Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-11 / 187. szám
A pepírpénz karrierje Furcsa járgány I 1 llf'lllll ....Iliin T WiffThrneitiiiiiíi iAiÉílliff*T i l I I ff * A mindössze 12 esztendős Conrad Reale nyerte a Shell-cég versenyét képünkön látható furcsa, ám tagadhatatlanul takarékos járművével. Háromkerekű, ötven köbcentiméteres alkotmányának eredménye: több mint kétezer kilométer egy gallon (azaz kb. 4.5 liter) üzémanyag felhasználásával. Ráadásul a verseny alatt erős szél akadályozta a haladást, így a kis járgány tervezői szerint a próbák alapján 2100 kilométeres teljesítményre is ké. tíés. (MTI) Kenyeret adó fák A kenyér az emberiség legismertebb és legnépszerűbb tápláléka, melyet évezredeken át megszokott, és igen nagy becsben tart. Hazánkban például a búzát, melynek lisztjéből finom, Í2es, illatos, rugalmas bélze- tű kenyér készül, még ma is sok helyen „életnek" hívják, mert biztosítja az ember életbenmaradását, létét. Az iparilag fejlett államokban általában gabonaféléből készítik a kenyeret, igen sokféle összetételben, változatban. Búza, rozs, árpa, zab, kukorica lisztjét használják fel tésztakészítéshez. Hogy milyen gabonát őrölteinek lisztté, az attól függ, hogy milyen egv-egy terület éghajlata, milyen a termőtalaja, mezőgazdasági kultúrája — meg hogy .milyen a lakossá.', igénye. Nálunk búzalisztből készül a kenyér, csak szükség esetén kevernek bele más gabonafélét, illetve annak lisztjét (rozs, árpa. zab, kukorica). Néha. mint például. a II. világháború idején, szójával dúsították a búzalisztből készített kenyeret, vagy kölest is kevertek bele. Más államokban, mint például Németországban. Svédországban, a rozslisztet részesítik előnyben. Amerika nagy, területein, főleg az indiánoknál és a mexikóiaknál, a kukoricaliszt adja a kenyér alapanyagát. A világ igen jelentős részén, főleg a trópusi vidékeken. fák termése vagy részei biztosítják a lakosság alaptáplálékát. Ezeken a területeken viszonylag kevés húst fogyasztanak. Megszokták a vadon élő kenyéradó fák ingyenes felhasználását. Sok ilyen fát ismerünk. Dél-Amerikában a mauri- cia-pálma fáját kunyhók építésére, házieszközök faragására használják fel. Levelével. mely bőrszerű, erős anyag, a kunyhókat fedik be. A levélből kihúzott vékony szálakból fonalat készítenek és szövésre használják. A levél hüvelye cipő készítésére alkalmas. A pálma belét kenyér helyett eszik, gyümölcsét nyersen is, sütve is fogyasztják. A szágó-pálma Indonéziában, Óceánia szigetvilágában, a Molukki- és Szunda-szigeteken erdőségeket alkot. Puha belsejéből készül a rizsre emlékeztető szágó. A 10—15 éves fát kivágják és feldarabolják a törzsét. A pálmafa belsejében levő kémén yitő tartalmú anyagot vízzel kimossák, napon megszárítják, majd rostán átnyomkodják, egyforma szemcsékké alakítják. azután kissé megpörkölik. Egyetlen pálmafa 2—300 kg szágót. adhat.. A szágólepényt főleg Indiában készítik úgy. hogy a szágó- lisztből lenényt gyúrnak, majd előre felhevített anyagedénybe teszik és abban néhány perc alatt átsül, kalácsszerűvé válik. A pálmafélék családjába sokféle kenyéradó fa tartózik. A kafferpélma főleg Kelet-Afrikában tenyészik. Tetején nagy szárnyas levelek. és ezek alján tobozsze- rű gyümölcsök teremnek. A kenyér a fa vastag beléből készül úgy, hogy átdolgozzák, majd kisütik (kaffer- kenyérj. A majomkenyérfa Afrika híres fája, mely ezer évig is elél, törzse nagy kerületű, lombja véd a nap égető tüze ellen. Az Indiai- és Csendes-óceán mellett mindenütt megtalálható. A Molukki-szigeteken minden újszülött érkezésekor egy majomkenyérfát ültetnek, amely a gyermek rendelkezésére áll, s amely évente 7—9 hónapon át terem. 3 fa egy embert egész életén át eltart. A gyümölcse körülbelül 2 kg súlyú, frissen fogyasztják vagy megsütik, mint a lepényt. Amerika tropikus vidékein él a mi eperfánkhoz hasonló kenyérdiófa. Magját lisztté darálva. kenyérként is fogyasztják. A jamgyökér egy futónövény gyökértörzséből származik. Vízben áztatják, hogy elveszítse keserű izét. Megaszalva évekig eltartható. Frissen jóízű ételeket készítenek a lisztes gyökérből. Íme, nemcsak gabonából lehet kenyeret sütni, hanem a természet adottságait kihasználva, más növényekből is. Az ősember már évezredekkel ezelőtt felismerte ez.eket a lehetőségeket, melyek fennmaradását, életét biztosították. Azóta is sokféle kenyeret esznek szerte a világon, de minden népnek a maga kenyere izük a legjobban. (R. J.) A papírpénz, amely az aranypénzt helyettesíti, az állam által kibocsátott pénzjel, melyet az állam elfogadási kötelezettséggel ruház fel. A papírpénz minden valószínűség szerint Kínából származik. I. e. 119-ben U-ti császár idejében fehér szarvas bőréből készített, színes festményekkel díszített. négyszögletes bőrdarabok voltak pénzként forgalomban. Feljegyzések szerin* a császári asztalhoz meghívott kínai előkelőségek kötelesek voltak ilyen pénzt beszerezni, hogy arcukat „az ég gyermekeinek” — a császári ház tagjainak — belépésekor ezzel elfedhessék. Egy másik kínai adat közli, hogy i. sz. 605—617. között olyan súlyos gazdasági zavarok keletkeztek a mennyei birodalomban, hogy kényszerűségből sokféle értékes tárgyat használtak papírpénz helyett. így pl. forgalomba kerültek bőr- és papírdarabkák,. vaskorongok is. I. sz. 800 körül általános fémhiány keletkezett Kínában és emiatt elrendelte a császár, hogy fémet semmiféle célra felhasználni és azzal kereskedni nem szabad. Egyidejűleg elkobozták a gazdag kereskedők drága fémkészleteit is de — hogy a kereskedelemben fennakadás ne keletkezzék, a kincstár az elkobzott fémek értékének megfelelő utalványokat bocsátott ki, melyeket pénzként lehetett felhasználni. A fémek beszolgáltatását még 200 évvel később is megkövetelték. Feljegyezték, hogy i. sz. 1021-ben a kincstárnak átadott fémmennyiség elérte a 2 millió uncia súlyt. Ez a készlet aranyból és ezüstből állt. Előbb a gazdag családok foglalkoztak pénzkibocsátással, majd a császár saját magának tartotta fenn ezt a jövedelemforrást, hogy az udvar anyagi igényeit kielégíthesse. Ugyanekkor rendeletet adtak ki a mindinkább elterjedő pénzhamisítás üldözésére és a császári pecsétet meghamisító nyerészkedők szigorú megbüntetésére. A papírpénz használata időnként megszűnt, majd újra feltámadt. A 13. század közepén mongolok hódították meg Kínát és Kubláj kán újra bevezette a papírpénz használatát. Ebben az időben a pénzeket fa kérgéből készítették és magas értéke volt: egy uncia ezüstöt vagy egy uncia aranynak egyti- zedét érte. Marco Polo, a híres velencei kereskedő, aki 17 évet töltött Keleten, főleg Kínában, a 13. század végén feljegyezte, hogy a mongolok voltak Kínában a papírpénz bevezetői, amikor a hatalmas birodalmat megszállták. Véleménye szerint Perzsiába is a mongolok juttatták el a papírpénzt. Mint az előzőekből kitűnik, Marco Polo megállapí- *asai a papírpénz’ eredetéről nem egészen helytállóak voltak, hiszen i. e. a 2. század elején már ismerték a papírpénzt Kínában. Schlöt- zer göttingai tudós 1797-ben hasonló megállapításra jutott: a mongolokat tartotta a papírpénz felfedezőinek. Marco Polo és Schlötzer megállapításait cáfolja az a tény is. hogy Kínában 1264- ben, tehát a mongol uralom előtt nemcsak ismerték a papírpénzt, hanem újabb pénzekkel cserélték ki a régieket. Marco Polo naplója és jelentései viszont Európa népét is megismertették a papírpénzzel. Megemlítjük még, hogy a mongoloknak Kínából történő kivonulása után itt megszűnt a papírpénz, de később a Ming-dinasztia újra bevezette, mégpedig az új papírpénz már 5 féle értékben volt forgalomban, de ugyanekkor újra betiltották Kínában az ezüst és arany forgalmát, illetve e fémek feldolgozását. A papírpénz elterjedt az egész világon. Olykor a gazdasági válságot a papírpénz fokozott kiadásával próbálták megoldani, de ez sohasem sikerült. Korunk idős emberei jól emlékeznek az időnként fellépő inflációs időkre (az 1920-as években, vagy pl. a II. világháború befejezése után, a forint bevezetése előtti időszakban). Ekkor a pénz elértéktelenedése felborította az emberek életét, szinte elviselhetetlenné tette. A rohamos pénzelértéktelenedés erősen próbára tette az emberek számolási ismereteit is. hiszen pl. 1946-ban — a forint megjelenése előtt — egy villamosjegy ára 10 billió pengő körül mozgott. Előfordult, hogy a mai villamosjegy-ár másnapra kétszeresére emelkedett, és maroknyi vadonatúj papírpénzzel kellett megváltani. A villamoskalauzok pedig a tömegnyi, naponta új, előttük eddig elképzelhetetlen értéket kifejező papírpénzeket szinte számolatlanul gyűrték a magukkal cipelt zsákokba, és így adták át az elszámolási helyeken, ahol legtöbbször nem volt ember, aki megszámolja és ellenőrizze e hatalmas pénzmeny- nyiséget... A papírpénz használata ma már világszerte általános, az aranypénzek pedig az 1930-as nagy világválság után fokozatosan eltűntek. (R.) A kővágószölősi villa Régészeti kutatások országszerte Az ispánsági központ feltárásán dolgoznak a Magyar Nemzeti Múzeum régészei az ország egyik legfontosabb ásatásán. a visegrádi Vár- kert-dűlőben. Eddig számos apróbb tárgyi emlék mellett 40 ház körv-aalai bontakoztak ki. Az ásatások eredményei alapján ma már bizonyos. .hogy e központ egv római katonai táborra épült s annak kapuját a XI. században toronnyá alakították. (Ebben a toronyban — s nem a róla elnevezett közismert Salamon lakótoronyban — raboskodhatott az 1Ó63—74 között uralkodott magyar király a trónviszályok után.) Az ispánságho? falu. házak, templomok, te mető tartozott. Az országban számos, több éve kezdődött ásatás folytatódik a nyáron. A Bács-Kiskun megyei László- falvén a kun etnikum nyomait keresik a szakemberek. Római kori ásatás folyik a Pécs környéki Kővágó- szőlősön, az ércbánya területén, ahol egy villát tárnak fel. Ha elkészül a megközelítéshez szükséges közút, a romterületet a közönség is látogathatja. Heténypusztán későrómai tábor nyomai bontakoznak ki. A tiszaluci Sarkadpusz.tán nyolc cölöpvázon álló ház oszlopsora került elő, s ugyanitt 200 Árpád-kori sírra bukkantak. Hasonló leletet találtak Za- laváron, ahol Nagy Károly hűbérese, a nagy morva fejedelemséghez tartozó Pri- bina építtetett centrumot. A krónikában Mosaburgnak nevezett mocsaras területen a természet által kitűnően konzervált, 30—40 centiméter átmérőjű fadorongokra leltek, amelyeket a IX. században a földvári megerősítése céljából ' Kertek le. Az igazgató küldte a titkárnőjét, hogy ellenőrizze, Ivanov. az újonnan kinevezett osztályvézető n szobájában tártózko- dik-e. — Ott van — felelte a visszatérő titkárnő. — Mit csinál? • — ír valamit. — Hm... — rázta meg aggodalmasan a főnök a fejét. Miután egyedül maradt, fölkelt az íróasztalától, és idegesen föl-alá járkált a szobájában. ,.Nem lehet tiszta dolog, amit ez az ember csinál! — járkált. a szőnyegen az igazgató, és riasztó gondolatok marcangolták. — Már a neve is — Ivanov — gyanúsnak tűnt nekem, ahogy végigolvastam a kinevezéséről szóló utasítást. De amikor megkérdeztem, hogy nincs-e valami kapcsolat — esetleg rokonság — közte és Ivanov vezérigazgató közt, azt felelte, hogy nincs. De hát honnan tud. jam, igazat mondott-e. Igaz, annyi Ivanov van nálunk, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük, de azért itt valami gyanús. A harmadik hónapja figyelem már. És a viselkedése egyre gyanúsabb! Ne-em barátocskám! Mi öreg rókák vagyunk. Ilyen kitolás nálunk nem megy. Oho-hó! Petko bátyád látott már nálad különbeket is. Húszfelé is szolgáltam már. És mindig vezető beosztásban. Hogy hol nem dolgoztam már? Izzadtam a kulturális és gazdasági harc frontján. De ilyen csodát még nem láttam. .. Érdekes! Föntről helyezték ide nekem. Ivanovnak hívják! Hát nekem már az első pillanattól kezdve azf súgja valami, hogtf ez az ember nem véletlenül került ide. Hát ezért figyelem immár három hónapja. Semmi kétség. Ideküld ték, hogy félreállit- sanak! Idelopják a lábam alá a banánhéjat, és 6 majd beleül a helyem be... Hogy az ördögbe is magyarázhatnám másképp a viselkedését. Három hónapja nem hagyja el munkaidő alatt a szobáját. Ez senkire sem hasonlít. Láttunk mi már törtető hivatalnokot. de ez a semmirekellő túlmegy minden határon, De még mennyire! Még sohasem sikerült munka nélkül találnom. Légy poty- tyant a levesembe. Még csak inni sem láttam a. barátaival. Lehet, hogy ebben a három hónapban elvakított itt a hivatalban. Az egyik — föl, a másik — le. Ügy görnyed az Íróasztala fölött, akár egy szent életű remete. .. Nem! Minden világos. Ez egy veszélyes ember. Az első adódó alkalommal meg kell szabadulnom tőle... Migray Ernőd fordítása Kossuth 8.25 ördög a falon. 8.55 Népdalcsokor. 9.44 Riadalom a piacon. 10.05 MR 10 —14. 10.35 Dzsesszfelvételek. 11.00 Reger: fisz-moll vonósnégyes. 11.40 Ábel a rengetegben. 12.35 Törvény, könyv. 12.50 A Rádió Dalszínháza. 14.06 Népi zéne. 14.40 Az ezüstfurgon. 15.10 Egy külső-somogyi nótafa: id. Csirke István. 15.22 Monte Christo grófja. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 A gazdagember (Novella). 17.27 Operaáriák. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Sosz- takoyies: II. szimfónia. 19.33 Detriot megfázott... 20.03 A Magyar Rádió szórakoztató zenei hété. 21.30 Szociológiai figyelő. 22.15 Sporthírek. 22.20 A szertefoszló remények évei. 22.30 Antal István zongorázik. 22.52 Helyettesek. 23.02 Nagy mesterek, világhírű előadóművészek. Petőfi 8.33 Társalgó. 10.00 Zene- délelőtt. 12.25 Gyermekek könyvespolca. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig. .. 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi muzsika. 19.23 Véleményem szerint. 19.33 Csak fiataloknak! 20.33 Rengeteg pénz. 20.58 Fenntartott hely. 22.12 A Magyar Rádió szórakoztató zenei hete. 23.15 Magnósok figyelem! Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Antal Magda. 17.45 Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. A salzburgi nyári színház magyar szemmel. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30 Lap- és műsorelőzetes. 15.45 Testünk. Biológiai mechanizmusok. 16.10 Stop. Közlekedj okosan! 16.20 A Magyar Televízió tánc- és popdalfesztiválja. 17.35 Séta vidám állatok között. 17.55 Pannon krónika. 18.30 Másfél millió lépés Magyarországon. 19.10 Tévé- torna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A „Fekete Macska” bandája. (Szovjet bűnügyi filmsorozat). 21.15 Stúdió ’81. A Televízió kulturális hetilapja. 22.15 Dzsesszpódium. 22.50 Tv_híradó 3. 2. műsor 20.05 .ló estét nyár, jó estét szerelem (Tévéfilm). Közben 21.35 Tv-hiradó 2. 23.30 Német nyelvű hírek. MmismUb 1981, augusztus II., kedd
