Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-04 / 207. szám

YtlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE! EK: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 20*. szám ÁRA: 1.40 FORINT 1081. szép!ember 4., péntek Országos sajtótájékoztató és bemutató Gyöngyösön „n munkásőrség szocialista társadalmunk szülötte” Nevelés A jó emlékezetű olvasó nem felejtette el. hogy hosszú esztendők óta min­den tanévkezdés előtt és Után a nevelőmunka haté­konyságának fokozásáról szólunk. írunk számos fó­rumon. A pedánsabb stí- lusérzékűek legfeljebb a megfogalmazás mikéntjén változtatnak, ám a lénye­gen ez nem módosít sem­mit: a tennivaló épp any- nyi, épp olyan sürgető, mint 15—20 esztendővel ezelőtt. Önkéntelenül is adódik a kérdés: mi az oka ennek az egy helyben toporgás-nak. Pedagógusaink lennének restek, közömbösek, s mit sem törődnének a jóhisze­mű tanácsokkal? Mondjuk meg mindjárt: ekkora lel- Siisméretlenséget, ilyen vas­kos érdektelenséget vétek feltételezni róluk. Az igaz­ság az, hogy többségük — kivételek persze ebben a körben is akadnak — hiva­tásérzettől vezéreltetve te­vékenykedik, s a lehetősé­gekhez képest maid min­dent megtesz azért, hogy a hétköznapok sorén képes­ségei legjavát nyújtsa, s a felnövekvő nemzedékeket saját arculatára formálja. Ez a nemei hitvallás azonban csak részben va­lósul meg. Előfordul az is, hogy a legnagyobb, a leg- reményteljesebb igyekezet is kudarcba - fullad. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a diákokra nemcsak tanítóink, tanáraink, hanem barátaik, ismerőseik, szü­leik, felnőtt rokonaik is hatnak. Olykor — saj­nos nagyon sokszor — eredményesebben, mint lelkes nevelőik. Ha tovább bogozzuk a szálakat, ak­kor rájövünk arra, hogy ezekben az esetekben az erős érzelmi kötődés, az önként, vállalt ragaszko­dás erősíti a hatást. A kö­vetkezmény elkeserítő: a tanulók az iskolában hal­lottakat „hegyi beszédnek”, „hátborzongató show-nak” minősítik, s nem veszik észre a mögöttük rejlő ag­gódó. féltő szeretetet. Ha­verjaik „szövegéért” viszont kritikátlanul rajonganak. Ezért a folytonos ismét­lés, emiatt nem jutunk előbbre. Mi a megoldás? Nyilvánvalóan nem az, hogy évről évre ugyanazt hangsúlyozzuk. Ezzel vol­taképp semmit sem változ­tatunk a meglehetősen el­szomorító helyzeten. Oko­sabb lenne a már említett érzelmi kötődést kialakí­tani. mert szinte kizárólag ezen áll vagy dől minden. Ha az ifjak példaképeik­nek tekintik a pedagógu­sokat. ha nap mint nap világos és egyértelmű vá­laszt kapnak tőlük — álta­lánosságok helyett — a számukra megfejthetetlen- nek tűnő ellentmondások­ra. ha nem ál, de valódi viták során, tényleg part­nernek tekintik őket, ha igénylik ötleteiket, javas­lataikat, akkor létrejön a bizalom annyira óhajtott légköre. Hosszú megtorpanások­kal. esetenként visszalépé­sekkel tarkított úton kell elindulni. A messzelátók bizakodásával felvértezve s akkor kevesebb lesz az ismétlés, a szólam, s idővel jóval több a tiszteletet ér­demlő siker. Pécsi István Vaskó Mihály köszönti megyénk vendégeit Gyöngyösön, a mezőgazda- sági főiskola aulájában csü­törtökön reggel kez.dődött el a munkásőrség kétnapos, be­mutatóval egybekötött or­szágos sajtótájékoztatója. Borzák Lajos, az országos Rarancsnokság propaganda. és sajtóosztályának vezetője köszöntötte a három hosszú asztalson körül helyet fog­lalt újságírókat, a televízió, a rádió, a napi- és a hetila­pok, üzemi újságok munka­társait, a járási-városi párt- bizottságok titkárait, a fegy­veres társtestületek vezető beosztású parancsnokait, a munkásőrség -jéie« levő -ala­pító tagjait. Külön is üdvö-' zölte az elnökségben helyet foglalt, S a kérdésekre váró vezetőket: Borbély Sándort, a munkásőrség országos pa­rancsnokát, Vaskó Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Fodor Lászlót, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetőjét, Kovács Mi. hályt, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala főosz­tályvezetőjét, Halas Lajost, a munkásőrség alapító pa­rancsnokát, Gáti Józsefet, az országos parancsnok helyet­tesét, Farkas Sándor megyei parancsnokot és Farkas La. jóst, az országos parancs­nokság osztályvezetőjét. A jelenlévő Heves megyei­ek nevében Vaskó Mihály üdvözölte a vendégeket, majd megyénk életéről, tár­sadalmi, gazdasági helyze­téről, a felszabadulás óta ellelt időszak jelentős vál­tozásait is szemléltetve szólt a termelés jelenlegi eredmé­nyeiről, megyénk társadalmi arculatáról, végül a követke­zőket mondta: — Ügy ítéljük meg. hogy az itt élő emberek értik a párt politikáját, s egyetérte­nek azzal, dolgoznak érte. Mi. akik 'itt élünk, szeretjük ezt a megyét, mert szép az ország minden vidéke, de ez a szűkebb környezet nekünk egy kicsit szebb a többinél. A sajtótájékoztató beve­zető beszédét Borbély Sán­dor mondta él. Megköszönte többek között a sajtó képvi­selőinek, hogy a meghívást elfogadták, s hogy a lapok­ban írásaikban, valamint a televízió képernyőjén és a rádióban valósághűen mu­tatják be a munkásőrök nem kevés áldozattal járó mun­káját. Aztán így folytatta: — Ügy vélem, a testűiéi működésében még sok olyan megírásra érdemes tény. ese­mény van, amelyek számot tarthatnak az elvtársak ér­deklődésére. 1982. januárjá­ban--februárjában emléke­zünk meg a munkásőrség megalakulásának és fennál­lásának negyedszázados év­fordulójáról. Negyedszázad tapasztalatai igazolják, hogy a munkás- osztály, dolgozó népünk legjobbjainak felfegyverzé. se helyes és szükséges, jó politikai lépés volt. Történelmi elemzés nélkül is érdemes felidézni néhány tényezőt, amelyek ma is meghatározzák a testület po­litikai arculatát, hivatását, jellegét. A munkásőrség akkor ala- jftutt, amikor, szocializmust építő’ népünk hatalma ' veJ szélybe került. A lenini nor­mák alapján újjászerveződő pártunk a munkásosztályt, a dolgozó tömegeket szólítot­ta fegyverbe, hogy megvéd­jék a nép hatalmát, gátat vessenek az ellenforradal­mi próbálkozásoknak, se­gítsék az ellenforradalom maradványainak felszámo­lását, a rend, a nyugalom helyreállítását, s a néphata­lom más fegyveres alakula­taival együtt legyenek vé­delmezői. biztos támaszai szo­cialista hazánknak. A munkásosztály, a dolgo­zók legjobbjai akkor igent mondtak e felszólításra. A szocializmusért, a népünkért érzett felelősség, e politikai öntudat és e meggyőződés alapján tömörültek soraink­ba. Ez határozza meg ma is a munkásőrség politikai ar­culatát, tevékenységének tartalmút. Ezért a munkás­őrség szocialista társadal­munk politikai- intézménye, amely a párt közvetlen irá- nyításával, a párt politiká­jának szellemében a dolgo­zók tízezreit tömöríti. A munkásőrség tagjai a szó igaz; értelmében közéleti emberek, a politika aktív képviselői, megvalósítói, vé­delmezői. A mi munkánk elsősorban társadalmi, moz­galmi munka. Ugyanakkor a munkásőr­ség fegyveres intézmény is, része a néphatalom egysé­ges védelmi rendszerének. A felfegyverzett dolgozók a munkásőrségben rendszeres felkészítést, kiképzést kap­nak, gyakorlatokat hajta­nak végre, hogy msgas szín­vonalon teljesíthessék ön­ként vállalt kötelezettségei­ket. A munkásőrség benne él a társadalom, a szocialista építőmunka lüktetésében, mert tagjai a munka em herei, egyszersmind pár­tunk szocialista építőmun­kánkat meghatározó politi. kajának megvalósítói, vé­delmezői, A munkásőrség megalaku­lása óta az emberek tízezrei voltak a testület tagjai, vál­tak közvetlen részeseivé a munkásöréletnek, a kiképzés­nek, annak az emberformáló munkának, amelyet a párt- szervezetek és a munkásőr- kollektívák együttesen vé­geznek. A munkásőrség folyama­tos utánpótlása biztosított, kialakult rendszere és mód­szere megfelel a békés al­Borbély Sándor mondta a sajtótájékoztató bevezetőjét kötő munka, az aktív felké­szítés körülményeinek, kö­vetelményeinek, lehetővé te. szí, hogy a felnövekvő gene­rációk újabb és újabb réte­gei — évenként több ezren — ilyen módon is részt vál­laljanak a szocialista rend­szer fegyveres védelméből. A testület politikai jeiiérr.- zői sorában kell említeni azt az állandó pozitív hatást is, amelyet a munkásörök dol­gozó emberekként munka­helyi környezetükben, döl- gozótásaik körében magatar­tásukkal, termelő, politikai és közéleti munkájukkal nap mint nap kifejtenek. Azt tapasztaljuk: társadalmi ak­tivitásukat, öntudatos poli­tikai magatartásukat elis­merés, megbecsülés övezi, rangja, becsülete van a nép ügye önkéntes, áldozatos szol gálatának. A munkásőrséget eltép- hetetlen szálak fűzik első­sorban a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz, társadalmunk minden dol­gozó rétegéhez. « J; oWatoóf- - •» Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Megtár­gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének beszámolóját a népgazdaság ez évi fejlődéséről, valamint a pénzügyminiszter előter­jesztését. a pénzügyi helyzet alakulásáról. Megállapította, hogy az 1981. évi tervet ne­hezedő körülmények és fel­tételek között kell végrehaj­tani, ezért változó piaci fel­tételekhez való alkalmazko­dó készségének növelésére, a termelési korszerűsítésének meggyorsítására, a hatékony­ság és az egyensúly javítá­sának előmozdítására, továb­bi intézkedések szükségesek. A Minisztertanács egyidejű* leg áttekintette az 1982-es népgazdasági terv és költ­ségvetés előkészítésének hely­zetét és meghatározta a ter­vezőmunka további feladata­it. Több szolgálati helyen már októbertől II vasút is készül az ötnapos munkahétre Megkezdték a felkészülést az ötnapos munkahét beve­zetésére a vasút dolgozói is. Az átszervezések szükséges­sé teszik a kollektív szerző­dés módosítását; a dolgozók az üzemi demokrácia kü­lönböző fórumain ezekben a hetekben vitatják meg a tervezetet. Az észrevételek, javaslatok alapján készül el majd a módosítás az új munkarendről. A heti mun­kaidő 42 órára csökken, több lesz a szabad idő, amelyet pihenésre, kikapcsolódásra fordíthatnak a sokszor ne­héz szolgálatot teljesítő vas­utasok. Az átszervezés előkészüle­teivel jól haladnak a me­gyében. több szolgálati he­lyen már októbertől, másutt november 1-től dolgoznak az új munkarend szerint. Ahol előbb kezdik az átállást, már mindenütt megvitatták, hogyan lehet biztosítani a dolgozók szabadnapját, a szolgálatok közötti pihenő­időt. A munkaidő csökken­tése miatt a jövedelem nem csökkenhet, ugyanakkor a feladatok teljesítését sem veszélyeztetheti a dolgozók több szabad ideje. A termelési tanácskozáso­kon, műszaki konferenciá­kon is mindenütt elhang­zott, hogy az eddigieknél szervezettebb munkával, na­gyobb fegyelemmel lehet csak zökkenők nélkül átáll­ni az új munkarendre, tel­jesíteni a vasút dolgozói v előtt álló mind nagyobb fel­adatokat. Készülődés a szövetkezeti kongresszusokra Az Országos Szövetkezeti Tanács ■ elnöksége csütörtöki ülésén Szabó István vezeté­sével összegezte az ősszel megtartásra kerülő szövetke­zeti kongresszusokra való felkészülés eddigi tapaszta­latait- Megállapította: a szö­vetkezeti kollektívák nagy aktivitással vesznek részt az előkészítésben és várakozás­sal tekintenek a kongreez­s zusok na. A s zövetkezetek ben lefolytatott vitákat követően a megyei küldöttválasztó gyűléseken részletesen meg­tárgyalják a szövetkezetek helyzetét, további feladatait, valamint a fejlesztés lehető­ségeit, s kidolgozzák a kong­resszuson előterjesztésre ke­rülő javaslataikat. fő Munka- és egészségvédelmi tanácskozás Egerben Négy esztendővel ezelőtt munkavédelmi és egészség­védelmi hónapnak nyilvání­tották a szeptembert. Ebből az alkalomból munka- és egészség védelrn i ü i n ács k ozást tartottak tegnap Egerben az SZMT székházában, amelyet Nagy Sándor, a KPVDSZ szervező titkára nyitott meg. j Ezt követőé,, dr. Szekeres | Ilona, a KÖJÁL egészség- I nevelési osztályának vezető főorvosa mondott bevezetőt, majd sor került az első elő­adási a. Milyen legyen és miért jó az egészséges, baráti benső­séges munkatársi viszony? Hogyan vigyázzunk egymás egészségére? Vezetők és be­osztottak kapcsolata, keres­kedelmi eladók és vásárlók viszonya, kiegyensúlyozott családi élet — ezek voltak a főbb kérdései a témakör­nek. amelyet előadásában dr. Tóth Mária, a kórház ideggyógyász szakorvosa fej­tett ki részletesen. A hallgatóság teljes mér­tékben egyetértett az el­hangzottakkal mindnyájunk előtt ismeretes ugyanis, hogy gyakran „rohanónak" neve­zett életünkben mennyire fontos, hogy kapcsolatainkat a humánum, egymás kölcsö­nös megbecsülése, tisztelete rlwtsa* TetSuto az en § való törekvés régi, társadal­munk alapelveinek egyik legfontosabbika, a minden­napi életben, különösen pe­dig egy-egy nehezebb, vagy kényelmetlen feladat megol­dása kapcsán úgy szólunk egymáshoz, olyan bántó ki­fejezésekkel illetjük egy­mást, amelyek nagyon nehe. zen gyógyuló sebeket okoz­nak. Pedig az esetek több­ségében elkerülhetőek len­nének ezek az összecsapá­sok. és az Is bizonyos, hogy szép szóval többre mehe­tünk, mint a durva vagdal- kozással. s ez vonatkozik mind a munkahelyi, mind a családi kapcsolatokra. A második előadási dr. Halmos Béla belgyógyász fő­orvos tartotta az . egészséges táplálkozásról. Ez másik olyan területe az életünk­nek, amely napról napra ..terítékre” kerül, mert sza­bályait gyakorta megszeg­jük — nem kis károsodásá­ra saját egészségünknek. Az előadások elhangzása után a tanácskozás résztve­vői megtekintették a Platán étteremben rendezett, „Táp­lálkozzunk helyesen” című kiállítást, ahol Besztercei György, megyei szakács- szövetség titkára kalauzolta a vendégeket, és adott hasz­nos tanácsokat, recepteket á korszerű táplálkozásba!.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom