Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-16 / 217. szám
Népi felkelésre hív fel a Chilei KP kiáltványa Az argentin fővárosban nyilvánosáéra hozták a Chilei Kommunista Párt kiáltványát, amelyben a párt egységre, a diktatúra ellen harcra és a zsarnokság ellen népi felkelésre hív fel. A kiáltvány rámutat, hogy az ország szuverenitását áruba bocsátó despotikus rezsim, Pinochet és a fasizmus a felelős a nép mérhetetlen szenvedéseiért. „Felhívjuk az ország ftsz. szes demokratikus erőit, hogy fogjanak össze minél szélesebb egységben a nép jogainak kivívása érdekében. Az erőszakra erőszakkal válaszoljunk!” — hangoztatja a Chilei KP kiáltványa, s kijelenti, hogy a várakozó álláspont most szégyenteljes kapitulációt jelent. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a kommunista párt az összes ellenzéki erő egységéért száll síkra. A chilei nép biztos lehet abban, hogy a kommunista párt a jövőben is teljesíti kötelességét osztályával, népével és hazájával szemben — fejeződik be a Chilei KP kiáltványa. Lengyel pártközi eszmecsere VARSÓ Lengyelország társadalmipolitikai ' helyzetéről, valamint a kormány társadalmi- gazdasági tevékenységéről tárgyalt Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt. az Egyes-ült Parasztpárt és a Demokrata Párt központi együttműködési bizottsága. A tanácskozáson a LEMP-et Stanislaw Kania, a központi bizottság, első titkára és Wojciech Jaruzelski miniszterelnök, a parasztpártot Stefan Ignart, a párt elnöke, a Demokrata Pártot Edward Kowalczyk, a párt elnöke képviselte. A tanácskozáson a három párt több más vezetője is részt vett. Együttes ülést tartottak a LEMP. az Egyesült Paraszt- párt és a Demokrata Párt parlamenti csoportjainak elnökei is. Az ülésen a kidolgozás alatt állö törvénytervezetekről és a SZEJM legközelebbi ülésével kapcsolatos kérdésekről volt szó. KOMA A Vatikán kedden tette közzé II. János Pál pápa „Laboreni exercens” című enciklikáját. A több mint 100 oldalas dokumentum lényegében a munkával, mint a társadalmi kérdések kulcséval, illetve az ember és a munka közötti kapcsolatok problémáival foglalkozik. MOSZKVA A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa meghívására Gáspár - Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével kedden magyar szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvába, ahol Alekszej Stbajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és több más hivatalos személyiség fogadta. MOSZKVA Leonyid Brezsmyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben magas szovjet kitüntetéseket nyújtott át Heinz Hoffmann hadsereg- tábornoknak, az NDK nemzetvédelmi miniszterének, és Raul Castro Ruz hadsereg- tábornoknak, a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők miniszterének. Heinz Hoff ment a Lenin-renddel, Raul Castro Ruzt pedig az Októberi Forradalom Érdem,renddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El. nőksége. TEHERAN Számos halálos áldozata vari a tüntető modzsahedinek és az iszlám gárdisták között kedden délután Teherán központjában kirobbant ösz- szetűzésnek. ATHÉN Kedden lemondott a görög kormány, hogy az alkotmány előírásainak megfelelően lehetővé tegye az október 18-ra kitűzött általános választások előkészítését — jelentették be hivatalosan Athénban. Megkezdődött Havannában az IPU 68. kongresszusa Kedden délelőtt Havannában a Kongresszusi Palotában megkezdte munkáját az Interparlamentáris Unió 63. kongresszusa. A nagy jelentőségű tanácskozáson több mint 90 ország, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok és hazánk parlamenti képviselői vesznek részt. A magyar parlamenti küldöttséget Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja, az Interpaiiamentális Unió Magyar Tagozaténak elnöke vezeti. Az ünnepélyes megnyitó ülésen Fidel Castro, a Kubai Köztársaság elnöke, az el nem kötelezett országok mozgalmának elnöke beszédet mondott. A délelőtti ülésen - Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának személves képviselője olvasta fel Kurt Waldheim üzenetét. A délutáni plenáris ülésen Plo Carlo Terenziónak. az Interparlamentáris Unió főtitkárának beszámolóját hallgatták meg. majd megkezdődött az általános vita. Fidel Castro kedd este a Forradalom palotájában fogadást adott az IPU 68. kongresszusának munkájában résztvevő parlamenti képviselők tiszteletére. fleidelbergi merényié! Ismeretlen merénylők tüzet nyitottak Frederick James Krocsen amerikai tábornok gépkocsijára az NSZK bán. A képen az Európában állomásozó amerikai szárazföldi haderők főparancsnoka újságíróknak nyilatkozik a támadásról (Népújság tejefoló — AP—MTI—KS) BONN A nyugatnémet kormány mélységes sajnálatát fejezte ki az Európában állomásozó amerikai szárazföldi haderők főparancsnoka ellen elkövetett merénylet miatt. Kedden reggel Heidelberg. ben ismeretlen tettesek kézigránáttal és kézifegyverekkel tüzet nyiltottak Frede- rick James Kroesen 58 éves amerikai tábornok páncélozott gépkocsijára. Az amerikai tábornok könnyebben megsérült, a kocsiban tartózkodó három másik személy sértetlen maradt. A nyugatnémet hatóságok széles körű nyomozást indítottak a merénylők kézreke- rítéséért, akik valószínűleg a „Vörös Hadsereg. Reakció” elnevezésű terrorszervezet tagjai. A mostani merénylet sorrendben a negyedik volt az idén az NSZK-ban az amerikai hadsereg magasrangú tisztje ellen. Caspar Weinbergen, az Egyesült Államok hadügyminiszterét „rendkívül aggasztja” a heldelbergi merénylet, annál is Inkább, mert az Európában állomásozó amerikai csapatok elleni akciók „rendszeressé válnak”. Külpcüül.ai kommentárunk Nyitány az ENSZ-ben New Yorkban megnyílt az ENSZ közgyűlésének 38. Ülésszaka. Remények és kétségek közepette kezd- | te meg tanácskozását a világszervezet, hiszen a je- 1 lenlegi feszült és bonyolult nemzetközi helyzetben rendkívüli felelősség hárul a tagállamokra. A napirend már önmagában jelzi, milyen sok a teendő, a megoldásra váró probléma. Összesen 134 kérdésben kellene az ülésszakon dönteni, de várható hogy időközben újabb témák szaporítják a küldöttek dolgát. Magától értetődő, hogy valamennyi napirendi pont nem azonos fontosságú. Ám — mint arról Holtai Imre külügyminiszter-helyettes a Népszabadságnak adott nyilatkozatában nyomatékkai beszélt — a nemzetközi béke és biztonság védelmével, a leszerelés előmozdításával, a válsággócok megszüntetésével és a gyarmati rendszer még meglévő maradványai- ] nak felszámolásával összefüggő kérdések méltán kap- ( nak megkülönböztetett figyelmet. j A 36. ülésszakra hárul az a feladat Is, hogy — a Biztonsági Tanács ajánlására — döntsön a főtitkár személyéről. Kurt Waldheim mandátuma december 31-én lejár, de — mint a főtitkár nemrég sajtókon- j ferencián bejelentette — a harmadik ötéves időszakra ismét jelölteti magát. Az osztrák politikus sok rié- , héz vitás ügyben sikerrel keresett kompromisszumot, s bizonyos, hogy a tagállamok jelentős hányada támogatja újraválasztását. Az Afrikai Egységszervezethez tartozó országok viszont szívesebben vennék, ha a megüresedő posztra Salim Ahmed Salim tanzániai ‘ külügyminiszter kerülne. Már önmagában ez az egy kérdés, az utódlás is nyilvánvalóan éles vitákra ad alkalmát, Ám énnél sokkal hevesebb nézetkülönbségeket vált ki bizonyos nyugati körök mesterkedése az úgynevezett afgánkérdés erőszakolt újratárgyalására vagy például a kambodzsai képviselet eldöntése, amit még mindig nem sikerült megnyugtatóan rendezni, Kemények és kételyek — Irtuk az ENSZ-közgyűlés | fórumán várható viták jellemzőjeként, Nos, ami a ré- | ményeket illeti, a földkerekség jókora hányada csak- j ugyan abban bízik, hogy a világszervezetben felülke- j rekedik a józan ész, a türelem, és helyreáll a bizalom légköre, amely nélkül sem a béke és a biztonság, sem a leszerelés ügyében nem lehet előbbre lépni. Sajnos, az aggodalom is jogos. Az Imperialista erők bizonyára az ENSZ fórumát is felhasználják arra. hogy a szovjetellenes vádaskodás fegyverével próbálják aláásni a szocialista országok tekintélyét, s rést üssenek a harmadik világ és a szocialista államok közé. Ezért lenne illúzió azt. hinni, hogy a világszervezet 38. ülésszakán az emberiség valamennyi lényeges problémájára kedvező megoldás születik. Jó lenne pedig eloszlatni a kételyeket. Ehhez mindenekelőtt az Egyesült Államok politikájában lenne szükség gyökeres változásra. Az erőegyensúly megbontására, a tömegpusztító fegyverek korlátlan gyártására, a fegyverkezési verseny szítására vonatkozó ! amerikai erőfeszítések azonban sajnos, nem ebbe az irányba hatnak. Gyapay Dénes Picasso — és a spanyol demokrácia A Guernica hazatért Picasso mindig a politikára érzékeny, haladó szellemű művész volt. Képünkön: a mester, 92 éves korában, híres alkotása, a „Békegalamb" előtt Homérosz születési helyének dicsőségéért — legalábbis ap hagyomány szerint — annak idején hét város versengett. Pablo Picasso híres alkotásának, a Guernicának birtoklási jogáért „csupán” négy — ám ezek annál hevesebben. A sokkal inkább politikai, mint művészeti jellegű vita az elmúlt egy-két évben élesedett ki, azután, hogy biztossá vált: a XX. század (alán legnagyobb remekművének tekintett kép visszakerül Spanyolországba. A politikai hátteret Picasso. a Guernica és a spanyol demokrácia kapcsolata nyújtja. A Guernica ugyanis több egy egyszerű festménynél. Témája ugyan ismert (a hitleri légierőnek a spanyol polgárháború során, 1936. április 26-án a baszk kisváros. Guernica ellen végrehajtott szörnyű támadása, az első szőnyegbombázás nyomán készült), mondanivalója azonban ennél sokkal gazdagabb: a fasizmus, az erőszak * elleni tiltakozás szimbóluma, s mint ilyen mindenféle embertelenség és pusztítás ellen mozgósít. Természetesen az is elfogatási. szeptember 16., szerda dott tény, hogy a kép művészi értelemben la korszakos jelentőségű, s ' komoly hatással volt a modern stílusirányzatok fejlődésére. Picasso a Guernicát a spanyol köztársasági kormány felkérésére festette Franciaországban, ott, ahol később Önkéntes száműzetését töltötte. A művész ugyanis Francoék győzelme után megfogadta, hogy a fasiszta diktatúra végéig nem tér vissza hazájába. Nem volt szerencséje: ő halt meg előbb. 1973-ban. Két évvel később elhunyt Franco is, megindult a spanyol demokratizálódás — napjainkig is törékeny — folyamata. A madridi kormány számos lépést tett, hogy az újra szalonképessé vált művész talán leghíresebb képét megszerezze New Yorkból. A festményt ugyanis Picasso a második világháború viharai elől az Egyesült Államokba menekítette, s végrendeletében meghagyta: csak akkor kerülhet hazájába, ha ott helyreállítják a szabadság- jogokat. A bajok épp itt kezdődnek: e kikötést ugyanis mindenki másként értelmezi. Sokan arra hivatkoznak, hogy mivel Hispániában fennmaradt a királyság. Picasso: feltétele nem teljesült. Mások szerint nem a köztársaság visszaállítása a fontos, hanem az, hogy számos vonatkozásban valóban előrehaladt a demokratizálás folyamata. Érthetően nehezen jutottak tehát döntésre az Illetékesek, azaz Picasso örökösei. Egyik lánya még néhány hónappal ezelőtt is úgy nyilatkozott, hogy a spanyol helyzet ingatagsága miatt tanácsos lenne tovább várni. Ám az átmenetinek tekintett két év, — ennyit kötött ki a művész özvegye, s a család nagyobb része — letelt. A New York-i Modern Művészetek Múzeuma (a képet ide csak megőrzésre adták át.) most hazaküldte a Guernicát. Maradt hát a kényes kérdés: hol állítsák ki? Picasso művét eredetileg a Pradóba szánta. Ez valóban az ország legtekintélyesebb múzeuma, ám — ahogy a másik fővárosi jelentkező, az egyetem Modern Művészeti Múzeuma érvel — a Prado gyűjteménye nem terjed ki a XX. századra, így a Guernica sem nagyon illik Goya, El Greco vagy Murillo alkotásai mellé. Az andalúz Malaga, mint a nagy művész szülővárosa tart igényt a képre, de miután más Picasso-képe nincs, félő, hogy önmagában kiállítva nem érvényesülne eléggé művészi hatóereje. Ez a helyzet a morális érvekkel fellépő Guernica város esetében is, bár ott e célra km lön múzeum létesítését terveznék, Végül Barcelona is csatasorba lépett. A művész ifjúkorában hosszabb ideig élt itt, s a minden úira fogékony kulturális életű katalán metropoliszban létesült Spanyolországban az egyetlen Picasso-múzeum. Látható tehát: a festmény megszerzéséért a nemzetiségek felsorakoztak Madriddal szemben. Gyanítható, hogy művészi és presztízsszempontok mellett ez is erősen közrejátszott abban a döntésben, amelv méais a Pradót jelölte ki a Guernica otthonául. Elhelyezésére megtették az (Fotó — UPI—MTI—KS) előkészületeket, a képnek szánt különtermet a legkorszerűbb biztonsági, világító es légkondicionáló berendezésekkel szerelték fel. Az idő sürget: októberre. a művész születésének 100. évfordulójára szeretnék befejezni az átköltöztetést. Fi- cassónak meglehetne az elégtétele. Spanyolország — ahol Fránco alatt nevét Sem igen volt tanácsos emlegetni — most büszkén, teljes erővel, gazdag ünnepségsorozattal készül a centenáriumra. Szegő Gábor A konzervatívok győztek a norvég választásokon OSLO A konzervatív Polgári Ellenzék került ki győztesen a hétfőn véget ért norvégiaí parlamenti választásokból. A szavazatok 99,9 százalékéi nak összeszémlálása után a konzervatív polgári ellenzék — a szavazatok 47,4 százalékát megszerezve — Í9 képviselői hellyel rendelkezik a 155 tagú parlamentben, a Stortingban. Az eddig kormányzó munkáspárt és a vele szövetséges szocialista baloldali párt a szavazók 42,4 százalékának bizalmát nyerte meg és összesén 70 képviselői mandátumhoz jutott. A polgári ellenzék fő érije, az 54 parlamenti helyet nyert konzervatív párt a 15 mandátummal rendelkező keresztény néppárttal és á 10 képviselőt küldő centrum párttal kíván koalícióra lépni. A kilenc mandátumót vészitett norvég munkáspárt 67 mandátumával továbbié is a Starting legerősebb pártja. A kisebb megszakításokkal a II. világháború befejezése óta kormányzó szociáldemokrata jellegű párt már az 1979. évi hely- hatósági választásokon súlyos vereséget szenvedett.
