Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-26 / 226. szám

S :Í.W<É^L..I • .: ■ • 'fi A színház homlokzata Színhazaink történetéből A kecskeméti Katona József Színház líatóna József 1826-ban a kecskémén szíhházpártoló nagyközönség névében java­solta először állandó színház megteremtését a városban Sőt, a kecskeméti színház felépítésének tervét saját kézű rajzokkal el is készí­tette. Azonban Katona, amint Bánk bánjának színpadi életre keltését, úgy a városi tulajdonban álló színház lét­rejöttét sem érhette meg. A halhatatlan magyar klasszi­kus színmű és a kecskeméti színház megvalósulása között a továbbiakban mégis szoros a kapcsolat: 1833 elején, amikor a kassai színház vég­re bemutatta a Bánk bánt, mégiscsak megvalósult az el­ső állandó színház Kecske­méten, mégpedig magánin- téanényként. Id. Király Sán­dor, a Korona vendéglő tu­lajdonosa építtette az új me gyéi tanácsház mögött levő egvémeletes ház helyén. A színházi követelmény­nek nem teljesen megfelelő épület lassan elöregedett, tu. lajdónosa megvált tőle. Ko­vács László gazdálkodó jó­voltából azonban Kecskemét nem maradt állandó színház nélkül. Kovács saját magtá­rát alakította át színház cél­jaira, mely a mostani Árpád mozitól a Batthyány utcáig térjedő telken volt. 1868-tól 1896-ig működött ez a kü­lönös magtárszínház, mely­nek jellegét egy 1883-ban kelt megállapítás igen talá­lóan jellemezte, mondván: „építője azt tartotta, hogy mikor nem tartódik benne theátrom. lőhessen használ­ni granáriumnak ... Mégis, az átépítés jószerint be sem fejeződött, mikor jelentke. zett az első igazgató, Mik- lóssy Gyula, a neves szinész- dinasztia-alapító. Igazgatói evei alatt kb. százöt előadást tartott változó sikerrel. A korabeli kritika rendszeresen támadta tervszerűtlen mű­sorpolitikája miatt. Végül a bécsi opera leégése után fo­kozottan felfigyeltek a ható­ságok az épület tűzveszélyes­ségére. mígnem kénytelen volt a város immár hivata­losad saját színházépület térveztetését és kivitelezését. támogatni. A híres bécsi színházépítő cég: Fellner Ferdinánd és Hélmer Ármin vállalta an­nak az épületnek a tervezé­sét és kivitelezését, melyet sók e korban épült színhá­zunkkal együtt kultúrkincse-. ink közé sorolhatunk. Ünne­pélyes megnyitására 1896. október 14-én került sor. a rrtillénniumi ünnepségek so. rában. száz évvel azután, hogy Kelemen László szín­játszó társasága először ját­szott Kecskeméten. A' színház mindjárt az el­ső négy évad alatt négy igaz­gatót ..fogyasztott el”. Pedig ezen évek alatt emlékezetes előadások is születtek olyan vendégművészek felléptevei. mint Jászai Mari, Csillád Te­réz, Fáy Szeréna. Küry Klá­ra, Náday Ferenc. Érdekes ellentmondás, mely egészen a felszabadulás utáni esz­tendőkig rányomja bélyegét a kecskeméti színjátszásra, hogy míg a város és a szín­házpártoló közönség kínosan ügyel arra, hogy színháza szép és korszerűen felszerelt maradjon, addig a művészeti vezetéssel a legritkább eset­ben sikerült közös álláspon­tot kialakítani általában a városi vezetés túlzott óva­tossága miatt. A helyi sajtó támadásai az első világháború időszakában megélénkültek. Az alapvető okot az a ballépés szolgál­tatta. hogy 1915. nyarán a városban állomásozó reichen- bergi 94. gyalogezredre való . tekintettel német nyelvű egyfelvonásost is előadott a színház. A háború ellenére 1916. november 11-én ün­nepre készült a társulatik­kor vette, fel az intézmény a Katona József Színház elne­vezést. mely aktus tisztele­tére díszelőadást tartottak Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház főrendezőjének köz­reműködésével. A háború azonban könyörtelenül folyt tovább és az egész ország színjátszásához idomulva, Kecskeméten is túlnyomó többségében operetteket, ze­nés fércműveket visznek színpadra. A két háború között ugyan­azon nyomvonalon folytató­dott a színház élete, mint az előző évtizedekben: sűrűn váltották egymást az igaz­gatók, és közben a húszas évek végére a kecskeméti színház egyre jobban elide­genítette közönségét. Bár a vendégS7.ereplök közül Bajor Gizi, Petheő Attila, Páger Antal szereplése, vagy Pta- sinszky Pepi prímabalerina fellépései zsúfolt házak előtt játszódnak, az alapvető gon­dokon, a színházi hétközna­pok lélektelenségén nem se­gíthet a mentőötletként be­vezetett kamaraszínházi vagy -cseretársulati rendszer sem. A színházak államosítását 1919. március 22-én a nép­biztosok tanácsa határozta el először, Kecskeméten csak az 1949—50-es színházi év­adban valósult meg. A kez­deti évek igen sok nehézsé­get, de szép eredményeket is hoztak, mígnem Radó Vil­mos, a legendás igazgató vet­te át a vezetést 1988-tól egé­szen 1973-ig. Nevéhez fűző­dik egyebek közf Schiller Ármány és Szerelem című drámájának felújítása Rutt- kai Évával és Gábor Miklós, sál a főszerepekben. A Katona József Szfnház mindmáig megtartotta a hosszú évtizedek tapasztala­tain alapuló, sokrétű műsor- politikáiát. Színpadán min­den évadban tervszerűen váltják egymást a társadal­mi-történelmi drámák, klasz- szikus és modem vígjátékok, magyar és külföldi kortáis irodalom termékei, zenés já. tékok, operettek. Humor­szolgálat — Maga lesz itt a hivatal­segéd. Én vagyok a főnök. Ideges ember vagyok, ha in. tek, maga azonnal idejön. — Értem. Én leszek a hi. vatalsegéd. maga pedig a főnök. De én is ideges em­ber vagyok. Ha intek, akkor nem megyek. •k — Ezer éve nem láttalak. — Külföldön élek. — Hol? — Baden.Badenben. — Nem kell ismételni, nem vagyok süket! ★ — Tegnap egy rémdráma bemutatóját láttam a szín. házban. Az utolsó felvonás, bán hatan meghaltak. — Már értem, miért vittek olyan sok koszorút a szin. házba. ★ — Ezt a japán könyvet ajánlom, uram. — Köszönöm, de nem tu­dok japánul. — Vigye ajándékba a nagynéniének! — Nincs nagynénim. Két. testen élek a macskámmal. — Mégis vigye el. leg. alább hozzávághatja a macs. kához, ha az felmérgesiti önt. ★ — Drága szomszéd, tartsa kordában a kutyáját. Teg­nap úgy vonított, hogy a lányomnak abba kellett hagynia az énekóráját. — Tehát a maga lánya kezdte! ★ Hirtelen leáll az utasokkal teli repülőgép motorja. A pilóta megjelenik az utas. térben, hátán ejtőernyő. — Kérem, ne nyugtalan, kódjának — mondja. — Csak lemegyek a földre se. gítségért! ★ — Uram. vegyen egy tóm. bolát. Autót nyerhet. — Minek nekem autó. az embernek állandóan gondja van vele! — De kérem, sok száz. ezer tombolajegyet adtak el. miért éppen az öné nyerné az autót! (Ford: Gábor Tamás) / Takáts Gyula: Mert végül is A rend maga: a volt!.,. Valami paradicsomi pillanat az első hét után, parányi pont az épp megszületett menny alatt.. I Aztán elindult minden itt Időnk és talpunk alatt, és a világ csak ezt mutatja, a lebontás vonalait. S benne elomló arculatát. Mert minden csak odatőr, mint a szobrok és az anyag sorsa. Villog a kvarc dlribdarab tükör ■ a szervezet és szervezett szétosztja magát és csak addig él, míg vázában épp tartani fűd Ja a változót parányi sejtjeinél a létezés törékeny egyensúlya. Nincs aki és ami ellenáll! Mindennek lényege: szétbomlanl, mert végül Is nem tökéletes a világ, s az a kezdés sem volt paradicsomi. Áz első pesti virágkiállítás Benke László: Hosszú éj Ettem Inkább vagy gondolkodtam, világom nehogy leromboljam. Túl sok sajnálat gyűlt föl bennem, s mindig magammal verekedtem. Csak ültem, ültem, hosszú éjben, késsel kezemben — folyt a vérem, iszonyodtam és öldököltem; nem öltem meg magamat könnyen. Most meg virrasztóm; hogyha moccan takargatnom keil szép halottam. Féltőn s félve, nehogy remegjen, életemmel kell átölelnem. Oláh János: Fehér éjszakák megállók nincs tovább kabátom is üres a fehér éjszakában föltámadó szelek egyetlen lebbenéssel fölisszák mindenem A múlt század harminc» éveiben a pesti Rózsa (ma Rózsa Férenc) utcában nyi­totta meg Muszely Károly a kertészetét. Virágokon kívül fákat is nevelt, főleg eper­fákat. Termékeit sokan vá­sárolták, még külföldre is szállított palántákat. 1844 május végén szokat­lan dologra szánta el magát: virágkiállítást rendezett. No­ha kertészete a város köz­pontjától elég messze feküdt, s az út valóságos portenge­ren át vezetett ide. mégis sokan látogattak ki, hogy megtekintsék az első magyar virágkiállítást. Valóban érdemes volt meg­nézni, mert az egykorú le­írás szerint negyvenezer vi­rágcserjében lehetett gyö­nyörködni, a rózsák, szek- fűk és jázminok mellett sok nö­ritka, külföldi eredetű vényben is. „Mily gyönyörű látvány e virágsereg — lel­kendezett az Életképek tu­dósítója — az ind és ponti azaleák, a kaméliák és ro­dodendronok, az erikák ezer szebbnél szebb nemei; aszúk papíron nincs helye a gaz­dag neveknek, s ha volna is, vájjon ki írhatná le e dicső, gyöngéd illatot, e csábító szín vegyül etet, az élénk szív. vidámító zöldet s az egész virágzási pompát, mely a nézőt elbájolja, elragadja”. A tudósító csak egyet ki­fogásolt, azt hogy Muszely úr, aki magyar születésű és magyar anyanyelvű, a ma­gyar fővárosban rendezett kiállításon egyetlen magyar nyelvű feliratot tájékoztató táblát sem függesztett ki. V. M. Macskák VILÁGVISZONYLATBAN Hány macska él a vilá­gon ? Ez természetesen egyi­ke azoknak a kérdéseknek, amelyekre lehetetlen pon­tosan válaszolni, mert ilyen statisztikát soha senki sem állított össze. Az UNESCO egyik speciális bizottsága nemrég becslésekre támasz­kodva megállapította, hogy a házimacskák száma je­lenleg kb. 600 millióra te­hető. A MÚZEUMBAN A londoni British Múze­um hat macskát „foglalkoz­tat”. „Munkahelyi” unifor­misuk: egy sárga nyakörv. Ellátásuk évi 50 fontba ke­rül. Azonban nem étkeznek naponként, mert akkor nem biztos, hogy teljesítenék a szolgálati kötelességüket — az egérfogást. A VÁNDOR Egy szürke cica. amelyet eredeti lakóhelyéről. egy moszkvai gyár egyik kis épületéből a fővárostól 200 km távolságban lévő Tula környékére vittek el, általá­nos meglepetésre hat hónap múlva újra megjelent a gyár garázsában, ahová „gyalog” érkezett. A cica, amelynek a munkások a „Málcsik” névet adták, le­fogyott, hogy Tulától Moszk­váig eljutott. AZ ÖRÖKÖSÖK Egy nyugatnémet férfi szabadságát mindig Olasz­országban töltötte, Imperiá- ban, mindig ugyanabban a panzióban. Az ottani tulaj­donosok befogadták a kóbor macskákat.. Ä nyugatnémet turista szerelmese volt az állatoknak. Amikor meghalt, kiderült, hogy két kilo­gramm aranyat hagyott az imperiari kóbor macskákra. Az utcára lépek, s egy szemközt jövő tüzet kér. Mondom neki, hogy nem do­hányzóm. — Micsoda alak! — csóválja a fejét, és továbbmegy. Kezdem magam kellemetlenül érezni. — Megkínálna egy cigivel? — szólít meg két csaj a körúton. — Nem dohány­zóm. — .. .nem is iszom, s lányokkal se járok — utánoz csúfolódva az egyik. De hát mi a csu­dát akarnak? Hiszen, ugye, van többek kö­zött egy hároméves Bo«iom ni — torkol le egy dzseki* kopasz kö­zépkórú. Az asszonyság pe- dtp. aki rám szólt, folytatja: _ Nekem, példa-. Bácsi! n ak okáért, asztmám Visszamosolygok Leszállók ról. Lépdelek át udvaron. Egy kis vasgyúró rám mutat a hómo- kozólapátjával: — nék., ka, ilyen sovány és sápadt leszel, ha majd te is dohányozni fogsz — magyarázza neki. — Nem dohány­zóm — mondom ko­moran. Azért vagyok sovány, azért vagyok sápadt, mert hallgat­tam a nagymamára. Alig hogy beérek, hivat a főnök. Ala­posan megtárgyaljuk a negyedéin tervet, busz- kifejezzük, s várat­na \anul igy szól: — Ezemjonov ad­jon már egy cigaret­tát. Ügy rágyújta­ókélmét fiam. °Á feleségemről Tan, ugye nem is beszélve. viszont, hogy mást ne A buszon vágni le. mondjak, csak a ma- hét a füstöt. Pedig Óa dolga érdekli. Pe- itt aztán tilos dohá- dig még alig bújt ki Révy Eszter nyozni. — Nem hagyná abba a pöfékelést? — Én? De hiszen én nem is... — Micsoda? Hiszen egy kilométerre érez­a tojásból Hát ilyen egy lag autóbuszutas Ilyenekkel álljak vitatkozni? Nem ér démes. Több bennem az önérzet. rá. Ebben a pillanat­ban melléhajol a nagymamája: — Látod, X.seny­L, Dvinszkij— V. Kovái Fordította és átdolgozta: Konczek József Újra és újra az idegen szavakról Hogy nyelvhasználatunk minden rétegében gyikrán szükségtelenül szaporodnak el' az idegen szavak, arról e közleményünk is tanúsko­dik. Elsősorban azt mutat­juk meg, hogy ném annyira nyelvi szükségszerűségből használunk sok idegen szót, mint inkább azért, mert ké­vés a magyar szókincsünk. Az utóbbi hetekben külö­nösen sokszor találkozhat­tunk a blikkfangos szóalak­kal: „Komoly tudós létété nem idegen tőle a blikkfan­gos kérdésfeltevés, a színes tárgyalási mód” (Kritika, 1981. 7. sz.). — „A kritikus­nak is lehet joga és oka, hogy úgynevezett blikkfan­gos címet találjon ki” (Nép­újság, 1981. aug. 4.). A te­levíziós sportkö zveti tás ben hallhattuk ezt a nyelvi fór­mát is: „Ez igazi blikkfan­gos megoldás volt." Teljes értékű magyar meg­felelői: nagyon feltűnő, fi­gyelmet felkeltő, nagyfokú; megütközést kéltő; a figyel* műnket magára vonó stb. Van tehát miből válogat­nunk. Valóban megdöbbentő vált számunkra, hogy az idegen- forgalom egyik szakembere ezt a jelzős szerkezetet hasz­nálta: konstans utasok (Rá­dió: Esti krónika, 1981. júL' 9.). A latin eredetű konstans szó magyar megfeleli: ál­landó, nem változó; szi­lárd i változatlan. Mint a fi­zika és a matematika szak- kifejezése jól teljésiti nyél* vi szerepét, de abban a be­szédhelyzetben, amelybén elhangzott, semmi szükség sincs rája. Az ironikus, a gunyoros közlésekben is je- lentkezhetik épben azzal a céllal, hogy a költő Irónia című versében is szerephez jutott: „Az irónia nem más / Mint a komédia fenséges / Abszolút konstans distan­cia / ezt szépen mondtam f Tehát végérvényes není-Vdl* tozó mértékű távolságtartás” (Páskándi Géza: Irónia). Az idegen sZaVák indoko­latlan burjánzását példázza ez a szövegrészlét is: „Az ellátás már pátémdlista képzetekkel Is társul” (Élét és Irodalom, 1981. aug. 29.)! A latin pater (atya. csa­ládapa). a paternus (atyái,' apai) ízócsaládjátta vónha- tó paternalis, patériiálista alakváltozatok magyar meg­felelői: atyai, apai, jóakara- tú, házigazdái Stb. A ritkáb­ban jelentkező paterúállz- mus nyelvi forma a hivata­li atyáskodásra, az atyásko­dó vezetésre utaló jelentés­tartalmat névézi meg. Dr. Bakos József át­le S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom