amely szerint eset­leg éppen ez a kivitel te­remt lehetőséget egy má­sik, valamely külföldi ki­állító pavilonjában látott termék behozatalához — nem szerény, hanem kielé­gítő vigasz. Magyarország nemcsak eladó a fővárosá­ban megrendezett vásáro­kon, hanem vevő is. Az idei őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár nem holmi szemfényvesztő kirakat volt, hanem gazdaságunk mai állapotát tükrözte és a realitásokra épült. (g. zsj KOPPENHÁGA: A kedden tartott dán—ma­gyar politikai tárgyalások után Lázár György, a kor­mány elnöke, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartóz­kodik Dániában, szerdán az ország építőiparának büszke­ségével : a dél-koppenhágai városrésszel ismerkedett. A nemrég még elhanyagolt la­pé lyos vidéken az eltelt mint­egy másfél évtized alatt új városnegyed nőtt ki a föld­ből. A házgyári építkezés esztétikumáról Dániában is szenvedélyes viták dúlnak, azt azonban mindenki elis­meri, hogy ez a dél-koppen­hágai körzet Európa egyik ritka építkezési bravúrja a lakáshiány orvoslására. A rendkívül gyorsan épített, egyébként kényelmes lakóhá­zak a rászorulók ezreit jut­tatták otthonhoz, s külön ne­vezetessége a kerületnek, hogy igen nagy gonddal szervezték meg közlekedésé­nek biztonságát. A dél-koppenhágai lakóte lepektől a magyar kormány­fő az Amalienborg-kastélyba hajtatott. Itt Lázár Györgyöt rövid, szívélyes kihallgatáson fogadta II. Margit királynő. Lázár György tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét az uralkodónőnek és szemé­lyén át a dán népnek, amit a királynő jókívánságokkal viszonzott. Lázár Györgyöt a látogatásra elkísérte Anker Jörgensen dán miniszterel­nök. A kora délutáni órákban a miniszterelnöknek és kísére­tének gépkocsisora a Kop­penhága közelében fekvő Hillerőd városkában állt meg. Dél-ihevesi látogatáson vet­tek részt szerdán a me­gyénkben tartózkodó targo- vistei népfrontdelegáció tag­jai. Vendéglátóik kíséretében a délelőttöt Hevesen töltöt­ték, ahol a nagyközség párt-, tanácsi és népfrontvezetőivel folytattak tapasztalatcserét. Varga István népfront titkár egyebek között elmondotta, az egyik legfőbb feladatuk, hogy a nagyközségben és a vonzáskörzetéhez tartozó ti­zenhat községben minél több állampolgárt vonjanak be a közéleti tevékenységbe. En­nek egyik formája Hevesen a társadalmi munkaakció, mint a „Két napot a telepü­lésért”, vagy az „Egy üzem — egy iskola" akció. A helyi üzemek, vállalatok, szövet­kezetek és a lakosság az el­múlt öt esztendőben 20 mil­lió forint értékű település- fejlesztő munkát végzett. Szép elismerése volt ennek az önkéntes munkának, hogy az elmúlt évben a legjobb­nak járó oklevelet kapták meg a helybeliek a megyei verseny értékelése alapján. A Lakóhelyszépítésben is évente jeleskednek: a 2—3, helyet mindig „kiharcolják” maguknak a nagyközségek kategóriájában. A jövőben is a városiasodás útjára lé­pett település fejlesztéséhez kívánnak jelentős segítséget nyújtani a népfrontosok: ez­úttal a csatornamű-társulat megszervezésén munkálkod­nak majd. Az N, Foss Electric A S elektronikai cég, amelyet Lá­zár György meglátogatott, viszonylag kis szakmunkás- gárdával és jól képzett mér­nöki karával az utóbbi idők­ben folyamatosan -növelte termelését, tekintélyes for­galmat bonyolít le elektroni­kai mérőműszerek eladásá­val. Gyártmányválasztéká­nak oroszlánrészét exportál­ja, s hazánkkal is kapcso­latban áll. A Foss Electric vállalatról közismert, hogy bevételének mintegy egyne­gyedét kutatásra és fejlesz­tésre fordítja. A termelési fo­lyamat az 5—8 emberből ál­ló autonóm munkabrigádok rendszerét alkalmazza — cso­portokét, amelyek maguk fe­lelnek a gyártmányok minő­ségéért. Innen Elsinore-ba, — vagy ahogy a világon jobban is­merik: Helsingőrbe látogatott el a magyar vendégek cso­portja. A Hamlet királyfit idéző városnév ma 30 000-res, lüktető ipar- és kikötővárost jelent Sjaelland (Zealand)- sziget keleti partján, 45 kilo­méterre Koppenhágától. Sha­kespeare Hamletjének várát, Kronborgot, amelyet kor­mányelnökünk most megte­kintett, idegenforgalmi köz­ponttá fejlesztették az időn­ként rendezett Hamlet-elő- adások. De máskor is sokan zarándokolnak ehhez a nyolc­százesztendős, németalföldi reneszánsz stílusban épült műemlékhez, hogy eltűnődje­nek Shakespeare Hamletjé­nek nyugtalanító történetén. Ezzel befejeződött a magyar vendégek látogatása, majd repülőgéppel visszautaztak Budapestre. A részletes tájékoztató után keresték fel bolgár vendé­geink a helyi Háziipari Szö­vetkezetét, ahol Báder Mik­lósáé elnök kalauzolta őket végig a megannyi szépséget szövő, varrórészlegeken. Ta­lajt mondanunk sem kell, hogy a viliág számtalan or­szágát meghódított termékek iránt a delegáció nőtagja, Nedka Pencseva Peneva ér­deklődött leginkább. Oly­annyira, hogy még jegyzetel­ni is az utolsó pillanatban kezdett el. A szövetkezetben tett látogatás után, ismét a beszélgetőasztal mellé ül­ve mondták: dicséretes az itt dolgozó csaknem 800 nő tehetsége, ügyessége. Báder Miklósaié a baráti beszélge­tés során elmondotta még, hogy évente 60 millió forint értékű szőtt, varrott, újab­ban pedig kékfestő termék kerül ki a szorgos lányok, asszonyok keze alól, s uta­zik a távoli országok vásár­lóihoz. A hevesi köziponti Gaston Plissonnier látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 27—30-a között ha­zánkban. tartózkodott Gas" ton Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Hava i Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnienval. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzetet és esz­mecserét folytattak az or­szágainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője. Faggyejev Budapesten Budapestre érkezett Nj/i. kolaj Faggyejev, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának titkára. Marjai Jó­zseffel, a Minisztertanács el­nökhelyettesével, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnökével folytat tár­gyalásokat a bizottság kö­vetkező ülésének előkészíté­sével kapcsolatos kérdések­ről. részlegen kívül még kilenc községben dolgoznak — az esetek zömében hagyomá­nyos eszközökkel — a szö­vetkezet tagjai, akiknek csaknem harminc százaléka fiata'l. A szakmát tanulók a népi hagyományok ápolását, a szövés, a hímzés, a varrás tudományát a szocialista bri_ gádíagok patronálásával sa­játítják el. A látogatás a be­mutatóteremben fejeződött be, itt minden együtt volt, ami csak a most harminc esztendeje alakult szövetke­zetben készült. A Bolgár Hazafias Front Targoviste megyei delegáció­jának programja délután Kiskörén a község vezetőivel folytatott beszélgetéssel, il­letve a Tisza II. vízlépcsőnél tett látogatással fejeződött be. Vendégeink ma a gyön­gyösi járásban ismerkednek megyénk lakóinak életével, népfrontmozgalmának tevé­kenységével. JUBILEUMRA KÉSZÜLVE flbrahám Kálmán előadása Gyöngyösön A mátraalji település jellegzetességéről Is beszélt Abrahára Kálmán Várospolitikai tanácskozás: ezen a címen hívott össze értekezletet tegnap délután­ra az a jubileumi intéző bi­zottság, amelynek feladata Gyöngyös várossá nyilvání­tásának és felszabadulásának évfordulóját előkészíteni. A művelődési központ kama­ratermében foglalták helyet a meghívottak. Az elnökség tagjai között volt Vaskó Mi­hály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára és Markovics Fe­renc, Heves megye Tanácsá­nak elnöke. A megjelenteket Tir Dezső, a városi tanács és a jubileumi intéző bizottság elnöke köszöntötte. Abrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter elő­adásában a várospolitika ál­talános elveivel, mai gyakor­latával és célkitűzéseivel fog­lalkozott, illetve ezen belül a mátraalji település jelleg­zetességeivel. Szólt arról, hogy az urbanizációs moz­gás jelentősen megváltozott az utóbbi években. Bár az emberek szívesen veszik igénybe a nagyvárosok nyúj­totta előnyöket, egyre töb­ben keresik a lehetőségét annak, hogy a természeti környezetet is felhasználják munkaerejük és életkedvük felfrissítésére, megújítására. Gyöngyös fontos idegen­forgalmi központ is. Az ide látogatók szeretnének olyan településsel találkozni, amely a hegyvidéki jelleg sajátos vonásait mutatja. Azt is vár­ják, hogy ez a város más legyen, mint a többi. Ehhez nemcsak a városi építészet­nek kell alkalmazkodnia, ha­nem sokat tehetnek érte az itt lakó állaim polgárok is. Többek között azzal, hogy rendben tartják, szépítik környezetüket. Ehhez a te­vékenységhez különösen nagy költségvetési keretre sincs szükség. Ha sikerülne elindítani egy olyan mozgalmat, — mutatott rá a miniszter —, amely a Gyöngyösiek Gyön­gyösért jelszót fogadná el, az 1984-ben esedékes jubi­leumig szép eredmények szü­lethetnének az önkéntes vál­lalások megvalósítása so­rán. A jubileum így érhetné el végső célját: a múlt örök­ségét őrizve építené a je­lent, és ezzel megalapozni a jövőt — az itt lakókért, az emberért. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Sereg Jó­zsef, a várostörténeti érté­kekről, hagyományaink ápo­lásának módozatairól fejtet­te ki gondolatait. Kapcsoló­dott hozzá Széles Jánosnak, a HNF városi bizottsága tit­kárának előadása a társadal­mi munka városfejlesztő fé­nyeivel összefüggésben. Fe- renczfalvi Kálmánné a kul­turális és sporttevékenység­ről mondta el gondolatait. A hozzászólások során már elhangzott az első bejelen­tés: a szocialista brigádok meghatározott mennyiségű társadalmi munkával járul­nak hozzá a Gyöngyösiek Gyöngyösért mozgalom ki­alakításához és elterjesztésé­hez. A tanácskozáson meg­fogalmazott célkitűzés teszi indokolttá, hogy már most nekilássanak a gyöngyösiek a város megalapításának 650., felszabadulásának 40. évfor­dulója megfelelő, minden fö­lösleges külsőségtől men­tes, tartalmas megünneplésé­nek előkészítéséhez. 1988-ban Szöul és Calgary rendez olimpiát Baden-Badenbán a NOB XI. kongresszusán szerdán délután megválasztották az 1988-as téli és nyári olim­piai játékok színhelyét. J A téli játékok rendezésére három város jelentke­zett: az olasz Cortina d’Ampezzo, a kanadai Calgary és a svédországi Falun. A szavazás első menetében Cortina d’Ampezzo 18, Falun 25, Calgary pedig 35 voksot kapott. Az olaszországi színhely ezzel kiesett, és a kanadai, valamint a svéd város közötti „küzde­lemből” Calgary került ki győztesként 48 szavazattal 31 ellenében. Nemzetközi sportberkekben a nyári játékok szín­helyéül a japán Nagoya volt a favorit. A választás meglepetést hozott, Dói-Korea fővárosa, Szöul fogadja hét év múlva a világ legjobb sportolóit. 52:27-es sza­vazatarány döntött Szöul javára. A szavazás eredmé­nyéit Juan Antonio Samaraneh, a NOB elnöke jelen­tette be. (MTI} A teremben (Fotó: Kőhidi Imrej Bolgár vendégeink a hevesi járásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom