Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-03 / 206. szám

N mjm Mto&mm, bgvsuueföci AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 206. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. szeptember 3., csütörtök Szerszám és fegyver Kétnapos, bemutatóval egybekötött országos saj­tókonferenciát rendez ma és holnap szűkebb hazánk­ban, Heves megyében a munkásőrség országos és megyei parancsnoksága. Ebből az alkalomból itt üdvözölhetjük megyénkben a rádió és a televízió, az MTI, az országos napi-, he­ti- és képeslapok, valamint a megyei és üzemi lapok munkatársait. Kollégáink, a hagyomá­nyokat — mint minden év­ben — az idén is követve, most Heves megye mun- kásőreinek életével szeret­nének megismerkedni. Az országos és megyei pa­rancsnokság, Heves megye vezetése, a megye munkás- őrei vállalták, hogy szíve­sen állnak a „kíváncsisko­dó” riporterek kérdéseinek kereszttüzébe. Megyénk- beliek megtiszteltetésnek is tartják e sajtótájékoztató megrendezését, hiszen ez egybeesik a munkásőrség megalakulásának közelgő 25. jubileumi évfordulójá­val. s ez mint minden szervezet. így a munkásőr­ség alakulatainak életében is fontos jelentőséggel bír. Acélkék egyenruhás fegy­veres szervezetük az ellen- forradalom leverésének fü­zében született, alapító tagjai annak idején egy pillanatig sem haboztak akár az életüket, is kockáz­tatni a munkáshatalom megvédéséért. Munkésőrei-nk jól felké­szülve várják újságíró kol­légáinkat; mozgalmas, gaz­dag programot állítottak össze, dolgoztak ki, hogy minél közelebbről, a hét­köznapok valóságából is­merjék meg a szerszámot és a fegyvert is magas szinten kezelő dolgozóin­kat, akik az elmúlt évek során mór oly sokszor bi­S zonyítottak. Ott voltak töb­bek között a közrend biz­tosításában. a bűnözők el- ( fogásában, az árvizvéde­! lemben, a falvak, lakóte­lepek őrzésében, a külön­böző társadalmi munkában, a védelemre szorulók meg­segítés -ben. Emeli a kétnapos láto­gatás rangját az is. hogy a \ Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága, élén Borbély Sándor országos parancs­nokkal. megyénkben tekin­ti át a munkásőrség ne­gyedszázados fejlődését, ad tájékoztatót a- magyar tár­sadalomban betöltött sze­repéről. Itt üdvözölhetjük !' majd megyénkben Halas ' Lajost, a munkásőrség ala­pító parancsnokát, a Ta­nácsköztársaság volt vörös katonáit, a veteránokat, s nem utolsósorban a buda­pesti. Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett XIII. kerületi zászlóalj századát, melynek tagjai karhatalmi­harcászati bemutatót is tar­tanak. Amikor szeretettel üdvö­zöljük kollégáinkat, ven­dégeinket Heves megyében, kívánjuk. hogy sikeres munkát végezzenek. Írják mee, mondják el és mutas­sák be az itt tapasztalta­kat az. ország széles nyil­vánosságának: a Heves me­gyei munkásőrök méltók az alapítók örökségére, biztos támaszai szocialista belső rendünk megvédé­sének. Fazekas István A neutronbomba gyártását elítélő munkás-paraszt találkozók, röpgyűlések Tovább tart Magyarországon a tiltakozási hullám Az utóbbi napokban mit sem csillapult az az orszá­gos méretű tiltakozási hul­lám, amelyet a neutronfegy­ver gyártásáról hozott ame­rikai döntés váltott ki. Az Országos Béketanács Belg­rad rakparti székhazában az MTI tudósítójának szerdán betekintést engedtek azok­nak az ezen a héten érke­zett leveleknek, táviratok­nak a százaiba, amelyek — Magyarország legkülönbö­zőbb részéről érkezve — dolgoz/), nyugdíjas és ifjú­sági kollektívák véleményét, állásfoglalását deklarálják. A Csepel Vas- és Fémmű­vekben például az utóbbi na­pokban üzemi értekezleteken, a műhelyekben röpgyűlése. ken, brigádtanácskozásokon vitatták meg a dolgozók á nemzetközi béke, biztonság és együttműködés ellen ható amerikai katonapolitikai döntések összefüggéseit és következményeit. Az 1. szá­mú vasöntöde szocialista brigádjai az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövet­ségéhez küldött táviratuk­ban az országok közötti bi­zalmatlanságot, szembeállást erősítő hidegháborús pro­pagandamunkára, uszításra, s annak láncreakciószerű kö­vetkezményeire hívják fel a figyelmet. Mint írják: „To­vább erősödik a fegyverke­zési hajsza, növekednek a katonai kiadások, s az Egye­sült Államok egyre több és újabb katonai támaszpon­tot létesít a világ legkülön­bözőbb térségében, min­denáron megpróbál katonai fölényre szert tenni. Mind­erre tetőpontként született a neutronbomba gyártásá­ról, valamint Nyugat-Euró- pába történő telepítéséről hozott döntés, amely felhá­borodást és mélységes aggo­dalmat váltott ki üzemünk munkáskollektívájából.” Az acélöntődé minta- ■ és szerszámüzemének Lenin szo­cialista brigádjának tagjai írják: „Mi, akik gyermeke­ket nevelünk, akik boldo­gulásukért dolgozunk, tud­juk, hogy ennek a fegyver­nek esetleges bevetése az n életüket, az egész emberiség fennmaradását veszélyezteti.” Ezen a héten a Magyar Államvasutak Budapesti Igazgatósága szolgálati fő­nökségeinek mintegy 26 ezer dolgozója is tiltakozó gyűlé­seken. szocialista brigádér­tekezleteken, röpgyűléseken, ifjúsági és egyéb társadalmi fórumon fejezte ki nemtet­szését az amerikai kormány­zat újabb lépésével szem­ben. Sok-sok városban, község­ben munkás-paraszt találko­zókon, lakossági gyűléseken szálltak síkra az oly sok eredményt hozó enyhülési fo­lyamat védelme, megerősí­tése mellett, támogatva a bi­zalmat, a biztonságot és a fegyver-korlátozást szorgal­mazó szovjet békejavaslato- kat, a tárgyalások megkezdé­sét. Móron a Fémmű, az ál­lami gazdaság és a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet dolgozói emelték fel tiltakozó szavukat, s a nem­zetközi összefogás erejében, ennek nyomán a neutron­fegyver gyártására hozott döntés visszavonásában bíz­va írták meg levelüket a túr- kevei munkás-paraszt talál­kozó résztvevői is. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetének kutatói és mér­nökei úgy látják: a fegyver létrehozása és gyártása újabb visszaélés a tudomány eredményeivel. Az Országos Béketanács­hoz nagy számban érkeztek már felhívások és más do­kumentumok a legkülönbö­zőbb társadalmi szervezetek választott testületéitől is. A mezőtúri városi Vöröskereszt vezetősége háromezer tagja nevében hívja fel a figyel­met az ellentmondásra: míg szerte a világon emberek milliói tesznek önzetlen erő­feszítéseket az éhínség és a természeti katasztrófák okoz­ta sebek gyógyításáért, ad­dig a kisebbséget jelentő, ám a világ sorsában meg­határozó erők mindenáron új fegyverfajták kifejleszté­sére, a katonai erőegyensúly megbontására törekednek. E szándékok, s egyik megnyil­vánulásuk a neutmniegyver gyártása ellen valamennyi jóérzésű ember felemeli tiltó szavát. A veszélyek érzékelé­sén túl a szocialista közös­ség, a béke híveinek erejé­ben. a józan és felelős gon­dolkodásban. s a feszültsé­gek tárgyalásos megoldásá­ban bízó hang a legerőtelje­sebb. ami a magyar társada­lom legkülönbözőbb rétegei­től folyamatoson érkező ál­lásfoglalásokból kicsendül. (MTI) Igent mondtak az úi v szőlőfajtákra De most szerény szüretünk lesz Mint arról lapunkban is beszámoltunk, új szőlőfajtá­kat mutattak be tegnap az egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben a szakem­berek. Az intézet telepén a téma legjobb ismerői a hely­színen tanulmányozták az immár harmadik évébe lé­pett kísérlet eredményét. Mint elmondották, igen jó véleményt tudtak kialakítani a három új festő-fajta jelölt, két-két korai, illetve bor­szőlő alapos tanulmányozá­sa kapcsán. Egyöntetűen ar­ra a megállapodásra jutot­tak, hogy mind a szőlő szempontjából igen fontos­nak számító érésidő előbbre hozatala, mind pedig a cuk- rosodási fok alakulása lé­nyeges javulást mutat a je­lenlegi szőlőfajtákhoz ké­pest. A kísérlet tehát leg­alábbis ígéretesnek mond­ható. éppen ezért a szakem­berek messzemenően támo­gatják továbbtermesztésre. Hasonlóképpen vélekedtek a tegnapi találkozón a sző- lészettel-borászattal foglalko-, zó mezőgazdaságú nagyüze­mek vezetői is. Többén kö­zülük úgy nyilatkoztak, hogy már 1982 tavaszán hozzálát­nak az új fajták telepítésé­hez, joggal remélve, hogy ily módon az eddiginél is jobb minőségű csemege- és borszőlőt tudnak majd elő­állítani. Szőlőről, borászatról szól­va ebben az évszakban föl­tétlenül érdemes megemlíte­ni, hogy történelmi borvidé­künkön a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok összesen több mint hatezer hektáron termelnek szőlőt és ebben az évben 44 ezer tonna feletti termésre szá­mítottak. Sajnos, mint arról már többször beszámoltunk, a vegetációs időszakban a téli és a kora tavaszi fagyok igen sok kárt okoztak szőlőskert­jeinkben. Előzetes számítá­sok szerint n termés egyhar_ madát érte károsodás, és ez természetesen igen érzéke­nyen érinti gazdaságainkat. Éppen ezért túlzottan gaz­dag szüretre nem számítha­tunk. ió közepes termésát­lag is csak azokon a terüle­teken várható, ahol az idő­járás a következő napokban- hetekben kedvező marad. Az esőzések haszna Megyésekben is Isswul a ewkerpépa minősége Az elmúlt napokban több­felé az országban, így He­ves megyében is nagyobb nedvesség-utánpótlást ka­pott a tabij. A csapadék he­lyenként felhőszakadásként zúdult a tájra, ezeken a vi­dékeken az. esővíz sajnos többnyire lefutott a földek­ről. és csak kisebb része hasznosult. A mezőgazdá­szok szerint továbbra is hiá­nyoznak az úgynevezett áz­tató esők, amelyek egész sor növénynek még jól jönné­nek. Hasznos volt a megye cu­korrépa-területén is a csa­padék, hiszen az országban ez a növény még most is képes a csapadék „fogadá­sára”, sőt néhány nap alatt még új hajtásokat is fej­leszthet. ha kedvez az ősz eleji időjárás. Amennyiben a hónap első fele meleget hoz. úgy a mostani csapadék ki­fejezetten jó szolgálatot tesz a cukorrépahozamok növe­lésének. A szedés amúgy is csak november derekán fe­jeződik be, tehát a határban még sokáig kint levő terme- újabb és újabb csapadék- /adagokat igényel. A kukori­ca egy része már késve kap­ta az esőt, de ahol a nö­vény még az úgynevezett viaszérésben van. ott a sze­mek a továbbiakban tovább telítődnek. Más a helyzet a naprafor­gónál. Még ezen a héten szé­leskörűen megkezdik a be­takarítást. — Kiskörén már a múlt hét szombatja óta törik. Tehát a mostani esők már édeskeveset használnak. Sőt. azt a veszélyt is keltik, hogy a növényzetre káros betegségek ütik fel a fejü­ket. A burgonya szedése rö­videsen megkezdődik, szep­tember közepén már általá­nossá válik a burgonyaföl­dek „letakaritása”. Segített az esőzés a szőlő­nek. a szemek most jobban •kitelítőd lek Rajt előtt Selypen.„ Kovács András főmérnök és Tóth Ferenc fővegyész szemle* körúton győződik meg a munkák állásáról Az idén is, a hagyomá­nyokhoz híven, már január végén hozzákezdtek a cukor­iparban a fogadó és feldol­gozó berendezések nagyjaví­tásához, karbantartásához. A Mátravidéki Cukorgyárak selypi cukorgyárában — mint Kovács András főmérnök el­mondotta — 55 millió forin­tot fordítanak ezekre a mun­kálatokra. A kivitelezési ér­téknek nagy részét külső vállalatok végzik, hogy ez csökkenjen, a belső tartalé­kok jobb kihasználásával tíz­millió forinttal kevesebbet adnak ki erre a célra ez év­ben, hiszen megoldják ezt a helyi munkaerővel. Az utol­só simítások vannak még hátra. A főpróba után, szep­tember 5-én indul a kampány.' Tizienhétezer ötszáz hek­táron érik a beszállításra vá­ró rép;, amelynek cukorfoka magasabb, mint a tavalyiéi Ha a becslések beválnak, 35 ezer tonna kristálycukor ké­szül el Selypen a kampány befejeztével. j „Megszépüllek” a feldolgozás kezdetére a főzőüstök Harminchat tonna cukor kristályosodik majd óránként a nemrég beszerelt két új centrifugában Az új központi irányítórendszer jobb áttekintést nyújt af gyártástechnológiai folyamatokról (Szabó Sándor képriportjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom