Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: ÓYÖN1 GYULA Somlói galuskától az „egri bombáig" A Osbos mestere Szeretjük a hasunkat, s különösed az édességet. Ez persze fneg is látszik rajtunk, magyarokén. S hogy mennyire így van: arra bizonyíték a legnépszerűbb egri cukrászdának, a Dohos. nak a forgalma. Csaknem egymilliót költünk itt havonta. Persze nehéz ellenállni a somlóinak, a Bagdad fagyinak: a gyümölcskészítményeknek. na és a dobostortának-! ismerik ezeket a készítményekét mind a pestiek, mind a debreceniek, s még azt is megkockáztathatjuk, hogv a dunántúliak is. A presszó fölött az emeletén a cukrászüzem, A napokban Ott találkoztunk Pap János cukrásszal, aki egyben a Pátk Szálló KISZ. titkára, s 1980 óin a vállalat kiváló dolgozója. — Érdekes, hogy éh mindig is cukrász akartam lenni. Öröm. hogy olyanokat készíthetek, amik szépek is. a amik izlenek js a vendégeknek, A SS évés fiatalember — amikor a sikerekről kérdezem — először is Ssitnpr Andrásról és Vradnai Józsefről beszél: — Ók voltak a mestereim. Nekik nagyon sokat, köszönhetek. Tőlük tanultam a Szakmát. Azok voltak az igazi, mindennapi sikerek...! S ma már létezik olyán cukrászati „alkotás", ami Pap Jáhos saját, egyedi receptje alapján készül. Az ő munkáját dicsérjük, amikor a különböző „gyümöleskostt. rakhói”, vagy eppen az „egri bottibdhőT” falatozunk. De talán még ma is beszélnek finomságairól az NDK-bán. Ez év tavaszán ugyanis a HUNGARHOTELS „csapatának” tagjaként tíz napot töltött kint az egri napok rendezvénysorozatén. — Ez a tíz nap felejthetetlen élményt jelentett — emlékezik vissza. — Az első napokban csak ismerkedtünk a hazainál jóval fejlettebb cukrászüzemmel. Ezt követően pedig a mindenre kiváncsi szakemberek előtt láttunk hozzá az egri sütemények elkészítéséhez. Bevallom, kicsit izgultam. Am amikor láttam, hogy minden este megtelik a több mint száz embert befogadó terem. megnyugodtam. Estéről estére bemutattak a fogyasztó közönségnek is. akik a kérdések sokaságát tették fel. Nagyon örültem, hogy en.V- nyire ízlett, amit készítettem. — A • közönségnek tartó- gát-e meglepetést, újdonsá- got? — AZ NDK-bót hoztam egynéhány gyümölcsreceptét, amit majd a szokásos évenkénti háti bemutatón szeretnék megismertetni az egriekkel. Tavaly az Agria napok cukrász versenyén minidesz- szertjeivel, gyümölcsös süteményeivel. s egy dísztorjá- val harmadik lett. Talán nem sokan tudják, hogy Eger neves cukrászdája vottaképnen a Szakma egyik hazai királyáról. Dobos Józsefről kapta nevét. Ilyen ..cégér” alatt nem lehet köhy- nvű dolgozni. A kései utód Pao .lános mégis efré vállalkozott. s fiatalon is munkáin mesterévé vált. (kis szabó) Mindennap vizsgázunk A harmadik érettségi találkozónk elmaradt, de a véletlen úgy hozta, hogy volt Osztályfőnökömmel mégis találkozhattam. Nem sokat változott. Tanulsz még fiam? — kérdezte természetes hangsúllyal volt diákját, a hozzátette: — Tudod, az a baj, hogv mostanában a kelleténél és a szükségesnél is többet beszélünk a gyerekeknek a szórakozásról, s mintha megfeledkeznénk arról, hogy a munka, a tanulás a legfontosabb. Nem volt felesleges Nemrég egy építőtáborban jártam. Középiskoláé diákok és a főiskolai hallgatók töltötték nyári gyakorlatukat. Könnyű volt közös témát találnunk: Együtt kerestük a választ, hogy most mennyit ér az a gyakorlatban, amit hónapokkal, évekkel ezelőtt megtanultak az iskolapadban? Látszólag sok mindent fölöslegesen kellett, megtanulnunk, hiszen olykor csak a megtanultak töredékét kamatoztathatjuk. Vagy azért, mert azóta elavult ismereteket kellett elsajátítanunk, vagy. mert amit megtanultunk. az még csak elmélet. Abban azonban egyetértettünk, hogy sem a cséplőgép működésének elvét, sem a legkorszerűbb fotocellás vetőgép alkatrészéinek nevét nem volt fölösleges megtanulnunk. hiszen ezzel csak gyakorlati készségünk, jártasságunk gazdagodott. Mindenki érdeke Alapigazság, hogy a tudás előfeltétele a cétudatos tanulás. De tanulni nemcsak az iskolában, nemcsak érettségire vagy vizsgára készülve lehet és kell. Volt középiskolás osztályfőnököm, akit, ezért is tisztelek, mert a lényeget értette meg velünk, akkor, amikor így szólt: — „Addig nem szabad megnyugodni, amíg olyan munkát, feladatot nem találtok magatoknak, amit, teljes odaadással, jókedvvel nem csináltok. Szerintem ez a ' boldogság, a jó közérzet, az elégedettség titka. Akinek a munka robot. annak a tanulás is örök kényszer marad, de csak addig, amíg meg nem érti a lényeget: az egyre nagyobb tudás társadalmi és egyéni érdek”. A világban eligazodni, árról reális képet alkotni csak akkor és csak úgy lehet, ha a tanulás életünk állandó kísérőjévé válik az Iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Lehet, hogy néhány pedagógus vitatkozna ezzel az állítással, de szerintem nem az osztályzat, a lényeg. Hanem aZ, hogy a megszerzett ismereteket miként hasznosítjuk. A hivatásra való felkészítés. a tehetségek kibontakoztatása nemcsak a pedagógusok, az iskola feladata. Kór lenne megfeledkeznünk arról, hogy a legtöbb az egyénen, magukon a fiatalokon múlik. E téma nem a tanév kezdetéhez. vagy befejezéséhez kötött. Nyáron, amikor sok diák szakmai gyakorlaton van, vagy pihen a szünidőben, kár lenne erről megfeledkezni. Természetesen a művelődés, a sportolás és a szórakozás is az ember gyarapodását szolgálja. S ha a fiatalok egyéni érdeklődésüknek megfelelően válogathatnak a lehetőségek között. akkor szabad idejüket valóban tartalmasán — tanulva — tölthetik el. Sorrondben Igazat kell adnom volt osztályfőnökömnek abban, hogy a szükségesnél mostanában mintha egy kicsivel többet beszélnénk a fiatalok szórakozásáról. Ez még nem is lenne baj. A baj csak akkor kezdődik, ha csak szórakozásról beszélünk, s közben megfeledkezünk a tanulás, a munka, a tudás szükségességéről, elsődlegességéről. A nyugdíj előtt állő pedagógus „Tanulsz még fiam?” egyszerű kérdésére adós maradtam a válasszal, hadd írjam le ide: — Igen, tahár űr tanulok, hiszen mindennap vizsgázom, s ezért a tanulást soha nem hagyhatom abba. De tudja, tanár úr, úgy érzem, hogy még most, sem tudok .semmit. De jó, hogy legalább ezt tudom. Ambrus Sándor KATI KÖVETKEZIK! A televízió tánc- és pöp- dalfeszttvdljá- nak harmadik fordulójában — szombaton este — a nép- szer ti egri Kovács Köti is színre lép. S az énekesnő talán egy új „nagy számmal" is meg- örvendetten rajongóit... Rádiózene a Fagylaltkertből A Mágyár Rádió Miskolci Stúdiójának „Fiatalok zenés találkozója” ezekben a hetekben felkeresi a körzetéhez tartozó ifjúsági szórakozóhelyeket. Vasárnap, Ifl-án este fl órakor az egri Fagylaltkertbe látogatnak. Válaszolnak a hallgatók zenés kívánságait tartalmazó levelekre, de részt vesznek az összeállításban a Fagylaltkert megszokott diszkósai: Juhász András és Moldován Miklós is. A felvett műsor jövő héten kedden 17.0(1 órától hallható a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójának adásában. GYERMEKEKNEK Cézár, az életmentő Bukfenc, a szörgomolyag puli és Cézár, a karcsú, nagy, izmos farkaskutya, leruccant a Tiszához táborozni. Igazán remekül múlatták az időt: egész nap fürödtek, hmcúroztak. Slpt, még. vízisíztek is, mivel a cókmókjukban magukkal vitték gazdijuk pompás spórtf elszerelést. Cizár ügyesen a lábaira erősítette a léceket. Bukfenc pedig egy vastag madzaggal rohanva vontatta őt a partról. Ez utóbbi azonban nem minél ig sikerült iigy. mint szerették volna Cézár legtöbbször nagyokat loccsant a folyóban s jócskán bele is kortyolt. Ilyenkor aztán mindig nagy morgolódva éviekéit ki társához, s csalódottan hajtogatta: még, hogy, aki a Tisza vizét isz- sza. vágyik annak szive vissza?! Köszönöm, nem kérek belőle! Azok voltak a legszebb pillanatok, amikor tábortűznél ültek s kavargatták a bográcsban fortyogó jó virsli. krumplipavrikást. Ami után minduntalan elnyomta őket az álom s nagyokat hortyogtak a sátorban. Éjszakára megállapodtak ab-. bán, hogy amelyikük véletlenül felébred, az kiszalad, egy kicsit megugatja a holdat. s aztán folytatja álmát. ahol abbahagyta. Teljes éjszakai ügyeletét ugyanis egyikük sem akart vállalni. hiszen elvégre ők 15 vakáción vannak. Az egyik nap délután váratlanul viharos szél támadt. Az eső is megeredt úgy. hogy látták: tüzet sem gyújthatnak már. Vackukra húzódva bánatosan figyelték a kutyaidőt, amikor egyszer csak segélykiáltás hallatszott a Tisza felöl. Cézár azonnal kirohant, s ahogy a hangok Irányába szaladt a parton, hirtelen észrevette: kisfiú fuldoklik a vízben. Felborult a csónakkal. Nosza, az ebnek sem kelleti több, tudta mi a kötelessége! Hatalmas csukafe leesel elrugaszkodott a földtől, s a következő pillanatban már a gyermek mellett úszott a hullámok között. — Fogd át gyorsan a derekamat — kiáltotta —, te meg Bukfenc —, szólt az utána rohant hű pajtáshoz — dobd be a zsineget értünk! Majd ügyesen elkapta fogával a madzag végét, amit csontos barátja teljes erejével, kitartóan húzni kezdett a partról. Elég hamar ki is jutottak a vízből! A srác odakinn fáradtan dőlt el a fövenyen, a két kutyus pedig testével melengette. Nemsokára rendőrök érkeztek hozzájuk, felnőttek vették alaposabb gondozásba a fiút. Az őrmester elővette a noteszát, s elégedetten szólt a négylábúakhoz: — Ez életmentő tett voltl Mondd a nevedet, hős kutyus! — Cézárnak hívnak — válaszolta csöndesen a far- Icaskutya —, ez a puli meg itt a legjobb barátom. Bukfenc. Kisgazdink pedig Zsolti, csak. most ő Röjtökmu- zsajon nyaral... — Derék állatok vagytok — nyugtázta a választ az egyenruhás — s elismerően, hálásan megrázta mindkettejük mancsát. Még egyszer megköszönte a segítséget, majd elbúcsúzott. Később ismét érkezett egy felnőtt. Mint kiderült: a. helybeli tanácselnök. Ünnepélyes és hivatalos volt. ahogyan Cézár ér. Bukfenc elé lépett. A két kutyus nyakába egy-egy csillogó érmét akasztott. Az életmentésért járó kitüntetést. Majd barátságosan meghívta őket a közeli Kispipa csárdába egy kiadós ^vacsorára. Mert a nagy munka után, hogy úgymond, igazán rájuk fér! Amikor az ebek visszatértek a lakomáról, újabb látogatóik akadtak: egy csomó diák várta őket izgatottan a sátornál. % — Gratulálunk a szép kitüntetéshez! — csivitelték, s bemutatkoztak illendően. A Jaguár őrs tagjai vagyunk, itt táborozunk mi is a közelben. Otthon pedig a szomszédotokban lakunk, a Kavics utcában... Elhatároztuk, hogy őrsünk tiszteletbeit tagjává választunk benneteket! Cézár és Bukfenc persze, hogy elfogadta a megtisztelő meghívást! Azóta, különösen vasárnaponként, nagyon elfoglalt. a két kutyus. A Jaguár őrsöt kisérgetik kirándulásaikra. Járják az erdőt, a hegyet, a völgyet! Ha a gyerekek leülnek néha pihenni és előkerül a táskából, hátizsákból az elemózsia, addig nem kezdenek az evéshez, amíg Bukfenc végig nem szaglássza a csomagokat, hogy meggyőződjék: nincs-e romlott koszt valakinél. Ha pedig szép időben, tóban, patakban lubickolnak az őrs tagjai. Cézár és Bukfenc mindig ügy eletet tart a parton. Éberen figyelik, hogy niycs-e ismét szükség életmentő segítségükre. Atányi László MAI MÍfSORÖK RUDII Kossuth 4.25— 7.59 Jó reggelt! 8.25 Magas vérnyomás a Górdonkonferencián. 8.55 Beszélni nehéz. 9.07 Kórusok, hangszerszólók. 9.43 Kis magyar néprajz. 9.48 Tarka mese. kis mese. 10.05 A kincses sziget. 10.34 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.49 'Ágasvári Sándorné népdalokat énekel. 11.05 Francia muzsika. 12.00 Déli Krónika. 12.20 Kj nyer ma? 12.30 Reklám. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Kritikusok fóruma. 13.30 Dzsesszfelvé- teleinkből. 13.45 Monté Christo grófja. 15.10 Balassa György (klarinét) és Bacher Mihály (zongora) Szabó Ferénc-műveket játszik. 15.41 Ma) dalok. ÍR.00 Útközben. Ifi.05 Reklám. Ifi.10 Jegyesséaem Anna Borcsával. 16.47 Farkas Ferenc: Athéni Timon — szvit. 17.07 Korábban érkezett. 17.32 Gersh* wln-rriűvek. 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink figyelmébe! 19.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Látogatás a Zürichi Operában. 20.57 Daloló, muzsikáló tájak. 21.30 Fűtől fáig. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A kamarazene kedvelőinek. 23.28 Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért. 0.10 Bó- ross Jolán nótákat énekéi Petőfi 4.25— 7.59 A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.05 A Stúdió 11 felvételeiből. 8.20 A szertefoszló remények évei. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Lili bárónő. 10.00 Zenedélelőtt. 11.33 A Szabó család. 12.03 A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.33 Tánczenei koktél. 13.25 Útikalauz üdülőknek. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.33 Útközben. 10.35 Néhány perc tudomány. 16.40 Slágermúzeum. 17.30 Ötödik sebesség, 18.33 Égy rádiós naplójából. 19.15 Világtörténelem dióhéjban. 19.35 A Magyár Rádió szórakoztató zenéi hété. 21.45 Népzenéked velőknek. 22.15 Zenés játékokból. 23.15 A tegnap slágereiből. T ÍljI 8.58 Műsorismertetés. 9.00 Idősebbek is elkezdhetik. .. Tévétorna, 9.05 Csak gyerekeknek! 1. . Csali mese Nagyeszűről, 2. Én és a kutyám. 9.45 Delta. Tudományos híradó. 9.50 A betörés. Francia—olasz film (ism.) 11.50—12.35 A tenger titkai. 16.17 Műsorismertetés. 16.20 Hírek. 16.25 Fa- úsztatók versenye 16.50 Testünk. 17.20 Az ítélet. Csehszlovák filmsorozat. A nyomozás. 18.05 Reklám. 18.10 Bartók-bemutatók nyomában. 18.25 .. az értelemig és tovább” — a ■tehetségek védelmében. 18.55 A közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00 Reklám. 19.10 Idősebbek is elkezdhetik. .. Tévétorna. 19.15 Esti mese. Nem félek. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Külpolitikai fórum. 21.30 Egy nyári este. Kép- és zene Győrött. 22.35 Tv-hír- adó 3. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20,01 Magasiskola. Magyar film. (1970). 21.20 Tv-híradó 2 21.40 Reklám. 21.45 Autómotorsport. A Teléspori technikai magazinja, 22.0? —22.50 „A felnőttek für. I csák néha...” 1981. augusztus 12., szerda
