Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Kirándulás és tortaevő verseny Egri úttörőnyár Házasságon kívüli kapcsolatok (2.) Oknyomozás a monogámiában Sokan kirándulnak, tábo­roznak, utaznak ezekben a hetekben az úttörők és a kisdobosok közül. De hogy azok se unatkozzanak, akik itthon töltik szabad idejüket, arról gondoskodik az ez év­ben jubiláló úttörőszövetség. * Az egri úttörőnyár prog­ramjainak szervezésében a 1 10. számú iskola úttörőcsa- ! pata jeleskedik leginkább. ’ Tegnap, kedden az 1-es, 5- 1 öí és a 7-es iskolák közösen a Berva-völgyében túráz- : tak. A következő két nap [ programja pedig jól össze- ! szokott társaságra vall, mi- ' vei ugyanezek az úttörőcsa­patok „állnak” majd rajthoz az egyéb versenyeken is. 1 A ma délelőtti aszfaltrajz- i verseny témája mi más is A múlt héten pénteken, szombaton és vasárnap ren­dezték meg a megyei ifjú­munkás kempingtalálkozót a turisták mátrai kiránduló- helyén, Lajosházán. A há­romnapos eseményen számos érdekes program várta a mintegy másfél száz fiatalt. Szombaton tájfutó, termé­szetjáró és egyéb ügyességi versenyeken indulhattak a résztvevők, s a vetélkedés legjobbjainak az apci Quali­tät ifjúkommunistái bizonyul­tak. Sok fejtörést okozott a versengőknek a Mátra élővilágába tartozó növé­nyek és állatok felismerése, azonosítása. A labdajátékok közül a lányok tollaslabdá- zásban a fiúk kispályás lab­darúgásban remekeltek. Es­ténként pédig vitaműsorok és politikai kabaré tették változatossá a rendezvény­sorozatot. A találkozó pontversenye alapján ötven ifjúmunkás KÖNYV John Lennonról Példátlan gyorsasággal je­lent meg a Koltay Gábor szerkesztette, Lennon életét összefog' ló könyv. Halála mindenkit megdöbbentett. Minden magyarázat nélkül idézzünk most a könyvből néhány nyilatkozatot, ame­lyek a bálványként tisztelt muzsikus halála után szü­lettek. Mick Jagger: több mint 18 éve ismertem és szerettem Johnt, de ebben a pillanatban nem tudok semmit sem mondani. Yoico Ottó: annyi tervünk volt még együtt. 80 évig akar­tunk élni. Még listát is ké­szítettünk feladatainkról. És mást vége. De ez nem je­lenti azt, hogy az üzenetnek is vége. A zene tovább él. a zene által John Lennon, lehetne, mint a jubileum, a harmincötödik évforduló. A helyszínen — a Népkert­ben — még bárki nevezhet: a szervezők a már felsorolt iskolákon kívüli úttörők, kisdobosok, sőt még óvodá­sok jelentkezését is várják. A csütörtöki játékos sport- vetélkedő versenyszámai közt görkorcsolya-, tortaevő verseny, zsákbanfutás, kö­télhúzás is szerepel. És ha már a sportnál tartunk,; ak­kor tegyünk említést a la­kóterületek közötti kispá­lyás labdarúgó-bajnokság­ról is. Az egri úttörőnyár nem­csak jó ötlet, hanem igen hasznos kezdeményezés, hi­szen így kevesebb az utcá­kon, tereken céltalanul csel­lengő kisdiák. utazik majd Póstelekre a július 9—12. között megren­dezendő országos kemping- találkozóra. Mika István Összeállította: Szalay Zoltán „Lassan már moziba se járok, komolyan. Még a diszkó úgy-ahogy, könyv az szinte soha. Pedig moziba is gyakran mentem, könyvet is olvastam tanulókoromban, a közös színházlátogatásokon pedig mindig ott voltam, igaz ott is kellett lenni.” így morfondírozott han­gosan egyik ifjú szakmun­kás ismerősöm. S miután többen álltak körülöttünk, társai bólogatása jelezte, hogy nem egyedi. Hogy az iskolából kikerült ifjú szak­munkások kulturális érdek­lődése így megcsappan, nem törvényszerű. Ám, hogy a jelenség mögött komoly okok is meghúzódnak, arra érdemes felfigyelni. Magam is tanúja voltam egy ízben a színházjegy- árusftás sajátos módiának ,egv szakmunkásképzőben. Az ezzel megbízott tanár, aki egyébként irodalmat és töri nelmet is tanított, órái végén átlapozta a naplót, majd közölte: akik tárgya­ikból gyengén állnak, azok­nak kötelező jegyet venni, csak azok kapnak felmen­tést ez alól. akiknek az át­laga legalább négyes. A je­gyek így bizony elkeltek, sajnos a tanulásra ösztönző erejük csekély maradt. Ez azt jelentené: tanulj, hogy ne kelljen színházba men­ned? A gyerekek, saiát be­vallásuk szerint azonban inkább kifizették a jegy árát. mert tudták, aki nem akadékoskodik, az legalább a bukástól megmenekül. Ezek után némiképp ért­hető. hogv a szakmunkás- vizsga után a kimutatott százalékok a valóságban semmit sem érnek. Ráadá­sul a pályakezdés, a mun­kahelyi beilleszkedés nagy energiabefektetést igényel a fiataloktól, hisz tudásukat A tnonogám házasság el­vének tagadása, de a házas­ságbontástól — ilyen-olyan meggondolásból — való tar­tózkodás az a köztes állapot, amelyben mintegy megterem a külső szerelmi-szexuális kapcsolatra való hajlandó­ság és végül maga a külső kapcsolat is. Megteremhet, mert a szűkebb, tágabb kör­nyezet egyre megértőbb, és elmarasztaló véleményét leg­feljebb a személytelen nagy átlaggal kapcsolatban han­goztatja. Alig vitatható tény, hogy napjainkban a környe­zet ítélete egyre inkább tar­talmazza a házasságromlás, az érzelmi, szexuális és in­tellektuális eltávolodás lehe­tőségének tudomásulvételét. A monogám házasság rom­lásának okait általában ma­gában a házasság intézmé­nyében szokták keresni. Mi­előtt azonban ezt tenném, szeretném felhívni a figyel­met a szerelem társadalmi rangosodására. Engels „A család, a magántulajdon és az állam eredete” című köny­vében meghúzta a halálha­rangot a szerelem nélkül kötött, vagy a szerelmet már elvesztegetett házasságok fö­lött. Azt írja: „... végül lét­rejön a nemi kapcsolatok megítélésének új erkölcsi mércéje: most már nemcsak azt kérdezik, vajon a kap­csolat házasságon belüli, vagy házasságon kívüli volt- e, hanem azt is, hogy szere­lemből és viszontszerelemböl fakadt-e, vagy sem”. A sze­relem ilyen tekintélye pedig erkölcsi-ideológiai indítta­tást, bátorítást ad kilépni az érzelmekben megüresedett házasságból. Nem feltétlenül válás útján. Lehet, hogy csak külső kapcsolattal. Magában az intézményben megszülető okokat magyar kutatók vizsgálatai alapján négy oldalról szokták meg­közelíteni. Biológiai tényezőként em­legetik, hogy az akceleráció következtében mintegy 2—4 év eltérés mutatkozik a bio­lógiai és a társadalmi érett­ség között. Az ifjúkorban kö­tött házasságok érzelmileg kell igazolniuk, kapcsolat- rendszert kell kiépíteniük. Kudarcokon, félreértéseken, új szokásokon kell átvere­kedniük magukat ahhoz, hogy biztos talajt érezhes- senek a talpuk alatt. Egy­oldalú energiák ezek, ame­lyek elvonják a figyelmet mindarról, ami korábban is sovány érdeklődésre szá­míthatott, vagy éppen csak a kényszer tartotta ébren. Ez a csökkenés még azoknál a fiataloknál is kimutatha­tó, akiknek kialakult műve­lődési szokásaik voltak. Az igény, az érdeklődés csökkenésének sajnos van egy, a fiatalokon kívül álló oka is. Ez pedig a hibás mérce, amelyet a fogadó csoport, műhely, vezető ve­lük szemben támaszt. Mert mit várnak el tőlük? Hogy a kiadott munkát időben, jó minőségben, kis segítséggel elvégezzék. Mutassanak szorgalmat, legyenek alkal- mazkodóak és tisztelettudó- ak. s lehetőleg ne bolygas­sák a már kialakult szoká­sokat. Én pedig egyetlen szocia­lista brigáddal találkoztam, ahol a befogadás feltétele volt a rendszeres olvasás, az újságok böngészése, az időn­kénti mozi- vagy színházlá­togatás. És ott, ahol a brigádmoz­galomnak csekély a hajtó­ereje? És ahol a csoport csak a munkában fog ősz­sze? Arra. hogy az iskolából kikerülő fiatalok belső rend­je erősen megbolydul, ér­tékítélete. a világhoz fűző­dő viszonya megváltozik, már sokan felfigyeltek. A művelődési igények csökke­nésének egyik oka szintén az iskola hibáiban keresen­dő. De degaiá'ob -ilyen vet­nem igazolódnak az együtt­élés éveiben, mert ebben a korban még olyan nagyok a személyiségváltozások, hogy azt a partner sok esetben nem tudja tolerálni. Ugyan­csak biológiai háttere van annak, hogy az életkor meg­hosszabbodása következté­ben például egy negyvenéves férfi még el meri rontani a házasságát, hiszen nem szük­ségképpen tekinti magát és életét befejezettnek, sőt ép­pen hogy indíttatást érez új párkapcsolat kialakítására. A társadalmi okok között elsősorban az urbanizálódást tartják nyilván. Az urbani- zálódás és az ezt megelőző társadalmi-földrajzi mobi­litás kétséget kizáróan döntő hatással van minden emberi kapcsolatra, közöttük a há­zasságra is. Igazolja ezt két szám: hazánk lakosságának mintegy 50 százaléka, az el- válóknak pedig mintegy 66 százaléka él városokban. Az urbanizációs életforma hozta létre azt a típusú családot, amelyben a család szülőkre és gyermekekre szűkül. Ez a felállás a hagyományok, értékek, normák átörökítése ellen hat és ezek helyett a jog fogalmát építi a család­ba. A jog egyfelől a közös érdekek alapján összetartja a családot, másfelől viszont a személyi jogok hangsúlyo­zásával, az önállóságot erő­síti. A gazdasági háttér válto­zásának van a legbővebb iro­dalma, a szakértők ezt tart­ják jellemzőnek. Az iparoso­dás, a termelés megváltozott technikája és technológiája, szervezete, a foglalkozási struktúra, a munkamegosztás, a nők munkába állítása mind-mind a tradicionális, monogám család gazdálko­dási minőségének változásá­hoz vezetett. A család elve­szítette termelői egység jel­legét és gyakorta csak a fo­gyasztás formális színterévé vált. A fogyasztás az élet­színvonalat, az életszínvonal a család időmérlegét juttatja eszünkbe. A jól-rosszul funk­cionáló házasságokban (csa­ládokban) az idő jeles ténye­kes a fogadó közösség és persze maga a fiatal is. Jártam olyan műhelyben, ahol a kezdőket — hangoz­tatott kitolásként — küld­ték el tanfolyamokra, mun­kavédelmi vagy tűzrendésze- ti továbbképzésre, társadal­mi munkákra stb. . . Foly­tatódott az, ami elöl már az iskolában is menekültek. Olyan körforgás ez. amely­nek veszélyeit aligha lehet eltúlozni. Az igénytelenség újratermelődéséhez járulunk így hozzá, nem csoda hát a népművelők, könyvtárosok számos kudarca, panasza. Mind e mögött pedig, akár észreveszik, akár nem, a munkamorál fokozatos lar t ző. Egyes kutatók szerint a házasság működésének minő­sége egyenes arányban áll a házasfelek egymással töltött idejével. A fogyasztói igé­nyek kielégítéséhez idő (munkával, tehát a családon kívül töltött idő) kell. Ezt megsínyli a család. A társa­dalom viszont segít néhány, eddig a családot illető fel­adat átvállalásával. Ezzel azonban beavatkozik a csa­lád életébe, elősegít néhány, a család ellen ható tenden­ciát, például a gyerekek gyors elidegenedését (óvoda, nap­közi stb.). Lélektani magyarázata is van annak, hogy az emberek mindennapi gondolkodását, választását, döntéseit fokozó­dó individualizáció uralja. A család a külső minták ütköz­tetésének első színtere lesz, a külső minták alapján szer­veződő önmegvalósítási tö­rekvések korlátozójává vá­lik, vagy válhat. Bizonyos társadalmi rétegekben, első­sorban az értelmiségiek kö­zött egyre többen töreksze­nek tudatos önmegvalósításra, egyre többen kapnak erre reális lehetőséget, és ez úgy tűnik, hogy a monogám há­zasság^ ellen hat. Más oldal­ról, a munkaközpontú ember ideálja megszűnőben van, he­lyére a szabad idejével gaz­dálkodó ember modellje lép. A szexualitás felszabadult vagy felszabadul a szemé­remből köréje szőtt burok­ból. A házasság előtti nemi kapcsolatok tapasztalatai egy­felől jótékonyan segítik a házastórs kiválasztását, más­felől örök alkalmat adnak a házastársat sújtó összehason­lításokra, s tapasztalati indí­tékot a külső kapcsolatokra. Az emberek közötti kapcso­latban általában új helyet keres magának a szexualitás, rangot követel az érzelemt és a szerelem. A monogám család azonban csak az in­tézményesült szerelmi és szexuális kapcsolatot akarja elfogadni. Miskolczi Miklós (Következik: Rokonszenv vagy szerelem) zulása tapasztalható, amely­nek jeleit mindenki jól is­meri : a pályakezdők gyors és gyakori munkahely-változ­tatása, a fiatalok kitörési kísérletei az üzemben vagy üzemen kívül, a korai ér­dektelenség. fásultság, ego­izmus. A megoldás? Változtatni kell az iskolai közművelő­dés szervezésén, a pályakez­dőkkel szembeni mércén. Ehhez persze a fiatalok­hoz jól értő emberek kelle­nének az üzemekbe, olya­nok, akiknek ez lenne a feladatuk. Ifjúmunkás kempingtalálkozó a Mátrában Igénytelen pályakezdés? MAI 1 műsorok: RADIO Kossuth rádió 8.25 Nagyítás. 8.55 Beszél­ni nehéz. 9.07 Népdalok, néptáncok. 9.43. Kis ma­gyar néprajz. 9.48 Tarka mese, kis mese. 10.05 Thyl Ulenspiegel kalandjai. 1Ó.36 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.51 Zongoraszoná­ták. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Dzsesszmelódiák. 14.13 Kó­ruspódium. 14.29 Az elbe­szélés klasszikusai. Mau- passant: Sáli. 15.10 Film­dalok. 15.21 Leveleskönyv. Csehov levelei. 16.10 Kri­tikusok fóruma. 16.20 Vis- ki János: Hegedűverseny. 16.50 Kemény Egon dalai­ból. 17.07 Nemcsak javí­tunk. 17.32 Művészlemezek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. A rádió irodalmi lapja. 20.00 Né­pi zene. 20.23 Évszázadok mesterművei. 21.09 „Kö­zép-európai közíró va­gyok”. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Régi híres énekesek műsorából. 22.45 Végzősök gondokkal. 23.00 Perényi Miklós gordonkázik, Petőfi rádió 8.33 Idősebbek hulKJimfvosz- szán. 9.28 A diadalmas asszony. 10.00 Zenedélelőtt. 11.33 A Szabó család. 12.03 Népi zene. 12.33 Táncze­nei koktél. 13.25 Útikalauz üdülőknek. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől né­gyig. .. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 Barátság slágerexpressz. 17.10 Köny- nyűzene. 17.30 Hol — mi? A volánnál és a mikrofon­nál: Radnóti László. 18.33 Operettrészletek. 19.25 Priz­ma. 19.45 A béat kedvelői­nek. 20.33 139-660. A Ma­gyar Rádió automata kö­zönségszolgálata. 22.30 Be- hár György szerzeményei­ből. 23.15 Nóták. *1” ÍTifl 8.55 Tévétorna. 9.00 Csak gyerekeknek! 9,20 Idesüss. Ajánlóműsor gyerekeknek. 9.45 Delta. Tudományos híradó. 10.10 Aranyásók Alaszkában (Francia— NSZK—román kalandfilm). 11.20 Muddy Waters blues band je. 15.40 „Égi csikón léptet a nyár...” — avagy egy kisdobosőrs különös napja. 16.30 Stop. Közle­kedj okosan! 16.35 Nemzet­közi teniszverseny. Közve­títés Wimbledonból. 18.15 Kukoricából folyékony cu­kor (Riportfilm). 18.45 Sta­féta. Tíz perc ifjúság. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. Sárgarépa. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Két amerikai (Amerikai film) A fiú meg a lány találkozása ezúttal nem hétköznapi szerelmi történet. Koruk Ameriká­jának jellegzetes problémái az ő sorsukba is beleszól­tak, életük félresiklott. Ta­lán még nem késő min­dent újrakezdeni... 21.30 Jövőnk titkai. Czeizel End­re műsora. „A mindenség- gél mérd magad”. 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Vacsoracsillag. Be­szélgetés Bárdosi Németh Jánossal. 20.45 Tv-híradó 2. 21.10 Nemzetközi tenisz- verseny. Közvetítés Wimb­ledonból. 22.10 Lépések. A dokumentumfilm egy fia­talember önvallomása. Lé­pésekről. amelyek fizikai nehézségeket jelentének, és olyanokról, amelyeket min­denkinek meg kell tennie az emberi kapcsolatok ér­dekében. Mmmöa,€í l?§Je üHMírcUi ml

Next

/
Oldalképek
Tartalom