Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-24 / 224. szám
miit Pillanatnyilag még „nyár” van, hiszen az időjárás az augusztusihoz hasonlatos. Honnan számítjuk hát a csillagászati fisz kezdetét? Tttbbek közölt erre adunk választ mai összeállításunkban — a csillagok világából gyűjtöttünk érdekességeket. Összeállította;«Hekeli Sándor Mikor kezdődik az ősz? Köztudomású, hogy a csillagászati tavasz kezdete március 21-e, az őszé pedig szeptember 23. Ezt az időszakot össiíftvonva a csillagászok nyári félévnek, az év másik felét pedig téli félévnek nevezik. Ezeknek a változásoknak csillagászati tények adják a magyarázatát. Ismernünk kell az égi mechanizmus néhány törvényszerűségét, A Föld kering a Nap körül, Keringési pályáját „ekliptika síkja” néven emlegetik. Erre a pályasíkra a Föld tengelye nem merőleges, hanem vele 06 és fél fokos szöget zár be. Még egy megszorítás tartozik ide, tudniillik é*. hogy ez a tengelyirány tartósan a Sarkcsillagra mutat, vagyis a Föld tengelye önmagával párhuzamos marad a keringés közben. Ezek a feltételei az évszakok váltakozásának. Mi ennek a törvényszerű keringésnek a következménye? A napsugarak, ugyanazon a helyen figyelve, a beesési szöget folyton változtatták. A nyárt félévben nz Északi-sark fordul a Nap felé, a napsugarak ide esnek nagyobb szög alatt. Télen a helyzet éppen a fordított. Mögt az a problémánk, hogyan szabjuk meg a hatást a két félév között. Szeptember bén a Nap mind alacsonyabban delel nálunk, de még mindig az északi félgömböt süti jobban. Elérkezik a pillanat, amikor délben éppen az Egyenlítő valamelyik pontjára esnek merőlegesen a sugarai. E pillanat előtt még az északi, utána már a déli félgömb fordul a Nap felé. A nyári félévtől a télibe csaptunk át. A csillagászat szerint ez az ősz kezdete — fél év múlva az ellenkező folyamat játszódik le. A delelő Nap sugarai ismét közelednek az Egyenlítő felé, Amikor azt eléri, ez a tavasz kezdetét jelenti. Az Egyenlítőn és ettől északra a Ráktérítőig, illetve délre a Baktérítóig éveidé kétszer delel a zenitben a Nap. A két térítőn csak egy- szer-egyszer, június 21., illetve december 22-én köszönt be ez a helyzet. Most már rátérhetünk a V'ta eldöntéséhez. Meddig tart a nyári, meddig a téli félév? A csillagászati pontos megfigyelés azt bizonyítja, hogy a tavasz hosz- sza kilenevenkettő nap. 18 óra, 46 perc. A nyáré: kilőne, venhácom nap, 15 óra 20 perc. Az rísz hossza pedig nyolcvankilenc nap, 19 óra. 33 perc,, a télé is nyolcvankilenc nap, 0 óra, 14 perc. Tavasz kezdetétől az ősz kezdetéig tehát kereken 186 nap és 10 óra telik el. A téli félévre hét és fél nappal kevesebb idő esik. (Lásd: Főiskolai csillagászati földrajzkönyv, ) Minek a következménye a két félév közötti időkülönbség? Magyarázatát J609-ben adta meg Kepler, mondván, hogy a Föld napközeiben gyorsabban, nap- távolban pedig lassabban halad. Márpedig nálunk éppen a nyári félévre esik a naptávoli út. Emiatt hosszabb a nyári félév. A Csillagászati Évkönyv adn'ai szerint 1981- ben a tavasz március 20-án, 18 óra 03 perckor, az ősz edig 23-án. 4 óra 06 perc- or vette kezdetét. A két időpont között eltelt idő könnyen kiszámítható. A hitelesség kedvéért részletezem a részidőket. Márciusban ide számít 06 óra. plusz 11 nap, a kővetkező hónapok napjainak a száma 30, 31, 30, 31, azután hozzá szeptemberben 22 nap és négy óra. Ez ösz- szesen kitesz 186 napot és 10 órát. Mint fentebb is láttuk, ez a nyári féléi' időtartama. Bizonyíték arra. hogy a Csillagászati Évkönyv pontos időt adott, amint azt lapunk megfelelő helyen így közölte. Utolsónak még annyit meg keil jegyeznünk, hogy az adott időpont közep-eu- rópai idő szerint értendő. Dr. Zétényi Endre Csak századunk első felé- bem kezdtük megérteni, hogy a Napban és a többi csillag- bén atomtűz ég, fúziós folyamatok adják a hatalmas Energiamennyiséget, A Nap belsejében nagy nyomáson ét magas hőmérsékleten a hidrogén nehéz izotópjainak magjai — a deutérium és trieium — egyesülnek nehezebb elem, a hélium magjaivá. Közben óriási energiamennyiség szabadul fel. Az ember ritkán áll meg s tények felismerésénél. A Föld kimerülő energiakészletet, ellenpólusaként az egyre növekvő energiaigény ösztönzi is arra. hogy új energia- források után kutasson. A minta adott; csillagtüzet kel_ lene gyújtani itt a Földön is. Ennek nukleáris üzemanyagával szinte korlátlan mennyiségben rendelkezünk: a tengervízben ugyan kis koncentrációban, de nagy mennyiségben van nehézvíz, a földfelszín pedig gazdag lítium tartalmú kőzetben. A tüzet persze nemcsak fellobbanarü keil, szabályozni is szükséges égését. A hidrogénbomba esillagtüze már kigyúlt Földünkön, ez azonban sötét, perspektívája aa emberiségnek. Meg kel! szélídítenünk a könnyű atommagok egyesülésekor félszabaduló fúziós energiát. A szabályozott termonukleáris fúzió Közvetlenül a második világháború befejeztével a Szovjetunióban, az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában is megindult a kutatás a szabályozott termonukleáris fúzió létrehozásáért. A kutatások végcélja a deutérium és tri'cium héliummá egyesítésével villamos energiát termelő erőmű létrehozása volt. A kutatások kezdetben szigorú titoktartás mellett folytak, hiszen szorosan összekapcsolódtak a hidrogénbamba kifejlesztésének munkálataival. A Szovjetunió törte mag először a hallgatás csöndjét. Igor Vasziljevics Kurcsatov. a szovjet atomenergia-kutatások vezetője 1050-ban, angliai útján a világ elé tár. ta a szovjet kutatások eredményeit. Ezzel megteremtette a nemzetközi együttműködés előfeltételeit. Szükség is volt rá, hogy a tudomány ors.z/ighatárokon átívelő hidakat verjen a nemzetek közé. Létkérdésünkké növekvő ügyről! volt szó, a megoldandó feladat rendkívüli nehézsége összefogásra sürgetett. Tekintsük át dióhéjban a legfontosabb problémákat, A hidrogén-atommagok héliummá egyesüléséhez (fuzionálásához) nagy energiával kell ütköztetnünk azokat. Ehhez a hidrogén nehéz izotópjait, a deutériumot és a trieiumot sok millió fokra szükséges felhevíteni. Az anyag ilyen magas hőmérsékleten ún, planmaállá pótba kerül, csupasz atommagokból és szabad elektronokból álló gázkeverékké. (Ezért is nevezzük e*t az. energia- termelésit termonukleáris- niak: az igen magas hőmérsékletre fölhevített anyag termeli az energiát.). Bármilyen ritka is legyen a forró pJazíma. nincs az a berendezés, ami összetartaná, amelynek falát azonnal át ne égetné- A több millió fokos plazmát ezért távol kell tartani az őt tároló edény falától. Hogyan lehetséges ez? A szovjet termonukleáris kísérleti, berendezés a tokárnak gyűrű alakú csövében a plazmát szupravezető tekercsek keltette erő« mágneses tér ejti csapdába. fogja össze és megakadályozza. hogy a falhoz érjen. Fontos kérdés még az is, hogyan melegítsék fel a deutérium és trieium keveri, két sok millió fpkral Ezt a magas hőmérsékletet a plazmában rövid ideig folyó, több millió amper erősségű áram hőhatású hozza létre. Az áramot sok-sok feltöltött óriás-kondenzátor kisülése szolgáltatja. Hazánk is résztvevő Ez év júniuséban a Közön ti Fizikai Kytató Intézeten ünnepélyes keretek között felavatták az első, szovjet segítséggel létesített tokárnak berendezést. Jéki László tudománya« igazgatóhelyettes és Bocs Lajos főosztályvezető, a hazai termonukleáris célprogram vezetője mutatta be a berendezést és vázolta a magyar- kutatási irányokat. Elmondták, az MT—1 to- kamakot a Kurcsatov Atomenergiái Intézet és a lenin- grádi Jefremov Intézet szállította a KFKl-nek, Az MT—1 a kisebb méretű toA szabályrwoti termonukleáris fúzió kísérleti berendezése a moszkvai Kurcsatov Intézetben (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) karnak berendezések közé tartozik, Gyűrű alakú kisülési csövének külső átmérője 80 cm. Á plazmaáram kb. egy század másodpercig tartható, fenn, a maximális hőmérséklet ekkor néhány millió fok lehet. Az MT—1 energiát ugyan nem termel, de a plazma tulajdonságait igen jól tanulmányozhatják segítségével. A magyar fizikusok elsősorban azt kutatják, hogyan viselkednek a plazmába kel-ült szennyező anyagok a kisülés kezdeti szakaszában. A szennyeződések elsősorban a kisülési cső faláról kerülnek a plazmába és elrontják annak előnyös tulajdonságait. Kutatóink azt vizsgálják, hogyan mozognak a szemnyezó anyagok a fal és a plazma közötti térben. Céljuk új diagnosztikai módszerek és berendezések kifejlesztése. A termonukleáris kutatások a jövőben a KGST- programjában is szerepelnek Világméretű nemzetközi ösz- saefogás körvonalai vannak kialakulóban. Az IMTOR á«- vű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok, a nyugat- európai országok, Japán mellett a Szovjetunió ée egyes .szocialista országok — köztük hazánk — is nádat vésznek a közös kutatásban. Egy-egv ország egvedül nem képes megbirkózni a feladatokkal, hiszen évente kb. 1000 millió dollár, 111. rubel pénzösszeget emészt fel a kutatás. A KFKI kutatói előtt a közeljövőben nagy feladat áll. Előreláthatólag ők készítik el a következő ötéves tervben a Kurcsatov Intézetben épülő óriás T—15 tokárnak TPA típusú számítógéppel vezérelt mérési adatgyűjtő és vezérlő rendszerét. Mindez a magyar ás a szovjet tudományos élet közötti jó kapcsolatot jelzi és a hazai kutatók nemzetközi elismerését bizonyítja. Teendő akad hát bőven. Ü.i kutatási eredmények mellett feladat olyan fizikus-mérnök gárda nevelése is, akiket nem ér majd készületlenül az. energiát termelő termonukleáris erőművek megjelenése. Szerteágazó problémát nemcsak megérteni. szakavatottan niegoldani is képesek lesznek. Minden jel arra mutat, a XX. század végén a szabályozott csillagtilzek fellob. hunnak Földünkön az emberiség szolgálatában, Ez nem prométheuszi tűzrablás lesz az égbó)! Most a magunk ereje, leiemén vesaége. tudásé és az önzetlen együttműködőt, teremti meg a síiker feltételeit. Staár Gyula Sugarak a világűrben A légkörnek. Földünk tér-' mészetes védőpajzsának a hatása már 50—100 kilométer magasságban érvényesül. A szuperszonikus repülés szempontjából érdekes, lő— 35 kilométer magasságba már alig jutnak el primer kőzmikus részecskék, fellép viszont — a részecskék és a légkör atomjainak kölcsönhatása következtében — a neutron- és a gammasugár- | sás. Ezt a sugárzást elsósor- ! bán-«- Nap kozmikus sugárzása hozza létre, erőssége általában kicsi, veszélyessé csak akkor válhat, ha erős naptevékenységnél nagy részecskeáram éri a légkör felső rétegeit. Mind a szovjet, mind az amerikai űrhajósok az eddi- ,;i űrrepülések során bőven el vannak látva doziméterekkel. Ezek az űrhajók és az űrállomások kabinjában és az űrhajósok öltözetén több helyen is folyamatosan regisztrálják a kapott sugárdózist. A legújabb távcsöves és fotografikus vizsgálatok arra utalnak, hogy a Földnek legalább űz kicsiny, természetes eredetű holdacskája van — John Bagby, kaliforniai tudós jutott erre az eredményre. Bagby azonban számos bizonyítékot sorolt fel annak igazolására, hogy a Földnek jelenleg is több kis holdja van Ezek igen hasonló pályán keringenek bolygónk körül. (Lka» tévesztendők ezek össze az egyik lengyel csillagász által néhány évvel ezelőtt felfedezett „porhol- dakkal”, amelyek a „nagy” Hold pályája mentén, attól kereken 384 ezer km távolságban keringenék a Föld körül.) Az eddigi kutatások szerint feltételezhető, hogy a Föld kicsiny holdjai általában 30 m átmérőjűek, vagv valamelyest nagyobbak. Ezek körüt néhányat sikerült táv. csőinél - a - teifedeanu n^gpe* dig az égboltnak épp azon a helyén, amelyen a számítások szerint tartózkodniuk kellett. Az eddigi számítások arra a rendkívül érdekes eredményre vezettek, hogy a kicsiny holdak pályája egy pontban metszi egymást. Ebből az következik, hogy egy kisboh/gószerű égitest épp a Föld közelében robbant fel, s e hotdacskák ennek a „re- peeida^fejai”. MAI musorok: Rióié Kossuth 8.36 Nótaceokor. 9.26 irodalmi évi ardulon ap ta í, 0.44 Zenevár. 1Ó.Q5 Diákfélóra. 10.35 Sibelius Lemminkáinen. 11.24 Letz-e idegenforgalmi központ Szarvasból? 11.36 Tort Jones. 12.35 Filmtükörkép 12.50 Zenemúzeum. 14.06 Az elbeszélés klasszikusai 14.36 Operettfel vételék 15.28 Csiribiri. 16.05 Nagy Lajos; A falu meg' a Város. 10.15 Gartíonkaművek 16.32 Bemutatjuk új felvételeinket, 17.07 Olvastam valahol... 17.27 OIRT hangjátékíesztivál. 18.16 Hol volt, hol nem volt, 18.30 Esti magazin. 19.15 Népi zene. 19.40 Holnáp közvetítjük.. • 20.00 Élő történelem. 20.52 Zenekart muzsika. 21.29- Olvadáspont, 22,15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Madrigálfel vétélek 22.45 A telefonnál; Frtbtz Xaver Kroetz. 23.00 Ölési; Szerzők művei bői. Petőfi 8.38 Napközben. 10 Hl) Zenede! előtt, 12.33 A nppffiü- vésaét mesterei. 12,35 K« csoljuk a szolnoki Iftifiát. 13.25 Látószög. 13.30 Muzsikáló természet. 13.$5 Balázs Árpád; Tipennééy könnyű zongoradarab. U 00 Sportvllág. 16.00 Mindenki iskolája. 18.33 Útközben 16 35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Mozaik. 18.33 Slágerlista. 19,11 Hétvégi panoráma. 30.33 Hob-' bi. 22. Ó0 Slágerinúzeuih. 23.15 Népi zene. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.06 A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarofézági képeslap, (A tártálomból; Kiről van szó, Gyurkó Géza jegyzeté — Hónvé- dek és tisztek — Őszi kék). 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és müsorelőzetes... Td 8.00 Tévétorna. 8 05 Iskoláiévá. 13.45 Iskolátóvé. 15.56 Vadállatok és emberek. 16.50 „Szuper nyolcas”. 17.20 Kertünk — udvarunk. 17 50 Pedagógusok fóruma. 10.30 Telesport 19.10 Tévétoma. 19.15 Esti mese, 19.30 Tv-híradó 30.00 Terefere. Kabaré vértté. 21.15 Dísrzkévaráás- lat. Könnyűzenei müéor 21.40 ízlések és pófohók. 22.30 Tv-híradó 3. 2, műsor 10.50 Iskoláiévá. 17.45 Sorstársak. 18.00 A pécsi körzet.; stúdió műsééa. 18.30 Bolgár est, 18.25 «61- gár ritmusok. 18,46 Három rajzfilm. 18 55 A Bo- dope rsodái. T érmést ét- film. 19.05 A Nap városa, 19.15 II. Iván Ászén cár krónikája. 19.30 Tv-híradó 20.05 Korlát (Bolgár film). 21.35 Es megszületett,. 21.45 Bolgár rénekzánáz- hézak. 22.05 Röplábda Éü- rópá-bajnokság. Döntők Kb. 23.15 Reklám. ÜÉ0 1981. szeptember 3i„ tbüBn uik Hogyan gyújtsunk csillagtüzet a Földön? Sarcunk összefonódik a csillagokéval. Szőkébb világunk, a Naprendszer olyan elemekből épül fel, amelyeket milliárd évekkel ezelőtt haldokló csillagok szupernóva robbanásai szültek és szórtak szét a világűrbe, Földünkéi szinte teljes egészében a hajdan volt csillagok törmeléke építi fel, A Nap esillagfénye melengette, szervezte élővé, A legmagasabb színien szervezett anyag pedig most ember formájában kutatja és kezdi megérteni a csillagszülőit. Ősrégiek a kérdések: Miért világít a Nap? Mi táplálja a csillagkohók szűnni nem akaró energiasugárzását? Bolygónk holdjai
