Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: ÓYÖN1 GYULA Somlói galuskától az „egri bombáig" A Osbos mestere Szeretjük a hasunkat, s különösed az édességet. Ez persze fneg is látszik raj­tunk, magyarokén. S hogy mennyire így van: arra bi­zonyíték a legnépszerűbb egri cukrászdának, a Dohos. nak a forgalma. Csaknem egymilliót költünk itt ha­vonta. Persze nehéz ellenáll­ni a somlóinak, a Bagdad fagyinak: a gyümölcskészít­ményeknek. na és a dobos­tortának-! ismerik ezeket a készítményekét mind a pes­tiek, mind a debreceniek, s még azt is megkockáztathat­juk, hogv a dunántúliak is. A presszó fölött az eme­letén a cukrászüzem, A na­pokban Ott találkoztunk Pap János cukrásszal, aki egyben a Pátk Szálló KISZ. titkára, s 1980 óin a válla­lat kiváló dolgozója. — Érdekes, hogy éh min­dig is cukrász akartam len­ni. Öröm. hogy olyanokat készíthetek, amik szépek is. a amik izlenek js a vendé­geknek, A SS évés fiatalember — amikor a sikerekről kérde­zem — először is Ssitnpr Andrásról és Vradnai Jó­zsefről beszél: — Ók voltak a mestere­im. Nekik nagyon sokat, kö­szönhetek. Tőlük tanultam a Szakmát. Azok voltak az igazi, mindennapi sikerek...! S ma már létezik olyán cukrászati „alkotás", ami Pap Jáhos saját, egyedi re­ceptje alapján készül. Az ő munkáját dicsérjük, amikor a különböző „gyümöleskostt. rakhói”, vagy eppen az „egri bottibdhőT” falatozunk. De talán még ma is beszélnek finomságairól az NDK-bán. Ez év tavaszán ugyanis a HUNGARHOTELS „csapa­tának” tagjaként tíz napot töltött kint az egri napok rendezvénysorozatén. — Ez a tíz nap felejthetet­len élményt jelentett — emlékezik vissza. — Az első napokban csak ismerkedtünk a hazainál jóval fejlettebb cukrászüzemmel. Ezt köve­tően pedig a mindenre ki­váncsi szakemberek előtt láttunk hozzá az egri süte­mények elkészítéséhez. Be­vallom, kicsit izgultam. Am amikor láttam, hogy minden este megtelik a több mint száz embert befogadó terem. megnyugodtam. Estéről es­tére bemutattak a fogyasztó közönségnek is. akik a kér­dések sokaságát tették fel. Nagyon örültem, hogy en.V- nyire ízlett, amit készítet­tem. — A • közönségnek tartó- gát-e meglepetést, újdonsá- got? — AZ NDK-bót hoztam egynéhány gyümölcsrecep­tét, amit majd a szokásos évenkénti háti bemutatón szeretnék megismertetni az egriekkel. Tavaly az Agria napok cukrász versenyén minidesz- szertjeivel, gyümölcsös süte­ményeivel. s egy dísztorjá- val harmadik lett. Talán nem sokan tudják, hogy Eger neves cukrászdá­ja vottaképnen a Szakma egyik hazai királyáról. Dobos Józsefről kapta nevét. Ilyen ..cégér” alatt nem lehet köhy- nvű dolgozni. A kései utód Pao .lános mégis efré vál­lalkozott. s fiatalon is mun­káin mesterévé vált. (kis szabó) Mindennap vizsgázunk A harmadik érettségi ta­lálkozónk elmaradt, de a vé­letlen úgy hozta, hogy volt Osztályfőnökömmel mégis ta­lálkozhattam. Nem sokat változott. Tanulsz még fi­am? — kérdezte természe­tes hangsúllyal volt diákját, a hozzátette: — Tudod, az a baj, hogv mostanában a kel­leténél és a szükségesnél is többet beszélünk a gyere­keknek a szórakozásról, s mintha megfeledkeznénk arról, hogy a munka, a ta­nulás a legfontosabb. Nem volt felesleges Nemrég egy építőtáborban jártam. Középiskoláé diákok és a főiskolai hallgatók töl­tötték nyári gyakorlatukat. Könnyű volt közös témát ta­lálnunk: Együtt kerestük a választ, hogy most mennyit ér az a gyakorlatban, amit hónapokkal, évekkel ezelőtt megtanultak az iskolapad­ban? Látszólag sok mindent fölöslegesen kellett, megta­nulnunk, hiszen olykor csak a megtanultak töredékét ka­matoztathatjuk. Vagy azért, mert azóta elavult ismere­teket kellett elsajátítanunk, vagy. mert amit megtanul­tunk. az még csak elmélet. Abban azonban egyetértet­tünk, hogy sem a cséplőgép működésének elvét, sem a legkorszerűbb fotocellás vetőgép alkatrészéinek nevét nem volt fölösleges megta­nulnunk. hiszen ezzel csak gyakorlati készségünk, jár­tasságunk gazdagodott. Mindenki érdeke Alapigazság, hogy a tudás előfeltétele a cétudatos ta­nulás. De tanulni nemcsak az iskolában, nemcsak érett­ségire vagy vizsgára készül­ve lehet és kell. Volt kö­zépiskolás osztályfőnököm, akit, ezért is tisztelek, mert a lényeget értette meg ve­lünk, akkor, amikor így szólt: — „Addig nem sza­bad megnyugodni, amíg olyan munkát, feladatot nem találtok magatoknak, amit, teljes odaadással, jó­kedvvel nem csináltok. Sze­rintem ez a ' boldogság, a jó közérzet, az elégedettség titka. Akinek a munka ro­bot. annak a tanulás is örök kényszer marad, de csak ad­dig, amíg meg nem érti a lényeget: az egyre nagyobb tudás társadalmi és egyéni érdek”. A világban eligazodni, ár­ról reális képet alkotni csak akkor és csak úgy lehet, ha a tanulás életünk állandó kísérőjévé válik az Iskolá­ban, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Le­het, hogy néhány pedagó­gus vitatkozna ezzel az ál­lítással, de szerintem nem az osztályzat, a lényeg. Ha­nem aZ, hogy a megszerzett ismereteket miként haszno­sítjuk. A hivatásra való fel­készítés. a tehetségek ki­bontakoztatása nemcsak a pedagógusok, az iskola fel­adata. Kór lenne megfeled­keznünk arról, hogy a leg­több az egyénen, magukon a fiatalokon múlik. E téma nem a tanév kez­detéhez. vagy befejezéséhez kötött. Nyáron, amikor sok diák szakmai gyakorlaton van, vagy pihen a szünidő­ben, kár lenne erről megfe­ledkezni. Természetesen a művelődés, a sportolás és a szórakozás is az ember gya­rapodását szolgálja. S ha a fiatalok egyéni érdeklő­désüknek megfelelően válo­gathatnak a lehetőségek kö­zött. akkor szabad idejüket valóban tartalmasán — ta­nulva — tölthetik el. Sorrondben Igazat kell adnom volt osztályfőnökömnek abban, hogy a szükségesnél mosta­nában mintha egy kicsivel többet beszélnénk a fiata­lok szórakozásáról. Ez még nem is lenne baj. A baj csak akkor kezdődik, ha csak szórakozásról beszélünk, s közben megfeledkezünk a ta­nulás, a munka, a tudás szükségességéről, elsődle­gességéről. A nyugdíj előtt állő pe­dagógus „Tanulsz még fi­am?” egyszerű kérdésére adós maradtam a válasszal, hadd írjam le ide: — Igen, tahár űr tanulok, hiszen mindennap vizsgázom, s ezért a tanulást soha nem hagyhatom abba. De tudja, tanár úr, úgy érzem, hogy még most, sem tudok .sem­mit. De jó, hogy legalább ezt tudom. Ambrus Sándor KATI KÖVET­KEZIK! A televízió tánc- és pöp- dalfeszttvdljá- nak harmadik fordulójában — szombaton este — a nép- szer ti egri Ko­vács Köti is színre lép. S az énekesnő talán egy új „nagy szám­mal" is meg- örvendetten rajongóit... Rádiózene a Fagylaltkertből A Mágyár Rádió Miskol­ci Stúdiójának „Fiatalok ze­nés találkozója” ezekben a hetekben felkeresi a kör­zetéhez tartozó ifjúsági szó­rakozóhelyeket. Vasárnap, Ifl-án este fl órakor az egri Fagylaltkertbe látogatnak. Válaszolnak a hallgatók ze­nés kívánságait tartalmazó levelekre, de részt vesznek az összeállításban a Fagylalt­kert megszokott diszkósai: Juhász András és Moldován Miklós is. A felvett műsor jövő hé­ten kedden 17.0(1 órától hall­ható a Magyar Rádió Mis­kolci Körzeti Stúdiójának adásában. GYERMEKEKNEK Cézár, az életmentő Bukfenc, a szörgomolyag puli és Cézár, a karcsú, nagy, izmos farkaskutya, leruccant a Tiszához tábo­rozni. Igazán remekül mú­latták az időt: egész nap fürödtek, hmcúroztak. Slpt, még. vízisíztek is, mivel a cókmókjukban magukkal vitték gazdijuk pompás spórtf elszerelést. Cizár ügyesen a lábaira erősítette a léceket. Bukfenc pedig egy vastag madzaggal ro­hanva vontatta őt a partról. Ez utóbbi azonban nem min­él ig sikerült iigy. mint sze­rették volna Cézár legtöbb­ször nagyokat loccsant a fo­lyóban s jócskán bele is kortyolt. Ilyenkor aztán mindig nagy morgolódva éviekéit ki társához, s csa­lódottan hajtogatta: még, hogy, aki a Tisza vizét isz- sza. vágyik annak szive vissza?! Köszönöm, nem ké­rek belőle! Azok voltak a legszebb pillanatok, amikor tábortűz­nél ültek s kavargatták a bográcsban fortyogó jó virs­li. krumplipavrikást. Ami után minduntalan elnyomta őket az álom s nagyokat hortyogtak a sátorban. Éj­szakára megállapodtak ab-. bán, hogy amelyikük vélet­lenül felébred, az kiszalad, egy kicsit megugatja a hol­dat. s aztán folytatja ál­mát. ahol abbahagyta. Tel­jes éjszakai ügyeletét ugyan­is egyikük sem akart vál­lalni. hiszen elvégre ők 15 vakáción vannak. Az egyik nap délután vá­ratlanul viharos szél tá­madt. Az eső is megeredt úgy. hogy látták: tüzet sem gyújthatnak már. Vackukra húzódva bánatosan figyelték a kutyaidőt, amikor egy­szer csak segélykiáltás hal­latszott a Tisza felöl. Cézár azonnal kirohant, s ahogy a hangok Irányába szaladt a parton, hirtelen észrevet­te: kisfiú fuldoklik a víz­ben. Felborult a csónakkal. Nosza, az ebnek sem kelleti több, tudta mi a kötelessé­ge! Hatalmas csukafe leesel elrugaszkodott a földtől, s a következő pillanatban már a gyermek mellett úszott a hullámok között. — Fogd át gyorsan a de­rekamat — kiáltotta —, te meg Bukfenc —, szólt az utána rohant hű pajtáshoz — dobd be a zsineget ér­tünk! Majd ügyesen elkapta fogával a madzag végét, amit csontos barátja teljes erejé­vel, kitartóan húzni kez­dett a partról. Elég hamar ki is jutottak a vízből! A srác odakinn fáradtan dőlt el a fövenyen, a két kutyus pedig testével melengette. Nemsokára rendőrök ér­keztek hozzájuk, felnőttek vették alaposabb gondozásba a fiút. Az őrmester elővette a noteszát, s elégedetten szólt a négylábúakhoz: — Ez életmentő tett voltl Mondd a nevedet, hős ku­tyus! — Cézárnak hívnak — válaszolta csöndesen a far- Icaskutya —, ez a puli meg itt a legjobb barátom. Buk­fenc. Kisgazdink pedig Zsol­ti, csak. most ő Röjtökmu- zsajon nyaral... — Derék állatok vagytok — nyugtázta a választ az egyenruhás — s elismerően, hálásan megrázta mindket­tejük mancsát. Még egyszer megköszönte a segítséget, majd elbúcsúzott. Később ismét érkezett egy felnőtt. Mint kiderült: a. helybeli tanácselnök. Ün­nepélyes és hivatalos volt. ahogyan Cézár ér. Bukfenc elé lépett. A két kutyus nyakába egy-egy csillogó érmét akasztott. Az élet­mentésért járó kitüntetést. Majd barátságosan meghív­ta őket a közeli Kispipa csárdába egy kiadós ^vacso­rára. Mert a nagy munka után, hogy úgymond, igazán rájuk fér! Amikor az ebek vissza­tértek a lakomáról, újabb látogatóik akadtak: egy csomó diák várta őket izga­tottan a sátornál. % — Gratulálunk a szép ki­tüntetéshez! — csivitelték, s bemutatkoztak illendően. A Jaguár őrs tagjai va­gyunk, itt táborozunk mi is a közelben. Otthon pedig a szomszédotokban lakunk, a Kavics utcában... Elha­tároztuk, hogy őrsünk tisz­teletbeit tagjává választunk benneteket! Cézár és Bukfenc persze, hogy elfogadta a megtisztelő meghívást! Azóta, különösen vasárnaponként, nagyon el­foglalt. a két kutyus. A Ja­guár őrsöt kisérgetik kirán­dulásaikra. Járják az erdőt, a hegyet, a völgyet! Ha a gyerekek leülnek néha pi­henni és előkerül a táská­ból, hátizsákból az elemó­zsia, addig nem kezdenek az evéshez, amíg Bukfenc végig nem szaglássza a cso­magokat, hogy meggyőződ­jék: nincs-e romlott koszt valakinél. Ha pedig szép időben, tóban, patakban lu­bickolnak az őrs tagjai. Cé­zár és Bukfenc mindig ügy eletet tart a parton. Ébe­ren figyelik, hogy niycs-e ismét szükség életmentő se­gítségükre. Atányi László MAI MÍfSORÖK RUDII Kossuth 4.25— 7.59 Jó reggelt! 8.25 Magas vérnyomás a Gór­donkonferencián. 8.55 Be­szélni nehéz. 9.07 Kórusok, hangszerszólók. 9.43 Kis magyar néprajz. 9.48 Tarka mese. kis mese. 10.05 A kincses sziget. 10.34 Vála­szolunk hallgatóinknak. 10.49 'Ágasvári Sándorné népdalokat énekel. 11.05 Francia muzsika. 12.00 Dé­li Krónika. 12.20 Kj nyer ma? 12.30 Reklám. 12.35 Házunk tája. 12.50 Opera­slágerek. 13.20 Kritikusok fóruma. 13.30 Dzsesszfelvé- teleinkből. 13.45 Monté Christo grófja. 15.10 Ba­lassa György (klarinét) és Bacher Mihály (zongora) Szabó Ferénc-műveket játszik. 15.41 Ma) dalok. ÍR.00 Útközben. Ifi.05 Rek­lám. Ifi.10 Jegyesséaem Anna Borcsával. 16.47 Farkas Ferenc: Athéni Ti­mon — szvit. 17.07 Koráb­ban érkezett. 17.32 Gersh* wln-rriűvek. 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink figyelmébe! 19.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Látogatás a Zürichi Operában. 20.57 Daloló, muzsikáló tájak. 21.30 Fűtől fáig. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Tíz perc kül­politika. 22.30 A kamara­zene kedvelőinek. 23.28 Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért. 0.10 Bó- ross Jolán nótákat énekéi Petőfi 4.25— 7.59 A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.05 A Stúdió 11 felvételeiből. 8.20 A szertefoszló remé­nyek évei. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Lili bárónő. 10.00 Zenedélelőtt. 11.33 A Szabó család. 12.03 A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. 12.33 Tánc­zenei koktél. 13.25 Útika­lauz üdülőknek. 13.30 Szí­nes szőttes. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.33 Útközben. 10.35 Néhány perc tudo­mány. 16.40 Slágermúzeum. 17.30 Ötödik sebesség, 18.33 Égy rádiós naplójából. 19.15 Világtörténelem dióhéjban. 19.35 A Magyár Rádió szórakoztató zenéi hété. 21.45 Népzenéked velőknek. 22.15 Zenés játékokból. 23.15 A tegnap slágereiből. T ÍljI 8.58 Műsorismertetés. 9.00 Idősebbek is elkezdhetik. .. Tévétorna, 9.05 Csak gye­rekeknek! 1. . Csali mese Nagyeszűről, 2. Én és a kutyám. 9.45 Delta. Tudo­mányos híradó. 9.50 A be­törés. Francia—olasz film (ism.) 11.50—12.35 A tenger titkai. 16.17 Műsorismerte­tés. 16.20 Hírek. 16.25 Fa- úsztatók versenye 16.50 Testünk. 17.20 Az ítélet. Csehszlovák filmsorozat. A nyomozás. 18.05 Reklám. 18.10 Bartók-bemutatók nyomában. 18.25 .. az értelemig és tovább” — a ■tehetségek védelmében. 18.55 A közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00 Rek­lám. 19.10 Idősebbek is el­kezdhetik. .. Tévétorna. 19.15 Esti mese. Nem fé­lek. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Külpolitikai fórum. 21.30 Egy nyári este. Kép- és ze­ne Győrött. 22.35 Tv-hír- adó 3. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20,01 Magasiskola. Magyar film. (1970). 21.20 Tv-híradó 2 21.40 Reklám. 21.45 Autó­motorsport. A Teléspori technikai magazinja, 22.0? —22.50 „A felnőttek für. I csák néha...” 1981. augusztus 12., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom