Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
Egészséges sport a vadászat A vadászat szinte egyidős az emberiséggel. Nemcsak a létet, az élelmet jelentette valaha a vadászzsákmány, hanem az elejtett állatok lenyúzott bőre és préme a ruházkodást is. Ma már nem a mindennapi szükséglet megszerzése készteti az embert, hogy vadásszék, hanem ennek a szép és nemes sportnak az élménye. Az idén százéves a szervezett magyar vadászat. Mit jelent ez a vadásztársaságok és a vadgazdálkodás szempontjából? Ezt kérdeztük a jubileum alkalmából dr. Koller Mihályt ól. a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkárától. — 1881-ben alakult meg az Első Magyar Vadászati Védegylet, Akkoriban ugyan- » is még nem volt vadászati törvény, csak két esztendővel később jelent meg hazánkban a vadászatot szabályozó 1883. évi XX. törvénycikk. Kezdetben meglehetősen kevés tagot számlált a védegylet, alig lehettek kétezren, Mégis jelentős volt az egylet megalakulása. mert szervezett formát és egységet teremtett. A múltból ránk maradt sok fontos és hasznos szabály, irodalmi és képzőművészeti alkotás, melyek a magyar vadászhagyományok emlékét őrzik. — Milyen a hazai vadászat jelene? — Szövetségünknek harmincezer tagja van. De a vadászat hozzávetőlegesen mintegy százezer embernek — a vadászok barátainak és hozzátartozóinak — is lehetőséget nyújt a szabad idő hasznos eltöltésére. Valaha a vadászat kimondottan úri sport volt. Dzsentrik, föld- birtokosok, gyárosok kiváltsága. Ma a tagjainknak több mint ötven százaléka fizikai munkás. Anyagilag . ugyanis nem jelent semmi különösebb megterhelést ez a sport, ezért valóban minden rátermett ember kedvére űzheti. — A zsákmányból mennyi illeti a vadászokat? — Ezt szabályzat írja elő. Egy vadász egy szezonban hatvan apróvadnál többet nem kaphat, viszont ahány kiló nagyvadhúst visz el, annyi darabbal kevesebb apróvad illeti. A tények azt igazolják, hogy a vadászok lényegében még ennyire sem tartanak igényt, mert nem a hússzerzés vágya fűti őket, hanem a zsákmány- szerzés szenvedélye, öröme. Ezenkívül minden vadász- társaság — hétszázötven az A kecske ű !raf&lfetiexése n A zsákmány országban — anyagi érdeke, hogy minél több húst tudjon eladni. S ha azt vesszük, hogy a vadexportunk — mely állandóan növekszik — évente negyvenmillió dollárt jelent a népgazdaságnak, akkor ezt a törekvést csak elismerés illetheti. — Külföldi vadászok is szívesen látogatnak hazánkba. Mi vonzza őket Magyar- országra? — Egyrészt az, hogy rendkívül gazdag a vadállományunk, s különösképpen, hogy a vad nálunk valóban vadon, a természetes környezetben él. Évente általában tizenkét-tizenhárom- ezer külföldi vadász keresi fel hazánkat. — S milyen zsákmánnyal távoznak? — Amikor ez kerül szóba, elsősorban mindenki a külföldi kocsik tetején a határon túlra vitt csodálatos agancsokra gondol. Ezeket az Országos Trófeabíráló Bizottság minősíti, értékét a MAVAD határozza meg. Mind a tizenkilenc megyében működik egyébként trófeabíráló bizottság, ezek a hazai sportvadászok trófeáit bírálják. Persze az érték relatív, mert olykor egy szabálytalan agancs, amely a formája miatt, egyedi, az elejtés körülményeinek élményén túl a vadász számára éppen ezért különösen becses. — Miként jelölné meg az elkövetkezendő idő feladatait? — Ügy kell gazdálkodnunk a vadállományunkkal, hogy ne zavarja a mező- gazdaságot. Ezért az apróvadállományt kell inkább szaporítani. És erre meg is van minden lehetőségünk és adottságunk. amelyeket azonban az eddigieknél sokkal jobban kellene kihasználnunk. A másik nagyon fontos feladatunk a szakmai képzés növelése. Célunk, hogy a hivatásos vadászok mindegyike legalábbis a szakmunkás-képzettségét elérje. De kétéves felsőfokú továbbképzés is folyik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahol már végzett agrármérnökök, állatorvosok és biológiaszakos tanárok megszerezhetik a vadászmérnöki diplomát. Mindezek mellett azonban a legfontosabb tennivalóink a természet- és vadvédelem, amely nélkül a munkánk elképzelhetetlen. (A. T.) A Chemimas budapesti telepéről útnak indították annak az ezüstérc-előkészítő- nek az első gépeit, amelyet a marokkói állami ércbányászati vállalat (BRPM) rendelt meg a NIK.EX KülA kecske az egyik legkorábban domesztikált háziállat. Tejét és húsát fogyasztották. terhet vontattak vele, időnként, még igázásra is használták. Szőréből ruha készült, bőréből boros, és vi- zestömlő, szárított trágyájával pedig fűtöttek. A „szegény ember tehene”, a köves, rossz legelőkön is összeszedett annyi táplálékot, hogy megt;rme]je egy-egy család tej szükségletét. Ám a kecske tartása — akárcsak a juhé — már jó ideje a szarvasmarhatartás mögé szorult vissza De így is az 1950-es években a világ háziállat-állományának még több mint 18 százaléka volt kecske. Európára vonatkoztatva 6—7 százalékát tette ki ez a részarány, főként a görög-, török- és spanyolországi állomány jóvoltából. Hazánkban a hatvanas évek elején még csaknem 200 ezer kecske volt, most 20 ezer. Az utóbbi két évtizedben alaposan megcsappant a világ kecskeállo- mánya, miközben az állat húsa és a tejtermékei iránti kereslet egyre fokozódik. A nemzetközi piacon ma a fiatal pecsenyegidáért. két és félszer többet adnak, mint az ugyancsak nem olcsó bárányért. Különleges értékek A fiatal kecskék húsát az teszi igazán értékessé, hogy az állatok izmainak kötőszövetében igen magas biológiai értékű tápanyagok halmozódnak fel. A fehérje és zsír kedvező aránya miatt a kecskéhús igen ízletes. Fehérjetartalma nagy, kalória- értéke pedig viszonylag kicsi. ezért minden más húsnál jobban megfelel a korszerű táplálkozás követelményeinek. Minden bizonnyal az is növelte a kecskehús népszerűségét, hogy közismertté váltak azok a vizsgálati eredmények, amelyek szerint a kecske rákkeltő anyagokat nem fogad be. A kecsketej összetétele igen közel áll az anyatejéhez, könnyebben emészthető, mint a tehéntej, a zsírtartalma 4—5 százalék. Megvan benne az összes esszenciás aminosav, kalciumot, vasat, foszfort is tartalmaz, valamint A-, B2-, B«-, Bú- és C- vitamint. Ám érdekes módon a kecsketejből hiányzik a B-vitamincsoportba tartozó fölsav, ami azt eredményezi, hogy a kizárólag kecsketejjel táplált kisgyermek vérsze. gennyé válik. A sós kecskesajt ínyenceknek való csemege. nem csoda, hogy többet adnak érte, mint a legdrágább tehénsajtért. A kecsketejből egyébként vajat, túrót és tejfölt Is készítenek, Mivel a kecske t.ébécés fer- tőzöttsége igen ritka, a kecsketej akár forralatlanul is megiható Felvetődik a kérdés, ha ennyire keresett, jól megfizetett árucikk a kecskehús és mindenfajta kecsketejtermék, miért nem foglalkoznak az állat tömeges tenyésztésével. Az az igazság, hogy ma még sem hazánkban, sem Európa más országaiban nem rendelkeznek megfelelő nagyüzemi kecsketartás! tapasztalatokkal. A kecske kora tavasztól december végéig megtalálja táplálékát a szabadban. Legszívesebben a bokros területeket járja. De m:geszi a legkülönbözőbb g'-zdasági és konyhakerti hullád ' okát is, sőt — különböző. sterilizálási és dúsítási eljárások után — a tyúkok alatt nagy meny- nyiségben jelentkező alom is feletethető. Télen azonban a tömegtakarmáöyon kívül póttakarmányt is adni kell neki (rét.) szénát, kukoricaszárat, takarmányrépát stb). Minél gazdaságosabban A Magyarországon korábban honos — meghatározhatatlan fajtaértékű — kecskék tejhozama évi 300 liter körül volt. Más országokban ma már olyan fajták is léteznek, amelyek ennek a négy-hatszorosát produkálják. A tsz-ek, állami gazdaságok fellendülő vállalkozási kedve láttán — a külkereskedelem támogatásával — sor került az állomány fel- frissítésére, keresztezések útján való nemesítésére. Most a legelterjedtebb a fehér magyar tejelő, amelyet egy svájci fajtából nemesítettek ki. Az újabban importált tenyészállatok között megtalálható a svájci őzbarna, a wallisi, a togenburgi zerge- színű, a német horzi és schwarzwaldi fajta. Ezeknél már garantálják az évi 1000 liter körüli tejhozamot. Számítások szerint a kecsi- ketartás jövedelmezőségének egyik kulcskérdése nagyüzemben az évi 600. kisüzemben a 400—500 literes átlagos tejhozam elérése. További feltétel az évi két gidánál nagyobb szaporulat (a kecskénél gyakori az ikerellés, és nem ritkaság a hármas iker sem). Ikerellés esetén egy anyakecskétől ma már évi 20—24 kiló vágógidahúst lehet értékesíteni. A gidák negyvenkét napos koruk után. 10—12 kiló elérésekor a legkeresettebb pecsenye-, kecskék. Hazánkban a korszerű kecsketenyésztési módszerek kidolgozásával tudományos szinten Bábolna kezdett foglalkozni. Ennek folyományaként a várpalotai, bábolnai, szendrői, tardosbányai. szi- getcsépi, szilvésváradi, túrái mezőgazdasági üzemek ma már sok százas kecskeállománnyal rendelkeznek, s ők az állományfejlesztés és -nemesítés letéteményesei. Több nagyüzem a kistermelőkkel együtt akarja kifejleszteni kecsketenyésztési ágazatát. Országos és egyéni érdek is lenne, hogy minél többen vállalkozzanak e jól jövedelmező állattenyésztési ág „felfuttatására”. (K. G.) Kossuth Dobrin Dorev: Bemegyek az üzletbe és azt mondom: ' — Ivanov elvtárstól jövök. És tömött szatyorral jövök ki. Bemegyek a ruhaszalonba. , — Ivanov elvtárstól jövök — mondom nekik szigorú hangon. Rögtön megvarrták, legyenek nyugodtak. Elindulok az autószervizbe. — Ivanov elvtárstól jövök. Két nap múlva a kócsim olyan, akár egy új. Beugróm a zöldségeshez. — Ivanov elvtárstól jövök. Rögtön kapok egy csomag zöldhagymát és egy csomag mandarint. Hazamegyek. — Ivanov elvtárstól jövök — mondom megszokásból. A feleségem rögtön a karjaimba hull és elkezd gyengéden csókolgatni. (Juhász László fordítása) 8.25 Mit üzen a rádiót 9.00 A hét zeneműve. 9.30 Játék a szomorúsággal. 9.40 Hej, Dunáról fúj a szél. 10.05 Nyitnikék. 1Q.35 Operaáriák, 11.05 Keringők fúvószenekarra. 11.19 Bioritmus. 11.39 Tom Jones (Henry Fieldin| regénye). 12.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 12.50 Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. 14.43 A várakozó. 14.54 Édes anyanyelvűnk. 15.10 Brahms-művek. 15.28 Fűtől fáig. 16.05 Le- veleskönyv. 17.10 Bartók - művek legszebb hangfelvételeiből. 17.52 Népdalkórusok. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin, 19.15 Smetana: Az eladott menyasszony (Há- romfelvonásos opera). 22.15 Sporthíradó. 22.25 Tíz perc külpolitika. 22.35 Halló, itt vagyok! 23.35 Magyar zeneszerzők vokális műveiből. Petőfi 8.33 Figyelmébe ajánlom. 8.43 Nóták. 9.10 Slágermúzeum. 10.00 Zenedélelőtt 12.00 Népdalok. 12.33 Kis magyar néprajz. 12.38 Tánczenei koktél. 13.25 Világújság. 14.00 Kettőtől ötig. 17.00 A magyar tudomány „.szürke eminenciásai” 17.30 Ötödik sebesség. 18.30 Popműhely. 19.18 Vass Lajos; Szerelempatak. 19.33 Hol van az a nyár... 20.33 Társalgó. 22.00 Verbunkosok, nóták. 23.15 A tegnap slágereiből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Hétről hétre, hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. Szerkeszti; Horváth Kálmán. — El szeretném mondani. Faulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. Búcsúznak a kócsagok és a gémek A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei szerint egyetlen esztendőben nem költött még annyi nemeskócsag és kanalasgém a pusztán, valamint a tiszafüredi tározóban, mint ezen a tavaszon. Több mint 500 fészekből átlagosan 3—4 fiókát neveltek fel a kedvező időjárásban. A szülők már megtanították repülni a kicsiket s ezekben a nagy — százas és kétszázas — csapatokban együtt indulnak élelmet keresni a rezervátum • kis vizeiben a nemes- kócsag- és kanalasgém-csa- ládok. Ezek a körözésék egyben már a délebbre vonulás első gyakorlatai is. iSMkM® 1981. augusztus 24, hétfő Egcszscges sport a vadaszat a magyar vadászok kereskedelmi Vállalattól. A komplett ezüstérc-előkészító berendezés az Atlasz-hegységben, 2200 m magasan levő zgounderi bányába kerül, ahol naponta 200 tonna. ezüstércet dolgoz majd fel. Ez a második olyan komplett berendezés, amelyet a NIKEX közreműködésével a magyar ipar Marokkóba szállít, « »»■■«tfHH Magyar bányagép Marokkóba
