Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-13 / 215. szám
Lakatos József: Vilíásszarvuak Nemzetközi mivészielep HajdÉböszörsiéeyöe!] Bár a művésztelep története több mint fél évszázada kezdődött — s olyan jelentős művészek bontakoztatták itt ki tehetségüket, mint Káplár Miklós —, fejlettebb formája 1964-ben indult. Miután Maghy Zoltán, Csohány Kálmán, Kurucz D. István és mások működése révén a festői, grafikusi tevékenység megerősödött, 1971-ben a művésztelepet nemzetközivé nyilvánították, s azóta évenként a hazai törzs gárdatagok mellett az európai szocialista országok egy-egy festőkövetüket is elküldik BöszörménybeKépzőművészetünk immár nemzetközivé vált, s ez biztonságot, gyorsulást eredményez. Kecskeméten megnyílt a nemzetközi kerámiastúdió, Siklóson kőszobrászok dolgoznak, Salgótarjánban grafikusok találkoznak a kontinens több részéből, Nagyatádon a faszobrászok cserélik ki tapasztalataikat, Dunaújváros a fém művészi feldolgozását szorgalmazza, Budapest a nemzetközi kisplasztikád bi- enriálé : gazdája,* Szombathely nemzetközi textilkiál- lításokat trendez, Nyíregyháza-Sóstó' a baráti országok érmészeit fogadja. Ellenőrzötten .halad a munka, e nemzetközi határok között pontosabb az értékek mérlegelése és korrigálása. Hazai művésztelepeinknek ez a fő jelentősége. Hajdúböszörménynek is, ahol egyhónapos nyári együttlét teljesen ingyenes, viszonzásul az itthoni és külföldi alkotók egy-egy művet ajándékoznak a városnak. Esemény, hagyomány a zárókiállítás. ahol mindig kész a mérleg. szabatos az esztétikai leltár. Mivel Hajdúböszörménynek tizennyolc esztendő alatt közel háromszáz művet adományoztak, szigorú válogatás alapján 1981 júliusában megnyílt ezen képekből, szobrokból, grafikákból a Hajdúsági Galéria. A művésztelep vezetője először Csohány. Kálmán volt, gazdag tusvajz-sorozata látható az állandó kiállításon — halála után az irányítást Kurucz D- István festőművész vette át, a,ki egyszerre vásárhelyi és böszörményi —, pontosabban alföldi festő; művészetében a táj és az ember változásait örökíti meg — hétköznapjainknak festészettel megörökíthető költészetét. Hagyomány az is, hogy a művésztelep működése idején egy-egy alföldi festő önálló kiállítását rendezik meg. Az idén Hézső Ferenc mutatkozott be. Ö vallotta azt, hogy feltöltódést jelent a ■ hajdúböszörményi tartózkodás, abban a városban, ahol Lakatos József szavai szerint „halmozottan van jelen” a kapuk, kerítések, górék lelket és fantáziát megmozgató öröksége. Böszörmény kimagasló művészetpártolása nemcsak saját vizuális gyarapodását eredményezi, hanem kihat egyes szerzők — így Lakatos József, Madarász Gyula, Csizmadia Zoltán, a bolgár Maria-Terezia Goszpodinova, a lengyel Tadeus Kudák. a Jugoszláviából érkezett Torok Sándor, a .Nagybányán, alkotó Huszthy Árpád — fejlődésére is. Inspiráló erőt jelent a Káplár Miklós-díj, melynek kimagasló művésztelepi munkájuk nyomán idei kitüntetettje Maghy Zoltán, Lakatos József, a csehszlovák Nikoláj Fedko- vics, a lengyel Pjotr Kmiec, a szovjet-litván Dalia Ma- zaikyté. Kurucz D István, a művésztelep irányítója azt szorgalmazza, hogy kollégái minél tudatosabban és emelkedő színvonalon örökítsék meg életünk apró eseményeit, környezetünket, örömben növekvő világunkat.. Az in- ternaclonális mérleg pontos műszer, s miközben tanulunk, mi is nemzetközi mércévé válunk képzőművészetünk valós értékei alapján. Ez a hajdúböszörményi művésztelep tanulsága, küldetése és jelentősége. Losonci Miklós »Aforizmák A saéltoló sohasem halad jó széllel. (Az argonauták hajónaplójából) Nem elég, hogy súlyod van a társaságban, az is fontos, hogy a taszító erő ne hasson rád. (Arkhimédész elveszett kézirataiból) Elcsépelt igazságért senkit sem csépelnek. Csak olyanért, amely még nem elcsépelt. (Elcsépelt közhely) „Többet azután nem firkálsz!” (Felirat egy óegyiptomi névtelen szerző Szarkofágján) Ha magad nem értesz hozzá — taníts meg rá másokat. Az elvtelenség: nem az elvek hiánya, hanem az elvek bősége. A nyúl sohasem nevezj a farkast az erdő doktorának. Ne fogjatok varjakat — ne bontsátok meg az ökológiai egyensúlyt! Legkönnyebb olyan tanúkat találni, akik semmit sem láttak. A teherhordó mellett mindig könnyű a járás. Nincs olyan elkoptatott téma, amelyet ne lehetne tovább koptatni. Bármivel töltse kedvét a gyermek — csak a családi életbe ne avatkozzon bele! A bölcsességfog: atavizmus, amely azokra a régi időkre emlékeztet, amikor a bölcsek még harapni tudtak. (Egy antropológiai leletről szóló beszámolóból) Az igaz-; vezető számára egyáltalán nem feltétlenül szükséges, hogy hét országra szóló zseni legyen. Elég, ha hét olyan munkatársa van. aki ellátja feladatát. („A menedzserek művészete” című könyvből) Humorszolgálat Az áruház igazgatója kérdőre vonja alkalmazottait: — De, hát hogyan szökhetett meg az a betörői Hiszen kifejezetten megparancsoltam, hogy az összes kijáratot különösen biztosítani kell! — Csak úgy tudjuk megmagyarázni igazgató úr — feleli az egyik alkalmazott —. hogy a betörő az egyik bejáraton keresztül oldott kereket! Kalubke asszony levelet ír a fogyasztók egyesületének: „Kérem, ajánljanak nekem olyan szert, amely garantáltan eltávolít mindenféle foltot a ruhából.” Egy hét múlva megérke. zik a válasz: „Vegyen egy éles ollót". — Végül jó szert találtam az álmatlanságom ellen — mondia Müller. — No. és mi az a szer? — kérdi Huber, aki ugyanabban a bajban szenved. — Minden órában iszom egy nagy pohár pálinkát vagy konyakot. — No. és akkor tud aludni? — Azt nem-, de így legalább az idő igen kellemesen telik! Az ifjú Emsing asszony, aki a napokban ment férjhez, életében először tevékenykedik a konyhában. Amikor férie hazaér az irodából, sírva találja asszony, káját. — Olyan szép sültet csináltam. és a kutya felfalta az egészet! — közli az új. donsűlt feleség. — Sebaj, drágám — vigasztalja a férje — holnap veszek neked egy új kutyát! Zlnsli asszony elmegy az ügyvédhez. — Válni szeretnék — közli. — És mi az ok? — tudakolja az ügyvéd. — Lelki kegyetlenség. Házasságunk öt éve alatt a férjem csak négyszer beszélt velem. — Rendben van asszonyom — feleli az ügyvéd —, ez valóban válóok. Gyermekeik vannak? — Igen, négy! — hangzik a válasz. MARKÓ PÁL VERSEI: Szeptemberi színek Az esőre szürkülő égbolt, akár a kifeszített denevérszárnya. S míg bódultán, önnön romjain ül a magány. egy bodzabokor, mint szutykos öregasszony, leveti őszi rongyait, a folt-hátan-folt, ökörnyál foszlányos avaron... A közeli kertben már tördeli fűszálujjperceit a szénaboglya. Csak a levéltakarta hamvas gyümölcs les rá... Mély kutak gyűrűire rozsdás foltok kövesednek. Itt, az esőverte tájon, a füstős gerendák alatt» sámlin ülve varr anyám; az avaron fogócskát játszanak barna szoknyás falevelek, / s a táj rozsdás, elrongyolt abroszokat terít a föld asztalára. Vendéget, őszt várnak az erdők. Egy kórházi látogatás után Beesett szemem megtapogatta ütőered. Kitérdelt vászonnadrágom miatt — <s nem szégyenkeztél. — Majd fekete kendőket láttam, kisírt szemeket, és körülindáztak a lemondások őrületei, a lélek véraláfutásai. S egyre magányosabban, egyre keservesebben, örömöm, Iesújtottságom, sebem, már akkor érlelte mostani magamat, és a létezés krístálygömbje, ismét a gyerekkor magnézium fényével világított. Utazási szezonban Mióta Spanyolországban jártunk, igy idomítja a kutyát... • , Teljesült a kívánságod, itt nem tolonganak az emberek... (Külföldi karikatúrák — KS) Egy egész hónapot kotlottam egy elbeszélésen, de sokáig az első két bekezdésen nem jutottam túl. — A nagy írók közül több nem ok nélkül dolgozott állva — mondta az egyik kritikus, aki a minap néhány percre beugrott hozzám. — Vegyük például Hemingwayt. Balzac pedig' annyi kávét fogyasztott, hogy egy lónak is sok lett volna. A kővetkező nap odaálltam az íróasztalom mellé, s úgy kezdtem dolgozni. Ám hamar ráébredtem, hogy egyhelyben állni nem. is olyan könnyű dolog. Hihetetlenül fárasztó. De feldobott a túladagolt kávé. amelyet nagyhírű kollégám példáján okulva, én is lóadagokban vedeltem. A szokatlan test- helyzetű írástól fizikailag teljesen elfáradtam. Ez egyben szellemi kimerültséget is okozott. Az agyam, teljesen elsat. nyult, de én csak ki akartam facsarni magamból egy-két épkézláb bekezdést. — A munkának vannak sokkal észszerűbb megoldási módozatai is — mentett meg eme önsanyargatástól az ismert irodalmár. — Vegyük például Mark Juríj Prokopenko: Á klasszikusok példáján Twaint. ö fekve szeretett és tudott írni. Megörültem az új tanácsnak, és azon nyomban vízszintes testhelyzetet vettem fel. Összehasonlítva a korábbi munkamódszerekkel, ez a testhelyzet az első pillanatban kényelmes, nek ígérkezett. Az. egyetlen dolog, ami az első pillanattól kísértett, hogy elalszom, és fuccs a munkának. Így aztán minden belső energiámat arra koncentráltam, hogy ébren maradjak. Az el. alvás elleni egyre fokozódó küzdelem annyi energiámat emésztett fel, hogy alkotó folyamatra végül már gondolni sem tudtam. — Ha már fekve írsz, akkor azt mm pamlagon kell tenni, hanem a fürdőszobában, a kádban — tanácsolta újságíró barátom. és elmesélte, Agatha Christie alkotó műhelyének specialitását. — Ö valamennyi agyrémét fürdőszobában szülte meg. Írás közben naponta elfogyasztott több hektoliter vizet, és elfogyasztott néhány kiló almát. A gyümölcsöt, azt én is szeretem. Vásároltam hát öt láda almát, és bezárkóztam a fürdőszobába. Ültem a zuhanyozó alatt, ettem az almát — és vártam az ihlet óráját. Az eszem vágott, mint a borotva. Képzeletemben megjelentek a közeljövő képei: új elbeszélésem első olvasóinak a gratulációi, az ismerősök elragadó dicshimnuszai, a kritikusok felmagasztaló bókjai: Sőt, apróbb, nagyobb terveket is szőttem. Többek között elhatároztam, hogy ezt befejezve rögvest új munkához kezdek. Arról is döntöttem, hogy mi mindenre költőm a busás honoráriumot. És azt is elképzeltem, hogy mi mindent udvarolok ki a feleségemnél. Végül is az íróasztalnál ülve fejeztem be nagy nehezen az elbeszélést. Amikor befejeztem, a szerkesztőhöz siettem. Az kétszer is elolvasta művemet, majd vett egy mély lélegzetet és megkérdezte: — önnek is tetszik a saját írása? — Nem a világirodalom remeke, de elfogadható — mondtam szerényen. — Emlékezzék csak, mit csináltak a klasz- szikusok, ■ amikor elégedetlenek Voltak írásműveikkel? Vegyük például Gogolt. Mit tett Gogol, mielőtt elolvasta a Holt lelkek második fejezetének kéziratát? — Szemrebbenés nélkül elégette — mondtam bizonyítva jártasságomat az irodalom klasszikusái. nak munkamódsze. rében. — Ez az. Ez az! Nagyszerű, barátocs- kám! '— mondta a szerkesztő. Fordította: Sigér Imre Gyes és gyesei Nyelvhasználatunkban gyakori jelenség, hogy szavakat, kifejezéseket rövidítünk meg. A címbeli két nyelvi forma is ezt példázza. Al- ‘ tálában ezeket a csonkitött, illetőleg rövidített nyelvi alakulatokat az élőszóból! beszéd helyzetekben szoktuk gyakrabban használni. Lépten nyomon halljuk például ezeket a csonkított, megrövidített kifejezéseket: Mi- zujs, kösz, nej, kábé, képé, tulaj, szió, szí, szabi, pletyi, petyó, doki, nyugi, jogsi stb. Gyakran teljesítenek önálló szói értéket ae olyan csonkított fonnák is, amé_ lyekben már csak a szóhóz járuló toldalékok vállalnák önálló nyelvi szerepet. An orvosok’ nyelvhasználatában pl. a -télén toldalékkal, képzővel minősítik a keresetképtelen dolgozókat. Újabban már írásban is jelentkeznek a rövidítések, a csonkítások. Természetesen elsősorban a gúnyoros hangvételű közlésekben olvashattunk ilyen szövegrészleteket: „A szabadstrandok törne anyomora fölülniúlja a Palatínus fürdő vasárnapi nyüzsijét” (Élet és irodalom, 1981. aug. l.j. Ugyanebben az írásban találkozhatunk ezekkel a csonkításokkal iá: szlát, nyugi, nyugis, nyugisán. A lapok hasábjain is felfeltűnnek a teljesebb kifejezéseket helyettesítő rövidítések : „A szülőkön múlik, hogy szükség van-e a gyé- vések beavatkozására” (Népszabadság, 1981. júl. 16,). A leggyakrabban jelentkezik már az írásos közlések- • ben is a gyes rövidítés. Hogy milyen változatos formákban, arról a példatárunk tanúskodik: „Hány- gyesen levő kismama ' szaladhatna át egy-egy jó regényért” X. — A képviselőnő „szűzbeszédét a gyessel kapcsolatban mondta el” (Népújság, 1981. jún. 26.). A Magyár Hírlap Adatok a gyesről Című cikkében ezek az alak- változatok olvashatók: nem veszi igénybe a gyest, igen sokan mennek gyesre, a nők tíz százaléka volt gyesen (1981. júl. 25 ). A gyermekgondozási segély nyelvi formát rövidítő gyes már versbe!! kulcsszerephez is jutott: „Nyár van. vagy nyárvége van. / A gyeses nők kuncognak boldogan” / Gyurkovics Tibor: ' Nyárutó). A címben is idézett gyesei igefónhát is egyre gyakrabban halljuk ilyen szövegösszefüggésekben : „Már kétszer is gyesei fern azóta”. „Egyre gyakrabban gyeseinek az asszonyé.. Dr. Bakos József V
