Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-13 / 215. szám

NEMZETKÖZI összeha­sonlítások szerint a hasonló fe: i%ű tőkés országok­hoz .nyitva iparunk erő­sen túlcentralizált, s külö­nösen szembetűnő a kis. és középvállalatok hiánya, illet­ve alacsony részaránya. Ugyanakkor a gazdasági fej­lődéssel az életszínvonal nö­vekedésével egyre növekszik az egyedi- és kissorozatú termékek, valamint a javí­tás, a karbantartás, a szol­gáltatás majd minden for­mája iránti kereslet. A kis­szervezetek — amelyek ál­talában kisebb rezsivel mű­ködtethetők — rugalmasab­bak, könnyebben alkalmaz­kodnak a változó igényekhez. Az elmúlt 8—10 évben azonban az elvi lehetőségek ellenére sem alakultak új szövetkezetek hazánkban. Az OKISZ javaslatait figyelem­be véve az Igazságügyi Mi­nisztérium, a közelmúltban új modelleket dolgozott ki az eddigieknél kisebb létszámú szövetkezeti formák létreho­zatalára. Ezek a legkülön­bözőbb vállalkozási célok megvalósítását szolgálják, E szövetkezeteket többek között hiánycikkek gyártására, ta­lálmányok, újítások kivitele­zésére, fogyasztási jellegű és egyéb barkácsolás, gyermek- megőrzés, beteggondozás, tolmácsolás stb. szolgáltatá­sok nyújtására lehet meg­alapítani. Az egyszerűbb szövetkeze­ti formák létrehozásával nem a jelenleg jól és hatékonyan működő szövetkezetek létét akarják megkérdőjelezni. A kisszövetkezet, elnevezés nem csupán méretbeli eltérést fe­jez ki, azaz nem nagyszö­vetkezet kicsiben. A kisszö­vetkezet lényege, hogy az ál­talánosnál egyszerűbb sza­bályozási, önkormányzati, ügyviteli feltételek mellett is működőképes, a vezetők irányítási munkájuk mellett részt vehetnek a termelés­ben. Ma ugyanolyan nyil­vántartási, elszámolási köve­telményeknek kell eleget tennie egy 50—100 főt szám­láló kisszervezetnek, mint egy sokezer fős nagyválla­latnak. A jelenlegi szabályozás a minimális létszámot 15 fő­ben határozza meg: ennek csökkentése nem cél. Nem szükséges azonban, hogy ki­zárólag teljes munkaidőben foglalkoztatott tagokból áll­jon a szövetkezet. Alkalmaz­hatnak nyugdíjasokat, diáko­kat, gyermekgondozási segé­lyen levő asszonyokat is. A kisszövetkezetek hatá­rozatlan időre alakulnak, de elképzelhető, hogy csak meg­határozott feladat elvégzé­sére (például egyetlen talál­mány vagy újítás megvalósí­tására) hozzák létre, és a fel­adat elvégzése után a tagok megszüntethetik. A JELENLEGI szabályo­zás szerint a részjegyjegy­zés nemcsak új szövetkezet alapításához, de a tagsági viszony létesítéséhez sem ad elegendő ösztönzést. A jö­vőben a részjegy után járó osztalékot növelik, azaz fo­kozni kívánják a tagok ér­dekeltségét, kockázatvállalá­sát, felelősségét. Éppen az anyagi felelősség, a tulajdo­nosi érzés kialakulása érde­kében lenne célszerű, ha az induló vagyon felét a tagok ■— részjegy ellenében vagy egyéb anyagi hozzájárulás formájában — adnák össze. A kisszövetkezetek tagsá­gának vagyoni hozzájárulása tehát magasabb lesz, mint a jelenlegi szövetkezeteké. De csak akkor lesz reális esélye annak, hogy kisszövetkeze­tek kellő számban alakulja­nak. ha az állam ezt támo­gatja. Megfelelő versenyez­tetéssel, hitel kedvezmények­kel a leghatékonyabb vállal­kozásokat kellene segíteni. Az egyszerűbb szövetkeze­ti formák egy másik modell­je a szakcsoport. Az ipari- szolgáltató szövetkezeti szak­csoport keretében nyílik leg­inkább lehetőség a főfoglal­kozású dolgozók töredék­munkaidejének hasznosítá­sára. Ugyanakkor alkalmas ez a forma a kontár tevé­kenység visszaszorítására, a szabad idejét hasznosítani kívánó állampolgár érde­keltségének megteremtésére, különösen ha megoldják az e munkából származó jöve­delem nyugdíjalapként való beszámítását. A szakcso­porttagság nem igényel kö­zös munkahelyhez való tar­tozást: a munkaidő, illetve a munkarend rendkívül ru­galmas. Az anyagi eszközöket el­sősorban a szakcsoportot alapítók fogják előteremte­ni, főként gépek, szerszámok, anyagok, helyiségek, jármű­vek átadásával, de lehetősé­get kell arra is biztosítani, hogy a szövetkezet saját ter­melési eszközeit, helyiségeit átengedje az ipari termelő, vagy szolgáltató tevékenysé­get folytató szakcsoportnak. A JAVASOLT kisszervezet., formák széles területen hoz­zájárulhatnak a társadalom szükségleteinek jobb kielé­gítéséhez. Dinnek feltétele azonban, hogy a vállalkozá­si kedv és lehetőség, vala­mint a szerződéskötési sza­badság a mainál nagyobb szerepet kapjon. (B. M. É.) HATVANI JELENTÉS* Az uj cukor első napjca Hatvani cukorgyár, szep­tember 5.: négyen készülőd­nek, hogy begyújtsák a lé- tisztításhoz szükséges ke­mencét. Itt van Tőzsér Ist­ván, Molnár Vilmos, Buda­vári Gergely, és a ..manipu- j láns” Kele Miklós. Szeptem- | bér 6.; Marosvári János tér- mester figyelő tekintete kö­zepette befutnak a gyárba i az első cukorrópa-szállítmá- ’ nyok, amelyekből a kampány végéig 300 ezer tonnányit várnak a gazdaságokból. Szeptember 9.: a nyersoldal kapacitását követve 500 ton­na „úszókészlet” kerül a csőrendszerekbe, tartályokba, kristályosító készülékekbe, pépkavarókba. Szeptember Í0.: hajnalban már jó mi­nőségű, szabvány szerinti cukrot töltenek 50 kilós, sze­lepes zsákokba a Bates-gé- pek, amelyek fölött Mikola Antalné és Vörös Istvánná virraszt. Az új cukor első napján egyébként mindössze 16 órányi a cukorkitermelés ideje — pálycsúcs! — és a 2930 tonna répából készült 91 tonnányi portékát teher­kocsik vás~''k a Tejipar, a Cenege Édesipari Vállalat telephelyeire... Mészóllomós és előderiíő A sima, zökkenőmentes in­dulást mi előzte meg? Deb- rődi László műszaki osztály- vezető nem győzi sorolni a feladatokat, a tíz nappal előbbre került kampány föl­készítésében derekasan helyt­álló brigádok neveit. Igen feszített iramban fejeződött be augusztus végére a nagy­karbantartás, épült meg a start napjaira az új. korsze­rű mészállomás, valamint az előderítő berendezés. De nem válogatott senki a munká­ban. A házilag megoldott be­ruházások így kötődnek pél­dául 8 Karácsony András vezette gépműhelyt forgá­csolók nevéhez, így dicsérik Jávori Károly nyersoldali la­katos brigádját, vagy éppen az ácsokat, akik Sebestyén István irányításával dobták magukat a finisbe. A főpró­babizottság, persze, nem tudhatta azt sem, hogy Ke­lé Miklóséknak minő gondot okozott az avulóban levő NDK-cenrifugák életre pofo- zása. vagy épp a melasz­mérlegelés félautomatikus módszerének megoldása. Időt rabló munka mind. és a si­kerhez végtelen szükség volt Gergely Mihály termelési' osztályvezető két évtizedes tapasztalatára is. Ahogy mondják: mindig ott volt, ahol a szükség! És mindany- nyiszor tudott hasznos taná­csot, útmutatást nyújtani a technológiai feladatok megol­dásához. Fordaszerel vények A karbantartás, az építke­zés közepette természetesen egyéb frontokon is folyt a munka. És Molnár Károly répaosztály-vezet őre hárult a fontos szerep, hogy köz­vetlen munkatársaival a ko­rai indításhoz, megszervezze a szükséges nyersanyag át­vételét, beszállí itatását. Négy megye 90 gazdaságával tar. tóttá a kapcsolatot tavasztól mostanáig, és mint olajo­zott, jól bejáratott motor, úgy dolgozik immár ez a gé­pezet is! Remek partner be­szállításnál a Volán, és a miskolci vasútigazgatóság sem tagadta meg a forda­szerelvények beállítását, így teremtvén meg a nyersanyag folyamatos biztosítását. De a dolgok természetéből eredő­en egyéb, újszerű gondok­kal is számolnia kellett a répaosztálynak! Tavaly óta például jelentősen megváltod zott a répaátvótel adminiszt­rációja. illetve számítógépes adatfeldolgozással megy a munka. Ehhez hozzáértő, rá. termett garnitúrára volt szük­ség, ezért a 45 átvételi állo­másra kijelölt 150 ember ki­képzésen vett részt, éspedig olyan formában, hogy mind­járt a balesetvédelmi isme­reteket is elsajátítsa. Az új cukor első napján mindany- nyian sikerrel vizsgáztak, de sikerrel mutatkozott be ma­ga a nyersanyag, amelynek cukorfoka pillanatnyilag 15 százalék felett van. Egyedül az iparágban Mint ismeretes, a cukor­gyár! munka nem tartozik a legkönnyebbek közé. Külö­nösen a főzés teszi próbára az embert., legyen bármilyen sokoldalúan felkészült. Nő nem is vállalkozott nagyon sokáig erre a feladatra. Most azonban, férjével az oldalári, e tennivalók köze­pében találni Pethes Sán dornet, az egyetlen cukorfő­ző szakmunkást az iparág­ban. Hogyan ke'ült ide? A férje után. é.s immár közel húsz esztendeié. Mikor a Jászságból Hatvanba települ­tek, megjárt minden lép­csőfokot, kiismerte a cukor gyártás minden fogását. Az egykori segédmunkásból így lett szakmunkás, ezen a csü­törtöki hajnalon pedig az első tonnányi, besűrített cu korié fogadója, kifőzője. Hogy meddig csinálja mind­ezt? Debrődi László azt mondotta, hogy száznapos kampányra számítanak, ha minden a tervek szerint“ ha­lad. És itt nem csupán a nyersanyag mennyiségére, minőségére kell gondolnunk. Tegnap egyórás áramszü­net volt a gyár körzetében, ami majdnem az egész mű­szak teljesítményét károsan befolyásolta.1 *0 Moldváy Győző A gyógyítás nemegyszer kellemetlenségekkel jár együtt. Mégis vállaljuk a procedúrát, mert hiszünk a gyógyulásban. Gyakorta kényszerülünk arra, hogy kellemetlensége, két viseljünk el hosszabb időn át, mert ez az ára éle­tünk, hétköznapjaink jobbu- lásának. Egerben, a vasúti pálya­udvarral szemben sebek: gödrök, árkok, sóderdombok szabdalják hónapok óta a város testét. Csatatérre job­ban emlékeztet zajaival — az autók kürtölésével, a moto­rok berregésével, a légkala­pácsok csattogásával —egész látványával az egyébként békés, de mindig nagy for­galmú városrész. Aki Egerbe érkezik délről a 25-ös fő­úton busszal, vagy személy­autóval, s akit a vasút hoz a megyeszékhelyre, nem ke­rülheti el ezt a csomópontot. A déli városrészben dolgo­zók, s az ott lakók nap mint nap utaznak át nem ki^ ne­hézségek közepette a két sávra szűkült útszakaszon. Februárban vonultak fel az egri Közúti Építő Válla­lat — a fővállalkozó — dol­gozói. Azóta folyik a mun­ka, s tart még egy ideig, bár ez a gócpont — Káli Ottó művezető szerint — hama­rosan elkészül. — Eddig kevésbé volt lát­ványos a munkánk — e/nlí- ti, amikor arról váltunk szót, hogy sokan úgy vélik, alig dolgoznak, lassan haladnak az építők. — Ma is legalább 70—80 emberünk végzi fel­adatát. Ami az egész teret átte­kintve alig tűnik szembe, rövid sétánk alatt igazoló­dik. Emitt ketten árkot te­metnek be, húsz méterrel odébb másik két munkás gödröt mélyít. Az Árpád ut­ca torkolatában egy csapa­dék-, szenny-, és ivóvízveze­ték csomópontjába daruval emelik helyre az utolsó nagy átmérőjű csöveket. Az ABC előtt légkala.páccsal törik a járdát, a Széna térnél árkol. nak a munkások. — Sok új, váratlan hely­zetet teremtett számunkra ez az építkezés. A közmű- hálózatot úgy kellett felújí­tani, hogy közben a régi mű­ködött. A gázvezeték lera­kását egyes szakaszokon az Az Árpád utcán már az út­építés első műveletén, a sze­gélykövek lerakásán dolgozik a Vízügyi Építő Vállalat két munkása, Kiss László, Papp József szállítást, hogy a reggeli és délutáni csúcsforgalmat ne akadályozzuk. Forgalomirá­nyítóinknak arra is figyelni kellett, hogy elsősorban a városból kifelé engedjék a járműveket, mert ellenkező esetben megbénult volna a belváros forgalma is. S még újabb nehézsége­ket is el kell viselni jövő év május elsejéig, az előreho­zott átadási határidőig. (Egyébként, hogy két hó­nappal megrövidítették gond­jainkat, ez az itt dolgozó szocialista brigádok vállalá­sainak köszönhető.) A téren működő ABC-áruházban pél­dául* — Papp Istvánná üz­letvezető panaszolta ezt — 3—400 ezer forinttal csök­kent havonta a forgalom a _ múlt évihez képest, pedig azt a tervek szerint túl kel­ssőzés, a keletkezett iszap, miatt többször kellett meg­ismételnünk. Előfordult, iogy más helyen találtuk meg a régi vezetéket, mint ahol kerestük, s az emiatt keletkezett esőtörések nem­csak a munkát késleltették hanem sok bosszúságot okoz­tak a környék lakóinak is. Közben a szűkített két sá­von haladt a forgalom. Igye­keztünk úgy időzíteni araun- j -kaarktak betemetését, a föld­lett volna teljesíteni. Elein­te sokan elkéstek a munka­helyükről, mert a torlódás miatt csúsztak a buszjára­tok. Magam js úgy érkeztem a térre ezen a kevésbé for­galmas reggelen, hogy a 12- es (GF 02-74-es) buszt — amin utaztam — egy másik 12-es járat (GÉ 24-41-es) követte. — A legtürelmesebbek és legkörültekintőbbek a helyi járatok vezetői — folytatja Káli Ottó. — Pedig talán nekik a legnehezebb itt át­haladni. Sokan nem tartják be ' a sebességkorlátozást, idegesen tülkölnek, ha a te­herautók szállítmányainak leöntése miatt néhány perc­re lezárjuk az utat. A gya­logosok — még azok is, akik a Farkasvölgy úti óvodába ' naponta viszik a gyerekeket — sokkal megértőbb maga­tartást tanúsítanak. Pedig, ha egy nagy zápor jött. s le­mosta az iszapot — ha el is lapátoltuk, amennyire lehe­tett — egyáltalán nem volt könnyű a közlekedés. A Széna tér előtt állunk. Tizenöt méter hosszú, két méter mély, 80 centiméter széles árkot ástak itt a mun­kások, hogy egy víznyelőt elhelyezhessenek, s hogy a majdani szennyvízvezeték fölött, húzódhasson az ivóvíz- vezeték. Mindezt kézi mun­kával végezték, mert az árokban még most is műkö­dő régi csövek fekszenek, melyeket nem lehet addig bántani, amíg az újakat be nem kötik. S ez csak egy apró példa a gyakorta elő­adódott váratlan, ötletet és helyszíni módosítást követe­lő feladatok közül. De azt is jó leírni, hogy olyan műanyag csövek ke­rülnek a föld alá, melyekkel 50 évig nem lesz gond. S azt is tudni kell, hogy ezen a téren tíz esztendeig nem adnak ki útfelbontási enge­délyt. Ezért és a jövő za­vartalanabb közlekedéséért kell tűrnünk a sokszor bosz- szantó kényszerhelyzeteket. 1 Milyen lesz a jövő képe? ' Csak vázlatosan: a vasút! elágazótól hat sávra bővül a Lenin út, ebből kettő az Ár­pád utcából érkezőket kive­zeti a városból, kettő viszi rá a kocsikat a 25-ös út foly­tatásába, a két szélső sáv pedig egy zöld sziget meg­kerülésével a Lenin útra, il­letve a vasútállomáshoz te­szi lehetővé a járművek közlekedését. Erre még vámunk kell, de a jövő héten a Koszorú ut­cától elkezdik a most még gödrökkel tarkított felbon­tott útszakasz építését. Előbb a szegélykövek kerülnek a helyükre, aztán szintre ^me­Simon Ernő. Pólyák Islván és Veres Elemér, az egri Közúti utolsó közműcsöveket helyezi k a földbe Építő Vállalat dolgozói az (Fotó: ’Kőhidi) lik az aknákat, elhelyezik s víznyelők .rácsait, betonoz­nak. S ha minden a tervek szerint halad, október 30-tól már ide terelik a forgalmat Virágh Tibor «•» m* * rSSl. szeptember 13., vasárnap Kisszövetkezet - fó szeveffcezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom