Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

Szél éve született I Mai összeállításunkat Alexander Fleming;, a penicillin feltalálója emlékének szenteljük, A 100 esztendeje szü­letett tudós az első, igazán hatásos antibiotikummal óriási távlatokat nyitott meg korunk orvostudományának, Éle- i tének bemutatása mellett foglalkozunk a gyógyítás mai S gondjaival, új kutatási eredményeivel is. összeállította: HEKELI SÁNDOR Ki mit hall meg? Képünkön egy audiométeres vizsgálatot láthatunk. A ..csend- szobában" (tökéletesen hangszigetelt helyiségben) ülő sze­mélyhez fejhallgatón jutnak el a hangok, és neki a kezében tartott gombbal akkor kell jeleznie, amikor hangot hall. Kez­detben olyan gyenge hangokat gerjesztenek, amelyeket a vizsgált személy biztosan nem hallgat. Ezután a hangerőt fokozatosan növelik, mindaddig, amíg a hang hallhatóvá ném válik, A műszer ekkor leolvasott állása adja a küszöbértéket. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évtizedekben a világ sok országában népbetegség­gé vált a nagvothallás. Nem. zetközi adatok szerint a hal­lásküszöb — az a minimális hangerősség, amelyet az em­beri fül már érzékelni ké­pes — az elmúlt ötvpn év alatt a tízszeresére nőtt. A budapesti egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy több mint negyven százalékuk ki- sebb-nagyobb mértékben hallássérült. Hazánkban egvébként a nagyothallók száma megközelíti a kétmil­liót. több mint 200 ezer em­ber pedig teljesen süket. Ezek után nerr. csodálható, hogv egy NSZK-beli vizsgá­latsorozatból azt a következ- tetést vonták le a szakem­berek. hogy 2000-ben vár­hatóan ugyanannyi ember­nek lesz szüksége hallóké­szülékre, mint manapság szemüvegre. Az úgynevezett civilizáci­ós halláskárosodás okai sok­félék, az erős dohányzástól, a magas vérnyomáson át a munkahelyi, utcai és otthoni stresszhatásokig. De a hang­erős ítős zenehallgatás is sze­repet játszik a hallásárta­lom kialakulásában. Mindin­kább terjed az a nézet, hogy a felhalmozódott hangárta­lom generációkon keresztül átvándorol az. utódokra, vagyis nem ritka, hogy a süket szülök gyermekei is ebben a betegségben szen­vednek. A tudósok úgy' vé­lik, hogy ideje megkongatni a vészharangot, mert ha túl későn kongatnak, már nem lesz, aki meghallja! A zaj- csökkentésnek egyébként két alapvető módja van: a zaj­források zajszintjének csök­kentése. illetve a források megszüntetése, valamint az egyéni zajvédelem, vagyis a fül közvetlen védelme fül­dugóval. fül védő szeleppel, védősisakkal. fi C-vitamín és a rák A Nobel-díjas Linus Pauling vetette fel azt az elképzelést, hogy a C-vita- min fokozza a szervezet el­lenállóképességét a rosszin­dulatú daganatokkal szem­ben. A hatásmechanizmust illetően azonban csak hipo­tézisek vannak. Tény vi­szont, hogy a skóciai Vale- of-Leven-kórházban végzett kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy a C-vitamin- nak valóban van valamilyen rákellenes hatása. Pauling — az általánosan javasolt napi 45 milligrammal szem­ben — napi 10 gramm C- vitamin bevételét ajánlja: az ilyen nagy dózisok viszont különböző káros mellékhatá­sokat okozhatnak. A részle­tek tisztázására széles körű kutatásokra van szükség. Filming, a penicillin feltalálója Száz esztendeje — 1881. augusztus 6-án — született a skóciai Loudonban Alexan­der Fleming, századunk ta­lán legnagyobb hatású orvosi vívmányának, a penicillin­nek a felfedezője. Fleming az emberiség rendelkezésére bocsátotta az első igazán ha­tásos antibiotikumot, és a benne rejlő beláthatatlan le­hetőségekkel óriási távlato­kat nyitott korunk orvostu­dományának. Sorsa — amint André Maurois Fleming élet­útját megrajzoló könyvében kiemeli —, önmagában is regényes: felfedezése a vélet­len és az alapos tudás har­móniáját jelenti, bár a nagy felfedező pályakezdésének elején inkább sportember­ként. semmint tudományos lángelmeként tűnt fel. de fe­gyelmezettsége és kitartó érdeklődése végül a Nobel- dijhot és az emberiség elis­meréséhez vezetett. Fleming apja skóciai gaz­dálkodó volt. Korán elvesz­tette. Előbb — középiskolái­nak elvégzése után — egy hajótstársaság szolgálatába állt, majd katonaként részt vett a búr háborúban. Orvos fivére ösztönzésére végül be­iratkozott a londoni egyetem orvosi karára és tanulmá­nyainak színhelyéül a St. Mary-kórházat választotta. Valójában sebész akart lén- ni, de Freeman doktor (a kórház kiváló bakteriológu­sa) lövészcsapatot szervezett, és felfigyelt az ifjú Fleming- re. Fleming nemcsak a lö­vészcsapathoz csatlakozott, hanem Freeman ajánlására a St. Mary-kórház bakterio­lógiai laboratóriumának munkatársa is lett, amelynek vezetője Wright professzor, a tífusz elleni védőoltás felfe­dezője volt. Ez. a szérum a századelő csodaszere, amely­nek jelentősége talán Paul Erlich német bakteriológus Salrarsan-készít mén.véhez hasonlítható. Wright és , Er­lich szoros kapcsolatot tar­tott fenn. Erlich 1909. évi londoni látogatásán figyelt fel Flemingre. s rendelkezé­sére bocsátotta Salvarsan- készítményét és útmutatásai­val elsőnek alkalmazta Lon­donban. Az első világháború küz­delmeiben Fleming főhad­nagyi rangban vett részt, katonaorvosi gyakorlatában általánosan használta Wright és Erlich készítményeit. Számtalan katona életét men­tette meg, de felfigyelt ar­ra, hogy a gránátok tépte se­bek milliárdnyi baktérium okozta gennyedésein és üsz­kösödésein nem tudnak se­gíteni, tehetetlenül állnak a haldoklók mellett. Gyakran gondolt Erlich Salvarsan- készítményére, amely a vér­betegség egyik csoportját, a sjpirochetákat pusztítja el. és ez a gondo’ t adott ösztön­zést későbbi kutatásaihoz. Az élő szervezetre nem toxi­kushatású antibakteriális anyagot akart előállítani. 1924-ben felfedezte a bak- teriotikus hatású lizozimot, majd 1928-ban felfigyelt ar­ra, hogy a Penicillxun nota- tum tenyészetéből nyerhető az az általa penicillinnek nevezett anyag, amely na­gyobb hígításban meggátolja a sztafilokokuszok növeke­dését. Figyelemmel kísérte a baktériumok penicillinérzé­kenységét. majd 1939-re elő­állította a kristályos penicil­lint, tisztázta kémiai szerke­zetét. Ekkorra már egyete­mi tanár volt, akinek vizs­gálódásait a világ egész or­vostársadalma figyelemmel kísérte. A penicillint 1941- ben már emberen is alkal­mazták, és 1945-ben Fleming joggal nyerte el az orvosi élettan tárgykörében a No- bel-díjat. Tekintélye óriási volt, s bár életművét még többen kiegészítették, jelentőségét nem homályosíthatták el. 1955. március 11-én hunyt el, és az egész világ gyá­szolta. A londoni Szent Pál- székesegyházban nyugszik. Lényét egyszerű síremléke fejezi ki talán a legjobban, amelyen csak nevének kezdő­betűi állnak. Kapronczay Károly Hit ér a mágneses karperec? Már egy évtizede, hogy a reumás ízületi fájdalmak „kezelésére” a mágneses káv­és lábpereceket használják világszerte és elvétve ná­lunk is. A témának Nyuga­ton széles irodalma van, amely szerint az ízületi bán- talmak a mágnesség hiányá­ból vagy a fokozott mágpes- ség igényéből erednének. E szövegek fő terjesztője az a — magnószalagjairól és mágneses memóriáiról is­mert — japán cég, amely a karperecek nagy részét for­galomba hozza. Fizetett „szak”-cikkeiben és pros­pektusaiban addig hivatko­zott ellenőrzött orvosi kísér­letekre, amíg egy angol or­voscsoport meg nem unta a babona terjesztését, és utána nem járt a dolognak. A kísérletet a „dupla-vak” elrendezésben végezték 200 betegen; sem a 'beteg, ’ sem az állapotát ellenőrző orvo­sok nem tudták, hogy a ki­sorsolt karperec mágneses-e vagy azonos külsejű, de nem mágnesezhető fémből készült. A körültekintésre jellemző, hogy a kórházi megfigyelés alatt még azt is kizárták, hogy a beteg „kísérletezzen” a rajta levő fémpereccel: semmilyen vastárgyat nem hagytak a közelében. Az eredmény lesújtó a mágne­ses hívők számára. mert semmiféle összefüggést nem sikerült találni a karperec minősége és a tünetek eny­hülése között. Ahol a tünetek javultak, ott a reumás bete­gek spontán javuló periódu­sa esett egybe a „kezeléssel”, vagy pszichés tényezők ját­szottak szerepet, mert min­den beteg mágnesként kapta a karperecét. A kutatók véleménye sze­rint a japánok az egyéb cél­ra nem használható ötvöze­tüktől szabadulnak meg ily módon. Azonban ők sem tel­jesen lelkiismeretlenek, mert az eredmény láttán az aláb­bi mondat jelent meg a hir­detésekben : ,.a hatás egyéni­leg változó lehet.. Felderítő és gyógyító sugarak Képünkön: egy Siemens gyártmányú „Mobicon" gammasu­garas kamera látható, amelynek energiaigényét telepek szol­gáltatják. A betegágyhoz érve kapcsolják be a hálózati fe­szültséget, mely azonnal tölteni kezdi a telepeket, miközben a 37 fotoelektron-sokszorozó működéséhez szükséges nagy­feszültséget továbbra is a telepek adják. A készülék arra is alkalmas, hogy az EKG-t rácsatlakoztatva a szívizomin­farktus megállapítását is pontosabbá tegye. Az orvosi radiológia olyan tudomány, amely a rönt­gensugárzás és a radioaktív anyagok felhasználását a kórfelismerésben, a gyógyí­tásban és a kutatásban egyaránt alkalmazza. A ra­diológia jelentősége egyre nő. Nemcsak a sebészetben, belgyógyászatban, hanem úgyszólván minden klinikai szakágazatban döntő szere­pe van az orvos összes ten­nivalóját meghatározó kór­isme felállításában. Napja­inkban mind nagyobb sze­rephez jutnak a gamma-ka­merák, mivel azok gyakor­latilag azonnal szolgáltat­nak felvételt a vizsgált szervről. Az orvosi beavat­kozás sikere ugyanis gyak­ran függ a beteg vagy sé­rült szervekről nyert infor­mációk, adatok gyorsaságá­tól és pontosságától. Ma már vannak olyan mobil gamma-kamerák is, amelyek lehetővé teszik az ágyhoz kötött betegek vizs­gálatát mozgásuk nélkül is. A viszonylag kis helyszük­ségletű és nem túl nagy sú­lyú gammasugaras kamera akár a baleset helyszínén (a mentőautóban), vagy akár a műtőben is azonnal lát­ható képet ad a megbete­gedett, sérült szervről. A legmodernebb készülékek programozott tárolójuk se­gítségével egyidejűleg adat­szerűén tájékoztatják az or­vosokat a sérült szervek biológiai és szöveti elválto­zásairól is. A tárolóban le­vő információk egyes cse­lekben megtakaríthatják a társszakmák szakértőivel való tanácskozásra fordítha­tó időt is. A kameracsere, a fókusztávolság változtatá­sa és a gammasugárzás mó­dosítása névén eddig isme­retlen vizsgálati változatok is lehetővé válnak, ___ M ÄI műsorok:- ■ mii HÓ Kossuth 8.25 Fúvószene. 8.34 de Falla: Rövid élet (Kétfel- vonásos opera). 9.44 Zene­vár. 10.05 A kincses szi­get. 10.33 Czine Mihály: Nép és irodalom. 10,43 Népdalok. 11.19 Minden új szokatlan. .. 11.39 Ábel a rengetegben. 12.35 Ezt láttam... 12.50 Zenemúze­um. 14.34 Szabadpolc. 15.10 Muzsikusportrék gyerme­keknek. 16.05 Rádiónapló — a közlekedésről. 18.00 Népi zene. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Hosszú te­lefon (Hangjáték). 19.46 Világhírű zongoraművé­szek. 20.46 Nótaest. 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthí­rek. 22.20 Tíz perc külpoli­tika. 22.30 A dzsessz vilá­ga. 23.30 Schubert-művek. Petőfi 8.05 Honthy Hanna énekel. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben — század- szőr. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zené­jéből. 12.55 Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.25 Látószög. 13.30 Tornászin­duló. 14.00 „Nincs szá­momra lehetetlen”. 14.35 Aki 15 sportágban volt amatőr. 15.00 A III. fél­idő. 15.45 Gólok, méterek, történetek. 16.00 Daljáték­felvételek. 16.33 Űtközben. 16.35 Idősebbek hullám­hosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33 A Magyar Rádió szórakoz­tató zenei hete. 19.55 Slá­gerlista. 20.33 A jövő em­lékei. 21.08 Kabarécsütör­tök. 22.08 Népdalok. 22.41 Barangolás régi hangleme­zek között. 23.15 Hervé operettjeiből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. (A tartalomból: Bánkút — nyáron. Lakók és házfelügyelők. — Nyug­díjasok a kiskertekben). Szerkesztő: Horváth Kál­mán. 18.00 Észak-magyar­országi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 15.40 Az új tanítónő (Szov­jet film). 17.30 Csak gye­rekeknek! 18.20 Telesport. 18.45 Párbeszéd a filmsZa- laggal. Bán János műsora. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. A négy szabócska lovag (Rajzfilm). 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. Ne bántsd az ökröt! 29.15 Tájak, népek, piacok. Hongkongi halászok. 20.40 A fogságba vezető űt. 21.10 Ki járt jobban? Látogatóban. 21.40 A gyá­va (Tévéfilm). 23.05 Tv- híradó 3. 2. műsor 20.01 Egy-két-há... és 11. A szegedi körzéti stúdió műsora. 20.30 Beszédtéma — beszéljünk róla. Balogh Mária műsora. 21.10 Tár­gyalásszünet. Vidám tévé­játék. 21.25 Tv-híradó 2. 21.50—22.40 Szemle. Tár­sadalomtudományi köfkép. Alkotás és aggodalom. íMMmM® 1981. augusztus 13., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom