Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-14 / 190. szám

'YRÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NéjuUsőu AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 190. szám ÄRA: 1,4(1 FORINT 1981. augusztus 14., péntek Az augusztusi nyárban nagy a mozgolódás vizein­ken is. Nemcsak a fürödni, pihennivágvóktól népesek folyóink, hanem gépektől és munkásoktól is. Dolgoz­nak a Tiszánál, a Tárnán, erősítik a töltéseket, s na­gyobb patakoknál vízrendezést végeznek, csatornáz­nak, támfalakat építenek. Mintha erről a nagyon is értetődő jelenségről oly­kor elfeledkeznénk. Arról ugyanis, hogy valamit el­kezdtünk, és bár jócskán benne járunk a megvaló­sítósért folyó erőfeszítések sorában, még az út végét jelző tábla egy ■ kicsit odább van. ahogy ezt szo­kás mostanában mondani. Miért lenne tehát bár­mi végleges és befejezett? Ha úgy tetszik, miért len­ne bármi teljes, hiányta­lan, tökéletes, kész, tovább már nem fokozható? Ha egyáltalán van bármiben is teljes, tökéletes, hiány­talan és tovább már nem fejleszthető. De ez már más irányba vezetné el gondolatainkat, most mel­lőzzük á végső következ­tetés megfogalmazását. Arról van szó tehát, hogy adjunk felmentést minden kimarjult, rosszul sikerült, hamvába holt, selejtes fél­eredménynek? Ha valami még nem kifogástalan, akár ház, akár gép, akár szervezési program legyen az,- mosolyogjunk megértő­én és fél hangosan mor­moljuk hozzá: nem baj, lesz ez még jobb is? Ezt a „megértést” tegyük félre. Ebből nagyon sok kárunk származna. A munkákban, a telje­sítményekben, a tervekben \ a legtökéletesebbet fogad- í hatjuk el csak elismerésre méltónak. Erre kell tőre- kednünk. De nagy hiba lenne, ha mindig csak a szívderítő jegyeket, eredményeket hangsúlyoznánk, és úgy > tennénk, mintha már min­den a legnagyobb rendben ■ lenne nálünk. Hát akkor hogy is van ! ez? Az is baj, ha a hiá­nyosságokat soroljuk és az is, ha a jót emlegetjük csupán? Ez a kérdés ma­gában hordozza a feleletet. Magyarán: ne fukarkod­junk az elismerő , szavak­kal, akár gépről, akár tervről. akár életszínvo­nalról beszélünk, mert jog­gal tehetjük. De ne men­jünk el a hiba. a tévedés, a rossz és a félmegoldás mellett se. mert a megis­métlődésük ellen csakis így tehetünk. Igen: az út egy részét már bejártuk, de a legkö­zelebbi célig is jócskán kell még' lépegetnünk. Hi­szen erre vállalkoztunk. Nem? G. Moinár Ferenc ; . _____ A z Észak-magyarországi Vízügyi ' Igazgatóság egri szakaszmérnökségén Hegedűs Sándor vezető mér­nök az aktuális feladatokról beszél: — Most, a nyári hetekben a Tisza felső és középső szakaszán dolgozunk. Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határában. Ároktő és Tiszadorogma között kilenc kilométer hosszúságú árvíz- védelmi töltést építünk 70 millió forintos költséggel. Lejjebb, Hevesben, Poroszló —Üjlörincfalva és Sarud tér­ségében több ezer köbméter földet hordunk a gátra, erő­sítve azt. Két markológép és 15 teherkocsi dolgozik na­ponta. Füzesabonytól délre a Laskán, illetve a budapest.— miskolci vasútvonal mentén, a Rima-patakon belvíz ellen csatornázunk. Az idén késő őszei adjuk át rendeltetésé­nek a 40 millió forintos költséggel épülő egerszalóki víztárolót. Ezekben a napokban nagy a sürgés-forgás Tarnaörs ha­tárában. A hídtól nem mesz- sze szabályozzák a Tárnát. Árvízvédelmi munkát végez­nek, kotrók, dózerek, föld- nvesőgépek jönnek-mennek. Kun Ferenc, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság gyöngyösi szakaszmér­nökségének vezetője erről tájékoztat: — 1972-ben a Szolnok me­gyei Jászdózsától kiindulva kezdtük meg a Tárná alsó szakaszának szabályozását. Azóta is folyamatosan tevé­kenykednek gépeink és föld­munkásaink. Az idén 5 és fél millió forint értékű mun­kát végzünk, s előrelátható­lag két év múlva érjük el a kápolnai vasúti hidat. Még ebben az esztendőben sza­bályozzuk a Gyöngyös bel­területén átfolyó Gyöngyös­patakot. és a medrét kőbur­kolattal vonjuk be. Most, augusztus második felében megkezdjük Visznek és Adács között a Mérges-patak rendezését is. Erre azért van szükség, nogy a környezeté­ben elterülő vámosgyörkl éá ■víszneki termelőszövetkezet földjeit megvédjük a belvíz­károktól. Reesk és Párád között szeptemberben látunk hozzá a Tárná rendezéséhez, ami főleg Reesk védelmére szolgál! Korábban ugyanis a nagyobb esőzések alkalmá­val annyira megáradt a pa­tak. hogy kilépve medréből a községet fenyegette. A vízrendezéssel megszüntet­jük ezt a veszélyt! Nagy munkára készülőd­nek a következő hetekben Kiskörén is. A második ti­szai vízlépcső hajózsilipjé­nek javítását kezdik meg. Ivaskó Lajos, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és folyamsza­bályozási osztályának helyet­tes vezetője tájékoztatott az előkészületekről: — Szeptember 11. és októ­ber 2. között lezárjuk a kis­körei zsilipet. így ebben az időszakban a hajózás szü­netel maid. Négy-öt éven­ként kerül sor erre a mun­kára, amikor átvizsgáljuk a teljes rendszert. Ellenőriz­zük a hidraulikát, a tömíté­seket, és támkapukat. Az esetleges hibákat kijavítjuk. A háromhetes munka során új festékréteget kapnak a zsilipkapuk, melyeket októ­ber 2-től ismét felnyitunk majd a hajók előtt. v A Imflámvcrés ellen kőrakattal védekeznek (Eotó: Szántó György) A nyári hónapokban ter­melőszövetkezeti földeken dolgoznak az Eger—Tarna- völgvi Vizgazdasági és Ta­lajvédelmi Társulat munká­sai. — Besenyőtelkem és Bá­torban végzünk meliorációt és vízrendezést. — Ezt erő­síti meg Ivádi József fő- építé.svezető is; — Egyik fon­tos munkánk az idén a föld­védelmet segíti elő. Emellett augusztusban befejeztük a Recsken átfolyó Kürti-patak teljes vízrendezését. Munká­saink egy része most az egri Finom szerelvény gyár terüle­tén dolgozik, ahol csapadék­víz-elvezető rendszert és támfalat építenek. A Zaránk és Tamaméra között húzódó Kis-Tarnán sem szünetel a munka. A Mátraalji Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat dol­gozóit találni ott, akik eltá­volítják a patakból az isza­pos réteget és rendezik a medrét. Dér József ügyvezető igazgató egy nemrég kezdett munkára hívja fel a figyel­met: — Az épülő M3-as autó­pálya Hatvan és Gyöngyös közötti szakaszán is három brigádunk — összesen hú­szán — vesz részt a csator­názásban. 1983-ig nyolcmil­lió forint értékű munkát végzünk el az árokmeder­burkolással és a csapadék­víz elvezetésével. Anyag- és munkaigényes ez a tevékeny­ség. de igyekszünk határidő­re dolgozni ... Mén túsz Károly Attól függ Furcsa dolog ez az élet, ez a mi életünk. Valahogy úgy van alkotva, hogy ugyanazt az egy tényt két­féle képpen is nézhetem. Ha azt mondom, általában jól vagyunk, elértünk már egyet és mást azóta, amió­ta elhatároztuk, hogy ma­gunk rendezzük be ma­gunknak ezt a közép-euró­pai kis otthonunkat, tehát ha erre azt mondom, jól vagyunk, igazat szóltam. Nyár — vizeinken Erősítik a Tisza partját, szabályozzák a Tárnát Szeptemberben: javítják a kiskörei hajózsilipet A magyar nép tiltakozik a neutronfegyver gyártása ellen Kallói Gyula nyilatkozata Hazánk békeszerető köz­véleménye mélységes meg­döbbenéssel értesült az Egyesült Államok elnökének döntéséről, amelynek alap­ján amerikai hadiüzemek­ben megkezdték a neutron­fegyvernek — ennek a kü­lönösen veszedelme:, és em­bertelen tömegpusztító esz­köznek — a gyártását, Az elhatározás veszélyességéről, a magyar társadalom állás­foglalásáról Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint az Európai Biztonság és Együtt­működés magyar nemzeti bizottságának elnöke nyilat­kozatot adott az MTI mun­katársának. — Ez a döntés annál is megdöbbentőbb, mivel a Fe­hér Ház olyan időpontban adta ki utasításait, a gyár­tás megkezdésére, amikor Európa-szerte növekvő til­takozás bontakozott ki a fegyverkezési hajsza ellen — hangsúlyozta. — A töme­gek a tömegpusztító fegy­verek betiltásáért, s olyan tárgyalások megkezdéséért lépnek fel, amelyek — a helsinki záróokmány alá­írása óta elért eredmények­re támaszkodóan — továb­bi kedvező feltételeket te­remtenek az európai eny­hülés. a biztonság és a nem­zetközi együttműködés meg­őrzésére, elmélyítésére, az ahhoz szükséges bizalommal és nyugodt alkotó légkörre] együtt.. — Sajnos, meg kell álla­pítanunk, hogy az amerikai kormányzat, figyelmei» kívül hagyva az európai népek, és a világ közvéleményének békeóhaját, eltért attól az úttól, amelynek követésére a finn fővárosban aláírásával maga is kötelezettséget vál­lalt. A katonai-ipari komp­lexum irányítóinak tartós sürgetésére a Reaean-kor- mányzat újabb. semmivel sem igazolható lépést tett a fegyverkezési hajsza foko­zására Hamis és cinikus az az, ér­velés. amely a döntés* ame­rikai belügyitek tekinti, hi­szen a pusztító eszközt adott esetben Európában kívánják bevetni. Különösen megdöb­bentő, hogy ezt az elnöki döntést éppen a Hirosima elleni atomtámadás 36. év­fordulóján hozták. — Mindenki számára vi­lágos. hogy az amerikai nyomásra a középhatósugarú rakéták nyugat-európai te­lepítéséről 1979. december 12-én hozott NATO-határo- zat. majd most a neutron­fegyver gyártását elindító Reagan-döntés a kialakult erőegyensúlyt kívánja fel­borítani. Azt a tartópillért próbálja megingatni, ame­lyen az európai biztonság és együttműködés, valamint a SALT-egyezmények ered­ményei nyugszanak. A Rea- gan-kormány nem is rejti véka alá, hogy csak akkor ki' i a fegyverkorlátozásról tárgyalni, amikor az Egye­sült Államok már katonái fölényre tett szert a Szov­jetunió ellen. Valójában te­hát nem megesvezni. hanem az erő pozíciójából diktálni akar. — Mód és lehetőség van viszont a józan gondolko­dáson és a reális helyzet- elemzésen alapuló tárgyalá­sokra. Olyan megbeszélé­sekre. amelyeket a szovjet bizalomerősítő. fegyverkor­látozási és leszerelési javas­latok. békekezdeményezések szorgalmaznak. Ezeket, s az ebbe az irányba ható más indítványokat is a békesze- retö emberek mind erőtel­jesebben támogatják. — A magyar nép, amely eddig is határozottan kiállt a béke védelmében — a világ többi békeszerető né­pével együtt — tiltakozik a neu trón fegyver gyártására hozott döntés ellen. Kife­jezzük azon meggyőződésün­ket, hogy a béke és bizton­ság útján előrehaladni csak­is és kizárólag helsinki szel­lemében, az egyenlő bizton­ság elve alapján, a, tárgya­lások, a megegyezések útján lehet. Kontinehsünk népei­től is függ, hogy tágabb hazánk. Európa a Helsinki­ben aláírt záróokmány ter­mékeny földje, pedig a tömegpusztító fegyverek cél­pontja, a romlás színtere le­gyen. Az Európa és a világ más térségei veszélyeztetésé­nek megállítását, országai biztonságának megerősítés séf. célzó erőfeszítéseket tár­sadalmunk most is és a jö­vőben is változatlanul, egy­értelműen támogatja — mondotta befejezésül Kállai Gyula. Huszonkét országból 260 tudós érkezett Nemzeti kultúránk gyarapszik a A Nemzetközi Magyar Fi­lológiai Társaság augusztus 10—14. között rendezte meg az I. nemzetközi hungaroló­giai kongresszust Budapes­ten. a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Hu­szonkét országból kétszáz- hatvan vendég érkezett a kongresszusra. A résztvevők két témakörben és mindkét témakörön belül öt szekció­ban százharminc előadást hallgattak meg a magyar nyelv és irodalom Ma­gyarországon kívüli oktatá­sáról és a magyar vers kér­désköréről. A Nemzetközi Magyar Fi­lológiai Társaság 1977-ben alakult meg. azzal a céllal, hogy támogassa és segítse a világ különböző egyetemein, kutatóintézeteiben és könyv­táraiban tevékenykedő ma­gyar nyelv, irodalom, nép­rajz kutatásával foglalkozó szakembereket. A magyar nyelv és irodalom iránt meg­növekedett érdeklődés tette szükségessé a társaság meg­alakítását. A külföldön élő és dolgozó hungarológusok- nak korábban nem volt olyan tudományos intézmé­nyük. amely kutatási ered­ményeiket számon tartotta volna. Ezért indította meg a társaság a Hungarológiai Értesítő című folyóiratot, hogy egy-egy esztendő ma- gyarságtudomáttyi publiká­ciójáról teljes áttekintést nyújtson. -»». nagyvilágban A magj'ar filológia nap­jainkban megszűnt kizáró­lag a magyarok ügye lenni. A magyarok számára a hun­garológia továbbra is a nem­zetünkkel foglalkozó tudo­mányok összességét jelenti, a világ számára ugyanakkor egy sajátos művelődés sok­oldalú vizsgálatával foglal­kozó tudomány. A mostani kongresszus is hozzájárulhat a magyar civilizáció nemzet­közi vizsgálatához, s az or­szág határain kívüli megis­mertetéséhez. A hungarológiának termé­szetes műhelye Magyaror­szág, a haza) tudományos­szellemi élet. A kongresszu­son elhangzó előadások ré­vén nemzeti kultúránk, nyel­vünk. irodalmunk jelenléte gyarapszik a nagyvilágban, és így segíti, hogy sajátos szellemi értékeinkkel hozzá­járuljunk az egyetemes em­beri kultúra gazdagításához.' A nemzeti tudományok anyaországbeli művelésének hitedhez elengedhetetlen a tudományos, szellemi at­moszféra nemzetközi nyitott­sága, napjainkban a tudo­mányos módszerek, eszközök és szemlélet továbbfejlődése szempontjából nélkülözhetet­len a tágabb nemzetközi ki­tekintés lehetősége, a nem­zetközi együttműködés el­mélyítése. s az így szerzett íy^»a'' hazaitól**«Mérő tapasz* - telatokvfelhasaxáiasa. óJS*'”"’JáíiSr jfiií imm- JsBw> A leendő egerszóláti víztároló zsilipjénél a tolózárat teszik a helyére

Next

/
Oldalképek
Tartalom