Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-13 / 215. szám
^ Tervek, több változatban Területfejfeszlés - új szeaiéMel? r • Nemcsak a vállalatoknak 'ítéli megtanulniuk, hogyan •alkalmazkodjanak a változó gazdasági körülményekhez. Ott is fel kell készülni váratlan fordulatokra, ahol meglehetősen nehéz dolog egy-egy program átalakítása: a költségvetés elosztásánál. Nem titok, hogy már •eddig is módosították néhány ponton a VI. ötéves tervi célkitűzéseket s a tanácsok választhattak, melyik a kevésbé sürgető feladat, amit hátrább lehet állítani i.-a rangsorban, A megyei ta- í nács tervgazdasági bizottsá- 1 gának legutóbbi ülésén meg- I vitatott előterjesztésben ol- ; vasható ez a mondat: „...a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére alternatív intézkedésekkel is fel kell készülni.’’ j Vagyis: készüljön több. tervváltozat arra az esetre, ha megint „faragni” kell a költségvetésből... Munkaerő-áramlás, r' a terv érdekében A „kiemelt”, vagyis a legfontosabb célok a megyében változatlanul a lakásépítések, az egészségügyi, szociális beruházások és az iskola- bővítések. Ezekre kell összpontosítani a pénzt, a szervezői energiát, ide kell irányítani az építőipart. Mind- l.ezek természetesen csak az .fitt dolgozó üzemek, vállala- i tok fejlesztéseivel összhangéban képzelhetők el; tervszerűen irányítva a munkaerő- t igényeket,' a népmozgást. A falvakban élőket a ma- s gasabb színvonalú ellátott- , ság vonzotta és vonzza ma fis a .városok felé. Az elmúlt ■j öt évben különösen a me- fgyeszékhely lakossága gya- j] rapodott gyorsan, meghalad- |) va a tervezett mértéket is. ‘^Egerben ma csaknem 11 százalékkal laknak többen, mint . öt évvel ezelőtt. 1 A városba áramlás I egyébként várhatóan mér- | séklődik a következő ötéves f terv ideje alatt. Szükség is I van erre: a területfejleszté- ! si politika fontos célja, hogy 1 növekedjék a községekben a megtartó erő. Ezt kell szolgálniuk többek között az ; üzemi beruházásoknak, a munkahelyeket is teremtő \ telepítéseknek. [' A terv számol azíal, hogy ! a munkaerőmozgás valóban ! a gazdaságos termékszer keil zet kialakítására serkenti ya i:> vállalatokat: oda áramlik a ! munkaerő, ahol nagyobb ha- i tékonysággal foglalkoztatha- í tó. Egyáltalán nem lesz ez egyszerű, könnyen, gyorsan 1 lezajló folyamat— nehézségei nem érhetik felkészület- I lenül a vezetőket, akik egyé- [, nek, csoportok sorsáról dön- ( tenek. j Kölcsönös előnyök : alapján j A szükség minden jó tanácsnál előbb megtanít az okos, takarékos gazdálkodásra. A nagyobb’ eredményességet követelő szabályo- I zás például előbb-utóbb remélhetőleg igazi együttműködésre készteti a megye üzemeit. Találkoznak azok a cégek, amelyek munkájukkal egymást jól kiegészíthetik. Nemcsak az illető üzemeknek, szövetkezeteknek lenne ez jó, hiszen elkerülhetnének egy sor párhuzamos fejlesztést és jobban kihasználhatnák a már meglevő, nagy áldozatok árán kialakított teljesítőképességüket. Gondolhatunk itt például ag.-építőipaí'ra: a megyei vállalatokat összefogni igyekvő gazdasági társulás jól hangzó célokat fogalmazott meg, csak a közös. érdekeket kell megtalálni mindehhez. Jó néhány példája akad már a különböző ágazatok, a vállalatok, szövetkezetek együttműködésének is. Fontos, hogy egymáshoz minél közelebb találjanak partnert, és alakítsanak ki kölcsönösen előnyös közös gazdálkodást. Mindez jó: a megyének, jó a településeknek. Kevesebb a megművelt föld Nagyvonalúak vagyunk a megművelhető földterületekkel. Sok-sok hektár marad el parlagon, mert kényelmetlen dolgozni rajta a géppel, a hasznosítás az átlagosnál nagyobb figyelmet, gondosságot kíván. Ráadásul az útépítések, egyéb beruházások, bányaművelések is tovább csökkentik a művelhető területet. A fejlesztési terv a szántóföldek zsugorodásával számol, ezt a legelők terjeszkedése sem ellensúlyozza igazán. Nem véletlenül került a terv legfontosabb feladatai közé a gyorsított ütemű erdősítés, ültetvénytelepítés vagy például az a program, amely a visontai külfejtés' meddőhányóinak termővé változtatására készült. A hegyvidékeken sok a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzem. Termelési szerkezetük alakításával és természetesen kellő támogatással * az eredményesség gyors növelését tűzte ki célul a területfejlesztési terv. Kevesebből — jobban A megye jövőjét meghatározó program az ipari beruházásoktól a szolgáltatásokig sok egyéb fontos feladatot tartalmaz még a felsoroltakon kívül. Hiszen a közmű- fejlesztés, a víz minőségének védelme, a turisták megfelelő színvonalú ellátása mindennél fontosabb lehet egy-egy községben, járásban, idegenforgalmi központban. Á rangsorolás, a támogatások elosztása nagy felelősséggel jár. Mondhatnánk divatos kifejezéssel: új szemléletre van szükség. Holott nem ís szabadna olyannyira új szemléletnek tekinteni, ha kétszer is meggondoljuk, mire költjük a pénzt, ha azt várjuk, hogy a támogatásból mielőbb új érték származzék. Nemcsak a kényszer taníthat meg okos gazdálkodásra. Hekeli Sándor Újabb felajánlások ü; Stl ©S«aS3©SiC3SCM®85 Mint korábban beszámoltunk róla, a IV. szövetkezeti kongresszusra készülődve a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet Törekvés szocialista brigádja felhívással fordult a megye nagyüzemeiben dolgozó brigádokhoz. Elhatározták, hogy tagonként 30 forintot ajánlanak fel az öregek szociális otthonainak, valamint napközi otthonainak támogatására. A nemes mozgalom megértésre talált és megyeszerte kibontakozóban van a mezőgazdasági I üzemekben. L A Heves megyei TESZÖVtől nyert értesülésünk szerint, eddig 37 szocialista brigád 717 tagja ajánlotta fel forintjait az öregek megsegítésére. Nemrég jelentkezett például az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezetből a Tyereskova és a Dobó Katalin brigád. Erdőtelekről 10, Gyöngyöspatáról pedig hét brigád csatlakozott a felhíváshoz. A pataiak három község határát átfogó termelőszövetkezete a gyöngyöstarjá- ni, a szűcsi és a gyöngyöspatai öregek napközi otthonát támogatja. Hagyományt őrizve — újat teremteni Jobban szolgálni a politikát és az olvasót Beszélgetés Gyurkó Gézával, a Népújság főszerkesztő-helyettesével Az újságírói hivatás ritkán teremt olyan helyzetet, hogy egy napilap főszerkesztő-helyettese az általa szerkesztett lap munkájáról e lapnak is nyilatkozzon. A Népújság most okot adott erre. Mint olvasóink már tudják: lapunk rövidesen új nyomdatechnikai eljárással készül. Hogy mit tud a Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt ofszet gép, azt a Révai Nyomda Egri Gyáregységének vezetői az újság hasábjain már elpiondták. Közöl tünk néhány olvasói igényt is. az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője pedig a szebb kivitelű lap iránt támasztott magasabb tartalmi követelményekről, lapkiadó vállalatunk Igazgatója pedig a szervezés tennivalóiról mondta el véleményét a Népújságban. — Olvasóink sok mindent tudhatnak már az új technikával készülő" megyei lapról. De valójában mit is jelent az ofszet technika a Népújság életében? Formájában, de legfőképpen tartalmában hogyan újul, vagy változik meg a lap? Az előkészületekről, a tervekről Gyurkó Gézával, a Népújság főszerkesztő-helyettesével beszélgettük. — Az új technika, vagy ha úgy tetszik, az új köntös minden esetre szebb Népújságot ígér. De illő, hogy mondjuk el már, olvasóink leveleire is válaszolva: mi marad meg „a régi” Népújságból, és milyen szellemigondolati megújulást ígérhetünk az olvasóknak? — Nos, szellemi és gondolati megújulást csak akkor ígérhetnénk, ha eddig az eltelt sok-sok év folyamán nem törekedtünk volna mindig és folyamatosan erre. Egy újság, egy politikai napilap szellemi „karbantartása” nem lehet függvénye a „külcsin” megváltoztatásának. Természetesen e megújulási folyamat egyik-másik már szükséges láncszemét most jó alkalomként ragadjuk meg, hogy az új köntöshöz még frissebb, még jobb belső tartalmat is adhassunk. Olvasóink jó' része minden bizonnyal észrevette, hogy a jelenlegi — amiben most ez az interjú is megjelenik — Népújság sem hasonlít már akár csak az egy évvel ezelőttihez sem. Ünnepi számainkban megváltoztattuk már a lap fejét, új, megyei első oldalt' alakítottunk ki, növeltük a kommentatív anyagok számát, a külpolitikában úgynevezett háttér írásokat. Ezek azok a kezdeti lépések, amelyek már korántsem- a kezdetet, hanem egy folyamat folytatását jelentik. Egyszóval olyan új Népújságot akarunk olvasóink kezébe adni, amely őrzi a legjobb évtizedes hagyományokat és figyelembe veszi a megváltozott és megnövekedett olvasói igényeket egyaránt. — Ezt akár szerkesztői hitvallásnak is lehetne nevezni, de mint hitvallás, azért még meglehetősen általános. Próbáljunk meg "jobban közelíteni a hétköznapokhoz, azazhogy a vasárnapi számokhoz is, más- szóval.■ mi lesz új, más mint a régi Népújságban volt? — Egymagában az a tény, hogy vasárnapi — de a szabad szombatok miatt esetleg a szombati — lapszámunk 16 oldalas lesz, lehetővé teszi, — már régen szükségessé vált —, hogy a kissé megmerevedett belső „rendünket” föloldjuk. A párt politikáját általános közhelyekkel, unalmas írásokkal, szürkeséggel, egyhangúsággal nem lehet szolgálni, azzal csak riasztani lehet az olvasót. Nos, hogy az olvasók kedvében járjunk, hogy e politikát jól szolgáljuk a vezetők és vezetettek kölcsönös kapcsolatát erősítve, ehhez bizony a lehetőségeken belül alapos belső átszervezésre volt szükség. A szerkesztőségi munkában is, ahol nagyobb precízségre, fegyelemre, felkészültségre lesz szükség, már csak a technika milapot” adunk az olvasóknak. Heves megyei panoráma, a tudomány és világa, az otthon és család rovataink már címükben is jelzik tartalmi változatosságaikat. Hétköznapi lapjaink közül hadd említsem meg a keddi új kaleidoszkóp összeállításunkat, az immáron téljes oldalon megjelenő ifjúságpolitikai összeállításunkat, amely szerdánként kerül az olvasók kezébe és ugyancsak régi óhajt akarunk teljesíteni azzal, hogy egy teljes oldalon nyújtjuk át hét végi programajánlatunkat az arra érdeklődőknek. Nos, ennyit ízelítőnek, a többiről szóljon majd maga az ofszet Népújság. — Szóljon, de mikor? — Semmi titok nincs abban, hogy az ofszetre való áttérés technikai, szervezeti, szellemi, politikai, sőt terjesztési munkája hónapokat vett igénybe. Ami a technikai részt illeti, most folynak a próbanyomások, talán kissé megkésve, de az abszolút biztonságra törekedve. Ügy véljük, nem volna tisztesséCsináld magad Félszáz kiállító a barkácsolóknak a BNV-n .Vevők vagyunk” — a C 2-es pavilonban Gurul a hordó Új híd a Tiszán Űj híd íveli át a Tiszát Csongrád és Szentes között. A Hídépítő Vállalat komlói üzemének dolgozói befejezték az országrészeket betonozását és feszítését, s a jeles eseményt hagyományosan ünnepelték meg: az új hídpályán egy százliteres söröshordót gurítottak át. Legújabb Tisza-hídun- kat — mint korábban a győri Mosoni Duna-hida^ is — a világon az egyik legkorszerűbbnek tartott módszerrel építették. Az úgynevezett betonozott és utófeszített hídfelszerkeze- tet a pillérektől a ’ folyó fölött haladó zsaluszerke- zettel betonozták, az elkészült ■“* elemeket á bennük húzódó acélkötelekkel feszítették egymáshoz. ___ A z őszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben a kőbányai vásárváros területén rendezik meg a hagyományos Csináld magad! bar- kács- és kiskert-kiállítást. A 3500 négyzetméternyi fedett, és 1650 négyzetméternyi sza. bad területen megrendezett kiállításon első ízben vesznek részt' külföldiek. Összesen 56 kiállító mutatja be termékeit. A termékbemutató három fő területről nyújt átfogó képet. Megismerkedhetünk a hagyományos barkácsimunkák- hoZ, a hobbyból, szórakozásból vagy egyszerűen kényszerből végzett otthoni feladatokhoz szükséges szerszámokkal. A 17-es pavilonatt is, de az újság belső tartalmi rendjének kialakításában is. Kezdjük talán azzal, hogy a vasárnapi — ha olvasóink úgy igénylik, akkor tehát az „ünnepi szám” szombaton jelenik meg — 16 oldalas újságban két teljes oldalon közöljük a heti rádió- és televízióműsort, eleget téve ezzel a már régi olvasói óhajnak. Ugyancsak a vasárnapi szám érdekessége, hogy megszüntetve a magazinoldalainkat, Vasárnap ünnepnap címmel irodalmi, kulturális, művészeti „hetibán a kistermelők népes tábora képet kap arról, milyen gépekkel lehet egyszerűbbé tenni fáradtságos, javarészt még ma is kézi erőn alapuló munkájukat. Megismerkedhetnek a magyar ipar gyártotta újfajta talajművelő, valamint kertészeti és szőlészeti kisgépekkel. A kiállítás harmadik részében bűz otthonukat építők, karbantartók, korszerűsítók kaphat, nak tanácsokat, ötleteket, példákat festés-mázoláshoz, fűtés- és világítás-szereléshez, padlóburkoláshoz és esempézéshez. A kiállítás érdekessége lesz az élő bankácsműhely, a 16- os pavilonban, ahol a latogages sem a politikával, sem az olvasóval szemben irreális határidőket kitűzni, melynek nyomán irreálissá válna a lap megfelelő színvonalú és rendszeres megjelenése. Ám az sem lenne korrekt dolog, hogy fölöslegesen túlbiztosítaná magát akár a szerkesztőség, akár a nyomda. E pillanatban, amikor így egymás közt beszélgetünk a nagy nyilvánosság számára, azt ígérhetem az olvasóknak, hogy e hónap végén már rendszeresen és folyamatosan az új, ofszet Népújságot veheti a kezébe. A jövő héten előreláthatólag szombaton próbaszámot kapnak az előfizetők és azok, akiket szeretnénk, hogy azokká váljanak. — Kiérdemeltük ezt az ofszetet? Furcsa kérdés, belátom, de hát az országban jó néhány megyei lap, só't országos lap jelenik meg továbbra is a régi eljárással. — Ha egyáltalán használhatjuk ezt a kifejezést, hogy „kiérdemelni”, akkor azt az olvasók érdemelték ki, akik már 40 ezren sorakoznak fel a párt megyei lapja előfizetőinek, olvasóinak táborába. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy egy országos program keretében felsőbb állami és pártszerveink, és a Külkereskedelmi Minisztérium támogatásával immáron több mint három esztendeje tervezzük ezt az új technikai eljárást, és erőfeszítéseink nyomán a kétségtelen gazdasági nehézségek ellenére is most lehetővé vált a tervek megvalósítása. Megyei lap vagyunk, nem rétegekhez szólunk külön- külön, hanem meg kell találnunk a hangot a megye minden társadalmi rétegéhez, öregekhez, fiatalokhoz, nőkhöz, férfiakhoz, s ' még azt is figyelembe kellett vennünk, hogy lapunk olvasóinak nem is elhanyagolható hányada csak a Népújságot olvassa napilapként. Ennyi feladat vállalása, tőlünk telhető tisztes teljesítése „érdemelte ki” azt, hogy szeptember végétől megújult megyei napilapot vehet kezébe minden kedves olvasónk. — A hagyományos interjút úgy szoktuk befejezni: „Köszönjük a beszélgetést’'. Fejezzük most be úgy, hogy: Köszöntjük az Olvasót! Koós József tök kipróbálhatják a bemutatott eszközöket, tanácsokat és gyakorlati segítséget kaphatnak egyéni gondjaik megoldásához. Ezen kívül vásárolhatnak és kölcsönözhetnek is különböző eszközöket. A C/2-es pavilonban „Vevők vagyunk” jelszóval a termelő és a kereskedelmi vállalatok tág teret kapnak arra, hogy megállapodjanak a bemutatott cikkek gyártásáról és forgalmazásáról. i ,fiwűisM,£í 1881. szeptember 13., vasárnap
