Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

ü francia külügy­miniszter Indiában Indira Gandhi indiai miniszt erelnök hivatalában fogadta Claude Cheysson francia kül ügyminisztert. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Indira Gandhi indiai mi- nisztelnök hétfőn Uj-Delhi. ben fogadta Claude Cheys­son francia külügyminisztert, aki vasárnap érkezett hiva­talos látogatásra Indiába. Űj-Delhiben tudni vélik, hogy Gandhi asszony novem. bér közepén Párizsba látogat, és feltehetőleg ezt az utat hivatottak előkészíteni Cheysson indiai tárgyalásai. Claude Cheysson vendéglá­tó kollégájának. Naraszimha Radnak értésére adta. hogy Párizs szerint a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok messze elmaradnak a le. hetőségektől. Claude Cheysson és Nara­szimha Rao első tárgyalásán megvitatta a Kelet'és a Nyu. gat. közötti helyzetet is. Diplomáciai források ki­emelik, hogy a francia és az indiai vezetés igen eltérően ítéli meg az Afganisztán és az azzal szomszédos területék helyzetét. India elsősorban amiatt aggódik. hogy az Egyesült Államok jelentős katonai támogatást ad Pa­kisztánnak. Űj-Delhi szerint Pakisztán számára „az afgán konfliktus” valójában hivat­kozási alapul szolgál arra, hogy Indiával, szemben nö­velje katonai erejét. Követségfoglalás Stockholmban Iráni diákok egy csoportja hétfőn délelőtt behatolt Te­herán stockholmi nagykö­vetségének épületébe és tú­szul ejtette a nagykövetet és annak feleségét — közölte a svéd rendőrség. Mint a diá­kok elmondták, tettükkel az iráni kivégzések ellen kíván, nak tiltakozni. A mintegy harmincfőnyi csoport szóvivője kijelentet­te. hogy a diákok a Fedajin Khalk, illetve Pejkar elneve­zésű. önmagukat baloldalinak tekintő szervezetek tagjai. A szóvivő szerint a csoport fegyvertelen és nem kíván erőszakot alkalmazni a tú­szok ellen. Szabadon azonban csak akkor engedi őket, ha az iráni és a svéd hatóságok teljesítik követeléseit. A cso­port egyébként nem keve­sebbet kíván, mint az iráni politikai foglyok szabadon bocsátását, a kivégzések be­szüntetését, nemzetközi jo­gászbizottság Iránba- küldé­sét a börtönviszonyok és az állítólagos kínzások kivizs­gálására, továbbá egy olyan svéd kormánynyilatkozatot, amelyben Svédország tilta­kozik az iráni kormányzat belpolitikai módszerei ellen. Nemrégiben hazájuk oslói nagykövetségét szállták meg iráni diákok. Ezek akciója az általuk követelt sajtóérte­kezlet megtartása után bé­késen ért véget. A „stockhol. miak” szóvivője azonban kö­zölte. hogy ők „nem azono­sak” az oslói követségfogla­lókkal. M ALLE , >1TE&T1* Í.BÉKEHAJÓ” AZ OLASZ PARTOK MENTÉN. A feliratok tiltakoznak a neutronbomba és a középhatósugarú rakéták telepítése ellen. A hajó a közép-itáliai Fiumicino kikötőjé. ben. (Népúj sóg telefotó — AP—MTI—KS) BECS Az ENSZ az idősebb nem­zedék problémáinak szenteli az 1982-es esztendőt, s júli­us 26-tól augusztus 6-ig Bécsben világkonferenciát szervez az öregedés problé­máiról. HAVANNA A biztonsági erők központ­ját és kormányhivatalokat támadtak meg a guatemalai partizánok vasarnap Santa Lucia városában, miközben az ország különböző pontjain voltak heves összecsapások a felkelők és kormánycsa­patok között. Az El Grafico című guatemalai napilap be­számolt arról, hogy a parti­zánok rövid időre elfoglalták a járási székhelyet. SALISBURY öt afrikai ország külügy­minisztere látogatást tesz az úgynevezett namíbiai össze­kötő csoporthoz tartozó nyu­gati országok fővárosaiban — közölte vasárnap egy zim­babwei külügyi szóvivő. A nyugati kormányszervekkel folytatandó tárgyalások célja az. hogy a namíbiai kérdés­sel foglalkozó szeptember 3-i rendkívüli ENSZ-ülésszak előtt elősegítse a kérdés po­litikai megoldását. PEKING Jimmy Carter volt ame­rikai elnök hétfőn Pekingbe érkezett. Tíznapos kínai út­jára elkísérte őt felesége és lánya is. Pekingben találkoz­ni fog Csao Ce-jang kínai miniszterelnökkel és Teng Hsziao-pinggel, a Kínai Kommunista Párt KB alel-. nőkével. TOKIÓ A hét végén Japán északi részén végigsöpört nagy ere­jű szélvihar következtében tizennyolcán életüket vesztet­ték. huszonkét ember sorsa pedig mindeddig ismeretlen. ABU DHABI Moamer el-Kadhafi vasár­nap Abu Dhabiban találko­zott Szultán al-Nahajannal, az Egyesült Arab Emírségek államfőjével — közölték abu dhabi forrásból. Megbeszélé- séik során a líbiai forrada­lom vezetője tájékoztatta vendéglátóját a .Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság­ban és Etiópiában tett láto­gatása eredményeiről, majd az arab világ időszerű kérdé­seit vitatták meg. BREST Bretagne partjainál egy Marokkóból érkező és Észak- Európába tartó jacht fedél­zetén csaknem 2 tonna ha­sist foglaltak le — jelentették be vasárnap este a francia vámhatóságok. Moszkvai vélemény Washington koros! a konfrontációt [ Spanyolország A NAIO-lagság előkészületei F A NATO-központban meg. elégedéssel vették tudomá- ! sül. hogy a spanyol kormány I megkezdte az Atlanti Szö- I vétséghez való csatlakozás előkészítését, bár a folyama­tot nem tekintik probléma- mentesnek. hiszen Spanyol- országban a belépést sokan ellenzik, nemcsak a balol-' dalon, hanem a kormány­pártban is. [ Brüsszelben arra számíta­nak. hogy a madridi kor­mány hamarosan lefolytatja a parlamenti vitát a NATO- tagságról. és hogy a szava­zás során megszerzi a több­ségét á baloldallal szemben. Főként pedig abban remény­kednek. hogy sikerülni fog elejét venni a kérdés népsza­vazásra bocsátásánák. Ha a számítás beválik október tájban sor kerülhet arra, hogy a spanvol kormány hi­vatalosan közli belépési szán­dékát. 1981. augusztus 2.)., kedd A Reagan-kormány ke­mény külpolitikai irányvo­nala okkal kelt mind na­gyobb nyugtalanságot a vi­lágban. természetesen a Szovjetunióban is. Egyre több embgrt nyugtalanít a kérdés: hová vezet a jelen­legi washingtoni adminiszt­ráció ténykedése? A Fehér Házban láthatóan úgy vélekednek, hogy a szov­jetellenes hangulat szítása, a „szovjet katonai fenyegetés” mítoszának terjesztése fel­menti az USA-t az alól, hogy bármiféle konstruktív poli­tikát folytasson. A jelenlegi amerikai kormány például mindenáron katonai fölényre igyekszik szert tenni a Szov­jetunióval szemben, minde­nekelőtt a rakéta, és a nuk­leáris fegyverkezés területén. A legutóbbi szemléletes ese­mény e téren a ■ neutronbom­ba gyártásának elrendelése volt. Igaz, Washingtonban azt állítják, hogy a fegyverzet növelése egyáltalán nem há­borús célokat szolgál. ..Előbb fegyverkezni, hogy tárgyal­hassunk a lefegyverzésről” — mondják Washingtonban, ám ez sehogyan sem fér össze a józan ésszel. Ez a megkö­zelítés egyértelműen a fegy­verkezési verseny újabb és újabb fokozódásához vezet. Nyilvánvaló lépés ezen a gyilkos úton a mintegy 600 amerikai közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéta tervezett nyugat-európai telepítése. Ha az elképzelés megvalósul, lényegesen megváltozik a stratégiai helyzet, hiszen a Szovjetunió ellen irányuló esetleges amerikai atomcsa­pás akcióideje 5—6 percre csökken. Ügy tűnik hogy egy cinikusan kitervelt folya­matról van itt szó, hiszen az USA hibájából szakadtak meg a tárgyalások a Csen­des-óceán térségében kiala­kult helyzetről, a hagyomá­nyos fegyverek eladásának és szállításának korlátozásá­ról. az atomfegyver teljes és általános betiltásáról. Lé­nyegében megbénultak a kö­zép-európai haderő és fegy­verzet csökken*AoAről fo1'-- megbeszélések. A Reagan-ad- minisztráció kétségbe vonja a már megkötött szovjet— amerikai szerződéseket is. A SALT—2. egyezményt, ame­lyet az Egyesült Államok ne­vében Carter elnök írt alá két évvel ezelőtt, elfogad­hatatlannak nyilvánította. Mindez joggal aggasztja a világ közvéleményét. Meg­állítani a világ veszélyes szakadék felé csúszását — nincs ennél fontosabb fel­adata ma az európaiaknak és a többi földrész népeinek. Ezért is tarthatjuk aktuális­nak Edward P. Thompson angol történész felhívását, amely a Le Monde Diploma­tique folyóirat júliusi számá. bán jelent meg: „Európát és egész kultúráját csak minden fizikai és szellemi erő teljes odaadásával vívott önfelál­dozó harccal, a második vi­lágháború ellenállásához ha­sonló küzdelemmel, nemzet­közi akciókkal lehet meg­menteni. De ez alkalommal az ellenállásnak meg kell fékeznie a háború kibonta­kozását — mert tíz perc múlva mái tű! késő lesz.” V. Kortunov Külpolitikai kommentárunk: A láthatatlan harmadik RECSEGVE-ROPOGVA, ÓRIÁSI ÜRESJÁRA­TOKKAL, de azért működik a sokat emlegetett — és sokat bírált — Camp David-i gépezet. A híres ókori könyvtár városában. Alexandriában ismét egyiptomi —izraeli csúcstalálkozó lesz. A dialógus mind a két­oldalú kapcsolatok, mind a közel-keleti, mind a vi­lághelyzet szempontjából különleges közegben foly­tatódik. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, természe­tesen ez is ezernyi szállal fonódik a tágabb térség gondjaihoz, illetve a globális problémákhoz. Jó példa erre a mostani csúcs „legpikánsabb” kérdése, az úgy­nevezett palesztin autonómia ügye. Izrael számára fontos lenne, hogy Kairó zöld utat biztosítson ahhoz a tervéhez, amely „belső ügynek” deklarálná a meg- ! szállt területeken élő palesztinok státusát, hozzájá- i rulva ezzel: 1. a PFSZ „nemzetközi elszigeteléséhez” í (Tel Aviv régi. dédelgetett álmához) és 2. egy olyan ! folyamat legalább részleges legalizálásához, amely vé- ! gül is Ciszjordánia és a Gaza-övezet végleges beké- j. belezéséhez vezet. j! Ez az érem izraeli oldala. \ Egyiptom érdekei nem esnek egybe ezzel a terv­vel. Ha Kairó nyíltan rábólintana Begin elképzeléséi­re, teljessé válna amúgy is fokozódó elszigeteltségé az I; arab világban, beleértve a jobboldali rezsimékét. ném ‘ utolsósorban Szaúd-Arábiát is. Egyiptomnak tehát fontos volt. hogy palesztin vonatkozásban valamiféle i gesztust tegyen. Erre történt kísérlet, amikor Szadat ; Washingtonban előterjesztette Tel Avivban nagy fél- í hördülést kiváltott javaslatát „Izrael és a PFSZ köl­csönös elismeréséről'’. ' Begin és Szadat tehát Alexandriában úgy ül tár­gyalóasztalhoz, hogy a palesztin kérdésben nem sok esély van a szakadék áthidalására. Nemzetközi meg- 1 figyelők jó érzékkel latolgatták, vajon hogyan próbál Tel Aviv nyomást gyakorolni ebben a kérdésben Kairóra. Ma már világos a válasz: az eszköz a csúcs- találkozó másik kulcskérdése lesz; ez pedig olyan té­ma, amelyben Izrael van birtokon belül, tehát ő dik­tálhatja a feltételeket. A SZÁNDÉKOK KÖRVONALAI tehát a tanács­kozások előtt kirajzolódtak, és ha csak ezekét a kon- , túrokat nézzük, nehéz elképzelni bármilyen komo- > lyabb megegyezést. De a megbeszéléseken jelén lesz egy „láthatatlan harmadik”, Reagan amerikai eíhök is, aki mindkét felet a legalábbis látszatmegállapodás ; ■- felé tereli. Washingtonnak a líbiai légiincidenssel sú­lyosbított helyzetben a korábbinál is nagyobb szük­sége van arra, hogy e zaklatott térsékben valami si­kerfélét mutasson fel. Harmat Endre A Líbia elleni akció szándékos provokáció volt Alexander Haig amerikai külügyminiszter vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában „erőpróba, jel­legű incidensnek” minősítet­te az amerikai 6. flotta Lí­bia elleni akcióját és gya­korlatilag elismerte, hogy legmagasabb szinten előké­szített szándékos provoká­ció történt. Haig külügyminiszter „haj­lamos azt hinni”, hogy ..az elnök által előzetesen enge­délyezett akciónak” — azaz a Líbia elleni tengeri- és légi provokációnak — nem lesznek további következ­ményei. Haig Líbiát „a vi­lág minden részében folyta­tott felforgató tevékenység­gel” és „elfogadhatatlan nemzetközi magatartással” vádolta. A „nemzetközi ter­rorizmus” témánál időzve Haig „a szabad világ elleni kihívásnak” minősítette Ku­ba és a Szovjetunió maga tartását is. A miniszter kitért azelől, hogy a televíziós nyilvános­ság előtt megismételje, de nem is cáfolta azokat az amerikai újságírók által ne­ki tulajdonított szavakat, amelyek szerint Kadhafi elnök „olyan rákos daganat a Közel-Keleten, amelyet el kell távolítani”. Haig megerősítette, hogy a Kaliforniában tartózkodó Reagan elnököt csak hat órával az események után tájékoztatták a Sidra-öböl- ben történtekről. A Maine­ben nyaraló Bush alelnök „percről percre figyelemmel kísérte a fejleményeket”. Az „ellenőrzést” Haig mellett Edwin Meen.e fehérházi fő tanácsadó, Weinberger had­ügyminiszter, William Casey, a CIA igazgatója, és Richard Alle'n nemzetbiztonsági fő­tanácsadó gyakorolta egy olyan helyzetben, amelyet Haig is kockázatosnak ne­vezett. „Az elnök ismerte az ügyet, személyesen hagyta jóvá a gyakorlatot és a harcba bocsátkozás szabá­lyait” — jelentette ki ugyan­akkor Haig — ellentmondva a korábbi hivatalos ameri­kai nyilatkozatoknak, ame­lyek viszont „rutinjellegű- nek” tüntették fel a Sidra- öbölben végrehajtott ameri­kai katonai akciót. Az Afrikai Egységszerve­zet vasárnap a leghatározot­tabb formában elítélte az Egyesült Államokat, amiért annak légiereje lelőtt két, hazája felségterületét védel­mező líbiai repülőgépet. A szervezet Wizleménye az amerikai akciót ..előre meg­fontolt) agresszív cselek­ménynek" nevezte, amelyre Líbia semmiféle törvényes okot nem szolgáltatott. A dokumentum. emlékeztetve arra. hogy ezt az akciót még az Egyesült Államok bará­tai sem találták indokolt­nak, felszólította a Reagan' kormányzatot: jhaladéktala- nul hagyja abba Líbia elleni háborús kampányát és tar­tózkodjon az olyan cselek­ményektől. amelyek árnyé­kot vethetnek az afrikai— amerikai kapcsolatokra.” A líbiai gépek hazájuk felségvizeinek védelmében, és csupán előzetes figyel­meztetés után indítottak ak. ciót a behatoló amerikai harci gén ellen — jelentette ki Etiópiában Moamer el- Kadhafi. _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom