Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-05 / 208. szám

\ barátság társasága A MAGTAR ÉS A SZOV­JET nép barátságának több évtizedre visszanyúló mély gyökerei vannak. Amikor 19.W-ben a szocialista forra­dalmai lángja magasra lob- bayt az egykori cári biroda­lomban, több mint százezer — köztük mintegy száznegy­ven Heves megyei — volt magyar hadifogoly ragadott fegyvert, és állt be Szovjet. Oroszország fiatal Vörös Hadseregébe. A két világháború közötti ellenforradalmi rendszer idő. szakában a magyar uralko­dó osztályok minlent meg­tettek a forradalmak füzében kovácsolódott barátság szá­lainak széttépése érdekében. A régi keletű barátság ápo­lására így csak akkor nyílott lehetőség, amikor 1944—45- ben a szovjet nép fiai fel­szabadították hazánkat a fasizmus uralma alól. 1945- június 9-én alakult meg a magyar—szovjet barátság ápolásának és elmélyítésének hivatalos szerveként a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társaság, amely elsődleges feladatának a két nép kul­túrája kölcsönös megismeré­sét és megszerettetését te­kintette. A társaságnak főként a Ma­gyar Kommunista Párt kez­deményezésére országszerte helyi csoportjai alakultak. Megyénk három városában is megalakultak a csoportok. Elsőként a gyöngyösit hoz­ták létre, 1945. július 25-én, ezt követte az egri megala­kítása szeptember 9-én. A gyöngyösi és az egri csoport után létrejött a hatvani is. Annak nincsen írásos nyo­ma, hogy falvainkban létre­hoztak volna ilyen szerveze­teket. A helyi csoportok fonto­sabb tevékenységi területei a következők voltak: előadá­sok, előadássorozatok tartá­sa a szovjet kultúra, művé­szet és irodalom kiválósá­gainak munkásságáról: szov­jet filmek vetítése, műsoros estek, emlékestek szervezé­se, amelyeken műkedvelő színjátszók és szavalok szov­jet-orosz szerzők színdarab­jait, verseit adták elő. Az egri csoport például 1946. május 23-án nagy sikerű Gorkij -emlékünnepélyt tar­tott Gyöngyösön 1948 őszén megrendezték a szovjet film ünnepi hetét. A szervezetek tevékenysé­gének felbecsülhetetlen je­lentősége, hogy megyénkben is ők ismertették meg a ■lakossággal először az el­lenforradalmi rendszer idő­szakában kirekesztett szov­jet kultúrát. A társaság tevékenysége néhány esztendő alatt az egész magyar társadalomra kiterjedt. Ezt figyelembe vé­ve 1949 áprilisában az or­szágos elnökség a szervezet elé új feladatokat állított, amelyek már túlmutattak a művelődési tevékenységen. 35. — Íme, barátaim, a nemes dón Rumata. Cupik atya fitymálóán el­húzta a száját, a kövér pe­dig jóindulatúan bólogatott. — A mj régi és rendkívül következetes ellenségünk — jegyezte meg dón Reba. — Ha ellenség, fel kell akasztani — mondta reked­ten Cupik atya. MBnijí fSff \rr.W ; 1981. szeptember 5., szombat Ezért a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot poli­tikai tömegszervezetté ala­kították át Magyar—Szov­jet Társaság (MSZT) néven. a társaság létszá­ma a megyénkben 1949—1956 között 45—50 ezer fő között mozgott A járási, községi, üzemi, intézményi szerveze­tek munkáját a megyei tit­kárság irányította, melynek élén titkár állott. Ezt a funk­ciót az ' ellenforradalomig Katona Zoltánná, Suha An­dor, Horváth Nándor, és Bittner János látta. le. A társaság rendezvényei­nek keretében a magyar— szovjet baráti hónapok so­rán hallhatta megyénk la­kossága Igor Ojsztrak művé- • szí hegedűjátékát, láthatta Galina Ulanova csodálatos táncát, tapsolhatott Rosztop- rocsin gondonkaművésznek, s találkozhatott a híres film­művésszel, Szefgej Bondar- csukkal. A társaság munkája révén az üzemekben egyre jobban elterjedtek az élenjáró szov­jet módszerek, például a Makszimenkó-féle gyorsfala. zás, a Koleszov-féle gyors- vágáso® esztergályozás. A mezőgazdaságban is több módszert elterjesztettek, olyanokat, amzlyek akkor a szovjet kolhozokban már jól beváltak, A lakosság szám­talan kiállítás, előadás és kulturális rendezvény kere­tében ismerhette meg a szov­jet nép életét. Ebben az idő­szakban jelentek meg a szovjet egyetemeken és fő­iskolákon az első megyei ösztöndíjasok is. Az 1956-os ellenforrada­lom a Magyar—Szovjet Tár­saság munkáját is megbéní­totta. A szervezet felbom­lott. Az MSZMP irányításá­val 1957. nyarán a társasá­got Magyar—Szovjet Baráti Társaság néven újjászervez­ték. Ettől kezdve a társaság nem tömegszervezetként, ha­nem tömegmozgalomként mű­ködik. Megyénkben a társaság 1957. végére szerveződött új­já. Decemberben alakult meg a megyei elnökség. Az új­jászervezés sajátossága volt, hogy a megyei titkáron, ké- tőbb egy adminisztrátoron kívül nem volt, az 1956 előtti évektől eltérően füg­getlenített apparátusa. A függetlenített megyei titká­ri funkciót 1957-től 1970-ig, a funkció megszüntetéséig Mészáros József, Pupics Pé­ter és Uracs István látta el. A SZERVEZET megyénk­ben rendkívül gyorsan rege­nerálódott. 1960 tavaszán már mintegy 220 Magyar- Szovjet Baráti Kör működött megyénkben. 1958—59 folya­mán mintegy 80—90 helyen szerveztek technikai, kultu­rális és mezőgazdasági té­májú képkiállításokat. 1957- tól a társasági munka több­sége szakosztályi keretek kö­zött folyt. — És önnek mi a vélemé­nye. Aba testvér? — kér­dezte dón Reba, és udvaria­san a kövér ember felé ha­jolt. — Tudja... Én valahogy... — Aba testvér szórakozottan elmosolyodott, és széttárta kurta karját. — Nekem, tud­ja, valahogy mindegy. De talán mégse kössük fel.. .> vessük máglyára. Mi a vé­leménye, dón Reba? — Igen, talán — felelte elgondolkodva dón Reba — Tudja — folytatta Aba testvér, és rámosolygott Ru- mátáua —, a söpredéket szo­kás felkötni... Nekünk vi­gyáznunk kell arra* hogy a A társaság megyebeli munkájára is jó hatással volt, hogy a Politikai Bizott­ság 1959. augusztus 11-i ha­tározata kimondta: a ma­gyar—szovjet barátság ápo­lása nemcsak az MSZBT, ha­nem a pártszervek, a párt- szervezetek, valamint a tö- megszervezetek és tömeg- mozgalmak feladata is. Ez a határozat a megyei magyar —szovjet barátsági munká­ban főképpen abban nyilvá­nult meg, hogy a megyei és a járási elnökségek rendkí­vül szoros kapcsolatot épí­tettek ki a Hazafias Nép­fronttal és a TIT-tel. A társaság 1960-as III. kongresszusát követő két évben a megyei barátsági munka továbbra is főként a szakosztályokon belül való­sult meg. 1962-től azonban az országos elnökség a kö­vetkező területekre irányi, tóttá a figyelmet: a barátság ápolása, elsősorban szemé­lyes kapcsolatok kialakítása révén. A szemléltető propa­ganda fejlesztése a kulturá­lis tevékenység keretében, orosz nyelvi tanfolyamok szervezése. Az országos * elnökség cél­kitűzései eredményesen va­lósultak meg. A személyes baráti kapcsolatok kialakítá­sának fő módszere a szovjet turistacsoportokkal szerve­zett baráti találkozók szerve­zése lett. 1960—1966. között megyénkben több mint 230 ilyen találkozót szerveztek, mintegy 8200 résztvevővel. A korábbi kísérletek után a nyelvtanulás 1961-től vált szervezettebbé. 1966-ig 39 orosz nyelvű tanfolyamot szervezett az MSZBT a me­gyében, több mint 700 részt­vevővel. Sajnos azonban a lemorzsolódás igen jelentős volt. A társaság életében új fe­jezetet nyitott a Politikai Bizottság 1965-ös határozata, amelynek lényege, hogy az MSZBT a továbbiakban a Hazafias Népfront kereté­ben. azzal szorosan együtt­működve fejtse ki tevékeny­ségét. A határozat értelmé­ben 1966. május 1-től az MSZBT titkára a Hazafias Népfront, megyei titkársága munkatársaként tevékenyke­dett. A megyei magyar—szovjet barátsági munkában a ha­tározat után több új vonás jelentkezett. A Szovjetunió életének jobb megismerésé­re elindult a barátságvona­tok szervezése, a korábbi barátsági körök hagyomá­nyait felhasználva számos helyen baráti klubok alakul­tak, amelyek sok forró han­gulatú baráti találkozót kez­deményeztek. Ezek a talál­kozók a korábbi évekénél sokkal bensőségesebbekké és meghittebbekké váltak. 1970 Ű.JABB MÉRFÖLD­KŐ a társaság életében. Eb­ben az évben jelent meg az MSZMP Központi Bizottsága nép körében megmaradjon a tisztelet a rendek iránt. Mégis ősi nemzetség sarja, jeles jrukani kém... — Fel­kapott az asztalról egy la­pot, és szemügyre vette. — Ő. még szoani is... Annál inkább! — Akkor vessük máglyá­ra — bólintott Cupik atya. — Jól van — mondta dón Reba, — Megegyeztünk. Máglyára vetjük. — Különben, úgy gondo­lom' dón Rumata könnyít­het a sorsán — jegyezte meg Aba testvér. — Ért en­gem, dón Reba ? — Megvallom, nem egé­szen. .. — A vagyon! Nemes do­nora. a vagyon! A Rumata - család mesésen gazdag!... — Igaza van, mint mindig — mondta dón Reba. Cupik atya ásított- és az asztaltól jobbra levő lila függönyökre sandított. — Nos. kezdjük el annak rendje-módja szerint — je­lentette ki dón Reba sóhajt­va. Cupik atya egyre a füg­gönyökre sandított. Nyilván­valóan várt valamit, s r.em érdekelte a kihallgatás. M!- féle komédia ez? — tűnő­dött Rumata. Titkárságának határozata az új szervezeti forma kialakí­tásáról.'A határozat kimond­ta, hogy a szovjet és a ma­gyar nép barátságának to­vábbi elmélyítése szükséges­sé teszi új szervezeti forma, a tagcsoport létrehozását. Ezek tevékenységüket a tö­megszervezetekkel és tömeg- mozgalmakkal szorosan együttműködve végezzék, közvetlenül a párt irányítá­sával, A titkársági határozatot követően megyénkben is ki­alakultak a baráti munka új szervezeti formái. Jelenleg megyénkben 76 MSZBT- tagcsoport van, többsége ipari üzemekben és mező- gazdasági termelőszövetke­zetekben, amelyekben több mint 70 ezer tag dolgozik. Az új szervezeti keretek között egyre tartalmasabb munka folyik. A tagcsopor­tok agitációs és propagan­datevékenységének, a Szov­jetunió megismerésének és népszerűsítésének bevált módszerévé vált az évenkén­ti béke_ és barátságvonatok indítása a Kijev—Leningrad —Moszkva útvonalon, ame­lyen mintegy 300 fő vesz részt. Az ide érkező’ szovjet tu­ristacsoportok részére az IBUSZ-szal közösen rend­szeresen szerveznek baráti találkozókat. Évenként meg­szervezik a „Ki tud többet a Szovjetunióról ?” vetélke­dőt. 1979-ben a MOKÉP ön­álló kezdeményezése volt a Ki tud többet a szovjet fil­mekről? vetélkedő megszer­vezése. Rendszeresek a Szovjet Tudomány és Kul­túra Házában tett látogatá­sok is. Sajátos színt jelent a csoportok munkájában a testvérterület, Csuvasia egyes gazdasági egységeivel és in­tézményeivel kialakított kapcsolat. Jelenleg nyolc tagcsoportnak van ilyen együttműködése. A Gagarin Hőerőmű tagozata minden évben megszervezi az űr­hajósok napját. A tagcsoportok jó munká­ját dicséri az is, hogy me­gyénk élen jár a magyar nyelvű szovjet lapok — a Szovjetunió, a Fáklya, a Lá­nyok-Asszonyok. a Szput- nyik — terjesztésében. Az orosz nyelv oktatásá­nak stabil formája lett a Gorkij Nyelviskola Heves megyei tagozata. Az itt fo­lyó eredményes munka elis­merése is volt, hogy 1979 márciusában Felső tárkány­ban tartotta az Orosz Nyelv­szakos Tanárok Nemzetközi Szervezete (MAPRJÁLj ülé- s©t AZ ELMÚLT ÉVTIZED tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy az új szervezeti forma megyénkben is be­vált, tovább szélesedett a mozgalom tömegbázisa, emelkedett, a barátsági mun­ka színvonala. Dr. Szecskó Károly — így hát, nemes donom — fordult dón Reba Ruma- tához —, rendkívül kellemes volna- ha válaszolna néhány bennünket érdeklő kérdésre. — Oldozzák ki a kezemet — mondta Rumata. Cupik atya kétkedőn moz­gatta az ajkát. Aba testvér bőszen csóválta a fejét. — Vagy úgy? — mondta dón Reba — Megértem önöket, barátaim. De tekin­tettel azokra a körülmények­re. amelyeket, dón Rumata valószínűleg sejt... — So- katmondóan végigtekintett a mennyezet alatti szellőző­nyílás-sorokon. — Oldjátok ki a kezét — jelentette ki. Valaki nesztelenül Ruma­ta mögé állt. Rumata érez­te. amint a furcsán puha, ügyes ujjak megérintik a kezét- hallotta, hogy nyiko­rog a kötél a kés alatt. Aba testvér előhúzott az asztal alól .egy hatalmas harci íjat, és letette maga elé. — Akkor hát kezdjük — mondta frissen dón Reba. — Neve, családja, rangja? — Rumata, az Esztori Ru- rnaták nemzetségéből. Hu- szonkettedíziglen nemes. (Folytatjuk) W0H iKsJí, r Érdekes... Érdekes színházt bemutatókat ígér az új évad, ol­vastam a figyelemfelkeltő címet központi napilapunkban. S figyelmemet máris az érdekes bemutatókra irányítót- ' tam. így értesültem a Vígszínház, a Pesti Színház, a Ma­dách Színház, a Thália, a Fővárosi Operettszíhház mű­sorterveiről. i Hogy hazánkban a színház nem egyenlő a budapesti színházakkal, azt az elmúlt évad nem egy kiemelkedő „vidéki” produkciója is ip"~''lta. Elég talán a Miskolci— Egri Nemzeti Színház Lear királyát, vagy a Jancsó—Her­nádi-féle Csárdáskirálynőt említeni. Esetleg a szolnoki Szigligeti Színház Paál István rendezte Az ember tragé­diáját, vagy Győrben Markp Iván balettprodukcióit. Folytathatnánk a sort Kaposvárral és Péccsel, dé helyette csak azt kérdezzük: vajon helyes-e, ha akarva- akaratlanul a fent idézett és a hozzá hasonló elszólások azt az érzést keltik, hogy van Budapest és körülötte egy képződmény, amelyet Magyarországnak hívnak. Persze lehet, hogy csupán a cím volt helytelen. He­lyesen így hangzott volna: Érdekes színházi bemutatókat ígér az új évad, Budapesten is. (Szigethy) Egy zseni, két haver, egy balek Színes olasz—francia—NSZK westernfilm A tisztes rutin a filmvi­lágban is sokat ér. Ahhoz legalábbis elég, hogy egy al­kotás elnyerje a közönség tetszését. Mindez hatványo­zottan igaz, ha olyan kitűnő színészre bízzák a főszere­pet, mint Terence . Hill. Hát igen, Damiano Dam tani, az Egy zseni, két hai'er, egy ba­lek című színes, olasz-fran- cia-NSZK-film rendezője tudta, mit csinál- A western műfajára esküdött, s művé­ben fel is vonultatta annak minden hatásos kellékét. A forgatókönyvírók, kíno­san ügyeltek arra, hogy mindig lendületes maradjon a cselekmény tempója. Az általuk diktált fergeteges ritmus lebilincselte a néző figyelmét, nem maradt ideje elégedetlenkedni az egymást követő sablonos fordulatok után. Volt pisztolypárbaj bőven. Erről a főhős, Joe Thanks gondoskodott. Nem hiányoz­tak az indiánokat gyűlölő, azokat kisemmizni akaró amerikai katonatisztek sem. akik embertelen céljaik el­érése érdekében a legalja­sabb módszereket is hadba vetették. Cabot őrnaggyal és szadista társaival csak a sző­ke, kék szemű fegyverforga­tó száll szembe, aki termé­szetesen védelmébe veszi az elnyomottakat, s ötletes ak­ciókat indít jogaik vissza­szerzésére. Barátba és barát­nője azonban nem sziklaszi­lárd jellemek, így aztán oly­kor-olykor megalkusznak áz ellenséggel, s oldalára is áll­nak. Ez azonban nem zavar­ja a rettenthetetlent, ő úrrá lesz minden akadályon, ha kell ügyevsen, furfangosan túljár egy egész helyőrség eszán. A hajszák azonban kissé túladagoltak. Esetenként nem feszültséget, hanem tö­mény unalmat szülnek. A záró jelenetek során legalább negyedóráig futkosnak a vad­nyugati terepen. Ne feledkezzünk meg a kötelező hepiendről sem, mert ez aztán giccses és szi­rupos volt a javából. Azt hangsúlyozta, hogy ebben a filmben nem szabad semmit komolyan venni, itt minden csak jól megrendezett játék, amelynek megvannak a kö­telezően előírt szabályai. Ez azonban vajmi kevés, hiszen az emberi mélységek felvil­lanásától, a post.ikus hang­vételtől mereven tartózko­dott az alkotógárda, megelé­gedve a művészet helyett a biztos kasszasikerrel. Pécsi István Mepyité vasárnap, Gyöngyösön Mint jeleztük, új képző- művészeti intézménnyel gaz­dagodik Gyöngyös. A város tulajdonát képező Hermann Lipót-féle grafikák bemuta­tásával vasárnap délelőtt 10 óra 30-kor megnyitják a mű­velődési központhoz tartozó Gyöngyösi Galériát a Petőfi utca 32. sz. műemléképület­ben. Berecz Andrisáé tanácsel­nökhelyettes adja át a kiál­lítótermeket a rendeltetésük­nek, majd Rapcsányi László, a rádió főmunkatársa szól a műalkotásokról, azok szer­kőjéről, ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom