Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-03 / 206. szám
Mai összeállításunk írásai az Időjárásnak az emberre j gyakorolt hatását vizsgálják, a rossz alvástól a villám- csapásig. Arra Is választ keresnek: vajon előre kiszámít- hatóak-e ezek a hatások? Összeállította: HEKELI SÁNDOR Etörejelezhetőek-e a földrengések? Alvásunk és az időjárás Szervezetünk életműködései erősen függnek attól a fizikai környezettől, amelyben tartózkodunk. Nem kivétel ez alól egyik legfontosabb és legbonyolultabb életműködésünk, az alvás sem. Fizikai környezetünk egyik lényeges csoportját a bennünket körülvevő levegő erősen változó jelenségei szolgáltatják. Még az olyan ember is, aki napról napra teljesen szabályos, egyenletes életmódot folytat, jelentős környezeti változásoknak van kitéve az időjárás minduntalan bekövetkező átalakulásai következtében. Az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a földrengés előrejelzése iránt. Például egy atomerőmű építési helyének nem kellően gondos kiválasztása esetén egy földrengés okozta pusztítás környezetszennyezést eredményezhet. Sok országban hivatalosan is első számú tudományos problémaként tartják nyilván a földrengés-előrejelzést. Az elmúlt években sok szakcikk olyan illúziót keltett. hogy a földrengés előrejelzése a közeljövőben megoldódik. így például az amerikai szakirodalomban gyakran hivatkoznak az 1975. február 4-i kínai földrengésre. amely előtt 13 órával a lakosságot előre figyelmeztették. majd kiürítették a területet. Vagy arra. hogy a Kurlli-szigeteken a mély. A VILLÁMOKRÓL Heues megyében a nyári zivatarok idején két ember életét követelte villámcsapás. Most, a napokban az Ősz beköszöntővel is hallottunk a közlekedésben fennakadást okozó villámcsapásokról. A villám fizikai tulajdonságainak megismerése az utóbbi kétszáz év eredménye, ám ma is azon természeti jelenségek közé tartozik, melyről ismereteink hiányosak. A villámcsapás emberéleteket ‘ olt ki, romboló és gyújtó hatása következtében gyakran okoz tüzet is. Ezért is fontos találmány a vil. lábiháritó, mely , Franklin nevéhez fűződik. Magyar- országon mi-ben szereltek fel először villámhárítót a búdat egyetem épületére. A lésköri töltések kialakulása a földi környezetben taoasztalt elektrosztatikus jeien'éásél azonos elvek alapján magyarázható. Méreteiben, hatásaiban azonban összehasonlíthatatlanul nagVobhl A Föld légkörében a felhők mint' kondenzátorok működnek- melyek elektrosztatikus töltéseket vesznek fel súrlódás és sztatikus megosztás Útján. A villám, a légköri töltések folyton változó, szabálytalan időközönkénti kialakulása és kiegyenlítődése. A légköri töltések villámlás formáiéban történő kiegyenlítődése — kisülése csak zivataros időben, nagy légmozgás, pératömegek áramfúrások vízszintingadozása alapján több esetben sikeres volt az előrejelzés. Gyakran megfeledkeznek azonban arról, hogy a jelenség előrejelzéséhez feltétlenül ismerni kell a kiváltó okot, vagy legalább a más természeti jelenségekkel való kölcsönhatásokat. Márpedig a földrengések okait (néhány kivételtől eltekintve) gyakorlatilag ma sem ismerjük. A sikeres előrejelzések a gyakori földrengésterületekén véletlenszerűek. 1970-től kezdve több földrengésriadó volt Kínában, de nem tudták például előre jelezni az 1976. július 27—28-i vagy az 1976. augusztus 16—23-i katasztrofális erejűt, amelynek során 605 000 ember lelte halálát. lása, valamint gyors hőmérséklet-változás esetén Jön létre. A felhőben lévő töltéshalmaz potenciálja a Földhöz viszonyitva 107... 10* V értéket is elérhet. A töltések kondenzálódásával a térerősség állandóan növekszik, s amikor legyőzi a levegő szigetelő szilárdságát, létrejön a kiegyenlítődés, mely villámlás vagy villám, csapás formájában jelentkezik. Villámláson a felhőn belüli, vagy két felhő közötti töltéskiegyenlítődést, értjük, Villámcsapáskor a felhő töltésgócai a Föld felé egyenlítődnek ki. A zivatarfelhők töltéseinek 60 százaléka a villámlás, 40 százalék villámcsapás formájában vezetődik le. A villámcsapás előklsü léssel indul. ntelvnek kiindulópontja általában a föld felületéből kiemelkedő tárgy. A felhőből az előkisütés irányába egy ellenklsülé* indul meg. Az elő. és elletiklsülés találkozásával megindul a töltések kiegyenlítődése és létrejön a villám. Áramerőssége több tízezer amper is lehet, ón igen nagy sebességgel indul a Föld irányába, A villámcsapás veszélyének mértéke sok tényezői ól függ: energiájától, a villámcsapás nontjfitól, a beépítettségtől és a terület geológiái viszonyaitól. Magyarországon zivataros időszakban óránként 20—60 villámcsapást tapasztalunk, Az alvásunkat érintő meteorológiai hatások legnyil. vánvalóbb csoportja a nagy hőmérsékleti szélsőségeket hozó időjárás fellépésekor jelentkezik. Nyári hőség idején például sokan panaszkodnak álmatlanságról. Az erős hőhullámok idején előfordulnak olyan fülledt éjszakák, amelyek folyamán a nagy városok belső területein a hőmérséklet még az éjjel leghidegebb részében sem száll 20 fok alá. Az épületek belsejében ugyanekkor még lényegesen melegebb van, és ez sok ember számára már alvási zavarokat okoz. Ezzel ellentétben a nagy hidegnek viszont álmosító, altató hatása van. Sok ember kedveli a hűvös vagy éppen fűtetlen hálószobát, rr.ert ott nagyobb nyugalmat talál. Az erős fagy Ide. jén végzett séták álmosító hatása közismert. Az, erős hidegben tett hegyi kirándulásoknál ez az álmos!tó hatás komoly életveszedelmet teremthet. Az ilyen tartós hideghatás ugyanis pszicho- motoros bénulást idézhet eló a szervezetben. Fárasztó szél,.. Bár a szélsőséges meleg, nek és Ridegnek alvásunkra kifejtett hatása nyilvánvaló, mégsem ezek tartoznak a leglényegesebb meteorológiai hatások közé, mert aránylag csak ritkán, az év. nek a szélsőséges- időjárású részében fordulnak elő, és a kedvezőbb időjárású esztendőkben. úgyszólván egészen el is maradnak. Általánosabb módon érvényesül a szeles idő hatása. Már régóta megfigyelték, hogy a szeles időjárás is erősen beleavatkozik sok ember éjszakai nyugalmába. Ez a hatás azonban kettős irányú. Vannak, akik szeles időben jobban alszanak, mások rosszabbul. Aki sok időt tölt a szabadban, azt a szeles időjáaz ország területére lecsapó villámok száma évente mintegy 150—220 ezerre tehető. Hegyes vidéken nagyobb a lecsapódó villámok száma. Jellegzetes a villámcsapás. ha a villám olyan tárgyat, építményt, vagy élőlényt ér, mely a környezetéből kiemelkedik. Ezzel szemben találunk olyan vil- lámbecsapódáal pontokat, melyek gyakran megmagyarázható tlanok. Viszonylag gyakran előfordul, hogy a villám magasabb épületek között álló alacsonyabb tárgyakat súlyt. A környezetéhez képest alacsonyabb területre eső becsapódások egy része a talaj geológiai felépítésével magyarázható, főleg azzal, hogy a csapás helyén a talaj nedvesebb volt. A villámcsapás által okozott károkat elsősorban a veszélyeztetett tárgyon, építményen átfutó vlllámáram idézi elő. Védekezés szempontjából a legfontosabb feladat a villám áramának más útra való terelése, E célra olyan felfogó berendezést keli építeni, és úgy kell földelni, hogy a földbe vezető út lényegesen kisebb legyen, mint a védendő tárgyon átvezető óraműt, A villámhárító berendezéseknek gazdasági, műszaki szempontok miatt különböző fokozatai vannak, melyek különböző védettséget rás általában kifárasztja. A szélben tartózkodva ugyanis bőrünk állandóan változó hőingernek, illetve hidegin- gemek van kitéve. Ez szakadatlan tágulásra és szűkülésre készteti a felszini haj- . szálereket, végeredményben tehát munkát jelent a szer. vezet számára, és jelentékeny mértékű kifáradásnak • lehet a forrása. A szabadon élő emberek tehát egy szélben‘töltött nap után rendszerint több alvást igényelnek és mélyebben, jobban alszanak. Más a helyzet azoknál. ak,iik a szeles időjárást a szobából nézik végig, ök nincsenek kitéve a szél fárasztó, álmosító hálásának. Ellenben, ha nyugati vagy északi fekvésű szobában laknak, erőien hallják a szál szabálytalan időközökben megismétlődő zúgását. Bárki megfigyelheti, hogy az erős szelek Magyarországon sohasem egyenletesen fújnak, hanem lökésekből, rohamokból tevődnek össze. Minden egyes szélroham zúgó hangokkal és az épületek lazán felerősített ablakainak, redőnyeinek csikorgásával jár. Nyugtalan természetű emberek ezt a hanghatást rosszul tűrik, és miatta rósz. szabbul alszanak. Mi a meteoropátia? Az álmok időjárási kap. csolatainak legfontosabb és legérdekesebb alakja az úgynevezett meteoropátia. Me- teoropátiának azt a jelenséget nevezik, hogy az élőlények nagy része (még az egysejtűek is) az időjárás hirtelen és nagymértékű át. alakulása idején bizonyos alkalmazkodási zavarokat árul el, aminek következtében rendellenes és sokszor igen kellemetlen életjelenségek következnek be. A ma- gasabbrendű gerinces álla. toknál a meteoropátia álta Iában nyugtalanságban, jelentenek, Előirt szabvány tartalmazza részletesen mindén épület, építmény, közlekedési eszköz és egyéb létesítmény, vagy tárgy villámvédelmét, Tragédiák főleg a szabadban tartózkodókat érhetik. A legjobb védelem, ha idejében felismerjük a vil- lómcsapósi veszély kialakulását. elsősorban a jellegzetes zivatarfelhők adnak erre lehetőséget, Villám veszély esetén n kiválasztott védett hely. elsősorban olyan épület legyen, amelyen villámhárító van, vagy az épület fémvázas. Azok az épületek, amelyekben villamos vezeték van, védettebbnek tekinthetők, mint a fémet, nem tartalmazó faépületek, vagy kunyhók. Egy kiemelkedő tárgy védett tere » föld szímegszokott magatartásuk gyökeres megváltozásában és máskor elő nem forduló izgalmi hangoknak a hallatá- sá.ban nyilvánul meg. Az ember meteoropátiája részben fizikai, részben pedig pszichikus téren jelenik meg. Tökéletes idegrendszerű egyéneknél a meieoropá- tla alig mutatható ki. legfeljebb bizonyos kedvtelen- s,égben, ros'z hangulatban jelentkezik, r melynek az illető maga sem. tudja az okát. és többnyire nem is sejti az időjárással való kapcsolatát. Délről érkezik . .. Az alvási panaszok és a rossz álmok többnyire az időváltozás kifejlődésének a kezdeti szakaszában, az úgy. nevezett prefrontális időszakban mutatkoznak. Ennek az .időszaknak a jellemző meteorológiai tünetei a •következők: fokozatosan erősödő légáramlás többnyire délről, lassan felvonuló egyenletes borulás, ..a légnyo. más csökkenése. A déli széllel járó éjszakák általában sokkal csendesebbek, mint az időváltozásokat követő nyugati vagy északi széllel járó éjjelek. Ezért az álompanaszokat nem a déli szél okoizza közvetlenül, hanem azok annak az általános szervezeti állapotnak a következményei, amelyek sok embernél az időjárási környezet átalakulása Idején létrejönnék. A meteoropata'kus alvás- panaszok kiürül is az a helyzet, hogy a legtöbb ember nem is sejti alvása nehézségeinek az időváltozásokkal fennálló kapcsolatát. Ennek nem akkor mutatkoznak, amikor az időjárásban már fő oka az, hogy a panaszok feltűnő jelenségeik zajlanak le, mint amilyenek a heves esők és a zúgó szélviharok. A panaszok ezeket a jelenségeket megelőzik, amikor az időjárás még csendes, csak gyenge, simogató jellegű déli légáramlás van, és a bekövetkező meteorológiái átalakulás közeledését még nén a magasságának legfeljebb kétszeresére vehető, viszont a fa körüli ötméteres körzet a másodlagos kisülés miatt veszélyes. Ha zivatar esetén semmiféle védett hely nem található a közelben, a legjobb védekezést a földre fekvés jelenti. Épületek belsejében tartózkodó emberre I« a másodlagos » kisülések jelentenek veszélyt, antenna, kémény, tűzhely és a villamos berendezések környezetében mintegy egy méter távolságig. Még mindig sok nyitott kérdés található a villámcsapás veszélyének és a be- csapási helynek meghatározására vonatkozóan. A kutatás állandóan folyik és ebben is kiterjedt nemzetközi együttműködés alakult ki.-i Bimándl Gyula MAI MŰSOROK RÁDIÓ Kossuth 8.25 Népi zene, 9.00 Kórusok, hangszerszólók. 944 Zenés képeskönyv. 10.05 Sztárok — anekdoták nélkül. 10.35 Operett és daljátékfelvételek. 11.00 Haydn-művek. 11.40 Tom Jones. 12.35 Somogyi Tóth Sándor: Huszonegy korsó sör. 12.45 Zenemúz*um. 14.32 A 70 éves Barabás Tibor köszöntése, 15.10 Nótacsokor. 16.05 Lendvay Kamilló kórusdalaiból. 16.15 Gluck: Don Juan. 17.07 Plovdiv *81. 17.32 Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 17.55 Daljátékok. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.30 Esti magazin 19.15 Közvetítés a magyar—bolgár—finn férfi és női válogatott atlétikai viadalról. 19.30 Olasz operákból. 20.15 Lapok a hidegháború történetéből. 20.35 Nóták. 20.54 Csajkovszkij: Anyegin (Opera). Petőfi 8,05 Csajkovszkij: Olasz capricció. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben, 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők-falvak éneke. 12.55 Az üveghutától a porcelán- gyártásig. 13.25 Látószög. 13.30 Ránki György: Vietnami muzsika, 14.00 Válogatott perceink. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán, 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Primadonnák, bonvi- vánok — operettek. 19.18 Népi zene. 19.55 Slágerlista. 20.33 Ki lehet nagyve- zír? 21.33 Köszönöm a beszélgetést. .. 22.01 Örökzöld dallamok. 23.15 Dzsesszfelvételek. Miskolc 17.00 Hírek, idő járás-jelentés. 17.05 A Tiszától a Dunáig. .. Észak-magyarországi képeslap. (A tartalomból : Érik a szőlő... — Gólyákra várnak... — Tornatermet adnak át Szomo- lyán). Szerkesztő: Dobog Béla. 18.00 Észak-magyarországi krónika (A munkásőrség országos és Heves megyei Parancsnokságának bemutatóval egybekötött sajtókonferenciája — Saj- tótájékbztató Miskolcon az őszi vetőmagellátásról — Munkavédelmi és egészség- ügyi hónap megnyitója Heves megyében). 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 14.20 Iskolatévé. 16.00 Pergő képek. 16.25 Szicíliai utazás. 17.10 Toldi. 17.55 Lobog a láng. 18.20 Akik elmentek... 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Roxfnpad a Korái együttes közreműködésével. 21.05 Fehér éjszakák (Olasz film). 22.40 Tv-hir- adó 3. 2. műsor 10.40 A pécsi körzeti stú. dió szerb-horvát nyelvű magazinműsora. 17.00 Bulgária—-Finnország—Magyarország női-férfi váló. gatott atlétikai viadal. 19,30 Tv-híradó. 20.00 Ki*. faludy.,játék. A győri Kisfaludy Színház előadás*. Közben: 21.20 Tv-hiratíő 2. MmS 1981. izcptcinln > , .„«lült Lehet-e védekezni? csupán előjelek árulják el. M. I. Képünkön egy villám sújtotta épület; jól látható, hogy még az elektromos vezetékek is kiégtek
