Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-06 / 183. szám
Vége a varsói blokádnak és a sztrájknak Gyilkolt a „nagy sátán" Mohammad Dz® a vad Ba- hoftar miniszterelnöki megerősítésének napján újabb halálos kimenetelű terror- cselekmény történt Teheránban. Ismeretlen merénylők meggyilkolták Hasszán a ja- tot, az Iszlám Köztársasági Párt egyik alapítóját., s fő ideológusát. Rafszandzsanl. a parlament elnöke, ellenforradal- mérokat vádolt a merénylet végrehajtásával, s a parlamenti képviselők biztonságának fokozottabb védelmére szólított fel. Montazeri ajatóllah — akit általában Khomelni ajatóllah lehetséges utódaként emlegetnék — a Medzsliszhez in- ■ tézétt üzenetében a „nagy sátánt” vádolta a merénylet elkövetésével. Ez a kifejezés ! — mint megfigyelők rámutatnak — iráni szóhasználat szerint az Egyesült Allamo- I kát jelenti. A lengyel hírügynökség jelentése szerint szerdán délben végétért a varsói SO órás utcai blokád és a kétórás figyelmeztető sztrájk, amely a „Mazowsze”-nak, a „Szolidaritás” regionális szervezetének Irányítása alatt álló egész területre kiterjedt. A lengyel rádió déli híradása szerint Varsó számos üzemében a sztrájk meghirdetése ellenére dolgoztak a munkások, elindultak a varsói villamosok, autóbuszok, a tömegközlekedés zavartalan volt Lengyelország egyes körzeteiből a „Szolidaritás” által szervezett újabb tiltakozó akciókról érkeztek hírek, A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint Bialys- tok-ban a városi hivatal előtt taxikkal és autóbuszokkal tartottak tiltakozó felvonulást. A Skiemiewicei vajdaság legnagyobb üzemeiben a gazdasági reform mielőbbi bevezetését követelve került sor kétórás sztrájkra. A gazdasági reformbizottság szerdai ülésén — mint a PAP lengyel hírügynökség jelentette — áttekintették a gazdasági bíróság felállításáról szóló törvénytervezetet és értékelik a vállalatok irányításának 1981-ben bevezetett új módszerét, az úgynevezett kis gazdasági reform eddigi tapasztalatait. A gazdasági reformbizottság elnöke, Wojciech Jaruzelski miniszterelnök kijelentette, hogy a bizottság a problémák stratégiai jellegű megoldását keresi, lehetővé téve ezzel a válságból kivezető út felvázolását a társadalom számára. $iadat©t London után Washingtonban is fogadták Amerikai—egyiptomi megbeszélések kezdődtek szer. dán délelőtt a Fehér Házban. Szadat egyiptomi elnök kedden este Londonból érkezett Washingtonba, s szerdán először találkozott Reagan elnökkel. Reagan elnök előzetesen kijelentette, hogy az ismerkedő látogatás legfontosabb céljának a személyes jóvi. szony kialakítását tekinti, s elsősorban „meghallgatni” készül az egyiptomi álláspontot a közel-keleti helyzet és a Camp-David.i ..autonómtárgyalások” folytatásának problémáiról. Szádat — keddi londoni sajtó- értekezletén — amerikai tárgyalópartnerei tudomására hozta: alapvető feltételnek tekinti, hogy az Egyesült Államok „teljesértékű partner” maradjon az arab—izraeli békéltető erőfeszítésekben. Teljes szigorral a sztrájkoló repülésirányítók ellen t WASHINGTON f — A Reagan-kormány, i amély „a törvény teljes szá- i gorával” készül eljárni a sztrájkoló légiforgalom-írá- j nyitók ellén. Az utolsó pillanatban mégis elhalasztotta & mintegy 13 ezer elbocsátólévél kiküldését azon a címen, hogy azt a repülés-i rá - , nyitó tornyok műszakváltásához igazítja. ■ Andrew Lewis közleke- í désügyi miniszter szerint a 13 ezer sztrájkoló mintegy ; 29 százaléka tért vissza ed- , dig munkahelyére. J I. Lynn Helms, a szövet- ; ségj légiügyi igazgatóság 1 (FAA) vezetője — ez a hivatal alkalmazz» a repülés- : irányítókat — közölte, hagy a 14 200 amerikai légi járat mintegy .72 százalékát tudták lebonyolítani. Miközben s Reagan-féle amerikai vezetés a „Szolidaritás” lengyel szakszervezeti szövetség jobbszárnyát és a KSS-kor ellenzéki szervezetet egyre újabb sztrájkok szervezésére ösztönzi, az Egyesült Államok repülésirányítói munkabeszüntetésének a törvény teljes szigorával próbál véget vetni. Már az Egyesült Államok 17 városában összesen 38 szak- szervezeti aktivista ellen indítottak büntetőeljárást, és az igazságügyminlsztérlum közölte, hogy a sztrájk további 57 vezetője ellen az eljárás előkészületben van. A bíróságok képtelenül magas — többmillió dolláros nagyságrendű — pénzbüntetések kiszabásával akarják megfosztani a sztrájkolókat, Illetve szakszervezetüket minden anyagi alapjuktól. Lemondott a bolíviai elnök Bolíviában lemondott hatalmáról Garcia Meza tábornokelnök. Az ország vezetését a fegyveres erők, a légierők, és a haditengerészet parancsnokai vették át. Képünkön: az új junta tagjainak beiktatása. (Népújság telefotó — UPI—MTI—KS) Külpolitikai kommentárunk Több puccs, mint I esztendő CSÖPPET SEM IRIGYLÉSRE MÉLTÓAK a bolíviai gyerekek, akiknek hazájuk történelmét kell bemagolniuk. Tankönyveik majd 200 puccsot sorolnak fel, többet, mint ahány esztendő függetlenségük óta eltelt. Az állandó politikai bizonytalanságot a múltban az magyarázta, hogy az öt szomszéd valamelyikével szinte állandóan háborúzó, s csatáikat általában elvesztő tábornokok a honi politika küzdőterén próbáltak kárpótlást szerezni és egymás kezéből tépték ki a babérokat. Ami viszont a tegnapból ma i6 érezhető: a belső egyensúly tartós hiánya a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A legfrissebb hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy Garcia Meza tábornok-elnök — aki természetesén maga is puccsal került hatalomra — engedve a mostani felkelés két vezetője, Alberto Natusch Busch tábornok és Luis Anez Rivera tábornok követelésének, benyújtotta lemondását. A ha- 1 talmat a fegyeveres erők parancsnokaiból álló junta; nak adta át ennek tagjai azonnal megkezdték a tárgyalásokat a lázadás vezetőivel. A szűkszavú, s sokszor ellentmondó hírügynökségi jelentések e legutóbbi puccs értékelését is megnehe- i zítik. Némi támpontot az adhat, hogy a bolíviai munkásközpont, az ország legbefolyásosabb szakszervezeti tömörülése, támogatásáról biztosította a felkelőket : és meghatározatlan időre sztrájkot hirdetett. Azt majd a közeljövő igazolhatja, hogy a puccsista kato- \ natisztek valóban rászolgálnak-e a dolgozók támoga- ; tására. Egy biztos: Bolívia a mostaninál mélyebbre aigha süllyedhet. Dél-Amerika egyik legszegényebb , országának gazdasági helyzete a hozzá nem értő irányítás miatt kaotikussá vált. Virágzik a esem- j pészet, a kokainüzlet, amelynek legbefolyásosabb üzlettársait az Egyesült Államokban kell keresni. HOGY MÉGIS BIZAKODVA VARJUK a bolíviai fejleményeket, annak az az oka, hogy az egyetlen szervezett erőre, a hadseregre erjesztően hátottak a junta súlyos bel- és külpolitikai gondjai. Főként a . közép- és alsótiszti vezetésben erősödött meg azoknak a fiatal, hazafias, demokrata érzelmű katonáknak hangja, akik a hadsereget a politikai küzdőtér; ről vissza akarják küldeni a kaszárnyákba. S Bolívia jövőjéért őszintén aggódó, józanabb körök a ki- bontakozás útját a polgári szabadságjogok Tiefyreálli- ' tásában, a demokratikus nyitásban látják. SERES ATTILA ; Cziróki Péter nícaraguai riportja (4.) Ha működik a r/hidegítő,f f Persze, magyarokkal 5s i összehozza az embert a sors. ' Az épp akkor ManaguAban i tartózkodó egyik mexikói I vándorcirkusz kínált „soha nem látott” magyar pnoduk- í ciót. No. ezt már csak nem hagytuk ld. Sebestyén Elek ; 50-ban — ment és — ma- I radt kinn. Széles váliú, v»s- ! tag kun nyakú, magyaros (ha ! van Ilyen) bejuszú férfi. ! Vonzó amerikai feleségével 1 és két marék ugrándozó, esa- ! fooló spániellel valóban ők a t cirkusz fő száma. Még. I _______________________ ( Jön helyette másik r Disezidens magyart arról faggatni, érdemes volt-e kimenni — nem illik. Amúgy sem marad el a bizonyítás, hogy: „lám, vittem valamire”. A valóságot piszkálni pedig negyedszázad távolából olyan felesleges. Ha Elekék- re gondolok, azért mégis inkább sajnálom őket. Gyere- I kük nincs. A szakma nem I engedi meg. hogy az aez- [ szony elveszítse a mellek, a ! bőr rugalmasságát, hogy hó- f napokra kiessen a gyakor- ! latból. Ott 40 évesen is a ! tizenéves varázsával kell a i közönség elé állni, mert kü- ! lönben az egész a kutyát ! sem érdekli. Már-már meg- ! ejtő, ahogy Elek is igyek- I szik tartani magát, de a szo- ’ rosra húzott öv felett bizony már kibuggyan a pocak. Nem a holnaptól fél 6. Arra már 1981. augusztus ti., csütörtök i vwn tartalék, talán hólnep- utdnra is. Es azután... ?! Annyit értek a cirkuszhoz, mint bárki más. Ez mindenesetre nyomorult egy hely. Nem hiszem, hogy erről a manézsról álmodott volrta Elek sem. ö maga mondja: — Ezek a srácok nem hivatásosak. Ha tudnak, elmennek egy cirkuszhoz, mert ott legalábbJ rendszeresen enni adnak. Itt saját lakókocsija csak az igazgatónak, meg nekem, és a kutyáknak van. A többiek a kocsik alatt, vagy a sátorban húzzák meg magukat. Betanulnak egy számot — lehetőleg veszélyest, vagy amin röhög a közönség — és csinálják, míg meg nem unják őket, vagy le nem esnek. .., és tényleg. A három, még tizenéves kolumbiai fiú kötélszámmal: ugrálnak, bicikliznek, játszanak a magasban — biztosítás nélkül. Ügy már nem izgulna annyira a publikum. Ha leesik, jön helyette másik. Két év alatt tanulták be a számot. Az „apuka” és a „mama” — Elek szülei, akik néhány hete jöttek látogatóba — láthatóan büszkék „világot járt” fiukra, a tágas lakókocsira, a „hidegítőre” (itt már nem hűtőszekrény), a ventillátorra, a beépített gáztűzhelyre. Hogy mint férnek el itt négyen, azt az ég tudja. A mama olyan közönséges. mintha itthon tiltanák a káromkodást, s most a szabadság földjén járna. Persze kinn minden jó, de otthon. .. ?! Lám, ott nagyobb a narancs, árulnak kukorimelyhet, a dollárt min- Jenütt elfogadják, hideg & cola, van taxi, borjúhús, hitelkártya. .. Legyen vele boldog! Változó értékek Elekék tényleg a legjobbak. A csárdásra végzett egyen sül ymu t a tván y uk majd az előadás végén a tucatnyi tréfás, jópofa kis spániel biztos siker. A közönség tapsol. nevet, ismétlést kér. A nézőtér foghíjas soraiban gyerekek, sok felnőtt, fiatal párok, egyenruhás katonák. A cirkusz még így. silányságában is nagy esemény a városban. Managua, mint maga az egész ország, még most éledezik. Nyolc után szinte kihal a város — nincs iiová menni. A bukott rendszertől kulturális hagyományokat, szokásokat nem örököltek. Két év alatt meg azt nem lehet teremteni! A maszek mozik persze a háború után azonnal kinyitottak. s azóta sem szűnik a western-, kaland-, rém- és katasztrófafilmek áradata. De valahogy most már a magas szőke hősök, hosszú combú, kék szemű hősnők itt elvesztették varázsukat, önmagát, saját problémáit keresi a vásznon a közönség. Mintahogy jobbára csak az arisztokrata csemeték járnak a diszkókba. A többség saját műfajra, saját nemzeti latin zenére vár. Rettentő nehéz, ezt megfogalmazni. Ezek a ti zen-huszonévesek részt vettek, fegyverrel a kézben harcoltak egy forradalomban. Alkotó részesei egy történelmi korszaknak. Megtanulták — egyenként és közösen —, hogy felelősek azért, ami az országban történik. Ezt tudják a műhelyben, s a kormányhivatalban ülők, a gyapotföldeken és a kaszárnyákban. Eszerint változtak az értékek is. Valamennyien értik — látják —. hogy még semmi nem dőlt el: maradt ellenség határon kívül és belül. Chile, Guatemala, Salvador. Uruguay, Brazília, Argentína, Paraguay sorsán okulva — nem beszélve saját múltjukról — tudják, mit hozhat számukra egy bukás. Pedig ugyanolyan fiatalok. Szeretnek és szeretkeznek. családot terveznek, zenét, szórakozást, divatot, utazást tanulást vágynak. S hogy mindezt majdan megkapják-e. az elsősorban rajtuk múlik. Űtan-útfélen rendre megállítják az idegent: — Mi a véleményük a forradalomról? Hogyan élnek a magyarok. csehek, bolgárok, németek? Számunkra mi a demokrácia? Mi történik Lengyelországban? Mit ad egy népnek a szocializmus? Mit. szabad és mit nem? I étf' z'k-e "Tcclalista kultúra, er köles? Nálunk megcsalják-e a házasok egymást, van-e vá-i lás,.. és így tovább. Végtélen a kérdések sora. ■ E számomra kissé szokatlan, rokonszenves felelősség- érzetből is kitűnik: döntő hónapok előtt áll Nicaragua, Az ország súlyos gazdasági gondjai, a visszatartott- nyugati segélyek, a földbirtokosok, kis- és nagytőkések,1 akik kivonták magukat az újjáépítésből, kiélezték a belső ellentéteket. A sandinista rendfenntartó erőknek mind nehezebb féken tartaniuk a belső reakció ellen fordult tömegeket. Rendszeresek az összetűzések, utcai verekedések. Az ország — a térség mind nyomasztóbb politikai hangulata ellenére — nem maradt egyedül. Mexikó. Panama, Costa Rica és nem utolsósorban a szocialista országok támogatása kézzelfogható. + Nem ok nélkül tartják La-' tin-Amerikában a nícará- guaiakat a kontinens legkedvesebb, legrokonszenVé- sebb népének. Mégsem ez. nem házigazdánk — Dionisiö Herrera és családja —, nem az újdonsült ismerősök, barátok maradtak meg számomra a legkedvesebb emlékként. Tanultam, kaptam, megéltem valamit, aminek itthon már nem lehettem részese. Már csak csenevész úttörőként énekeltem az 50-. es években, hogy „holnapra megforgatjuk”... nekem már csak meséltek a „fényes szelekről” ... Hogy mit jelent a szó. forradalmár, mit jelent egy új rend születésének s még inkább megtartásának felelőssége, azt itt láttam először. Eszembe jut a furgonjá•mk élő mn«rvnr artista. Móst ’.th w míg jobban sajnálom. ..A nemzeti palota bejárata Managuában ' " J •1; ' ■■****+■***
