Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-15 / 216. szám
Indokolatlan különbségek RAJUK IS SZÜKSÉG VAN Az MSZMP Központi Bizottságának 1918. március 15-i ülése és a XII. kongresszus a termelőszövetkezetek közötti különbségekből kiindulva, a gazdálkodás színvonalától függően a nagyüzemek egyes csoportjaira eltérő feladatokat határozott meg. Ennek megfelelően a IV. termelőszövetkezeti kongresszusra készülődve a Heves megyei TE- SZÖV figyelemre méltó vizsgálatot folytatott a közelmúltban a közös gazdaságok közötti termelési és jövedelmi különbségek okairól. Ixporlmunkp ■ importgépekkal Az olyan, egyszerűnek látszó munkák eszköztára is ugrásszerűen fejlődik, mint a sza. bás-varráa, Az Egri Ruhaipari Szövetkezetben — ahol évi 30 millió forint értékű termékei exportálnak — ügyes importgépek könnyítik a munkát. A felvételünkön látható öltönyök széleinek el. dolgozását végzi A látszat csal: nem vasalást, hanem öltönyragasztást mutat a kép, olasz gőzvasalóval (jobbra) (Fotó: Kőhidi Imre) Otthon kiállítás a vásárvárosban Hatvan százalékkal több Megállapították, hogy megyénk szövetkezetei az V. ötéves tervidőszakban jelentősen fejlődtek. Dinamikusan növekedett az árutermelés és 1980 végére 60 százalékkal meghaladta az 1975. évit. Kialakultak a megfelelő gazdasági méretek is, az üzemi nagyság eléri a négyezer hektárt. A termelés; alapok közül az állóeszközök 36, a gépek 55 százalékkal bővültek öt esztendő alatt. A termelést szolgáló forgóeszközök értéke pedig másfélszeresére növekedett. A tagok száma ugyan csökkent a szövetkezetekben, ezzel együtt az egy dolgozóra jutó termőterület viszont négy százalékkal nőtt. Emelkedett a munkaidő, de még így is nagy az eltérés a különböző területeken foglalkoztatottak között. A dolgozók jelentős részének leterheltsége meghaladja az évi 2700 órát, ami annak a következménye, hogy kevés például a traktoros, az állat- gondozó. Az elmúlt öt esztendőben javult a nők folyamatos foglalkoztatása, de ez még nem minden gazdaságra jellemző! A lányok, asszonyok egy része ugyanis alig teljesít száz napnál többet egy 'évben. Több a felsőfokú végzettségű szakember az üzemekben, de többre is szükség volna. Megváltozott feltételek között A természeti körülmények miatt évente változnak a szövetkezeti eredmények, 1976-ban és 1979-ben aszálykárok sújtották a gazdaságokat. Az ár. és belvíz főleg a Tisza térségében visz- szatérő 1978 óta! A szövetkezetek fejlődését különösen az V. ötéves terv második felében a szigorúbb közgazdasági feltételek is nehezítették, Fokozottabban terhelték a közös ‘gazdaságokat is az emelkedő anyag- és energiaárak. A megváltozott feltételrendszerhez a különböző fejlettségű üzemek nem tudtak azonos módon alkalmazkodni, ami a termelésben, a nyereségben és a személyes jövedelemben is megmutatkozott! Ezek közül meghatározó volt az árak változása. A mezőgazdasági termelés ráfordításait befolyásoló árak a felvásárlási áraknál erő- teljésebben növekedtek. A központi intézkedések ellenére az alacsonyabb jövedelmű gazdaságok a legkevésbé tudtak igazodni ehhez Heves megyében is. Az árváltozásokkal összefüggő többletköltségek sem mérsékelték számottevően a gondokat ezeknél a termelőszövetkezeteknél. Egyidejűleg a fejlesztési támogatásoknak a felvásárlási árakba való „beépítésével” növekedett a saját fejlesztési források jelentősége. Ezek pedig felerősítették a különbségeket a gazdálkodásban és a nyereségben. A lehetőségeket kihasználva Mindezek ellenére Heves megye 54 termelőszövetkezetében a nehezebb közgazda- sági környezet hatásait a belső tartalékok feltárásával igyekeztek ellensúlyozni. Fokozódott a tervszerűség, javult a hatékonyság, növekedett az élőmunka termelékenysége. A termelési költségek növekedési üteme azonban meghaladta az árbevételek emelkedését! A bérek a tervezetten felül, 20,5 százalékkal növekedtek. Az ipari eredetű eszközök, anyagok, és az import takarmányok ára a korábbiaknak csaknem másfélszeresére, a bankköltségek pedig az előzőek másfélszeresére emelkedtek! A szövetkezeti nyereség Heves megyében az V. ötéves tervidőszakban csupán 1977-ben és 1980-ban haladta meg az 1975. évit. Míg a IV. ötéves terv1 végén nem volt veszteséggel zátó gazdaság, addig 1976-tól évente 27—49 millió között változott a veszteség összege megyénk gazdaságaiban. A költségvetési befizetések öt év alatt 32,7 százalékkal növekedtek, a támogatások viszont ezek mérséklésére 72,8 százalékkal emelkedtek. Különösen a tejtermelés növelésére adott prémium volt több, melynek további nagyütemű emelésére nem számíthatnak a gazdaságok.. A magasabb követelményekhez főleg azok az üzemek tudtak alkalmazkodni, amelyek körültekintően és céltudatosan kihasználták minden lehetőségüket. Az V. ötéves tervben felerősödtek a szövetkezetek közötti különbségek, melyek nem mindig magyarázhatók természeti okokkal: aszállyal, bel- és árvízzel. Az 54 termelőszövetkezet 11 százaléka veszteséges lett az elmúlt öt évben, ahol a hatékonyság és a jövedelmezőség romlott, 1975-höz képest. Az élenjáró gazdaságok a szigorú feltételek között még erősebbek lettek, tovább szilárdult termelési alapjuk, gazdálkodásukat pedig az átlagot meghaladóan javították. Ebben az adottságok kihasználása mellett döntő része volt a vezetésnek, a megfelelő üzem- és munka- szervezésnek, továbbá az adottságokhoz igazodó termelési szerkezeteknek. ötvennégyből hat az élen 1980-ban hat szövetkezetünkben — Nagyrédén, Det- ken, Mátraderecskén, Erdőtelken, Pélyen és Füzesabonyban — az egy főre jutó jövedelem meghaladta a 84 ezer forintot, nyeresé- ségük pedig az 54 megyei közös gazdaság nyereségének 34 százalékát adta. Ezzel szemben nehéz helyzetbe került a gazdaságok jelentős része. A szigorúbb közgazdasági feltételek miatt a termelőszövetkezetek csaknem 28 százalékában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 52 ezer forintot. Ezek az üzemek a megye mezőgazdaságilag művelt területének 30 százalékán gazdálkodnak, és ezek körében vannak a veszteségesek is, így Do. moszló, Verpelét és Mező- szemere. A megye termelőszövetkezeti nyereségében mindössze 3,7 százalékkal részesülnek. Az említett gazdaságok szinte képtelének a bővített újratermelésre és a tavalyi kedvező esztendő ellenére is termelésüket alig több, mint öt százalékkal növelték. Ezekben* az üzemekben folyamatosan romlik a gépek, az eszközök állapota, kevés a megfelelő számú szakember és egyre kevesebb vezető vállai felelősséget a kilátástalan helyzetben. A VI. ötéves terv élelmiszer-gazdasági célkitűzései nagyobb feladatokat követelnek Heves megye termelőszövetkezeti mozgalmától is. Gazdaság- és társadalom- politikai szempontból sem mondhatunk le az alacsony hatékonysággal és kedvezőtlen termőhelyi adottságok között dolgozó szövetkezetek munkájáról, a területek hasznosításáról. Ezekben az üzemekben az indokolatlan különbségek alapja n vezetés és a szakemberellátás hiánya, melyen mielőbb változtatni kell! A visszatérő belvízkárok csökkentésére Hevesben is elengedhetetlen a komplex melioráció, mellyel gabona- termő-területek vonhatók tartós termelésbe. A gazdaságokban az érdekeltség fokozásával a termőföld teljesebb körű és ésszerűbb hasznosítását segíthetik elő. Nagy lehetőség kínálkozik a háztáji és a nagyüzemi gazdálkodás szorosabb együttműködésében, a gazdaságilag erősebb nagyüzemekkel való rendszeres kapcsolatokban, főleg a gabona, és hústermelésben, valamint a kiegészítő tevékenységben. Így várható, hogy ezekben a gazdaságokban is mihamarabb megteremtik az eredményes tevékenység feltételeit. * Mén túsz Károly A bútorszakma szokásos évi nagy hazai seregszemléjére, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron megrendezett Otthon ’82 kiállításán kerül sor. A sorrendben tizenhatodik otthon-kiállítás — melyen hazai és külföldi vállalatok mutatják be 1982. évi kínálatukat — alapvető célja, hogy kereskedelmi fórum legyen. egyszersmind fejlessze a közönség ízlését. Az idei kiállításon minden eddiginél több új terméket vonultatnak fel az iparág képviselői mintegy öt és fél ezer négyzetméteren. Az „A” pavilonban kapnak helyet a bútorj gyártó vállalatok és szöveté kezetek, valamint a lakástextil-vállalat és a Soproni Szőnyeggyár termékei. A kiegészítő lakberendezési tárgyakat a „C” pavilonban helyezik el, SZOKATLAN CSÚCSOK Á kis vérkörtől Dr. Wiltner Willibald, a Magyar Allergolégiai és Klinikai Immunológiai Tár saság tegnapi, kékestetői tudományos ülésén átvette a szervezet Hajós Károly emlékérmét. Mindig van bennem valami furcsa, félelemmel vegyes tisztelet, ha egy gyógyító intézet bejáratához közeledem. Így volt ez most is, Kékesem pedig ez a szép épületegyüttes ittf a Hegyen, sok minden mást idézhet a rácsodálkozóban. mint a betegséget. Park szegélyezte, fenyő- sudarak őrizte út vezet a belső portáig, amely mintha egy szálloda hallja lenne, kényelmes fotelekkel, a pulttal elkerített nyilvántartóval, amelynek hátsó falát a sok kis falakkal felosztott kulcstartó tölti ki. — Dr. Wiltner Willibald főorvos urat a három-per-á osztályon tetszik megtalálni,, majd a liftes segít — előzékenykedett a recepción vezetője. Hát nem olyan minden, mintha nem is gyógyintézet lenne? Árulkodó külsőségek * Sok bölcs mondásunk van arról, hogy mi minden jellemez e'gy-egy személyt. A hajviselettől kezdve lakásának a berendezéséig lehetne sorolni azokat a szellemeskedéseket, amelyek így kezdődnek : Mutasd meg a ... (konyhádat, könyvtárad, fürdőszobád és így tovább) és megmondom, ki vagy. Ez a főorvosi lakás is ilyen. A régi, intarziás fiókos szekreterfélétől a mély öblű, sokkal fiatalabb foteleken át a vastag takaróval borított heverőig, a metszett üvegkelyhektől a mai kis papíremblémákig eléggé változatos a kép. Mindennek a középpontjában a szikár, de mégsem nyúlánk termet, a mosolygós. de mégis komolyra metszett arcvonások, a kissé magas homlokot' körülvevő szálkás, hosszúra hagyott hajkoszorú: azt. jelzi, hogy dr. Wiltner Willibald nemcsak nevében üt el a megszokottól, hanem sok minden egyébben is. Például abban, hogy immár több mint három évtizede kutatja, keresi a kis vérkör és a tüdő együttes munkájából kiindulva a légzésnehézségek okát! De ha arra gondolunk, hogy már 1941-től, mint orvostanhallgató is segédkezett profesz- szorápak, akkor az előbbi időtávlatot módosítanunk kell. Valamiféle megszállott ember lenne? Aligha erről vasa szó. Kezdeti kitérő Az orvostudomány a laikus számára — borzongató. A titokzatos latin-szavak mögötti még titokzatosabb testi-élettani tartományok húzódnak meg. Mostani beszélgetésünk során mindig vissza-visszatér az immunológia megjelölés. Ez nagyjából az a tudomány, amely az emberi szervezetnek a betegségekkel szembeni védekezésével foglalkozik. Esetünkben az asztmával és a hörgők tágulásával. Átfogóbban : a légzési nehézségekkel. Fiatal orvos, amikor 1944- ben a budapesti II. sz. belklinikára meghívják, díjtalan gyakornoknak. Egy évig G y óngyösön is dolgozik a kórházban, majd 1945-ben újból a klinikán tevékenykedik. Szakvizsga után a megalakuló ÍII. sz. belklinika osztál y\ ezető je, tanársegédként. Megpályázza a balatonfüredi kórház osztályvezető főorvosi állását, ahonnan 1957-ben a Kékestetői Állami Gyógyintézetbe kerül ugyancsak főorvosi beosztásba. Azóta is ott él és dolgozik, immár majdnem egy negyed százada főorvos ugyanabban a gyógyintézetben. —, . — Soha nem jutott az eszébe, hogy „kinevezhetnék már" igazgatónak is? — Másoknak eszükbe jutott, de gyorsan „leszereltem” őket. Itt igazgatónak lenni annyi, mint a szó szoros értelmében „mindennel törődni”: lakáskérdésekkel, étkezési feladatokkal, iskoláztatással, családi ügyekkel, hogy csak néhányat említsek a nem éppen orvosi teendők közül. Kékesen másként nem lehet. Mi lett volna akkor a kedvenc témájával, ami annyi évtizeden keresztül nem hagyta nyugodni? Gyöngyösön született, édesapja szintén ott volt orvos és a fia is idekerült visz- sza — a hegyre. Kékesre, A kör bezárult. Bezárult? Nem. Kitágult. Csapatmunka Hosszan lehetne sorolni, mi minden kell a tudományos kutatáshoz, hány segítőkész kolléga áll .oda a téma tulajdonosa, mellé, hogy a lassan pergő évek idegnyúzó hatásával is dacolva csak arra az egy dologra összpontosítsanak. Hogy is lehetne megmagyarázni. köznyelvre fordítani a kékestetői kutató csoport munkáját? Megfigyelték, hogy a szívpanaszokkal érkezők nem tudják elviselni a magaslati klímát. De miért? Vizsgálatok sora következett és úgy tetszik, megvan az ok: hormon a neve. Egyfajta honapo, amely... De ez mát messzire vezetne. Gyorsan bejelentették megállapításukat az egyik tekintélyes szaklapnak, amely ezt az ..előzetest” közre adta és ezzel biztosította a kékestetőiek tudományos elsőbbségét ebben a témában. Egyben a helyet is a lapban a publikációhoz. Pedig a világ minden tájáról a kutatók szinte „sorba állnak” egy ilyen lehetőségért. Itt tartanak most. Dr. Wiltner Willibalddal az élükön. Szekatlanságek Milyen ember a kékestetői három-per-á osztály vezető főorvosa? Ki tudná ezt pontosan megmondani? Alakja, öltözködése, frizurája, lakása a látszat. Hogy szabad idejének'egy tekintélyes részét a természetben tölti télen-nyáron — ez lehet kondíciótartás is. Sportol? Nem. Versenyszerűen nem. Hogy minden zenei eseményre felmegy Pestre? Hogy nem nyílhat meg a tárlat a fővárosban nélküle? Ez lehet afféle különcködés is. Lemezei, kazettái nincsenek. Hogy a barátai szintén Pesten élnek? Ott él a felesége is. Szavaival: — Távházasságnak is mondhatjuk ezt, ami nagyszerű dolog mindkettőnk számára. Igaz, azt sem tudják sokan, hogy egyáltalán nős vagyok. — Meggyőződésünk a fej leségemmel együtt, hogy kutatómunkát végezni és gyerekeket nevelni egyszerre.. j aligha lehet olyan alaposJ Sággal, ahogy kell, ahogy érj demes. Sorolhatnánk azokat az orvosi társaságokat, amelyeknek tagja. Hazaiakat és külföldieket. Szeptember 14-én a MaJ gyár Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság tudományos ülése kezdődött a Kékestetőn, ahol dr. Wiltner Willibald nemcsak úgy szerepelt, mint a társaság alapítása óta megválasztott fő-: titkár, hanem bevezető előadást- is tartott Klímaterápi. ás lehetőségeink címmel. Még valamit. Hetenként egyszer Gyöngyösön, édesapja volt rendelőjében általános belgyógyász orvosként fogadja a hozzáforduló betegeket. — Nemcsak azért, mert ápám asztalánál ülhetek, az ő felszerelését használhatom. Ez sem mellékes. De meggyőződésem, hogy átfogó belgyógyászat nélkül nem lehet egy-egy részterülettel sem eredményesen foglalkozni. Ez is egy adalék a személyiségéhez. Jellemző adalék. G, Molnár Ferenc 1981. szeptember 15., kedd
