Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

r«

Melyik

szerződés jobb?

AKol a piac diktál

Amerikával is kereskednek...

Kész az új termék. Albach Attila meós az első szállításra kerülő Hesston adapter műszaki pontosságát ellenőrzi. (Fotó: Perl Márton)

HA JÓL EMLÉKSZEM, az

idén még nem láthattunk filmriportot a tv-híradóban arról, hogy két vagy több vállalat „szocialista szerződést” kötött volna egymással.

Elöbb-utóbb persze láthatunk majd a képernyőn ünnepélyes aláírókat, akik „szocialista” jelzővel díszített külön szerződésben ígérgetik egymásnak mindazt, amit egyébként — polgárjogi szerződéseik birtokában — nem teljesítenek.

De miért nem? Miért hagyja cserben az egyik vállalat a másikat, miért olyan laza a szállítási fegyelem? (Mert annyira laza, a vállalatok közötti kapcsolatokat olyan mértékű fegyelmezetlenség jellemzi, hogy e témával — időről-időre — még a kormánynak is foglalkoznia kell...)

A szakemberek véleménye megoszlik. Vannak, akik a mindenkori — és tagadhatatlanul erőfölényben lévő — szállítókra mutogatnak, mondván, hogy ők az okai mindennek. Mások szerint az erőfölény nem állandó, tehát a szállító is kiszolgáltatottjává válhat vevőjének.

A szállító viszonylag könnyedén kifizeti az esetleges kötbért, vagy a bírságot; a megrendelőnek pedig még ezután az összeg után is adózni kell — s nem is keveset. Előfordul, hogy — éppen az adófizetési kötelezettségek miatt — inkább lemondanak a kötbérigényekről, mert az adott helyzetben „többe kerülne a leves. mint a hús... ”

ARRÓL NEM BESZÉLVE, hogy minden ilyen kötbér — illetve kártérítési ügy meglehetősen hosszadalmas és körülményes. Sokan már csak ezért is mellőzik, megfeledkezve arról, hogy ily módon ugyan megspórolják a befolyt pénzek utáni adót.

Se több, se kevesebb — Ötven máasa naponta! Eny- nyit tud gyártani a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat az alig fél éve megismert és azóta közkedveltté vált egykilós, kerek formájú alföldi kenyérből. Nem lehetne többet készíteni? — erről érdeklődtünk a vállalatnál.

— A múlt év decemberében termékválasztékunk bővítésére sütöttük az első kerek kenyerünket — válaszol Szabó Józsefné főkönyvelő — Már akkor elmondtuk, mennyit tudunk készíteni a Sütőipari Kutató Intézet által kikísérletezett és ajánlott termékből. Először Egerre gondoltunk, majd folyamatosan több helyre is jude elveszítik a kártérítésből származó teljes betéteit.

A dolgok tehát szorosan összefüggnek egymással, ám ha valaki nem hajlandó mindennek az áttekintésére és elemzésére, akkor . persze hogy az egyszerűbbnek kínálkozó megoldást választja!

Az egyik lehetőség; sírni, panaszkodni a „felsőbb hatóságnál”. Kedvezményeket kérni arra hivatkozva, hogy szállítóink sodortak bennünket bajba s tessék rajtunk segíteni, de azonnal!

A másik megoldás: nem panaszkodni, nem vitázni, hanem a fegyelmezetlenség gazdasági következményeit csendben, majdhogynem észrevétlenül áthárítani a vevőkre — az árak szolid, de állandó emelésével.

S VÉGÜL A HARMADIK

lehetőség: a szocialista szerződés. Nem hidnj mennyit ér, de akármennyit is, az azért mégiscsak elképzelhetetlen, hogy a szállítási, együttműködési szerződéseknek azon nyomban elkészítsék a „szocialista” variációját is. Bár, ki tudja? Ha e különmegállapodásoknak netán mégis van valamiféle eredményük, akkor ez csak azt bizonyítja, hogy a felsorolt anomáliák ellenére is elképzelhető viszonylag tisztességes, s a megszokottnál fegyelmezettebb vállalati együttműködés. Talán azért, mert e különmegállapodáso- kon alapuló kapcsolatokat nemcsak a szabályozók, nemcsak a jog, nemcsak a köny- nyen torzítható érdekeltségi viszonyok és szempontok regulázzák, hanem a tisztességes emberi magatartás is... Hogy ne mondjam; tisztességes vállalkozói magatartás. Ami ugyan nem köz- gazdasági kategória, de enél- kül elképzelhetetlen a gazdálkodás.

Vértes Csaba

tott belőle. így ma már tíz település, több mint húsz szaküzletében áruljuk a kedvelt kenyeret. Eger például 15, Gyöngyös és környéke 25, Hatvan 8. Éger- csehi és Pétervására egy- mázsát kap belőle naponta. Hogy miért nem tudunk többet adni? Mert a kerek kenyeret, túlnyomórészt kézzel készítik. Nem lehet gépsorra tenni, emberünk viszont nincs több. Különben is ha megtalálnánk a gépi megoldást az már nem lenne olyan minőségű, mint a jelenlegi kerek kenyerünk.

Kerek válastz, de ettől nem lesz több kerek kenyér. ..

(B. S.)

— Amikor először jöttek hozzánk adapterekért a nyugatnémet Claas-cégtől, sokan körülálltuk a minőségellenőrt. Nagyon szigorúan megvizsgált mindent, a festéstől a legkisebb csavarig. Nem tagadjuk, volt kifogása. A tanulópénzt megfizettük, de megérte! Ma már nincs selejtes termékünk. Ügyelünk a jó minőségre, mert csak így lehetünk versenyképesek.

Kelemen Tibor, a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat egri gyárénak művezetője így emlékszik a kezdetre, ami alig négy esztendeje volt, 1977-ben. A szolnoki vállalat akkor vette át az egri gyárat és nyomban korszerűsítették a termékszerkezetet. A korábbi szocialista exportra gyártott szőlőművelő gépeket átadták a szekszárdi MEZÖGÉP-nek. Az egriek pedig a nyugatnémet Claas kombájn gyárral kerültek együttműködési kapcsolatba. Európa legnagyobb kombájngyárával, melynek kiváló minőségű arató-cséplő gépeit szerte a világon ismerik.

— Az együttműködés előnyt jelent — erősíti meg a kapcsolatot — Tanner Antal termelési osztályvezető. — A Magyarországon készített részegységekért mezőgazdaságunk kész kombájnokat kap cserébe, me-. Iveket egyébként tőkés valutáért kellene megvásárolnunk. Szecskázó adaptereket készítünk, melyeket a Claas arató-cséplő gépekre szerelnek. A felkészülésünk a tőkés exportra, teljes szemléletváltást igényelt vezetőktől és munkásoktól. Tulajdonkép-, pen a régi szak- és betaní- tottmunkás-gárda maradt, akik korábban is itt dolgoztak. Csakhogy ma már más a szellem, rí. hozzáállás és a szervezés. Kezdetben a nyugatnémet partner főleg azért reklamált, mert nem tudtuk tartani a vállalt határidőt. Többször volt csúszás, főleg az első szállításoknál. Azóta megtanultuk, hogy a pontosság pénzt a jó minőség folyamatos piacot jelent!

— Hogyan készültek fel a

gyártásra ? — kérdezzük

Győré Imre főmérnöktől.

— Az 1977 és 1980 . között beruházott 25 millió forint a korszerű gyártást segíti elő. Űj gépeket vásároltunk, modern festősort, acélhajlító és présgépeket, melyek a

legigényesebb vevők kritikáját is kiállják. A gyártáshoz szükséges összes szerszámot is mi készítettük el, az adapterekhez pedig a Claas-cégtől kaptunk tervdokumentációkat. A minőségi munkával megváltoztak a feltételek. Több lett az ösztönző bér, és 1977-től évente nyolc- százalékos fejlesztést valósí- 'tottunk meg. Ma már 45 100 forint az egy munkásra jutó bérszínvonalunk, ami csaknen 13 500 forinttal több, mint 1975-ben volt. A régi szakmunkások mellé fiatal hegesztők, lakatosok és darabolok jöttek, akikre hosz- szabb távon is számítunk!

Nyereségnövelő termék. így hívják a gyárban az adaptereket. Tanner Antal ezt adatokkal bizonyítja: — 1975-ben az árbevételünk

84,2 millió forint volt. Viszont tavaly, az ötödik ötéves terv végére már elérte a 1S4 milliót. Nyereségünk pedig az 1976-os tízmillióval szemben, a múlt évben 34 millió volt. A termékszerkezet korszerűsítése és a tőkés export tehát eredményesnek bizonyult. Míg 1977- ben 26.70-ért termeltünk egy nyugatnémet márkát, addig a múlt évben már 14.80-ért. Egyszóval gazdaságos és jövedelmező volt.

Az egriek jó munkájára hamar felfigyeltek. így a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével 1978-tól a dániai droning- burgi kombájn- és traktorgyárnak is készítenek adaptereket.

— Ez már nem jelentett különösebb gyártási nehézséget — idézi Kelemen Tibor művezető —, miután csak az adapterek méretei mások. A készítés menete és a termék minősége viszont ugyanaz. A nyugatnémet és a dán gyárnak a múlt év végéig 3155 adaptert szállítottunk.

— Nekünk a piac diktál — veszi át a szót Győré Imre főmérnök, — ahhoz kel] igazodnunk. A folyamatos infláció, az energiahordozók órának növekedése az idei megrendeléseken is tapasztalható. Partnereink még igényesebbek. Noha az első félévi eredményeink biztatóak, mégis az idén a nyugatnémet és a dán gyár takarékossági intézkedésekre hivatkozva 1800 adaptert rendelt tőlünk, ami jóval kevesebb a tavalyinál. Miután ezt már tavaly ősszel jelezték, így újabb piacku-. tatáshoz kezdtünk az idei terv megvalósítására. Együttműködést kötöttünk az amerikai Hesston-céggel, amely a világ legnagyobb szálasta- karmány-betakarító gépeket gyártó üzeme. Ennek a franciaországi Coex-ben levő leányvállalatánál írtunk alá szerződést egy kisebb és egy nagyobb méretű rendfelszedő adapter gyártására. A mintagépeket mindkét típusból elkészítettük és már kinn vannak Franciaországban kipróbálásra. Bár kockázatot vállaltunk vele, mégis sokat várunk ettől az együttműködéstől, mert

termékeink Amerikába is

eljuthatnak. Mezőgazdaságunk pedig takarmánybetakarító gépeket kaphat értük cserében. Kapcsolatot létesítettünk a nyugatnémet Stock-céggel is, melynek konzervgyári és sterilizáló kocsit készítünk. Ebben fertőtlenítik a konzervdobozokat és -üvegeket, töltés előtti Az idén a Class-cégnek is ké-^ szítünk új terméket, kuko-; ricaadaptert, amely kom-; bájnra szerelhető. Az első félévben 210-et már le la szállítottunk belőle és év végéig .további 285-öt rendeltek tőlünk. Ezek az újabb tőkés piaci lehetőségek, új terméket is jelentenek tehát, melyekkel növelni tudjuk árbevételünket. így az első félévi kedvező eredmények alapján bizakodunk az idei 170 milliós árbevétel teljesítésében.

■— Termékeink ötödik évé az élvonalban vannak — mondja Tanner Antal osztályvezető. — Nem titkoljuk^ továbbra is szeretnénk a legjobbak között maradni. A tőkés partnerekkel való kapcsolatunkban arra törekszünk, hogy munkánkkal meg legyenek elégedve. Szeretnénk, ha termékeink versenyképesek maradnának mert most már lényegesen könnyebb az átállás egy-egy új gyártmányra, mint kezdetben volt. Szerkesztőink,' technológusaink, munkásaink értik dolgukat és szívesen vállalják az igényesebb és több munkát.

Mentusz Károly

Hiába kedvelt, nem tudnak többet adni

„Az élet

rendkívüli esemény"

KÖJÁL-elienőrzésen az idegenforgalmi helyeken

Valóban az. Rendkívüli esemény. S most éppen úgy hozta, hogy alkalmam nyílt a napokban a Heves megyei KÖJÁL munkatársaival egy olyan portyán részt venni, amelynek célja az idegen- forgalmi helyek élelmezésegészségügyi helyzetének vizsgálata, e „rendkívüli ese- mény”-nek a védelme. Különös tekintettel a már hetek óta tartó kánikulára. Két ellenőr — Farkas Teréz és Berta Géza — fogadott úti társul. Hét helyen jártunk: az egri strandon, a Platán étteremben, Gyöngyösön a Gyöngyös étteremben, Mátraházán a bisztróban, amit a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet üzemeltet, valamint a Vörösmarty étteremben. Pa- rádfürdőn: a parádi áfészhez tartozó ABC-ben és bisztróban. Az ellenőrök többségében elégedettek voltak. nem találtak szabálytalanságot. ami megelőző munkájuk eredménye.

Ahol tanultak a figyelmeztetésből

Még maga az ellenőr is speglepódött a mátraházi

Vörösmarty étteremben tapasztaltakon. Rend és tisztaság! S hogy ebben mi a meglepő? Nem is olyan régen — június elején —, még be kellett záratniuk az éttér, met, mert olyan elhanyagolt körülmények között üzemelt. Azóta azonban „gazdát” »seréit az egyébként élénk forgalmú vendégfogadó. Da- nyiné Gál Mária és férje vezetése mellett — rendbehozták, felújították, kitisztították.

Zöidségespult sajátos

árudiszletekkel

Parádfürdön, a helyi áfész ABC-áruházában már korántsem ilyen kedvezőek az ellenőr benyomásai. Amikor -beleptünk, azonnal szembetűnő volt az áruház zsúfoltsága, és az is, hogy nem minden került a helyére az eladótérbe történő pakolásnál. Íme erre egy példa — érdemes felsorolni a zöldségespult. mögötti öt, egymás alatti polc tartalmát felülről lefelé: autószifon,

habszifon, üveges narancssü- ritmény. Cigarettatárca, hamutartó. egy kis souvenir kulacs, kulcstartó, néhány könyv — P. Versigora Tiszta lelkiismeretű emberek, Kötés Horgolás, Radó Sándor: Dóra jelenti, Világpolitikai kislexikon, Csák Elemér: Az élet rendkívüli esemény stb. —, valamint egy dinnye. Őszibarack, sárgadinnye, káposzta. Liszttel leszórt citrom, burgonya, hagyma. Paprika, paradicsom, citrom. Hogy azért persze a zöldség-gyümölcs se haanyo-zzon. r -Ám nemcsak ezek kerültek az ellenőr jegyzeteibe, hanem, hogy két napja lejárt szavatossági idejű tejfölt és vajat árusítottak. A hűtőpult nem hűtött, s az egyik hűtőszekrény szintén nem működött. A tejet csak szabálytalanul tudták árusítani ...

Cinikus válaszok

Az ABC szomszédságában, a parádi áfész bisztrójában történteket érdemes szó szerint idézni. Az üzletvezetőhelyettes EIszászer Ferenc.

Farkas Teréz: — Ő ki? — mutatott a konyhában egy idős bácsira.

E. F.: — A vendégem.

F T.:' — Illetéktelenek a konyhában nem tartózkad-"

hatnak, de ha m,ár itt van, vegyen fel fehér köpenyt.

E. F.: — Az előbb már mondtam neki, hogy vegyen fel egy télikabátot, de nem hallgat rám.

F. T.: — Ez miért van itt? — mutatott egy kondér levesre, a raktár közepén.

E. F.: — Mert behozták.

F. T.: — A tészta miért van a hűtőben?

E. F.: — Mert betették. Maga meg remélem írja — fordult felém.

Az újságíró:

— Igen, írom.

F. T.: — Tisztában van azzal, hogy a tésztát csak 40 percig lehet tárolni?

E. F.: — Igen.

F. T.: — Ez milyen hűtő? (Ez a kérdés a szakosított tárolásra vonatkozott volna.)

E. F.: — Rá van írva. 160 literes.

F. T.: — Az ételmintákat nem szabályosan tárolják. Nincsenek leragasztva.

É. F. (Nekem): — Ezt is tessék felírni!

F. T.: — Itt mit mosogatnak?

E. rz Edényt. '

F. T.: — Azt látom, , de milyen edényt?

E. F.: — Feketét, fehéret, sárgát, kéket.

Amikor az üzletvezetői irodába értünk, bebizonyosodott, amit már eddig is sejtettünk: az asztalon félig, vagy teljesen kiürített sörösüvegek, pálinkáspoharak, s vendéglátónk továbbra is enyhén részeg ember benyomását keltő válaszokat adott. Amikor a jegyzőkönyv elkészült, az ajtóig kísért bennünket, s így búcsúzott:

— Bocsássanak meg mindenért, tudják egy kicsit cinikus természetű ember vagyok ...

■ „Az élet rendkívüli esemény”. Ez a zöldségpolcról kölcsönvett cím nagyon igaz, s Parádfürdön — mint tapasztaltuk — még azt is hozzáteheti ük, hogy: bizony olykor egészen furcsa dolgokat produkál..;

Kis Szabó Ervin

J98L Aiisusztus íi, csütörtök