Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-15 / 216. szám

Hctig az NSZK-ban ötvenezer tűntető fogadta Haig atneríkai kiüii wminlsztert Nyugal-Berlinben. Képünkön: az amerikai erőpolitika ellen tiltakozók (Népújság telefotó — UPI—MTI—KS) BONN Külpolitikai kommentárunk Egy amerikai Euröpäfonn Alexander Haig, az Egyesült Államok külügyminisz­tere a hétvégén Európában tárgyalt. Szinte szimboli­kusnak tekinthető, hogy az egykori NATO-foparancs- nok körútja idején megkezdődött a nyugati katonai szövetség őszi szuperhadgyakorlata. Mégsem ez az egyetlen, sőt, nem is a legfontosabb jele annak, hogy az amerikai miniszter mást hirdet, mint amit Euró­pa akar. Beleértve Nyugat-Európá lakosságát is. Hollandiában csak úgy alakulhatott meg hosszú szünet után az új kabinet, hogy a koalíciós partne-; reknek el kellett fogadniok a munkáspártiak „nemi­jét az eurorakétákra. Schmidt nyugatnémet kancel­lár minapi római látogatása során úgy fogalmazott, hogy Európának joga van elemezni és megkérdője­lezni az amerikai döntéseket. Spanyolország közvéle­ményének igen jelentős része húzódik egy olyan NATO-ba való belépéstől (márpedig Haig madridi lá­togatása elsősorban ennek a perspektívának szólt), amely óceánontúli érdekek szolgálatában kész nuk­leáris hadszíntérré tenni Nyugat-Európát. Bármennyire nem tetszik ez Haignak és az amerikai kormánynak, az európai politikai közhangulat nem jelez zöld utat- az amerikai -terveknek és ezt a State Department, a külügyminisztérium négycsillagos fő­nöke a szó szoros értelmében a saját érzékszerveivel is tapasztalhatta — elsősorban Nyugat-Berlinben. A tiltakozások hevessége — egy nagy nyugati hírügy­nökség szóhasználatával — „megdöbbentette” a nyu­gatnémet sajtót és alighanem vegyes érzelmeket kel­tett a bonni vezetésben is. Ez a vezetés enélkül is jól tudja: a Nyugat-Berlin sajátos helyzetéből követ­kező (és- gondosan szított) pszichózis nyomán a múlt­ban tüntető lelkesedéssel fogadtak minden odaláto­gató magas rangú amerikai személyiséget. Most a tün­tető lelkesedés ellenkező előjelű tüntetéssé változott. A felvonulók egyértelműen tudtára adták a vendég­nek, hogy elítélik az Egyesült Államok fegyverkezési politikáját, életveszélyes rakéta- és neutronfegyver- terveit. Ami a vegyes érzelmeket illeti, a nyugatnémet Schmidt—Genscher duó talán nem tartja egyértelmű­en rossznak, hogy Haig személyesen győződhet mpg az európai közhangulatról, bár az amerikai külügy­miniszter a maga módján vett tudomást ezekről az érzelmekről. Kijelentette: „az utóbbi időben nyug­talanító fordulatot vett az atlanti szövetséget érő bí­rálatok hangneme'Vs hevesen támadta a Szovjetuni­ót.. . Vagyis a külügyminiszter újra bizonyította, hogy az amerikai kormányzat ném veszi figyelembe Euró­pa lakosainak érdekeit. Harmat Endre Izrael újra támad? MOSZKVA Leonyid Brezsnyev hétfőn a Kremlben átnyújtotta Kaysone Phomvihane-nak a Lenin-rendet, A laoszi poli­tikust hatvanadik születés­napja alkalmából, a szovjet és a laoszi nép közötti test­véri barátság és együtt­működés erősítésében és fej­lesztésében szerzett érdemei­ért tüntették ki. WASHINGTON Sem a Wall Street, sem a szenátus nem elégedett Reagan amerikai elnök új takarékossági tervével, amely az október 1-én kezdődő pénzügyi évben mindössze 2 milliérd dollárral faragta le az 1982. évi katonai költség- vetés tízmilliárdra tervezett növelését. Az üzleti élet ve­zetői szerint — írja hétfőn a The Washington Post — Reagannek „a bizalom visz- szanyeréséhez” mind a kato- i nai, mind a szociális kiadá­sokat tovább kell csökken­tenie. TEHERAN A Radzsai elnök és Baho- nar miniszterelnök halálát okozó augusztus 30-i rob­bantásos merénylet elköve­tője Masszud Kesmiri, az iráni nemzetbiztonsági ta­nács titkára volt — jelentet­te be a teheráni rádióban vasárnap este Rabani Ham- lasi főállamügyész. BUDAPEST Hétfőn a Parlamentben plenáris üléssel megkezdte a tárgyalásokat a Magyar— Mozambiki Gazdasági, Mű­szaki-Tudományos és Keres­kedelmi Együttműködési Bi. zottság első ülésszaka. A megbeszéléseket Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Armando Emilio Guebuza, a Frelimo Párt KB Állandó Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. } VARSÓ A Szolidaritás gdanski kongresszusa nyomán Len. gyelországban kezd elmosód­ni a szakszervezeti hovatar­tozás határa, s a józan em­berek jelentős része lassan ráébred arra. hogy milyen mederbe terelődött ez a szervezet — mondotta Al­bin Siwak, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB Politi­kai Bizottságánál^ tagja, aki az építőipari dolgozók ága­zati szakszervezetének el­nökhelyetteseként hétfőn kül­földi újságíróikkal találko­zott Varsóban. Hangsúlyozta: a Gdansk­ban elfogadott, politikai jel- ■ legű határozatok mögött A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ felvételre keres nézőtéri dolgozókat. Fizetés rendelet szerint. Jelentkezés: a titkárságon mindennap 10—13 óráig. 1981. szeptember 15., kedd Hétfőn késő délután véget ért Alexander Haig ameri­kai külügyminiszter kétna­pos NSZK-beli látogatása, amelyből az amerikai diplo­mácia vezetője fél napot az NSZK területén kívül, Nyu­gat-Berlinben töltött. Haig nyugat-berlini beszé­dében a Szovjetuniót vádol­ta a fegyverkezési verseny szításával és a katonai erő- egyensúly megbontásával. Vasárnapi beszédében Haig nyíltan szakított a NATO 1979-es határozatával, elsőbb­séget adva a rakétatelepítés­nek a tárgyalásokkal szem­ben. nem a munkásosztály éli, hanem olyan ellenzéki, szo­cialistaellenes csoportok, mint a „KOR” és a „Füg­getlen Lengyelország konfö­derációja”. Mint mondotta, különösen nagy megütközést keltett Lengyelországban a kelet-európai dolgozókhoz intézett úgynevezett „üze­net”, amely nyílt beavatko­zás a szocialista országok bel ügyeibe. E határozatok megszavazására Siwak sze­rint csakis úgy kerülhetett sor. hogy a gdanski tanács­kozás részvevőinek alig 12 százalékát tették ki munká­sok. a többi részvevő külön­böző szintű „Szolidaritás”- funkcionárius volt. Némileg eltért ettől az a nyilatkozat, amelyet az ame­rikai külügyminiszter a tár­gyalásokat követő, hétfő dél­utáni sajtóértekezletén tett. Nyilván a kelet—nyugati ' együttműködésben jobban érdekelt NSZK-ra való te­kintettel, Haig ezúttal lehet­ségesnek tartotta, hogy „ideá­lis feltételek” esetén ne ke­rüljön sor az amerikai ra­kéták nyugat-európai telepí­tésére. Haig közölte: egy­aránt folyik a NATO-hatá- rozat mindkét részének meg­valósítása, tehát a rakétate­lepítés és a tárgyalások elő­készítése. Siwak kifejezte meggyő­ződését, hogy a pártnak, a kormánynak most lépnie kell, mert tárgyalni lehet, de csak akkor és addig, amikor és ameddig az' or­szág érdekeit szolgáló kér­désekről van szó, nem pedig arról, „ki és hogyan vegye át a tömegtájékoztatási esz­közök, vagy éppen a SZEJM irányítását”. A gdanski kongresszus után — tekintettel annak politikai 'tartalmára — ,.a párttagoknak most már minden bizonnyal vál aszta- niok kell a L.EMP és a „Szolidaritás” között” — mondotta Siwak. ENSZ-határozst Namíbiáról ENSZ-közgyűlés Namíbiá­val foglalkozó rendkívüli ülésszaka által hétfőn nagy többséggel, ellenszavazat nél­kül elfogadott határozat — „nyomatékosan sürgeti” az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul rendel­jen el átfogó szankciókat Dél-Afrika ellen, s felszólít­ja az összes államokat, hogy egyénileg is foganatosítsanak büntető intézkedéseket Pre­toriával szemben; — „erélyesen elítéli” Dél- Afrikát, amiért illegálisan továbbra is megszállva tart­ja Namíbiát és e területről fegyveres támadásokat intéz a szomszédos afrikai álla­mok, így legutóbb Angola ellen; — szorgalmazza. hogy nyújtsanak fokozott pénzügyi és katonai támogatást a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zetnek (SWAPO) a dél-afri­kai fajüldözőik ellen vívott harcához; — sürgeti, hogy ez év de­cemberéig hajtsák végre a Namíbia függetlenségéről in­tézkedő ENSZ-tervet. A szavazást megelőző vi­tában Gérard Pelletier, Ka­nada állandó ENSZ-képvise­lője a namíbiai kérdésben „közvetítő” öt nyugati or­szág nevében bejelentette, hogy Kanada, az. Egyesült Államok. Franciaország, Nagy-Britannia és az NSZK „ügyrendi okokból” tartózko­dik a szavazástól. Felségsértés miatt öt év börtön Riasztó- pisztollyal lőtt II. Erzsébetre LONDON Hétfőn rövid bírósági tár­gyalás után ötévi börtönre ítélték Marcus Simon Sar- jeant, 17 éves foglalkozás­nélküli fiatalembert, aki ez év június - 13-án riasztópisz- tollyal rálőtt II. Erzsébet an­gol uralkodóra, a királynő születésnapján rendezett ka­tonai parádén. A vádat a felségsértésről szóló, 1842-ben megszavazott. törvénycikk alapján em'elték ellene. Az ügyész vádbeszédében arról szólt, hogy „a politikai gyilkosságok bűvöletében a fiú valóban meg akarta öl­ni a királynőt, és csak iga­zi fegyver híján fanyalodott riasztópisztoly használatára”. Sarjeant a Buckingham- palota közelében a dísz­szemlét néző tömegből hat ízben sütötte el riasztópisz­tolyát a lóháton elhaladó királynőre, s a helyszínen letartóztatták. 606 ezer fizető vendég. 110 ezer aláírás a neutron- bomba ellen, 18 500 új elő­fizetés a L’Humanitéra, 8000 új párttag. 4000 új tag a párt ifjúsági szervezetében, 1300 új előfizetés a Revolu- tionra. a párt. hetilapjára — ez számokban a L’Humanité idei ünnepének mérlege. A Párizs környéki Courneuve. parkban vasárnap délután százezres tömeg hallgatta meg Roland Leroyt, a párt politikai bizottságának tag­ját. a L’Humanité igazgató­ját. aki beszédében az új helyzetről és a kommunis­ták feladatairól szólt. A szónok rámutatott: a kommunisták az új többség részeseként, abból a célból, hogy megfeleljenek a re­ményeknek, hogy biztosítsák a haladást: rész.t '.'esznek Franciaország kormányá­ban. Ez azonban nem jelen­ti azt. hogy a kormány pártját alkotják, de nem is hívei a túllicitálásnak vagy demagógiának. A kommu­nistáknak a változáshoz való eredeti és semmi mással nem pótolható hozzájárulása mindennap, minden terü­leten megnyilvánul, A kom­A libanoni fővárosban érezhető nyugtalanságot kel­tett, hogy vasárnap este a Haddad őrnagy ellenőrzése alatt álló dél-libanoni határ­övezetből több ágyulövést adtak le Tyr kikötőváros munisták megőrzik kommu­nista mivoltukat, éppen így kívánnak mindent megtenni a sikerért. A L’Humanité ünnepének szónoka méltatta azokat a pozitív intézkedéseket, ame­lyeket a Mauroy-kormány. ban részt Vevő négy kom­munista miniszter hozotl hivatalba lépése óta. továb­bá az új kormány különbé, ző szociális intézkedéseit, a szakszervezeti aktivisták visszavételét az üzemekbe, ahonnan korábban elbocsá­tották őket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a balol­dal választási győzelme nem vetett, véget az osztályharc­nak, a nagytőke nem nyug­szik bele egykönnyen abba, hogy csorbítsák kiváltsága­it. Roland Leroy elítélte az Egyesült Államok hegemó­nia ta törekvéseit és a ne­utron fegyver gyártásáról hozott reagani döntést. — Az N-bomba új típusú ag_ ressriós fegyver, új fokot, je­lent a terror egyensúlyának eszkalációjában, ezért a kommunisták tiltakozásra szólították a francia közivé­déli bejáratára. Beiiíútban. arra következtetnek a július 24. óta érvénybén levő tűz­szünet durva megsértéséből hogy Izrael a kővetkező he­tekben nagyobb arányú dél- liba.nonj támadásra készül. leményt — móndotta Leroy, kifejezve meggyőződését, hogy visszavonulásra lehet kényszeríteni Reagant.. Az ünnép az időnkínt meg-megeredő eső ellenér« végig jó hangulatban, nagy sikerre) zajlott. A résztvevők üdvözölték a négy kommu­nista minisztert, aki jelen volt a lap fesztiválján. A L’Humanité ünnepének kul. turális eseménye a Ficasso- centenárium volt, amelynek alkalmából négy kiállítat nyílt sátraiban és a közpon­ti színpadon. A nagy mű­vész emlékét idéző .előadás, sál zárult vasárnap esté a kommunisták seregszemléje. A lap évente megrende­zett országos ünnepe a pártorgánum egyik legjelen­tősebb bevételi forrása, egy­ben az ünnep g politikai vi­táik, eszmecserék fóruma is. A Népszabadság pavilonja a nemzetközi városban igen népszerű volt. Konyhája, a magyar pantomimegyüttes és népi zenekar élénk sikert aratott, s a magyar nép éle­tét bemutató fotókiállítást érdeklődéssel tanulmányoz­ták a látogatók. Gepárd az utcában Megkezdődön a NATO őszi hadgyakorlalsoroz.aía. Képűn kön: „Gepard” tipusu nyugatnémet tank vonul Schramberg utcáin' (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) j LENGYELORSZÁG A párttagoknak választaniuk keli a LiMP vagy a „Szolidaritás*1 között A L’Humanité idei ünnepének mérlege Roland Leroy: a baloldal győzelme nem vetett véget az osztáiyharcnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom