Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-22 / 222. szám

Stiriitz és valóságos Hogy Stiríltz — A tavasz tizenhét pillanat című íi 1 rrt_ sorozat — főszereplője léte- zétt és a filmforgatókönyv Csékély eltéréssel valóságos személy valóságos kalandjait dölgoZtá fel, áböan világ­szerte megegyeznek a Véle­mények. Viszont abban már éltétrtéki hogy ki az á szőtt­jét Hírszerző. akinek bátor tettéit á most ismétlésre ke­rülő tizenkét részes filmso­rozat fé’áólgozza. A filmbé­li Stiriitz — Vjäcseszlav V&ÉZiljévics Tyihoilov — sérti árulta el, hogy kit sze­mélyesít még. de határozot­tárt állította: személyesen is­merté azt a bátor embert, aki „az oroszlán barlangjá­ban" küzdött övéiért. Így be­szélt erf61: — Még nem is gondoltam fá. hógv valaha egy szovjet hírszerző szerepét bízzák rám, amikór összebarátkoz- tam egy, szomszédságunkban lakó, rendkívül rokonszenves házaspárral. Apránként tud­tam meg beszélgetéseink so­rán, hogy szomszédom egy nemrégiben hazatért szovjet felderítő, aki igen fontos megbízást teljesített „vala­hol Európában”. A hideghá­ború idején a szocialista or­szágok eilen tervezett akci­ókról gyűjtött értesüléseket és továbbította a központ­nak. Évtizedekig élt így és ezalatt feleségével mindössze egyetlen alkalommal volt módja találkozni. Keveset beszélt régi tevékenységéről, hiszen kötötté a titoktartás. Engem azonban elsősorban rtém is az érdekelt, hanem áz egyénisége. Az pedig nem sokban különbözött más em­berekétől. Dehát éppen ez az . .. Ha a hírszerzőben len­né bármi kívülről felismer. hétó rendkívüli, csapnivaló hírszerző volna, viszont rendkívüliek ezeknek áz embereknek a lelki tulajdon­ságai. És ez az, amire a fbrgátókönyv épült, s amit magam is igyekeztem meg­eleveníteni ebben a törté­netben. A forgatókönyv írói nem egyetlen hírszerző, fel­derítő történetére építettek, hanem valóságos történelmi eseményekre alapozva dol­gozták fel a szovjet felderí. tők helytállását, alapvető emberi tulajdonságaikat egyetlen alakba sűrítve... A felderítés, a, hírszerzés, ä kémkedés épp olyan ősi múltra tekint vissza, mint amilyen régén az emberiség háborúzik. A felderítők ne­héz, veszélyes mesterséget űznek, szakmai arzenáljuk nem nagyon különbözik a frontok ellentétes oldalain, Viszont óriási a különbség abban, hogy milyen célt szolgálnak. Háborút vagy békét, aljas célokat, vagy népük, a népek megóvásét az ellenséges agressziótól. A híres Richard Sorge, a „fel­derítők felderítője”. aki Ja­pánban harcolt hazájáért, le­tartóztatása után megtaga­Honvédelmi Miskolcon, a diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ban hétfőn megnyílt az or­szágos honvédelmi könyv­napok rendezvénysorozata. A hazafias és katonai témájú könyvek országos sereg­szemléjét első ízben tartják meg és azon hat hazai ki­adóvállalat szerepel kiadvá­ny adval^ dótt mindén felvilágosítást, amellyel esétleg megment­hette volna életét, de ártott volttá az ügynek, amelyért halálos kockázatot vállalt, így beszélt: — A Szovjetunió nem akar politikai konfliktust vagy katonai összetűzést más országokkal. Éppen ezért én és társaim nem Japán el­lenségeiként' jöttünk ebbé az országba. Mi nem tekintjük magunkat á SZŐ közhaszná­latú érteimében vett kémek­nek. Központunk abban a szellemben igazított él ben­nünket, hogy tevékenysé­günk Japán és a szovjet­unió közötti háború kikü­szöbölésére irányuljon. Egy másik hírszerző, akit a világ Ábel ezredesként is­mert meg, s aki előbb a hitlerista Németországban küzdött hazájáért, majd két sőbb az Egyesült Államok­ban tevékenykedett, a bíró­ság előtt állva Víxrta ki a tiszteletet. Ábel a villamos­szék árnyékában sem a ma­ga életéért harcolt, hanem, hogy megértesse mindenki­vel á szovjet békéöolitikát. S bár a legkülönbözőbb ajánlatokat kapta, megőriz­te a rébíZTét államtitkokat. Védőügyvédje. Mr. Donövan, aki egyike az Egyesült Ál­lamok legismertebb jogá­szainak, indíttatva érezte magát, hogy így forduljon az esküdtekhez: — Nagyon bátor hazafi áll előttünk, aki hazáját szolgál­ta katonaként, rendkívül kockázatos feladatokat hajt­va végre... A Szovjet felderítés dol­gozói egy nagy ügy, a béké­ért és a népek szabadságá­ért harcoló nagy hadsereg katonáinak vallották mindig magukat, A híres „Dóra”, vagyis Ráció Sándor magyar földrajztudós, aki a második világháború idején Svájcból irányított egy egészen a hit­lerista hatalmi apparátus központjáig nyúló szerveze­tet, felháborodva tiltakozott az ellen a beállítás ellen, amely egy szenzócióhajhász könyv címében kifejezésre jutott: „A háborút Svájcban nyerték meg”. A második világháborúnak immár harminchat esztende­je vége, A hősök emléke azonban él, köztük azoké, akik magányosan harcoltak, magányosan és mégsem egyedül. Veszélyes mesterség az övék, s éppen ezért kelt minden nyilvánosságra ke­rült tettük akkora érdeklő­dést. Soha nem feledkezhe­tünk el azonban arról: nem kalandvágyból vállalták — és vállalják napjainkban is a béke megóvása érdekében. Ez az, ami a különböző élet­korú, életsorsú férfiakban és nőkben közös. Így hát Stir­iitz jellemvonásai — ahogy megszemélyesítője, Tyiho- nov is mondotta — a fonto­sak. Állhatatosság és kitar­tás, hidegvér és forró szív, az Ügyhöz, a néphez való húség. Ez teszi őket képes­sége, hogy eléget tegyenek megbízásuknak. Ez a magya­rázata annak is, hogy min­dig találtak segítőtársakra. De — hogy végül Radó Sán­dort idézzük — a „láthatat- lan front” másik oldalán közel sem számolhattak ugyanezekkel a tényezőkkel; „A hitleristák, bármilyen nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a hírszerzésnek, a sajátjuk nem válhatott be, mert a Szovjetunióban olyan egységes volt az. ellenállás, hogy arról még csak nem is álmodhattak, hogy bejussa, nak a magasabb szovjet ka­tonai szervezetek körébe.” Pintér István könyvnapok A szeptember 30.-ig tartó rendezvénysorozat célja az, hogy a lakosság és elsősor­ban a fiatalok jobban meg­ismerkedjenek a Magyar Néphadseregben és a társ fegyveres erőknél folytatott munkával, betekintést nyer­jenek a fegyveres testületek életébe, jobban felkészülhes­senek a katonai szolgálatra. Párizs dömping-rettegése Keleti motívumok nyugati öltözékeken Párizsban retteg a keres­kedelem és az ipar. NHtől? Tajvantól, Dél-Koreától, Hongkongtól, Szingapúrtól — hogy Japánról ne is beszél­jünk. Az ember megveszi — miért is ne venné meg? — az olcsó cipőt, retlkült, mag­netofont, inget, esernyőt, zsebszám) tógépet, selymet, ruhát, aztán otthon, kibontva a csomagot, látja a márkát és tudja, hogy a legfélelme­tesebb konkurrencia csábí­totta el. Miközben az Arden- íiekben és Lyon körzetében egymás után zárnak be a textil- és cipőgyárak, miköz­ben a francia elektronikai ipar képtelen árban Verse­nyezni a kisofszégok termé­keivel és Japánnal, miköz­ben egvre erősebben hangzik a protekcionista követelés, nem tud ellenállni az inflá­ciós ország lélektanának: mindenki az olcsóbb árut keresi. De miért, olcsóbb? Nyil­vánvaló: Hongkongban né­hány száz méterre az európai — vagy inkább amerlkaui- zált — külsejű szállödane- gyedtől a lakosság úgy él, mint á XIX. században, az európai fejlődő kapitalizmus korszakában. A város körül van véve alvóhelylll Szolgáló, zsúfolt lakónegyedekkel, élel­miszerüzletekkel és mozikkal. A bekerített gyárakban és manufaktúrákhoz hasonla­tos üzemekben pedig férfiak, nők, gyermekek napi tíz órát dolgoznak, általában szabad­ságidő és szociális biztosítás nélkül. A téktilmúhelyekben pedig olcsó bérért napi 24 órát forognak a gépek. Dél- Korea lemásolta az amerikai és japán elektronikai cikke­ket, és ma már a világ elekt­ronikai termelésében a 10. helyet foglalják el. Szingapúr és Mácao önti az olcsó kon­fekcióárut, Hongkong pedig az idén tnár megkezdte ver­senyét a francia divatiparral. Igen. nem tévedés, divatipart mondtam. Például az idei párizsi készruhaszalonon Hongkong ötezer négyzetmé­ter területet, az egész kiállí­tás huszadrészét foglalta el több száz francia és harminc- nyolc külföldi kiállító kö­zött. S Hongkong ézúttal nem a bérmunka hazájaként, ha­nem saját divat tervezői vél, saját modelljeivel és saját anyagaival Vonult fel, így a kihívás méretei is Világossá Válnak. E csarnokban a nyolcvannyolc hongkongi vál­lalatot tömörítő „Mode de Hongkongénak káprázatos szervezése volt. Művészi nyomtatású meghívói, fényes estélyei, apró ajándékai és a nyugati divatot távol-keleti motívumokkal színező ötletei nem tévesztették el hatásu­kat : tolongott a szakma be­mutatójukon. Persze nemcsak Párizs a cél: huszonnégy iro­dájuk működik Európa, Amerika nagyvárosaiban. Mi­közben Franciaország export­ja a távol-keleti országok irá­nyéba 79 százalékkal csök­kent az elmúlt tíz évben, importja 1,7 milliárd frank értékre nőtt. Mi lesz a folytatás? A kér­dés komplex, mert gazdasá­gi és politikai elemeket egy­aránt tartalmaz. A gazdasági háború ma már elismert tény, de a nyugati szövetsé­gen belül, politikai okokból mérsékelni igyekeznek a kö­vetkezményeket. A kérdés csak az, hogy meddig tudja ezt tenni a huszonhárom­millió munkanélkülit szám­láló Nyugat? R. Sz. Z. Amikor tíz évvel ezelőtt Hamuka Győző az Általános Hacacáré Müvekhez került, szenzációs jövőt jósoltak ne­ki a vállalat autodidakta zugcsülagászai. Azt mond­ták, Albert Einstein zsenia­litása és Sherlock Holmes ki­tartó szorgalma ötvöződött Össze benne. S ha még azt is számításba vesszük, hogy a bika jegyében született, akkor Hamuka Győzőnek tü­neményes ívelésű életutat jö­vendölhettek az üzemi könyv­tárban található álmosköay- vek alapján. És valóban, Hamuka mér­nök úr zsenialitása hamar utat tört magának; csak úgy ontotta, szórta ki elméjéből a sziporkázóan szellemes műszaki megoldásokat, öreg, nyugdíjas hacacárésok füstös talponállókban még ma is legendaként mesélik, hogy Hamuka órák, napok alatt rájött olyan músaaki raegr. oldásokra, amelyeket előtte hónapokig mérnökök, techni­kusok hada kutatott ered­ménytelenül. Egyszer aztán becsapott a bomba. Fontos szakmai ta­nácskozásra vitte magával az igazgató a mindentudó Ha­mukát, és az elnök még ja­vában mondta a megnyitó szöveget, amikor Hamuka hangosan horkolni kezdett. Ugyanis ebben a zseniális férfiúban az .évek (során sa­játos védekezési mechaniz­mus alakult ki az idegrend­szert károsító külső hatások ellen. Az üres, semmitmondó szöveg például az alvási reflexeit hozta működésbe, s á legképtelenebb testhely­zetben is tudott horkolni. A Hacacáré Műveket ért szégyen ellenére még egy-két alkalommal az értekezleten megpróbálták Hamuka Győ­zőt ébren tartani, de minden kísérlet kudarcba fulladt. Egy vállalati bulin pedig, ahol kitudódott, hogy Hamu­ka nem iszik alkoholt, nem tagja a Vak Bottyán Vadász- társaságnak, és ráadásul a félkezes ulti szabályait sem ismeri, a félreismert zseni sorsa megpecsételődött, pe­dig főmérnököt akartak be­lőle csinálni. — Túl kell adni ezen a hatökrön! — mondta az igaz­gató egy elfogott piros re- betli után bizalmasainak. A hatökör szó eléggé degra­dáló hangsúlyt kapott, de az ultizok nem mertek ellen­kezni, mert a főnök volt a legképzettebb köztük: két éve summa cum laude minő­sítéssel végezte el levelező tagozaton az általános iskola nyolcadik osztályát. —Van egy zseniális mér­nököm, és el akarják csábí­tani! — panaszolta egy hajtó­vadászat után rendezett hal­vacsorán a Hacacáré Művek főnöke tagtársainak, akik közt nem kevesebbe mint ti-, aaafaéfc. - ’WS&cwz'&sSí*- - lövül-i dözte a vadlibákat rangrejt- ye. Égre-földre dicsérte Ha­mukát. a kitalált mesére fel­figyelt az egyik borgőzös lő- társ, és amikor kijózanodott, Hamuka Gi'őzőt valóban át­csábította a vállalatához* Mindössze hat hónapot töl­tött Hamuka új munkahe­lyén, az Országos Kötőanyag­gyártó Vállalatnál. Mivel ki­derült róla, hogy , nincs ko­csija, szaunába se jár, s nem hajlandó Vállalati anyagból több szintes hétvégi házat építeni a DUha-kanyarban, bizonyos vállalati körök ki­nézték maguk közül, túlad­ták rajta egy újabb vad va­csorán. Innét, a Hacacáré Művek­ből nem lehetett tovább kö­vetni Hámuka életútját. Sut­togták, hogy a harmadik munkahelyén már csak tech­nikusként alkalmazták. Mondták azt is, hogy elment benzinkutasnak, meg hogy benősült egy belvárosi kö­tődés családjába, és most vá­sárokra jár, pulóvereket árul. Őszintén bevallom, én nem hittem ezeknek a rémhírek­nek. és lám, nekem lett Iga­zam, Most, ahogy itt ülök az irodában, a központi folyo­són külföldi delegációt kí­sérnek a Hacacáré Művek főkorifeusai. És kit látnak szemeim a kísérők között? Hamuka Győzőt! Hihetetlen, de Igaz: visszajött a Hacacá­ré Művekhez főosztályvezetői beosztásba. A vállalat autodidakta zugcsülagászai nagy karriert jósolnak neki. Nem csoda, ő a jövő embere. Vezetőségi tag lett a Vak Bottyán Va­dásztársaságban, vett egy tel­ket a Duna-kanyarban, a pi­ros terített durchmars-húsz száz ultit három aduval is meg tudja játszani. Állítólag az új igazgató bukkant rá a szaunában két vadlibavadá- szat között. K-ss Qyfrgy fl« MAI MŰSOROK: RADIO Kossuth 8.27 Avicennétól Einstei­nig. 8.57 A kegyencnő. 9 44 Kórusok. ÍÖ.OS MR 10—14. 10.35 Gordonkámúvék. 11.20 Népi zene. 11.41 Tóm Jones. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.35 Bogár István: 9t.ig­llc-keringő. 14.42 Arcképek a jugoszláv irodalomból. 15.10 Haydn: C-dúr szó­háta. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Pusztai emberek. 16.50 A váci Vox Humana énekkar énekel. 17.12 Védeni kell_e a gyermekvédelmet? 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt. hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 10.15 Lemez- múzeum. 20.00 Elő történe­lem. 20.59 MúvészleméZek. 21.29 Tudomány és gya­korlat. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 pro murira. 23,14 A Budapesti fúvósötös ját­szik. Petőfi 8.33 Társalgó. 10.00 Zene. délelőtt. 12.25 Gyermekek könyvespolca. 12.33 Meló­diákoktól. 13.29 Éneklő If­júság. 14.00 Kettőtől há­tig. .. 18.00 Tip-Jtöp pará­dé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Külföldről érkezett. 19.05 Csak fiataloknak! 20.02 Az iskolaügy történe­te Magyarországon. 20.12 Jutio Igtesias énekel. 20.33 Sanzonok. 21.00 Hogyan veszett össze Iván Ivanó- vics Iván NyMcifönovics­csal? 21.30 Népdalok. 22.30 Déseő Csaba szerzeményei­ből. 23.15 OperettfmiZsiká. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Zenedoboz. 17.45 Egészéé­günk védőmében. Dr. Pénzes Géza előadása. 18.OÓ Észak-magyarországi kró­nika. 18.25 Láp. és műsor- előzetes. .. 8.25 Tévétama. 8.30 Isiko- Latévé. 10.00 Csak gyere­keknek! 10.40 Iskolatévé. 13.55 Iskolatévé. 15.30 Tes­tünk. A vegetatív ideg­rendszer. 15.55 Egészsé­günkért. 16.10 Hagará mérnök hét rövid évé (Csehszlovák filmsorozat). 17.05 Kuckó. 17.35 A nyelv világa. 18.30 Rockest a Szelíd!-tónál. 19.10 Tévé- torna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az isztambuli vonat (Ma­gyar—olasz filmsorozat). 21.05 Stúdió *81. 22.05 Koc. . kázat. Versenyben a világ­piacon. 22.35 Tv-híradó 3. 2. műsor • 20.01 Iskolakerülgeitő. Csu- li mese. 2. Tündér Erzsé­bet. 3. A varázsdoboz tit­ka. 21.05 Tv-híradó. 2. 21.40 Magyarország—Len_ gyelország. Super Liga j^as ztalitenisiz - mérkó zés. íMÉSMM® —szeptember 22., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom